Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-18 / 113. szám

normán aJul dolgozók maga« száma gátolja a Bajai Maga«- építési Vállalatnál a verseny kiszélesedését. — Ónálló termelő, szövetkezetté alakult Halason az a*lg egyéves Vörös Hajnal-ter- meiöcsoport. — Kiskunfélegyhá. zán a termelőszövetkezeti csoportok járnak élen a növényápolási munkákban.

VI. évfolyam, 113. szám

Ara 50 fillér

1951. május 18. péntek

Tas Zoltán:

Győzelemre visszük a béke tervét

Az ötéves tervtörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta szerdai ülésén az Országgyűlés

Az Országgyűlés szerdai ülésén megkezdte az ötéves terv. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását.

A törvényjavaslatot Vas Zoltán miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke Ismertette részletesen

Vas Zoltán elYtárs beszéde

— A Magyar Népköztársaság Országgyűlése 1949. december lO.én törvényt fogadott el népgazdaságunk ötéves fejlesztési tervéröl. Ez a törvény hazánk szocialista építésének útján mérföldkövet jelentett. A fasiszta háború által lerombolt népgazdaság helyreállítása után megkezdhettük a gyáripar, az építőipar, a közlekedés újjáalakítását és a mezőgazdaság gyökeres átalakítását — a szocializmus alapjainak lerakását a népgazdaság minden területén.

— Alig ötnegyed év leforgása után — dolgozó népünk szó. cialista épitömunkájánák nagyszerű eredményeként — ma a népgazdaság gyorsabb ütemü fejlesztésének új törvényjavaslatát terjesszük elő azzal a szándékkal, hogy az Országgyűlés emelje törvényerőre az öt. éves terv célkitűzéseinek a Magyar Dolgozók Pártja H. Kongresszusa által kezdeményezett nagyarányú megnövelését.

— Ötéves tervünk felülvizsgálását mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Nép. köztársaság kormányának helyes vezetésével, a Szovjetunió állandó baráti segítségére támaszkodva — a magyar dolgozó nép, élén munkásosztályunk, kai, az ötéves terv első esztendejének célkitűzéseit jelentősen túlteljesítette.

— Az 1959. évi fejlődés méreteit jellemzi, hogy a beruházások meghaladták a tízmilliárd forintot, ami azt jelenti, hogy 1950-ben megközelítően annyit ruháztunk be, mint a hároméves terv egész időszakában. Döntően az ipari termelés jelentős emelkedése tette lehetővé, hogy 1950. ben az ország nemzeti jövedelme az 1949. évvel szemben az eredetileg tervezett 12.4 százalék helyett 20 százalékkal növekedett.

— Kiemelkedő eredményeket mutat a gépgyártás fejlődése. Jelentősen fokoztuk a szerszámgépek és ezen belül a korszerű szerszámgépek gyártását.

— A mezőgazdaságban az állami kézben lévő traktorok számát 4406-ról 8564-re emeltük. Az elmúlt évben 1300 drb vetőgépet, 1600 drb boronát, 250 drb aratógépet, 44 drb len. és cukorrépa-kombájnt juttattunk állami-szocialista szektorunk, nak. 1949-ben még nem rendelkeztünk arató-cséplőgépekkel, 1950. végén már 26 darab működött.

— A tömegesen előállított új gyártmányok között meg kell

említeni a tavaly üzembehelyezett Csepeli Autógyár kiválóan bevált tehergépkocsijait, melyek nemcsak teljesen biztosítják hazai szükségletünket, de export, ra is. jut belőlük.

— 1950-ben igen jelentős ál. dozatok árán lefektettük a műszaki tudományos kutatás alapját, megszerveztük a tudományos kutató intézetek széles hálózatát. 1950, végén ezekben az intézetekben már 3300 fő dolgozott.

Mi tette szükségessé az ötéves terv módosítását?

esztendő során terven felül je. lentősen megnőtt, mégis nehéz ségek merültek fel áruellátásunkban és ezen belül különösen közellátásunkban.

— Eddigi eredményeink arra mutatnak, hogy dolgozó népünk akaratából népgazdaságunk szocialista fejlődésének olyan távlatai nyíltak, amelye. két az ötéves terv szerkesztésé, nél nem vettünk kellően figyelembe.

— Más fontos szempontok is vannak, amelyek szükségessé teszik terveink- felülvizsgálatát. Mindenekelőtt az, hogy 1950- ben népgazdaságunk fejlődésének aránya több területen egyenlőtlen volt. Különösen a vas, acél, szén, villamosenergia és vegyipar, tehát általában az alapanyagok termelése az a te. rület, amely — bár tervét túlteljesítette — elmaradt a fel* dolgozó iparágak és általában a népgazdaság egyéb ágainak növekvő szükségleteitől.

— Jelentős aránytalanság jött létre az ipar és mezőgazdaság fejlődése között, ami‘ szintén gá. tolja népgazdaságunk fejlődését.

— ötéves népgazdasági tér. vünk felülvizsgálását szükségessé teszi az a körülmény is, hogy bár áruforgalmunk az elmúlt

— Iparunk is nem egy esetben felelőtlenül járt el a fogyasztási árualapok tekinteté ben. Megtervezték és kitermel, ték a traktort, a mozdonyt, a gépet, mert ez darabszám is benne volt a tervben, de elhanyagolták. dolgozó népünk mindennapi szükségleteit. Gyártót, tak 12 literes edényt, 36-os sza mú ingeket, mert mindkettőnek viszonylag kisebb az önköltsége, de a háziasszonyok kétliteres edényt, a férfiak átlag 40-es és 41-es számú inget akartak volna vásárolni! Hozzájárult mind. ezekhez természetesen az a körülmény, hogy népünk ellenségei, a tudatos kártevő elemek átm'eneti nehézségeinket és ezen a téren mutatkozó tapasztalatlanságunkat, gyakorlatlanságunkat — ami egyébként leküzdhető lett volna — tömeges vásárlással, szervezett sorban- állássál igyekeztek megnehezíteni.

Az ötéves terv végére megszűnik embernek ember által való kizsákmányolása

Az eredeti ötéves terv a nemzeti jövedelem emelkedését 1949. ről Í954-re 63.1 százalékban irta elő. A mostani javaslat a nemzeti jövedelem- emelkedését ugyanerre az időszakra 130 százalékra tervezi. A nemzeti jövedelem ilyen jelentős emelkedése mellett összetételében is alapvetően mgváltozik és visz- szatükrözi a terv egyik főfeladatát, azt, hogy ötéves tervünk sikeres teljesítésével lerakjuk hazánkban a szocializmus alap. jait.

— Megváltozik 1954.re népgazdaságunk szerkezete is. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 51 százalékról 1954-re 64 százalékra emelkedik. Népgazdaságunk szerkezeti átalakulása az ipar gyorsított ütemű fejlesztésének alapján valósul meg. Gyáriparunk termelése 1949-hez képest az ötéves terv utolsó évében, az előirányzott 86 százalék helyett 210 százalékkal fog emelkedni. Ezen belül a nehézipar termelésének az eredetileg előirányzott 104 százalék helyett mintegy 280 százalékkal kell emelkednie. A könnyűipar termelése 73 százalék helyett 145 százalékkal kell hogy megnőjjön. i — Az iparosításnak ez a nagy ! üteme feltételezi és megköveteli.

hogy erőinket a nehéziparra összpontosítsuk és ezen belül az ipari alapanyagokra, a villamos, energiára, a gépgyártásra, illetve a termelőeszközöket előállító iparra. Az alapanyag-iparok döntő fejlődése mellett ismét és ismét ki kell hangsúlyoznunk gépgyártásunk fejlesztésének különös szükségességét.

— Ötéves tervünkben az építőipar termelésének előirányzatát több mint kétszeresére, 21.3 milliárdról 45 milliárdra java. soljuk felemelni.

— Az átdolgozott ötéves terv az eredetileg előirányzott, a tervtörvényben megállapított 42 százalékkal szemben 54 százalékkal kívánja növelni a mező. gazdaság termelését. A mezőgazdasági termelés 54 százalékos emelése és a mezőgazdaság szocialista átszervezése ugyanannak a kérdésnek két oldala. Egyik a másik nélkül meg sem valósítható.

Közlekedés,

kereskedelem

— Az ipari s mezőgazdasági tér. melés erős növekedése megköveteli a forgalmi teljesítmények erős emelését is. A közlekedés áruszállítási teljesítménye 1954- ben az 1949. évinek közel két és félszeresére fog növekedni. A

megnövekedett áruforgalom lebonyolítása új követelményeket támaszt a belkereskedelemmel szemben is.

— Módosított ötéves tervünk megvalósítása összefügg azzal, hogy milyen mértékben tudjuk népgazdaságunk számára blzto.

sítani a baráti országokból azokat a nyersanyagokat és ipari felszerelést, amelyet itthon nem termelünk. Ezért a Szovjetunió, val és a népi demokratikus államokkal való áruforgalmunk a tervidőszak folyamán lényegesen emelkedik.

Az életszínvonal a háború előtti kétszeresére emelkedik.

— Az átdolgozott ötéves terv nagyobb nemzeti jövedelme nemcsak a beruházási keretek lényeges bővítését teszi lehetővé, hanem az általános életszínvonalnak a tervezettnél jóval nagyobb mértékű emelését. Az ötéves tervről szóló törvény 35 százalékban irányozta elő az általános életszínvonal emelkedését. Módosított ötéves tervünkben a dolgozó lakosság életszínvonalának ötven százalékos növelését javasoljuk.

180.000 lakás helyett 230.000

— A módosított ötéves terv fokozott lakásépítkezést kíván megvalósítani. Eddig arról volt szó, hogy öt év alatt 180.000 lakás épüljön. Most a követel, meny az, hogy az építendő lakások száma elérje a 220.000.et. A lakásépítési politika elsősorban a munkásosztály még távolról sem megfelelő lakásviszonyait kívánja nagyarányú építkezésekkel jelentősen megjavítani. Szerte az országban hatalmas új ipari üzemek épülnek s mellettük új városok, új lakóházak nőnek ki a földből. Mis. kolc, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Gyöngyös, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd. Szolnok, Zalaegerszeg építkezései, amelyek mellé most felsora. kozik Balassagyarmat, Jászbe. rény, Cegléd, Kiskunfélegyháza, Vác, Szentes. Ezeknek a városoknak új ipari centrumokká fejlesztése azt is jelenti, hogy ezekben a városokban egyúttal jelentős lakásépítkezések is indulnak.

1938-ban 2 millió, 1954-ben 6.7 millió biztosított

— A dolgozók egészségvédel. mének intézményes biztosítása érdekében a társadalombiztosításba bevont dolgozók körét egyre jobban kiterjesztjük. 1938. ban a biztosítottak száma nem érte el a kétmilliót, 1954-ben 6.7 millióra emelkedik. 1954-ben az ország lakosságának 70 százaléka fogja érezni a szocialista biztosító« előnyeit. Ennek a célnak megvalósítása természetszerűleg a rendelőintézeti hálózat széles kifejlesztését, a jelenlegi hálózat megkétszerezését követeli. De megköveteli a kór. házak fejlesztését, számos új kórház építését.

A kulturális színvonal emelkedésének számadatai

— A népművelési beruházásokkal elkezdjük a falu és város közti kulturális színvonalkülönbség felszámolását és emeljük dolgozó népünk általános kulturális színvonalát. A kultúrott. honok számát 3500-ra emeljük, ezzel elérjük, hogy az ötéves terv végére minden egyes nagyobb üzemünk és csaknem

minden falu kultúrotthonnal bírjon. Minden üzemben, faluban, városban, gépállomáson, állami gazdaságban, termelőszövetkezetben, tanyaközpontban népkönyvtárat létesítünk. Az, ötéves terv végére teljesen felszámoljuk az analfabétiz. must. ‘

— Gondoskodunk arról, hogy mezőgazdaságunk szocialista átépítésével párhuzamosan megadjuk a falunak kulturális és szociális intézményekben mindazt, amit a múltban minden .:ápviselőválasztáskor ígértek neki, de ami csak ígéret maradt. 356 új falusi orvosi rendelőt, szülőotthonokat és bölcsődéket építünk.

— Az Ipari tanulók létszáma

az ötéves terv folyamán 32.000. röl 85.000-re emelkedik. A közép- és felsőfokú oktatásban részvevők száma a terv befejezéséig 77 ezerrel, illetőleg 30 ezer fővel növekszik.

— Tervelőirányzatunk az ötéves terv befejező évére az, hogy egyetemeink és főiskoláink elsőéves hallgatóinak a száma mégegyszer megkettőződjék és elérje a 15.400-at.

— Az eredeti ötéves tervben előírt új egyetemeken kívül további három műegyetemet létesítünk és Gödöllőn felépítjük az Agrártudományi Egyetemet.

— A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásának feltétele a rejtett tartalékok további feltárása, a takarékosság szigorú és következetes alkal. mazása minden téren, a munka- fegyelem és az állami fegyelem megszilárdítása, a közvagyon védelme minden rendelkezésre álló eszközzel. A jelenleginél nagyobb mértékben fokozni kell az üzemek, a dolgozók felelősségét a terv végrehajtásáért. Nem tűrhetjük el a népi. az állami és a tervfegyelem megsértő- sét. A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásának félté- tele a vezetés megjavítása, az éberség további fokozása.

A béke terve

— Tisztelt Országgyűlés! Ötéves tervünk a béke terve! Nem adhatunk méltóbb választ az mperialista háborús gyujioga- tók és hazai ügynökeik provokációira és mesterkedéseire, mint felemelt ötéves népgazdasági tervünk végrehajtásának sikerét. Azt. hogy szembeállítjuk békés építömunkánkat az imperialista háborús készülő, déssel!

— ötéves népgazdasági tervünk dolgozó népünk nagy