Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1951-05-27 / 121. szám

A nemesnádudvari állami gazdaságban érvényesítik az állami gazdaságok országos tanácskozásainak tapasztalatait Újításokkal fokoxxák a növényápolás ütemét A teinesnädudvari állami gazdaság dolgozói versenyben állanak a hildpusztaiakkal. A ké{ állámi gazdaság versenyhi zöttSágai szoros egységben egy­mással, nemcsak a verseny- kihívásokban vállalt feladatok teljesítéseiről értesítik egymást, hanem a munkálatok megindu­lásáról Is. \ versenybizottságok köl­csönösen bárom ízben tet­tek már látogatást, hogy kiértékeléseik alapján álla­pítsák meg munkamenetüket és teljesítésbeli eredményeiket. A nemesnádudvari állami gazdaságban szem előtt tartják a kongresszusi határozatok megvalósítását. Felszámolták a dolgozóktól elszakadt és bürok­ratikus Ve2etést. Ozemi értekez­leteiken érvényesítik az állami gazdaságok országos tanácsko­zásainak tapasztalatait s mozgó­sítják a dolgozókat a helyi lehe­tőségek teljes kihasználására, a helyi terv telj i lésére, illetve azok túlteljesít-séfé. így ér­ték el a gazdaságban, hogy a gyapot kétszeri megkapálását máris befejezték. így növelték a kukorica és a répa nemcsak mennyiségi de minőségi meg- kapálásának munkálatait is. Az üzemi pártszervezet jő munká­jával segítséget adott a dolgo. zóknak és a gazdaság vezetői­nek egyaránt, hogy a bírálat és önbírálat, mint a nevelés állandó módszere érvényesüljön és hajtó­ereje legyen a termelékenység fokozásának. Gyorsítják a munkák ütemét A gazdaságban egy, most bevezetett újítás is jelentő­sen megnövelte a kapálás munkálatainak eredményeit. Az újíiás kiküszöbölte a kültlvátor munkáját, mely keskeny föld­sávon tudta csak munkáját vé­gezni. Hat lökapát kapcsoltak össze, melyet egy erőgép von­tat. Vezetéséhez két dolgozó szükséges. Míg a kilitivátor használatával naponta 12 hol. dat tudtak a gazdaságban meg­kapálni, addig ma az újítás al­kalmazásával azt 24 höldra fo­kozták. A gazdaságban az ldéi gazda­sági évben Jelentősen növelték a gyapoittermfesztési területet. Az éimultévl 200 holddal szem­ben 600 holdon termelnek gya­potot. A gyapotkapálás munká­latai szintén azt bizonyítják, hogy az állami gazdaságok or- szágos tanácskozásának ered­ményei jutnak érvényre. Nem lélektelenül és mechanikusan kezelik az egyes kérdéseket, hanem szorosabbra vonják a szakemberekkel való jó együtt­működésüket. A gazdaság agro- nőmusának irányításával gyor­sítják a gyapot kapálásának munkálatait, Szükség van erre azért, hogy a sürü csapadék miatt, a gyapot nehogy beful­ladjon. A sürü csapadék fellé­pése esetén ugyanis könnyen be­állhat a gyökérrothadás. A gyors és sürü kapálással pedig lehetővé teszik a termőtalajt szellőztetést és kiküszöbölhetik a gyökérrothadá3 felléptét. Felkészülnek az aratásra A gazdaságban máris meg­tettek minden intézkedést az aratási munkálatok elvégzésére szükséges munkaerő biztosításá­ra. Most folyik a cséplésl munkálatokra a munkaerő biztosítása. A gazdaságban a brigádok — a hat gyapotter. niélő, a két növénytermelő, a há­rom szőlőtermelő-brigád, — egymással versenyben harcol a növekvő eredményekért. A gya­pot termesztő-brigádok soraiból így került az élre a Marx.brigád átlagos 149 százalékos teljesí­téssel. A brigádon belül Magda Sándor és Magda Etel 157—157 százalékos eredményeikkel szé­lesítették a brigád versénylendü- letét. A szőlő mélykapálásában a Szabadság-brigád halad az élen 111 százalékos eredményével. Antoni József 123 és Siska Mi. hály 119 százalékos teeljesitésel emelkednek ki az élenhgladó brigád tagjaiba k soraiból. A nö­vénytermesztő-brigádok élén az Előre mutat útat 127 százalékos teljesítésével a baltacin kaszálá­sában. Doszpod Imre és Doszpod János 133—133 százalékos műn; kaeredményei növelik a brigád sikereit. Bevezetik a teljesítménybért A gazdaságban nemcsak álta. Iában foglalkoznak a munka- szervezés, a munkamenetek és a munkaeredmények problémái­val. hanem arra «is súlyt helyez­nek, hogy a brigádok szervezeti egységgé váljanak és a brigá­dokkal való szoros kapcsolatok révén gondoskodjanak a teljesít, ménybérezés következetes érvé­nyesítéséről, az új normák alkal­mazásáról. Ezért tartanak he­tenként brígádértekezletebet, melyeken résztvesznek a brigá­dokon belül a munkacsapatok Vezetői is Ezeken a brigád, értekezleteken mutatnak rá a gazdaság vezetői előtt a Jólvég- zett munka eredményeire és azok fokozásának leHetŐSégeire. De Itt tárják fel a hibákat is, melyek még kiküszöbölésre szo­rulnak. A brigádértekezleteken az egyes brigádok a munka mennyiségi és minőségi fokozá­sára kölcsönösen kicserélik és átadják egymásnak munkamód­szereiket. A brigádvezetök és a munkacsapatvezetök az egyes munkamódszer.átvételeket pedig rögtön tudatosítják csoportjuk tagjai között. A nemésnádudvari állami gazdaságban a jólvégzett munka eredményei növelni fogják az idén a terméseredményeket. Az elmúlt évi 13 mázsa búzaátlag- gal szemben 15, a 12 mázsás őszi árpa átlaggal szemben 16 mázsás termésre Van kilá­tás. A gazdaság az idén 100 hol­don szárazkertészetét is létesí­tett. Kertészetében 50 holdon hagyma, 40 holdon uborka és 10 holdon zöldségféleség fog te. remnl. A szárazkertészet mun­kálatainak teljesítésére külön brigád alakult. Az ősszel a gazdaság az állattenyésztésre Is áttér. Most folynak egy 60 szarvasmarha befogadására alkalmas Istálló bővítésének munkálatai. A gazdaság az Istálló bővítésére szükséges anyagokat, de magát a munkálatokat is saját erejé­ből végzi. Megyénk állami gazdaságainak élenjáró brigádjai A bácsalmási állami gazdaság. Legjobb brigádja a Vígh-brigád, amely a gyapötsarabolást 154 százalékban végezte el. Leg;'s>bb mnkát végzett Berger Györgyné 193 százalékával. Hildyusztai állami gazdaság. Legjobb brigádja az Úttörő, mert a csemegetengeri kapálá­sát 192 százalékban végezték el. Legjobb egyéni Gausz Pál érte el» lékot. eredményt 192 száza­A dunavecsei állami gazdaság. Legjobb brigádja a Vörös Csil­lag. A bab. és borsókápálásbah 144 százalékot ért el. Kimagasló Kéri Erzsébet munkája, á ka­pálásban 226 százalék. Kiosztják a beadási könyveket Ladánybenén Délután fél három körül jár az idő. Az utcán kevés értibett látni. Mindenki a határban van Ilyenkor Ládánybenén is. Ki kell használni a jő időit. A növény­ápolási munkák Időben való teljesítésétől függ a termésünk. A tanácsházán Pál Antal se- gédnyiivántartó előtt egy ha­lom idézőlevél fekszik. Most fo­lyik ugyanis az 1951—52. évi beadási könyvek kiosztása. Na­ponta 100 ember jön be érte. A beszólítások birtokterület sze­rint történnek. Tudják az em­berek, hogy milyen fontos szá­mukra ez a kis könyvecske. Mi­nél előbb megkapják, annál ha­marabb tudnak ..kalkulálni" a beadásra vonatkozólag. Pál Antal éppen az Imént szá­molta az idézöleveleket. Eddig 65-en jöttek be. Aki ugyanis be­jön, az a felszólítást leadja. Most is állandóan érkeznek újabb dolgozók. H. Tóth Gábomé lép be. 45 év körüli asszony. Leteszi az Csáfalján nem szélesedik a Tersenymozgalom, mert nem gondoskodnak annak nyilvánosságáról Ha valaki repülőgépről nézné a esátaijai határt» a zöld szín különböző árnyalataiban tün­döklő táblákat látna és a táb­lákon mozgásokat Végző apró pontokat. Emberek azok, akik a szépen fejlődő vetések között harcolnak a jobb és több termésért. Föntről is meg lehet állapi, tahi. hogy ott, ahol (öbbeh dol­gozhat ott szaporábban is megy a munka. Ha pedig utasunknak módjában állt beletekinteni, mondjuk az Első Felvidéki-ter- melöcsoport legutolsó Jelenté­sébe, a következőket olvashatta: Az I. típusú termelöcsoport elvégezte a cukorrépa és a ta­karmányrépa sarabolását és első kapálását. A napraforgót kétszer megkapálták. A mákot szintén megsarabolták és első kapálását befejezték. A Budai Nagy Antal-termelő- szövetkezet még nem küldött be jelntést. Ott munkaerőhiánnyal küzdenek és ezért egy kicsit le. maradtak. A tagság azonban szorgalmasan dolgozik. Fele­annyi dolgozóval is szépen utol­érték magukat. Ha a községi versenytáblát keresné meg az Idegen, a táblát még Valahogy megtalálná, de abból nem sokat állapítana meg, Nem tudná meg azt, hogy Csátalja község Nagybaracská- Val áll versenyben Bent a tanácsházán elmonda­nák. hogy van egy versenybi­zottság, amelynek tagja Csuhái Antal, a Budai Nagy Antal-tei- melős’zöveikezet dolgozója, va­lamint képviselve van a DEFOSZ, a tanács és az egyem gazdálkodók részéről is egy- egy tag. A versenybizottság kéthetenként ellenőrzi a hátárt. Érdeklődésére azt is elmonda- ilák, hogy a tanácstagok közül többen élenjárnak a növényápolási munkák végzésében. Mikus Imre és Fábián József kisparasztok. tanácstagok nevet jól dolgozó gazdákról van szó Lehelne tovább sorolni a heve­ket: Varga, Mihály, Simonyi András, NyisZtor András é3 Ko­vács Ambrus kisparasztók, Orosz István és Oros2 Géza Uö- zépparasztok Szintén élenjárnak a növényápolási munkák végzé­sében. A község elvégezte a cukor­répa saraböiását, a napraforgó és burgonya kapálását neieiev ték. Általában tehát jól halad a munka. Egy hiba van azon­ban. Az, hogy mindezek nem szerepelnek a versenytáblán. így maguk a dolgozók sincsenek tájékozva arról, hogyan áll a község. Nem tudják a Nagyba- racskával való verseny állását. A községi tanács nem biztosi, tóttá tehát a verseny nyilvános­ságát. Ugyanez a helyzet a páros­versennyel kapcsolatban KI kivel áll párosverseny­ben azt nehéz megtudni e tanácsházán. A BEFŐSZ gyűlésén történtek verseny- kihívások, a jegyzőkönyv ott hevei a fiókban valahol gondosan elzárva. Nincs nyilvánosságra hozva az egyéni gazdálkodók verseny- kihívása. Varga István U holdas gazda Nagy Márton 10 holdas gazdával áll versenyben az egészévi nő. vényápolási munkák pontos és Jó elvégzése szempontjából. Ezt is csak onnan lehet megtudni, hogy Varga István a tanács- elnökhelyettes. Az elnök ugyanis tisz'tképzö iskolán van. 0 még azt is meg tudja mondani, hogy Kajtár VUmos 7 holdas gazda, az égész községet kihívta mákter­melési versenyre. Szükséges tehát a verseny tu­datosítása és kiszélesítése Csatái, ján is. A pártszervezet irányt, tása mellett a tanácsnak és a helyi DÉFOSZ.szervezetnek egyik főfeladata ez, mert csak igy lehet a több és jobb termé­sért folyó harcot sikerre vinni. Dúvorion a községi tanács végrehajtója a dolgozók kezdeményezéseinek Dávodon a tanács tudatában Van annak, hogy a dolgozó nép bizalma a község fejlődését az ő kezükbe helyezte, a2 ő gond­jaikra bízta. A tanács tagjai mindent el is követnek, hogy en. nek éleget tegyenek. Nemcsak fokozzák a község dolgozói és a tanács közötti szorosabb együtt­működést, de maguk is azon vannak, hogy a kö2ség dolgozói­nak kezdeményezései necsak el­hangzott szavak maradjanak, de azokat a végrehajtás útján tel­jesedésbe vigyék. Németh János és Böröcz Mi­hály dolgozó kisparasztok pél­dául a legelő megjavítását kez­deményezték. A tanács be­kapcsolódott ennek a kezdemé nyezésnek a végrehajtásába, A közös cél cs a közös érdek a ta­nács munkája révén megmoz­gatta az egész községet és égyüt. mindenütt emlegetik, ahol a tes társadalmi munkával fiz nap alatt, a több mint 200 hold területű közlegelőt megtisz­tították az üszkös gyomok­tól, kóróktól és tüskétől. így változtatták át a dávodi közlegelöt, hogy a község te- hénállomáhya a I6 legelő hasz­nálatával a tejhozam növelését szolgálhassa. A tanács azonban másirányú munkájával is bebizonyliotta, hogy a dolgozó nép érdekeit szolgálja. Zeller Pál tanácselnök­helyettes maga szervezte meg a község dolgozóit az Utcák rendezésére. Rendbehoziák ; z át­járókat, a vízlevezetőcsatorná­kat. Rendezték a gyalogjárókat és kicsinoSlUötták a liázdk elő­tereit. idézölevelet az asztalra. Pál se­gédnyilvántartó megkeresi kar­totékját. Már meg is van. összes föld­területe 5 kh és 786 négyszög­öl. — Mivel van bevétve ez a té­rület — hangzik a kérdés. — Másfél hold rozs, 200 nszöl napraforgó, 100 lucernaszéna, egy és egynegyed hold burgo­nya, a többi kukorica — sorolja egymásután H. Tóthné. A vetésterületet bediktálják minden esetben á dolgozó pa­rasztok, hogy ennek alapján azután a községi begyűjtési ter­vet gazdálkodónként fel lehessen bontant. — Mennyi a leszerződött te­rület t Ez azért fontos, mert az a terület, amelyre termelési szer­ződést kötöttek, nem esik be­szolgáltatás alá. Következik az állatállomány. — Egy tehén, két darab ser. tés. A begyűjtési terv felbontásá­nál az illető állatállománya is mérvadó. Esetleg hízobtsertés- ben. vagy zsírban könnyebben tudja teljesíteni n beadását, mint terményben. Ezért hívják be majd a községi begyűjtési terv egyénenkénti felbontása alkal­mával megbeszélésre & dolgozó parasztokat. Most hazaviszik a kis könyvecskét és otthon összes ül a család és megbeszéli, hogy miből mennyit tudnak beadni, vagy mennyit kell beadni, hogy az állam Iránt való kötelezett­ségüknek eleget tegyenek. Még csak két aláírás kell, Az egyik, amelyik a beadási köny­vecske átvételét Igazolja, a má­sik pedig a bevallott adatok va­lódiságáért felel. Pál Antal it. adja a könyvet H. Tóthnénak. Az asszony figyelmesen nézi « kivetést. Azután a könyvecskét kezdi lapozni. — Milyen }Ö — mondja —, hogy ebben a könyvben minden bmne van. Az ember sajátmaga is könnyem, átszámolhatja, a* egyes terményeket és cikkeket, itt vannak a váltószámok. Na, de majd otthon megbeszélem. Szép termés mutatkozik az idén. Azt hiszem, nem lesz probléma teljesíteni a beadást. H. Tóthék tojásbéádási köte. lezettségüket már eddig 70 szá­zalékban teljesítették. H. Tóthfié után ifi- Mr.sei Kálmán következik. Kézében papírlapot szÜ'Ongat. — Két helyén van a földem, oszt nem akaróm, hogy rosszul diktáljam be a vetésterületeket — kezdi, majd egymásután so­rolja fel, miből mennyit vetett. Végezetül még megkérdezi. — Hát á tojás helyett mit le­het beadni, mei-t azok a fránya tyúkok nem akarnak niég ele­gét tojni. — Zsírt adhat bé helyette. — Nő, jól van, nem akarok én hátralékban lenni, mert ta­valy sém maradtam el; az idén sem akarok­Minden dolgozó paräszt érzi Ladánybenén la» hogy minden darab tojás, minden kiló hús, Vágy egyéb termény a békBtá, bort erősiti. Ezért jönnék egymásután a beadási könyvecskékért éá ezért nő Fái Antii segédhyilvántartó előtt az idézölevélek halmaza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom