Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-19 / 114. szám

» Mért megy vontatottan a fém- huUadékgyüjtés a Kecskeméti Karneválban? — A bajai járás­ban hat tcrmelőcsoport alakult át önálló termelőszövetkezetté. — Ötévi börtönbüntetést kapott Nagy Sándor kerekegyház! ál. í,, latorvos. i VI. évfolyam, 114. szám Ara SO fillér 1951. május 19. szombat A békés építés törvénye Az ötéves terv első évének tapasztalatai azt mutatták, hogy a magyar néip hősi mun' kaja, építő akarata, tudása és tehetsége a Szovjetunió ál" ían.dó segítségével jóval többre képes, mint amit a terv elibén'k tűzött. Ezért vált szükségessé, hogy ötéves 'tervünket át dől' gozzuk. Azi átdolgozás azt jelenti, hogy felszámoljuk azokat a hiá* nyosságokati amelyek népgaz­daságunk fejlődésében az öt­éves terv elsőéivi részlegének megvalósítása során kerültek felszínre, de jelenti azt is, hogy a még hátralévő négy évre az eredetinél sokkal nagyobb fel' odatoltat állíthatunk országunk dolgozó népe elé. Az ötéves terv első évében különösen iparunk fejlődött gyorsabb ütemben, nagyobb mértékben, mint amilyen fejlő' dúst a terv el akart érni. A gyorsabb fejlődés és *a népgaz- daságb-an feltárt újabb tartalé­kok lehetővé teszik, hogy dől" gőzé népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megoldani, mint amilyeneket a terv erede' tileg előír. De az ötéves terv első terv" időszakának tapasztalatai azt is mutatják, hogy országunk, né' piink szükségletei nagyobbak, mint amilyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény számol. Az eddigi 'tapasztalatok még arra its figyelmeztetnek, (hogy mezőgazdaságunk nem tart lépést iparunk jelentősen meggyorsult fejlődésének üte" mével. Ezért tűzte a most összeült országgyűlés napirendjére az ötéves tervről széló törvény módosítását és fogadta el a mó­dosított ötéves tervtörvényt. Míg nálunk az országgyűlés ha­zánk felemelkedéséről, népiünk jólétéről tárgyal, addig az im' tp'erialisták parlamentjei a há' borús politika útjára viszik a népet. IA francia parliament hosszú heteken át a legdurvább csalással és jogtiprással hajtot­ta keresztül azt a törvényt, ■amely a .reakciós 'választási törvényi alapján lehetőséget nyújt, hogy 'június 17-én tart' sák meg a (választásokat. A kormánynak ezzel a választás' sail az ® céljai, hogy a Kommu' nista Pártot 'és a haladó erő' két minél nagyobb mértékben megfossza parlamenti képvise' létüktől. Ausztriában az újifaisiz- mus és a háborús veszély min­den demokratikus erő összefo' gását és mindenekelőtt a mun' kásosztály egységének á megte­remtését követéi. Erről nyilat­kozott a napokban a Baloldali 'lomb az ausztriai elnökválasz­tással kapcsolatban. Az angol -akóház költ^ggvetési . vitákat folytat, meggyorsítja amerikai parancsra, fegyverkezési pro- grammját. Az amerikai szená* tusban pedig nyíltan uszítanak -a háborúra a halálgyárosok képviselői. Tito pedig a szom­szédságunkban imperialista köl- csönért folyamodik, hogy állig fegyverben várhassa a halál-' gyárosok parancsszaivátí. Milyen feladótokat ró ránk a nemzetközi helyzet feszültsége? Kemény, nehéz munkát kö­vetel további úlunk is. A berü" húzást összeg felemelése 50.9 milliárd forintról 85 milliárd forintra azt is jelenti, hogy fo' koz ott abban -keli takarékos­kodnunk, meg kell szilárdíta" nunk a tervfegyelmet, biztosí­tanunk kell a növekvő munka' erőszükségletet, az igazságos bérezést, a személyi felelőssé" get, a megfelelő ellenőrzést. , Pártunk és kormányunk fel" tárta és szüntelenül feltárja a nehézségeket cis hiányosságokat s megmutatja a kiküszöbölé­sük útját is. Ezt teszi az ország' gyűlés elé került tervtörvény- javasiad is. Az országgyűlés tegnap törvényre emelte a mó' dositolt tervet. Ez azt jelenti, hogy gyáriparunk termelésé, nem 86.4 százalékkal! hanem 210 százalékkal növeljük. A nehézipar termelése majdnem négyszerese lesz az 1949-esnek. A dolgozó nép életszínvonala nem 35 százalékkal emelkedik, hainem 50 százalékkal. Már 1954'ben a második világhábo­rú előtti átlagos életszínvonal' nak mintegy ,a kétszeresét éri el. A nemzeti jövedelem 63 szá" zalék helyett 130 százalékkai nő. A módosított terv még azt is jelenti, hogy minden öt nap" ban egy új gyárat építünk. Boldog jövő, biztos holnap sugárzik a törvény minden szia" kaszából. Az országgyűlés tag­jai, -népünk) fiai, érezték a nagy felelősséget, amikor a javaslatot tárgyalták. Tudták, hogy a módosított ötéves terv" vei még jobban átalakítják Ma­gyarország arcát, még jobban szilárdítják a békebíibort. A módosított ötéves terv új, nagy távlatokat nyit meg or* szágunk, népünk, mliiden dol­gozó ember számára. . D'S kötelességeket is ró vél' fiainkra. M'ég jobban meg kell erősítenünk és megbonthatat- lanná tennünk a munkások és dolgozó parasztok szövetségét. Még keményebben kell helyt- állnunk a békef.ront reánk eső szakaszában. így haladhatunk azon az úton, amelyen nagy Pártunk, ,a Magyar Dolgozók Pártja és bölcs vezetőije, Rá' kosi elvtárs vezet, hogy mél. tók legyünk a nagy Szovjet' unió és Sztálin barátságára. így teremtünk új hazát, új országot a módosított tervvel. A törvénnyel feltartóztathatatla' óul megyünk előre népünk fel' emelkedésének és jólétének korszakába, a szocializmusba. A* országgyűlés elfogadta a módosított ötéves tervtörvényt Az országgyűlés csütörtökön délelőtt folytatta az ötéves terv módosításáról szóló törvényja­vaslat tárgyalását. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás elv­társ, Rónai Sándor elvtárs és Doh István, a minisztertanács elnöke és a kormány több tagja. A csütörtöki ülésen elsőnek Nánási László szólalt fel a tör­vényjavaslat vitájában. Felszó­lalásában kihangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztság öröpamel üdvözli az ötéves terv módost tasáról szóló törvényt, mert tudja, hogy ez a mezögazdasá, szocialista fejlődésének meg. gyorsítását is jelenti. A következő felszólaló Balogh István volt. A hozzászólásában hangsúlyozta, hogy népünknek a módosított ötéves terv megva- 'ósitásához szükséges erőfeszí­tése egyedül kizárólag a dolgo­zók érdekeit, fejlődését szolgál­ják. Ezután a nemzetközi hely­zettel foglalkozott. A továbbiak­ban a béke védelmének kérdé­séről beszélt. Ezután Mekis József elvtárs, a Rákosi Mátyás Müvek Kos- suth-díjas vezérigazgatója szólt hozzá és a terv végrehajtásá­nak néhány időszerű kérdését vetette fel. Felszólalásában & tervfegyelem kérdéséről, a ta­karékosságról, s üzemeink szak. munkás- és vezetőkáderekkel való ellátásának kérdéséről be. szélt. kezdeményezésére Indított fém- gyűjtési hét jelentőségéről be­szélt. Felszólalása végén a ma­gyar Ifjúság nevében örömmel és lelkesedéssel elfogadta a törvényjavaslatot. • Ezután a törvényjavaslat elő­adója, Vas Zoltán elvtárs emel. kedett szólásra. A törvényja­vaslat vitája során, elhangzott módosító indítványokat és ja­vaslatokat összefoglalva terjetz. tette az országgyűlés elé. Ennek megfelelően a 23. paragrafus (2) bekezdését javasolta kiegé­szíteni a következő ponttal: „A másodvetés területének 1954-re el kell érnie az 1,480.000 ka- tasztrális holdat.” A 35. paragrafus (6) bekezdő, sének második mondatát java­solta a következő szöveggel el­fogadni: „Ennek értelmében a csec :möférőhelyek számát az eredeti ötéves tervben előirány­zott 6000 helyett 30.000-re kell emelni.” A 36. paragrafus (3) bekez­dését a következő mondattal ja. vásottá kiegészíteni: „Ipari technikumot kell felállítani töb­béit között Salgótarjánban és Tatabányán.” Végül a 37. paragrafus (1) bekezdését a következőkkel ja­vasolta kiegészíteni: „A tervidő­szak folyamán Csepelen mintegy 30 millió forint költséggel kul­túrpalotát kell építeni.” Majd kérte az országgyűlést, hogy ezekkel a javaslatokkal is ki­egészítve az ötéves tervről szó­ló törvényjavaslatot, az említett változtatásokkal iktassa tört vénybe. Vas Zoltán elvtfyrs szavai után az országgyűlés a módosított ötéves terűről szóló törvényja. vaslatot általánosságban és rész. teteiben a javasolt indítványok­kal együtt elfogadta. Ezután került sor a büntető perrendtartásról szóló törvény- javaslat tárgyalására, melynek előadója dr. Tfóth Endre képvi­selő volt.' Beszédében vázolta, bogy a szocialista gazdasági társadalmi rendünk kialakítása szükségképpen maga után von­ja egész jogrendszerünk átala. kítását, a szocialista jogrend ki­alakítását. A szocialista bűn­vádi eljárás alapfeladata a szo­cialista állam a polgárok sze­mélyiségének és jogainak, a szo­cialista társadalmi jogrendnek védelme. Továbbiakban beszélt a törvényjavaslat szerkezeti fel­építéséről. Befejezésül pedig kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. A büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslatot az or. szággyülés keddi ülésén terjesz­tette be Dobi István, a minisz­tertanács elnöke. Az országgyűlés pénteken dél­eiéit folytatta ülését, amikor a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Palmiro Togliatti választási beszéde Firenzében Mekis József elvtárs után Ran­da Zsófia elvtársnö a magyar asszonyok nevében szólalt fel. Beszédében kihangsúlyozta, hogy a mi szabad hazánkban az élet­nek már nincs olyan területe, amely meg ne nyílt volna a dol­gozó nők előtt. Ezután a nők­nek a termelésben és a béké­ért vívott harcban való helytál­lásáról szólt. Ezután Tóth Mihály elvtárs, Kossuth.díjas géplakatos szó­lalt fel. Felszólalásában felidéz­te a munkásosztály és a dolgo­zó parasztság szörnyű elnyoma­tásának és kizsákmányolásának helyzetét a volt urak Magyar- országában. Majd a felszabadu­lás utáni helyzetet méltatta, melyben a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság az ország gazdája lett, a szebb és jobb élet kovácsa. Ezután SzaVH Béla elvtárs szólt hozzá a törvényjavaslat­hoz. Felszólalásában a felsza. budult és a szocializmust építő ifjúság kérdéseiről szólt. Rész­letesen ismertette módosított ötéves tervünknek azokat az adatait, amelyek közvetlen az ifjúságra vonatkoznak. Majd a salgótarjáni és tatabányai mun- kásifjak kívánságának eleget téve, javasolta, hogy az ötéves terv idején építendő új techni­kumok és gimnáziumok közül cgy-egy új Iskolát Salgótarján­ban és Tatabányán építsünk, hogy ezzel is kifejezésre juttas­suk népünknek és kormányunk, nak a bányászok Iránti megbe­csülését. Tolmácsolta a csepeli üzemek dolgozóinak, köztük az ifjúmunkásoknak kérését a cse­peli kultúrpalota felépítésére vonatkozólag. Ezután az ifjúság Az Olasz Kommunista Párt választási hadjáratának kereté­ben Palmiro Togliatti, a Párt főtitkára Firenzében kétszáz- ezerfönyi tömeg előtt beszélt. Togliatti emlékeztetett, hogy a legutóbbi községi választásokon, 1946-ban az olasz városok és községek több, mint cgyharma- dában arattak választási győ­zelmet. — Elsőízben történt — mon­dotta Togliatti —, hogy az olasz munkásosztály és pártjai ilyen nagyszámú városban és község, ben kezükbe vették a vezetést. Ellenfeleink azonban nem azon az alapon indítják meg a mos­tani harcot, hogy ki vezeti job­ban az olasz községeket, hanem annak a jelszónak az alapján, hogy „ki kell űzni a kommunis­tákat az olasz városok és köz­ségek vezetőségéből”. Ezt a jel­Május ll.én vietnami parti-_ zánok végrehajtották a nép íté­letét a dalati francia rendőrfő­nökön. A rendőrfőnök helyette­se, Jumeau rendőrkapitány, a dalatt baodajista hatóságokkal egyetértésben rendeletet adott ki a megtorlásra. Hét rendőr a dalati börtönből elhurcolt húsz fogvatartott vietnamit, köztük négy nőt. A foglyokat teher­gépkocsin a Dalaihoz közel lé­vő Camly vízeséshez vitték, gép­pisztollyal kivégezték és holt­testüket — miután arcukat fel­szót maga De Gasperi miniszter- elnök adta ki. Palmiro Togliatti ezután rá­mutatott, hogy az egyházi ha­tóságok nyomást gyakorolnak a választókra, hogy megakadá­lyozzák őket szavazati joguk szabad gyakorlásában. — Mi kommunisták — emel. te ki Togliatti — kötelességünk­nek érezzük, hogy minden ilyen­irányú nyomást és megfélemlí­tést leleplezzünk­— Olyan veszéllyel állunk szemben, amely méiy aggoda­lommal tölti el a nőket és fér­fiakat egyaránt: azzal a veszély- lyel. hogy Olaszországot újabb világháborúba sodorják. Tog­liatti ezután arról szólt, hogy az imperialista körök támadó háborút készítenek elő a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok ellen. ismerhetetlenné lőtték — a föl­dön hagyták. A cenzúra a mészárlásról szó­ló minden sürgönyt leállított. A szörnyű tettet azonban nem le­hetett sokáig titokban tartani. A közvélemény tiltakozása vé­gül is arra kényszerítette Bao Daj bábcsászárt, hogy menessze a város polgármesterét, aki be­leegyezését adta a kivégzéshez. Másrészről a francia katonai hatóságok kénytelenek voltak letartóztatni Jumeau rendőrka­pitányt, aui a kivégzést elren­delte. A dalati vérengzés részletei

Next

/
Oldalképek
Tartalom