Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

Hogyan támogatja a tunszent- miklósi járási pártbizottság a községi pártszervezeteket. —» Egyre fokozódik a versenylón.. düiet a Kiskunhalasi Mészho- luoktéglagyárban. — Szakmár dolgozó parasztsága tudja, hogy a beadás teljesítésével a békét védik. — A kulákság — Tltóék támasza a falun. VI. évfolyam, 115. szám Ara 50 fillér 1951. május 20, vasárnap Mélyítsük el a szövetkezeti tagok és egyénileg gazdálkodók jó viszony át A kapitalista rendszerben az uradalmak, tönkretették az ala­csonyabb formájú gazdaságo­kat. Faluu is korlátlanul ural' kod ott a 'tdkésvrilág farkastör* ivénye: a nagy halak megették * kisebb halakat. A magasabb formájú nagyüzemi gazdaság, a grúfok, a bárók, a gyárosok és a bankárok nagybirtokai és a kulákok gazdaságai kényre- kedivre fosztogatták, pusztítot­ták a gyenge kisparaszti gaz" daságokat. Ma megváltozott ez a hely' zet a falun. A föld a nép tulaj' donáha került. A falu maga' «abhformájiú nagyüzemi gazda­sága, a dolgozó parasztok ter­melőszövetkezete, segítségére van az egyénileg dolgozó pa­rasztoknak abban, hogy fejlőd' jenek, hogy rátérjenek a kod" lektívizmus vágányára. Ma a fejdeltebb nagyüzemi forma nem a paraszili gazdaságok tö­meges pusztulása árán, hanem • kis- és középparasztok ön' kén-tes szövetkezése útiján szü" Jetik. A szövetkezeti nagyüzem nem kizsákmányodó gazdasági forma, hanem & kis' és kőzlép' papasztok önkéntes társas gaz' tí álkodása. Ez a tárgyi feltétele az egyénileg dolgozó parasztok baráti viszonyának a termelő' szövetkezetekkel. Lehet-® kiaknázni ezeket a tárgyi feltételeket, a kedvező adottságot? ! Lelhet, de csak rendszeres, átgondolt politikai munkával. [..Tudatosan kell kiépíteni a sző' Vetkezet és az egyénileg dolgo' Wó parasztság kapcsolatát. ! Melyek a feladatok, a kap­csolatok erősítése érdekében? !, Az első és legfontosabb fed" jadat: termelőszövetkezeteink !;megszilárdításának sikeres foly­tatása, termelő munkájúnak szüntelen javítása. Ezit úgy ér' jük el, ha példaadó termdiás-' kel erősítjük a csoport gazda* sági és politikai helyzetét. Nem új tapasztalat ez, mert így volt jez az előző években is. Azokban ja községekben, ahol a termelő­E zövetkezetek jó példával az len jártak a termelésben, ott (megtört a jég és sziámos család [jelentkezett felvételre. Ez a fej* lődés azt jelenti, hogy az egyé­ni parasztsággal való kapcsolat nem szűkíthető le időnkéniti tagszerző agitáűióra. A parasz" tok nap, mint nap figyelik a Cs opor tokát, állás tfoglalnak, véleményt mondanak a szövet­kezet jó, vagy rossz munkája' ról. Amelyik szövetkezet tehát jól és eredményesen dolgozik, olt megalapozzák a későbbi fel­tél eleket a belépésre. Ezért na g yj el e n fős ég fjek azok a csoporlgyűbések, ahol részt' vesznek a község egyénileg dől" gozó parasztjai is. Itt mégis' merkednek a termelőszövetke­zetek munkamódszerével, a kot* lektLw gazdálkodással. A duis- n-okii Munkás-Paraszt Szövetség- tszcs •taggyűlésién ' pár tucat egyénileg dolgozó paraszt is megjelent és figyelemmel hall' gáttá a gyűlés ileifolyását. A gyűlés végén Tamaskó János dolgozó paraszt kijelentette, ho-'" öt holdjával ő is belép a csoportba. Hangsúlyozta, hogy látja a csoport munkáját, az eredményeket, ezért lép he. Még 12 dolgozó paraszt követ­te példáját. A szakmári Kos' sui'.h'csoport gyűlésén 80 kis' és kőzéppaTaszt vett részt. Itt Barta Ferenc a csepeli dolgozók nevében köszöntötte a csopor­tot. Az egyénileg dolgozó pa* rasztok látták, hogy a valóság­ban milyen a munkás ipar asz! szövetség. Kapitány János, Ko­vács Béla, Szabadi József, Zsá" ki József még a gyűlés után kérték a felvételüket. A fajszi Vörös Csillag gyűlésén, Jónai József kisparaszt a hibákra hlívitia fel a szövetkezeti tagok figyelmét. Rámutatott arra, hogy a munkacsapatok csak papíron vannak megszervezve, a valóságba® nem működnek, ígéretet tett, hogy az ősszel ő is belép a csoportba- Juhász Péter 12 holdas középparaszt is kérte felvételét. Két lovát is felajánlotta. Ezek már most se­gítenek ott, ahol szükség van. Tiszaujfalim a Tisza'!szcs is jó­baráti viszonyban van a kör' nyék egyénileg dolgozó pa" rasztjaival. 12 család lépett a csoportba, hogy ők is öntözé­ses gazdálkodást folytathassa" nak. Az Izsáki Vörös Csillag gyűlésén 60, a tompái Szabad­ság gyűlésén 120, Felsőszent' Ivánon pedig 300-an vettek részt a szövetkezet önállósítá* sá®. Bácsszerítgyörgyön azért kiérték az egyénileg dolgozók a fóllvíételiüket, mert látják, hogy odaát Titóéknál fegyveres kí­sérettel viszik a dolgozó pa" rakatokat munkára. A fenti községekben olyan a te rmel ős zövetk eze tek. és az egyénileg dolgozók viszonya, mint aiz őszinte barátoké, egy' mást segítő szövetségeseké. Eb' bői adódik a szövetkezetek má' sik fontos teendője az egyénileg dolgozó parasztokkal való kap* csolat erősítése érdekéiben: a kis- és középparaszti. gazdasá­gok termelőmunkájának támo­gatása. Megyénkben Kiskunfél­egyházán tettek termel öcs ápolt­jaink ebben az irányban figiye' lemreméltó, kezdeményezést.! A kiskunfélegyházi Vörös Csillag* termélőcsoport rendszeresen meghívja a környékbeli egyéni parasztokat termelési értekez' leire, ahol megbeszélik a talaj- művelés, négyzetes kukorica* vetés, növényápolás kérdéseit Az országgyűlés elfogatlt€i új büntető perrendtartásról és as Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló törvényt az Az országgyűlés pénteki ülé. sén elsőnek Szirmai István elv­társ szólt hozzá a perrendtartás­ról szóló törvényjavaslathoz. Felszólalásában arról a változás­ról beszélt, mely népi demokrá­ciánk Igazságügyi szervezeté­ben végbement. Megszűntek a felső bíróságok és föállam- ügyészségek. Az új bíró. és ügyészi szervek ma már nem a nép mindennapi feladataitól el­szakadt testületek, hanem aktív módon segítő államhatalmi szervek. Az új törvénynek az a nagy érdeme, hogy magyarul, egyszerűen és érthetően van megfogalmazva ’ és ezzel lénye­gében is merőben különbözik a nőpelnyomó törvénykezés ért­hetetlen, elködösítő nyelvétől. Az új perrendtartás elkészí­tésében felhasznál tűit a szovjet törvénykezés tapasz­talatait, a szovjet büntető tudomány eredményét és ez biztosítéka annak, hogy az új büntető perrendtartás jó eszköz lesz( hogy az igaz­ságszolgáltatást biztosítsa és folytassa társadalmi neve­lését. A továbbiakban Szirmai elvtárs kihangsúlyozta, hogy ellensé­geink minden alkalmat felhasz­nálnak arra, hogy ostoba rágal­makat szórjanak felénk. Azt ál. lítják, hogy nálunk Magyaror­szágon nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat. Mi állítjuk, hogy jogot, sza­badságot valójában csak a szocialista társadalom ad csak ez biztosit minden dol­gozó számára munkát, em­berhez méltó életmódot, kul­túrát és félelem nélküli Hetet. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bíróságaink feladata az állam­polgári fegyelem megszilárdítá­sa a hogy tiszteletet szerezzenek mindenkitől törvényeink és ren- deleteink iránt. Ezután Sásdi Ernő szólalt fel. Felszólalásában kihangsúlyozta, hogy ez a törvényjavaslat való­ban a dolgozók kezébe adja az igazságszolgáltatást és lehetővé teszi a jó és gyors ítélkezést. Ezután Halása Aladár szólt hozzá a törvényjavaslat tárgya­lásához. Beszédében kihangsú. lyozta, hogy a soronkövetkező feladat az, hogy ne csupán a törvény rendelkezéseire és be­tűire tanítsuk meg azokat, akik a törvényt közvetlen alkalmazni fogják, hanem a szocializmus építésével szoros összhangban áüó szellemére is. Halász Aladár beszéde után az országgyűlés a büntető perrend­tartásról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és részletei­ben elfogadta. Ezután Parragi György, Kos- suth-dijas újságíró beterjesztet, te az Állami Egyházügyi Hiva­tal felállításáról szóló törvény­javaslatot. Beszédében vázolta, hegy az Állami Egyházügyi Hi­vatal felállításával a vallás- és közoktatásügyi minisztérium­nak a vallásos ügyekkel kapcso. latos ügyköre megszűnik és az új hivatal fogja az egyes vallás­felekezetekkel kötött egyezmé­nyeket, megegyezéseket és meg­állapodásokat végrehajtani és a vallásfelekezetek állami támoga­tását biztosítani. Beszéde to­vábbi során vázolta, hogy amíg az úgynevezett polgári demo­kratikus államokban az egyház és az állam szétválasztása a legradikálisabb körülménvek között történt meg és az állam minden kapcsolatot megszakí. tott az egyházakkal és semilyen anyagi támogatásban nem ré­szesíti őket, addig a népi demokráciákban és magában a Szovjetunióban Is az egyháznak az államtól való szétválasztásakor is szem előtt tartották a lelki- ismereti szabadság és a val­lás szabad gyakorlása jogá­nak biztosítását. Ezután arról beszélt, hogy ml tette szükségessé a javaslat be­nyújtását. Az egyik tényező, áz állam és az egyházak közötti viszony békés és kielégítő ren­dezése, a másik pedig az, hogy az összes egyházakkal létrejött megegyezések, illetve megálla­podások végrehajtásában, betar­tásában kormányzatunk biztosl­A külügyminlszterfielyettesek május 17-1 ülésén a Szovjetunió küldöttsége új javaslatot nyuj. tott be annak érdekében, hogy a külügyminiszterek tanácsa napirendjében megegyezés jöj­jön létre. Gromiko elvtárs az ülésen ki­jelentette: a szovjet küldöttség hajlandó elfogadni a három ha­talom küldöttségeinek azt a ja­vaslatát, hogy Iktassanak a na­pirend szövegébe különleges megegyezést, amely kimondja, hogy a Németország lefegyver­zésére vonatkozó alpont napi­rendi helyének kérdésében vág­tam akarja ezeknek végrehaj. tását. Hogy kormányunk becsü­lettel megtartja és beváltja a megállapodásokban foglalt kö­telezettségeit bizonyltja az ez év április 27-i minisztertanácsi rendelet is, amely rendezte a lelkészkedö katolikus papság kongrua-kérdését. A továbbiak­ban beszélt az új Állami Egyház­ügyi Hivatal feladatairól. Beszé­de végén kérte a törvényjavaslat elfogadását. Az országgyűlés a törvényja. vaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Molnár Imre bejelentette, hogy Drahos Lajos rendkívüli követ­té és meghatalmazott minisz­terré történt kinevezése folytán az országgyűlés elnöki tisztsé­géről lemondott. Miután az or­szággyűlés ezt a bejelentést tu. domásul vette, Ismertették Rá­kosi Mátyás elvtársnak, a Ma. gyár Függetlenségi Népfront el­nökének a levelét, amely így hangzik: „A Magyar Függetlenségi Népfront nevében az ország­gyűlés elnökéül Dögéi Imre képviselőt ajánlom.” Az országgyűlés a javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogad­ta. Ezután az országgyűlés új el­nöke: Dögéi elvtárs elfoglalta a helyét, majd megköszönte az or­szággyűlés előlegezett bizalmát, ígéretet tett, hogy ebben a tiszt, ségében minden erejével és ké­pességével hazánk és dolgozó népünk ügyét fogja szolgálni. Dögéi elvtárs javaslatára az országgyűlés, ülésszakát be­zárta. leges megegyezés nem jött lét­re. Ily módon szükségessé vált, hogy a fegyverzet és a fegyve. rés erők csökkentése kérdését, az Atlanti Egyezmény s az ame­rikai katonai támaszpontok és a Németország lefegyverzésére vonatkozó alpont napirendi he­lyének kérdését a külügyminisz­terek tanácsának adják át. A Németország lefegyverzésére vonatkozó alpontra vonatkozó­lag a szovjet küldöttség további nehézségeket kívánt elhárítani, amikor beleegyezett, hogy ezt a kérdést hagyják nyitva és így adják át a külügyminiszterek tanácsának. A Szovjetunió küldötte újabb jelentős javaslatot tett a megegyezés érdekében a ktilügy miniszterhelyettesek ülésén és az egyéni parasztokat tar nátecsal, a munkáik bemutatásá­val1, ikisgéípeki kölcsönzéséivel segítik. Ez a kezdeményezés ar­ca tanít, hogy a termelőcsopor' tok komolyan elő tudják segí­teni a kis- és közép parasztok terméshozamának emelését. Ha szövetkezeteink tehát pél' dát mutatnak a term elésben és az áll at te n ytész t és ben szüntelenül emelik gazdaságuk! jövedelme' zőségét, akkor egyúttal áillan- d ásítják kapcsolataikat az egyénileg • dolgozó kis- és kő' zéppar.asztsággal is, különösen akkor, ha a szövetkezeti tagok s akis' és közép-parasztok közvet­len, személyes jóvlszonyát ki­mélyítik. A -szeiméllyes kapcso' latok megkönnyítik az egyéni ■para-szlok számára a tájékozó' dást, a szövetkezeti élet szép' ségeinek és egyben nehézségei­nek megismerését, ezáltal elő' segítik a parasztok .közeledését a szövetkezeibe.. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom