Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)
1951-05-06 / 104. szám
Az elmélet harci fegyverünk A parasztság rétegeződésének kérdése a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában Pártunk II. kongresszusa által elfogadott Központi Veze tőség határozata megállapítja „A Párt és az ország előtt álló döntő stratégiai feladat: mezőgazdaság szocialista át szervezésével népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése népgazdaságunk egységes, szó cialista alapjának megteremtése.” A Szovjetunió példája bizonyítja, hogy szocializmust építeni csak úgy lehet, ha a városból a falura megyünk és az egyénileg dolgozó parasztságot átvisszük a szocialista mező. g-zdaság útjára. A Szovjetunió útjáról, a lenini.sztálini útról való letérés a kapitalizmus viszem aállítását jelenti. Ezt példázza a Tito.banda politikája «mely lázas sietséggel állítja vissza Jugoszláviában a kapi ta'izmust, miközben a kulákok állandóan gazdagodnak és elvi selhetetlen életviszonyokat te remtenek a jugoszláv dolgozó nép számára. A kisüzemi egyéni gazdálko. dás nem tudja ellátni iparunk növekvő szükségleteit, külö nősen, ha figyelembe vesszük, hogy a felemelt ötéves terv so rán 650 ezer új ipari munkás és alkalmazottra lesz szükség Ezenkívül a dolgozó parasztság igényei nőttek, jobban él, egyre többet fogyaszt a mező. gazdaság az ipar által teremtett javakból. Ezt bizonyltja az is, hogy megyénkben például ebben az évben is jóval több kerékpár, rádió, texiilanyag, cu kor fogyott el, mint 1950.ben. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsítása elválaszthatatlan összefüggés ben van a békéért folyó harcc-jl Aa amerikai imperialisták és csatlósai, a Tito.banda a ha zánkban élő kulákságot saját bázisának tekinti és igyekszik felhasználni háborús pánikkel. tésre, a közellátás szabotálásá p*, — általában szocialista építésünk meggátlására. Különösebb élességgel vetődik fel ez a probléma Bács-Kiskun me. gyében, melynek három járás, közvetlen szomszédságban van Tito aljas bandájával, ami fo kozott felelősséget is jelent szá munkra. Népgazdaságunk kettős jelle. gének megszüntetéséért har colni, tehát minden kommunistának és becsületes pártonkívü linek döntő feladata, hogy minél hamarabb diadalra jusson országúnkban a szocializmus teljes felépítése. A harc meggyorsításának fél. tételei a mi megyénkben is megvannak. Az áll-.im, a gyáripar a munkásosztály kezében van. Rendelkezünk megyei vl szonylatban 30 gépállomással, melyeknek 479 erőgépe sietett a dolgozó parasztság segítségére a tavaszi munkákban. Pártun« II. kongresszusának tiszteletére a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben jelentős fejlődésnek indult. A termelőcsoportjaink száma 305, 18.685 taggal és 84.914 kh. szántóterülettel, amely a megye szántóterületének 10.6 százalékát foglalja magában. Ezenkívül 26 állami gazdaságunk — ha kezdeti hibákkal is — mutat példát az egyénileg dolgozó parasztságnak. A 41.378 kát. hold szántó- területtel, amely a megye szántóterületének 5.7 százalékát jelenti. Ezek az eredmények azzal bíztatnak bennünket — a tavaszi munka jó elvégzése után — hogy ha gondot fordítunk a növényápolásra, a fejlett agrotechnika .alkalmazására, a jó politikai felvüágosító munkára; ősszel komoly eredményeket ér. netünk el a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése terén. Ahhoz, hogy a munkás.pa- raszt szövetséget erősítsük, hogy falun jó politikai felvilágosító munkát végezhessünk, ismer, riünk kell falun az osztályviszonyokat, tisztán kell látni a pa. r:.sztság osztálytagozódását, mert ehhez való viszonyunkat, politikánkat az szabja meg, hogy a parasztság melyik rétegével állunk szemben. Nagy tanítómesterünk, Sztálin elv társ így válaszol erre a kérdésre: , „A szegényparasziság a mun. kásosztály támasza, a középparasztság szövetségesünk, a ku- lák ellenségünk — ez a ml vi. szonyunk ezekhez a szociális csoportosulásokhoz.” (Termé szetesen Itt Sztálin elv társ a szocializmus építésének idejéről beszélt. A horthysta .Magyarországot a hárommillió koldus jellemezte, akiknek talpalatnyi löldjük sem volt. Róluk irta József Attila, hogy: „kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk.'' A mi megyénk, amely az el- lenforradalmár8k, franciakisek, Endre Lászlóék, Héjj sék birodalma volt, még siralmasabb képet nyújtott, mint az ország más területe. A megye összes szántóterületének 66.8 százaléka a lakosság vékony rétegét kitevő kulákok és nagybirtokosok kezén volt, míg a dolgozó paraszti lakosság kezén mindössze 30 százalék volt. A földesurak és kapitalisták érdekeit szolgáló államgépezet népnyúzó adópolitikájával kis. és középparaszti birtok tömegesen került kulál:, vagy nagybirtokos kezére. A ka. pitalizmus kegyetlen törvénye az, hogy a parasztság soraiból egyesek kizsákmányolókká lesz. nek, a nagy többség viszont földnélkülivé, agrárproletárra válnak. A földreform során megyénk, ben 305 ezer katasztrális hold földet osztottunk szét 45.00b dolgozó parasztnak, amelyből egy személynek 6.7 kat. hold föld jutott. Pontos adatok a jelenlegi osztályrétegeződésröl nem áll nak rendelkezésünkre, de a régi rendszer szétzúzása, a földbirto. kok felosztása alapvetően megváltoztatta megyénkben Is az osztályviszonyokat. Az állam különféle kedvezményekkel — nemesített vetőmag gal, állatállománnyal, kölcsönök, kel — mindenképpen segítette a dolgozó parasztságot. így vált lehetővé, hogy a ml megyénkben is erős, középparasztosodási folyamat indult meg a földhözjut. tátottákból; kisparasztokból kő- zépparaszttá lettek, az agrár, proletárok jelentős része pedig termelőszövetkezeti csoportokban, vagy állami gazdaságokban dolgozik. A korlátozás követkéz, tében a ml megyénkben is a kulákok egyes osztagai kiszorultak; jelentős földfelajánlások történtek. Látnunk kell azonban .uzt is, hogy amíg parasztságunk döntő többsége a kisparaszti tulajdon alapján áll, megvan a lehetősége, — ha kismértékben is. — a kulákosodásnak. Államunk a kapitalizmusnak ezt a törvényszerűségét a kulákok korlátozásával, a föld adás-vételének megtiltásával minimálisra csökkenti. Azonban látnunk kell, hogy mint például, a kiskőrösi járásban is van, hogy .az, aki ezelőtt hat évvel 8 hold földjét beültette szőlővel, ma kulák- sorba került. Kecskemét határá. ban viszont még mindig vannak olyan dolgozó parasztok, — ha igen kis számban is, — akik nem tudják fejleszteni gazdaságukat és évről-évre kevesebb az állatállományuk, tehát szegé, nyednek. Természetesen, a mt megyénkre is alapvetően az a fejlődési folyamat nyomja rá bélyegét, hogy a kizsákmá- nyolók egyre inkábü gyengülnek és erősödnek a falu szocialista elemei, — új szocialista mező- gazdasági munkásság van kialakulóban, — mert Pártunk és államunk minden eszközzel a szocializmus erőit segíti, — amely dolgozó parasztságunk soha nem látott felemelkedését jelenti. A polarizálódást folya. matot azonban végérvényesen csakis a teljes kollektivizálás szüntetheti meg. Az a 'tény, hogy a fain lakosságának döntő többségét, — az áru gabona 60 százalékát, a középparaszt adja —, szabja meg feladatainkat a középparaszt meg. nyerése terén. Lenin cs Sztálin elvtársak arra tanítanak, beünüaketi hogy a munkás-paraszt szövetség nem akármilyen szövetség, hanem olyan, amelyik a proletárdiktatúra megszilárdítását, tehát a munkásosztály vezető szerepének erősítését, a kulák elleni kíméletlen harcot, az osztálykiilönbségek megszüntetését szolgálja- — Ennél a kérdésnél a mi megyénk funkcionáriusai is sokszor hibái követnek el, a fő hiba a szövetség Jobboldali opportunista értelmezése, amikor is a középparasztot felelőtlen Ígérgetéssel, adóelengedéssel akarják megnyerni. Akadt olyan elvtárs, aki egyenesen az ellenség munkájának tulajdoni, tóttá, hogy a tanácsválasztások idején foglalkoztunk az adó beszedésével, A másik hiba a szektás magatartás, amikor nem veszik be a középparasztot a Pártba, a termelőszövetkezeti csoportba, sőt .tömegszervezetbe sem: összekeverik a kulákkal. Mindkét elhajlás ellen keményen kell harcolni a szocializmus építésének egész szakaszán. Meg kell mutatnunk a középparasztnak: érdeke a szocializmus építése, mert csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja az állandó jólétet, felemelkedést számára. Nemkevésbbé kell harcolnunk az olyan nézet ellen, amely a kispa- rasztságot ,,elintézésnek“ tünteti fel, hogy „ez úgyis velünk van.“ —• Előfordul egyeseknél: számtalanszor idézi Lenin elvtárs szavait ■ „Támaszkodj szilárdan a szegényparasztra'* — de nem fordítanak arra gondot, hogy a falusi pártvezetésbe, tömegszervezetekbe bevonják őket, hogy a szegényparasztok gyerekeit küld. jók iskelára, tanfolyamokra stb. A kulák az utolsó kapitalista oszjály, ádáz ellensége a munkásosztálynak, az utolsó emberig le kelj fegyverezni. - Erre tanít Lenin elvtárs. — A fő veszély jtt a jobboldali elhajlás. Több eset. ben funkcionáriusaink arról panaszkodnak, hogy nincs a kulák- nak miből kifizetnie az adót, mert n ... termeit neki. — Hu jó! utána nézünk, kiderül: mázsaszámra van nála elrejtve a zsír, a gabona, a szappan. Pártunk II. kongresszusának határozata világosan megszabja feladatainkat: meg kell erősíteni a munkás.paraszt szövetséget megyénkben is. Mindenekelőtt úgy, hogy erősítsük Pártunkat az arra érdemes egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal, az eddigieknél jókkal következetesebben hajtsuk végre a kulákokat korlátozó politikánkat, kövessünk el mindent a begyűjtési rendelet sikeréért. Könnyesük meg a középparaszt belépését a termelőcsoportokba, tartsuk szem előtt a fo- kozatosságot es a meggyőzésen alapuló lenini önkéntesség elvét. — Ha el tudjuk érni azt, hogy a jelenlegi termclőcsoporljainkbau jól működő pártszervezetek legyenek és így azok megszilárdul, janak, jó termést érjenek el, ez fél győzelmet jelent majd őszi fejlesztési munkánkban NÉ HETI JÓZSEFNÉ, a UDP megyei kéthónapos iskola vezciőie. A békeműszakban elért nagyszerű eredmények újabb lökést adtak a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozóinak a versenylendület fokozásában A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói az elmúlt hélen békemüszakot tartottak. Az üzem dolgozói egyöntetűen határozták el, hogy ezen a napon méginkább fokozzák a termelést, hogy csökkentik a selejtet. — Ez- zel akarjuk most valamennyien megpecsételni aláírásunkat, s ezzel akarjuk megmutatni a világnak, hogy szíveel-lélekkel kívánjuk a békét, —* mondották a dolgozók Ezen a napon minden dolgozó azzal a kemény elszántsággal foglalta el munkahelyét, hogy újabb és újabb eredményekkel bizonyítsa : elszánt harcosa a béke ügyének. Valamennyien tudják, hogy minden egyes százalék, melyet a termelésben értek el, éles fegyver a háborús gyujiogatók ellen. — Az imperialista gyujtogatók szeretnék elfojtáni a béke hang. ját, de a világ népei követik o Sztálin vezette béketábort és erőnk egyre gyarapodik. Nekünk a termelés fokozásával kell ezt a hatalmas erőt tovább gyarapítani, — így mondja Kovács Jánosné aki a békemüszakban 147 százalékról 169 százalékra emelte teljesítményét. A termelés fokozásának nagy jelentősegét megértette Kállai Árpádné is, aki két hónappal ezelőtt még jóval a 160 százalékon alul teljesített. Teljesítményéi egyre fokozva 161 százalékot ért el, a békemüszakban pedig 183 százalékot teljesített— Minden erőmmel harcolni akarok a békéért. Nem akarom, hogy hazánk is a romok és a te' metők országa legyen. Gyűlölöm az imperialista gyilkosokat, akik halomra mészárolják a koreai asszonyokat és gyermekeket. Én elhatároztam, hogy nem állok meg az eddigi eredményeimnél és ígérem, hogy rövid időn beiül 200 százalékra emelem teljesítmé. nyem, — mondotta kemény elhatározással Kállai Árpádné. Hasonló véleményen vannak a többi dolgozók is. — Nekünk, asz- szmogoknak is van miért harcolnunk• A háború a mi számunkra is csak pusztulást, nyomort és szenvedést jelent. Ezt akarjuk megakadályozni és ezért harcolunk mi is, — mondja Kovács József né, aki ezen a napon 147 százalékról 169 százalékra emelte teljesítményét. Jó eredményt ért el Kasza Jőzsefné is. Az elmúlt hét elején még 15S százalékot teljesített, a békemüszakban azon. ban százalékot ért el. Kása Istvánné 180 százalékról emelte fel teljesítményét 193 százalékra ezen a napon. Barna Margit is fegyvernek szánta a békemüszak. ban elért teljesítményt. Az eddigi 153 százalék helyett 177 százalékot ért el s most azon gondolkozik, hogy ezt majd szépen kikere- klti. A békemüszak indulásakor az MNDSZ-brigád tagjai versenyre hívták az Ifi-brigád tágjait. A verseny folyamán az MNDSZ- brigád került az első helyre és így elnyerte az üzem vándorzászlaját. Ugyancsak a békemüszak napján lépett párosversenybe Csordás Gyuláné is, aki Hegedűs Imrénét hívta ki versenyre ezen a napon. Hegedűs Imréné ebben a versenyben 180 százalékot ért el és ígéretet tett. hogy ezt rövidesen 200 százalékra emeli A ládaszegezők minőségi munkával, fokozottabb takarékossággal vettek részt a békemüszakban. Józsa József, Sz. Kin László és Szélest Imre elhatározták, hogy még nagyobb gondot fordítanak a szegezésre. Gondosan ügyelnek arra, hogy szegezés közben egyetlen láda se hasadjon meg, de gondot fordítanak az anyagfelhasználás csökkentésére is. A meggörbülit szegeket pl. nem dobják a szemétbe, hanem kiegyengetik és újra felhasználják. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozóinak béke. műszakja a dolgozók győzelmével végződött. Ezen a napon újabb nagyszerű eredményeket értek el éa ezekkel az eredményekkel újabb lökést adtak a versenylón* dületnek. Az üzem dolgozói kivétel nélkül elhatározták, hogy * békemüszakban elért eredményeket továbbra is fokozzák és így, folytatják a béke megvédéséért folyó harcot. A koreai néphadsereg főparancsnokságának május 4-i hadijelentése A néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt va lamennyí frontszakaszon foly tatták kemény harcaikat. A néphadsereg egységei a front egyes szakaszain vissz*, verik az ellenség ellentámadás sait és nagy veszteségeket okoznak az ellenségnek ember, ben és technikai felszerelésben. Szabotáló kalocsai kulákok Kalocsán kulákokat lepleztek le, akik szabotálták a tavaszi munkákat. Kővágó Istvánná 27 holdas kuiákasszony nem végezte el határidőre sem a szántást, sem a vetést- Másféle mesterkedést próbált meg Nagy Imre 34 holdas kulák. Földjét a rendelet ellenére kisüaszonbérletbe adta ki- így akarta kijátszani az államot, hogy megszabaduljon a beszolgáltatási kötelezettségtől. Vörös István feketézéssel károsította a dolgozó népet. A dusnoki földművesszövetkezet terményfelvásárlójával összejátszott, Sánta Lászlótól vett 10 mázsa kukoricát, amit azután 200 forintos áron adott tovább. Janzcr István 35 holdas kulák a múltban uradalmi intéző volt. A közellátáe érdekei ellen vétett. Elfalazott 5 mázsa gabonát. 5 mázsa lisztet, 7 mázsa cukrot- Elásott 50 kg zsírt. Jó versenyeredmények a Kiskunfélegyházi Ruházati Kisipari Szövetkezetnél Pártunk második kongresszusai után a kisiparosság 13 egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a közös termelés, a szövetkezeli forma felé. Megyénk kisipari termelő szövetkezeteiben egyre szélesebb és lelkesebb formában tör előre a szocialista munkaverseny s a szövetkezeti dolgozók kö- telességnek érzik, hogy jó és versenyszellemmel átfüiött munkával keli harcolniok az imperialisták támadásai ellen. A Kiskunfélegyházi Ruházati Kisipari Szövetkezetnél Szondi Ferenc 197-5 százalékos eredményt ért el, Görög József 175 százalékot és Szabó Mihály 163 százalékot. Ezt az eredményt a nemzetközi proletárszolidaritás, a május 1 ünnepére tett szocialista kötelezettségvállalás keretében ériék el — s mint mondották — a békéért és a szabadságért dolgozunk és ha kell. harcolunk is.
