Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-14 / 86. szám

Jugoszlávia belső helyzetéről Irta: P er o Popiv oda A „Tartós békéért népi de' űrök rációiért“ legú jabb számú' ban meg jeleli! cikk befejező ré* ázél közöljük. II. A Tito—Itankovics-féle fasiszta klikk népeiknes intézkedéseinek végrehajtása közben maga köré gyűjti a legreakciúsabb elemeket- Az államhatalmi szervek u bur­zsoázia, a reakciós katolikus és pravoszláv papság képviselőinek, a fasisz.a csőcseléknek: az ameri­kai imperialisták béreuceinek ke­zében vannak. A jugoszláv szkups- csiua nemzetiségi tanácsának 30 küldötte közül 30 a szerb burzso­áziát képviseli. • Olyan emberek ezek, akik a régi Jugoszláviában magas átjutni tisztségeket löttór tek lie. Tizenketten közülUk a i eg reakciósaid) polgári pártok ve­zetőinek és vezetőségi tagjainak sorából kerültek ki. Horvátország és Szlovénia 60 küldötte kö­zül 33-au a királyi Jugoszláviá­ban a ni O't i a re ti o- fasiszta fekete­százas reakció vezetői voltak, u leg kegy et jeuebb niouu rcho-fas isz- ta diktatúra, idejűi) részt veitek a jugoszláv kommunistáit között rendezett szörnyű vérfürdőkben. Tito—llankuvics klikkje a szövet­ségi kormány és a köztársasági kormányok miniszteri tárcáinak körlilbe,íil a felét a volt jugoszláv királyság miniszterei között osz­totta szét. Kankovics 1950-beu 17.000 há­borús bűnöst bocsátott szabadom Többségük az államapparátusban és a hadseregben helyezkedett el, A jugoszláv fasiszták támogatják a legreakciósabb feketeszázas pap­ságot és a tömegek félrevezetése érdekében igénybe veszik segítsé­gét. Tito 1050. októberében meg­látogatta Vikenti,j patriarchá), aki megáldotta őt. Az áldás határ sár.. 1() mil.iárd 36 millióra emel- te az egyházi célokra nyújtott áj- tami támogatást. Tito— Raukovics fasiszta klikk­je a Népfront tömegszervéíSQ|ét olyan eszközzé változtatta, mely­nek segítségével gyöngíteni^igyek­szik a jugoszláv proletariátus osztályharcát a külföldi és jugo­szláv tőkések, meg a fasiszta uralom ellen. A Népfront élén : a régi, burzsoá pártok, a klerikális ég fasiszta szervezetek: a „Radi­kális“ és a „Földművespún‘‘, az „SZDSZ“, a „Keresztény Daraszt- |>árt‘‘, a „Jugoszláv Nemzeti Párt“ a „Köztársasági“ és a ..Kleriká­lis Párt“, valamint a „Zbor“ ne­vű fasiszta szervezet legreakcjó- esbl? képviselői állnak. Ezt az összeverődött söpredéket, amely a fasizmusban látja ural­nia fenntartásának eszközét, Tito -=KaakQVics klikkje „osztályfö­10$“ szervezetnek nyilvánította­.4 üyilasz és Piade-fóie tudatlan bérencek, miután hiába próbáltak új „elméleteket“ kiagyalni az úgynevezett „jugoszláv“ szocializ­mus“ építéséről, most Otto Bauer- Pak a „fasizmus oeatálvfölöttieé- géröt” költött meséit rászabják saját terrorista uralmukra s köz­ben ezeket a dajkameséket tele­tűzdelik ilyen szavakkal, mint „demokrácia1*, „szocializmus *. „egyenlőség“ és így tovább. Az ilW ég ezekbe? háruló ,,elmé- H-iek“ esg,k arra valók, hogy el­érni tsák a jugoszláv pépet, iga­zolják a jugoszláviai fasiszta uralmat és elködösítik a burzso­ázia véres diktatúrájának lénye­gét. A jugoszláv fasiszták tulajdon­képen nyílt bérencei a Jugoszlá­viában oszjítlauul uralkodó ame­rikai finánctőkének; a jugoszláv fasiszták személyesítik meg az új háborút előkészítő finánctöke uralmát A jugoszláv fasiszták a támadó imperialista tömb szerves részévé vátipziaUák . Jugoszláviát. A fasiszta hírverés éjjel-nappal reklámozza az USA kiiipolitikájái, számos „épvet“ sorakoztat fel fimellett, hogy — úgymond "— az USA és mús országok „a szovjet imperializmus“ fenyegetése miatt „kényszerültek“ az Északapanti „védelmi“ Szövetség megalakítá­sán!; csábító képet fest az ame­rjkai ..demokrácia1* ..vívmányai­ról", stb. \ jugoszláv fasiszták minden­áron szeretnék elhitetui a néppel, hogy amerikaiak koreai agrcsz- szióju „igazságos“, ugyanakkor a békemozgaiom esküdt ellenségei­ként lépnek fel, sorompót állíta­nak az igazság útjába, eltitkol­ják, milyen sikerrel építik a szo­cializmust a népi demokratikus országokban, milyen eredménye­ket ér el a Szovjetunió. A jugoszláv fasiszták bűnös kalandorpolitikájakikai éhínséget zúdítottak az országra, majd ezt a nyomort arra használták fel, hogy az amerikai imperialistákat ..megváltóknak’1 tüntessék fel, hogy elaltassák a jugoszláv nép éberségét és szélesre tárják a ka­pukat az amerikai spekulánsok és „megfigyelők ' O.ótt. Jugoszláviában nemrég vala­mennyi propagandaszervhez kör­levelet intéz,«,, amelyben meg­tiltják, hogy bármilyen amerikai vonatkozásban is használják a ..kapitalista-', „imperialista1-, „agresszív stb, kifejezést- Tilos tehál mindaz, am* -vson» tetszik az amerikaiaknak, „amerikai béren­cek között még nem volt pé.üa ilyen tizoigálatkészségre Hogy spekulatív célokból véka alá rejthesse amerikai imperialis­ta ügynöki mivoltát, jellemző vadál,atiasságá;, a Tito-íusizmus azokkal a győzelmekkel kendőzi magát, amelyeket Jugoszlávia né­pei a német megszállók ellen foly­tatott harcokban vívtak ki. Sztálin elvtárs a következő szavakkal lep.ezte le a hitlerista párt lényegét: „És ha czely a meg­vadult imperialisták és bősz reak­ciósok még mindig u „nacionalis­ták“ és „szocialisták-- tógáját öltik magukra, úgy ezt azért te­szik, hogy becsapják a népet, bo­londdá tegyék iff egyiigyüeket s a „nacionalizmus*- és „szocializmus- jelszavával takarják Vab.ó impe­rialista mivol.ukut. PávatollakkaJ ékeskedő var­jak... de a varjak páva tollba n Is varjak maradnak.1- ,, Sztálin elvtárs szavai végleg lerántják a leplet a jugoszláv fasisztákról is, akik a tömegek becsapása céjjálről a „koumrunis tűk'- tógáját öltik magukra. III. Bármennyire igyekszik is Tito —Kankavics kükkjo olyan látsza­tot kelteni, mintha a lakosság va­lamennyi rétegének érdekeit, vé­delmezné — a dolgozók érdekeit is beieéntve —, politikája mégis egyre nagyobb ellenállásra talál U népi tömpgek körében A fa­siszta diktatúra körülményei kö­zött Jugoszláviában különösen ki­rívók az amerikai imperialisták bérencei és a nép túlnyomó több­sége között fennálló osztályéi!«) tétek. Jugoszlávia az éhínség kar­maiban vergődik, mindenütt ke­gyetlen, véres terror dühöng, mindenütt támadják a munkás- osztály szabadságjogait, a fal­vakban tovább folytatódik a Pú­ra.........\ in' ' .........tÄ88 földjüktől, t ovábbra is gazdagodnak a kulá- kok­4 dolgozó tömegek saját ta- paszíialatuk árán mindinkább meggyőződnek arról, hogy a Tito —Kankovles-klikk az amerikai im­perialisták karjába taszította az Országot, hogy Tito olyan politi­kát folytai, hogy Jugoszláviát ka­tonai támaszponttá változtassa a népi demokratikus országok és a Szovjetunió ellen irányuló táma­dás céljaira- Ennek az a követ­kezménye hogy a fasiszta klikk mindinkább elszigetelődik a nép­tömegektől, hogy a város é’s falu dolgozóinak ellenállása komolyan növekszik S bögy Jugoszláviában egyre fokozódik a politikai váj* säg. E válság tünetei elsősorban Tj- to fasiszta pártján belül észlel­hetők. Az utóbbi időben tömege­sen lépnek ki a titóista pártból, amely már régen eljátszolta azt’ a jogát, hogy kommunista páni­nak nevezhesse magút. Horvát- urszágbuu csak 1Ö5U ben Ö‘JUQ np Garán a magyar és a délszláv dolgozók együttesen követelik, hogy az öt nagyhatalom kössön békeegyezményt Szerte a megyében nagy let- kesedéssel folyik a békealáírás. Gyűlnek a nevek a békeíveken. Az aláírók közül számosán ed­dig közömbösek voltak s ezekbon a napokban váltak a béke aktív harcosaivá. így van ez Gara köz. ségben is, ahol a belgrádi pro. vokációk hírére a dolgozók még keményebben fogták meg az eke szarvát, még jobban gyorsítot­ták meg a tavaszi munkák üte- mét. László Antal úgy felelt Ti. tóék provokációjára, hogy már minden tavaszi munkát elvég, zett. Csak a kukorica vetése van hátra. A talaj erre is elő van készítve és még e héten a kukoricát is elvetik. Hasonlóan cselekedett Daradics Antal dol­gozó paraszt is, aki nemcsak hogy befejezte tavaszi vetését <i kukorica kivételével, hanem fel. emelte gabonabeadását is. Ta. valy 100%-i'j teljesítette beadási kötelezettségét. Az idén ezt fel­emelte 150 százalékra. A háború megakadályozásáért harcol Goj. dán István délszláv anyanyelvű dolgozó is. Tíz holdon elvetette már a kukoricáját. Aladics Márk. nál is földbe került már a kuko. rica. A békeívek aláírásánál Alá. dics Márk hangoztatta, hogyne, ki most jó élete van. Megvédi az állam őket, meg­védi őket attól, hogy az im­perialisták olyan rémuralmat hozzanak a népre, mint ami- * Jyen most Jugoszláviában van. Csirity Sándor azzal harcol a békéért, hogy idő előtt fejezte ba a tavaszi vetést. Aláírásával kö. vet ej a béke egyezmény létreho­zását. Hangoztatja, i(z idő ugyan begyógyítja a háború sebejt, meg is tisztul a bánat, de nem szál el, nem vethetjük le, mint a ru­hánkat. Drágán fizettük meg a* éle­tét, a lélegzés jogát. Azért harcol, hogy ezt el ne ve­gyék. Gubuc Lajos is befejezte a tava- szí vetést. — Siettem a vetéssel — mond. ja, — hogy az ipari dolgozóknak Is jusson kenyér. Ne legyen ná­lunk olyan helyzet, mint Jugo- szláviéban, ahol az élelmiszerei, látás felbomlását az országban Tito kedveltjei, a kulákok Idéz. ték elő. Ezek jelentős mérték­ben halmoznak fel élelmiszere, két és a feketepiacon értékes!, tik. Annak az élelmiszernek je- Ientös része pedig, amelyet az állam a kötelező beszolgáltatás révén gyűjt össze, az imperialis. tu országokba kerül. Gellai 1st- ván is aláírásával harcol a hábo, rú megakadályozása érdekében. Tudja, hogy a béke híveinek vi. lágmozgalraa képes lekötni a háborús gyujtógatók kezét. Sí. balin Sebestyén, 7 hold.tS dél­szláv dolgozó minden szem gabo. náját beadta, hogy ez Is fegy­ver legyen a békeharcban. El­meséli a népnevelőknek, hogy a béke tulajdonképpen egész egy. szerű dolog. Tetőt jelent az em. berek feje felett, gyermekeink, nek pedig nyugodt álmát. Es ki ne akarná ezt? Ezért irta aíá Pertics István 9 holdas délszláv dolgozó is a békeívet ég követelt az öt nagyhatalom békeegyezmé. nyét, mert ö is azt akarja, hogy tető legyen a feje felett és hogy u gyermekek nyugodtan aludja. uak. De azt is tudja, hogy a be. esthetes embernek nem elég mindezt csalt akarni, hanem nZ is fontos, hogy tetteinkkel támo. gassuk a békemozgalmat. Fel. ajánlott még 30 kilogramm bú zát és 35 kilogramm naprafor. gót. A kukorica kivételével be­fejezte a vetést. A kukoricát még ezen a héten veti el. Gara községben azonban nem. csak a falu dolgozói követelik a békeegyezmény aláírását, ha. nem az állami gazdaság dolgozó: is. Az állami gazdaság dolgozói, hogy erősítsék a béketábor ere. jét, munkavállalásokkal harcol. nak a békeegyezmény megkötő, sóért. Így Wolfart Márton, a DISZ-brigád vezetője, brigádja nevében vállalta, bogy 30 má. zsás holdankénti termést őrnek cl a gyapotnál. Kálóczl János, a II. üzemréíjzleg bflgádvezotöje gyapottermelési versenyre hívta ki az I, lizemré3z,leget. Csekmt: Lívia, brigádja nevében pedig versenyre hívta ki a DlSZ-brigá. dot. Csernik Mária munkaóra patvezető versenyfelhívást hité. zot Khün Éva munkacsap ,tveze. tőhöz. G,irft községben így követelik a dolgozók, hogy a? öt nagyha­talom kössön békeogyezmónyt, hogy egyáltalán ne kerülhessen sor semmiféle fegyver haszná'a- tára. Az aláírók döntöttek. Nem háborút, Iranern békét akarnak. Döntöttek arról, hogy az öt nagyhata'om tárgyalását, vagy pedig a fegyverek dörgését vá­lasszák. A tárgyalásokat válasz tották. Aláírásukkal azt fejezik ki, hogy egyetértenek azzal, amit a Béke Világtanács berlini üld són In féld, világhírű lengyel tu dós mondott; „Nincs olyan pro. blémája a világnak, amelyet bé­kés úton nem lehetne megolda­ni. De nincs is olyan problémája, ,;:me!yet a háború megoldhatna.” A gátért í orosilov-termelőssövetkeset szem előtt tartja a kongresszusi határosatokat az elmúlt napokban Gátőrén a Vorosilov, tszcs, tagjai ünne­pelték az újjáalakított kultúr­terem felavatását. Jó eredmé­nyéért, amelyet a munkában el­ért, zászlót is kapott a termelő­szövetkezet. Az ünnepségre el­jöttek a többi szövetkezeti elnö. kök, hogy az itt szerzett tapasz, talataikat otthon hasznosítani tudják. A? ünnepség előadója átadta a jutalomzászlót és arra kérte a dolgozókat, hogy mindig ilyen becsületesen végezzék munkájú kat. A lelkeshangú gyűlésen szá­mos versenykihívás is történt, A PISZ kultúrcsapata az egész járás tszcs-fiataljait versenyre hívta ki gazdasági és kultur- munkában. A brigád vezetők is verseny- felhívással fordultak a járás összes szövetkezeti brigádvezo. tői felé. Kovács Veronika, a szövetke. zet 17 éves verseny-felelőse, a versenymozgalom kiszélesítésé, röl beszélt ég megígérte, hogy a verseny állását pontosan nyil­vántartja és gondoskodik annak nyilvántartásáról is. A Tisza-tsz. elnöke versenyre hjvta Irt a Vorosilov tsz.t. Az ünnepség után a vendégek megtekintették a gazdaságot. Egyik a szép kertben, másik a Jól gondozott állatokban gyö­nyörködött. Mindegyik visz va. lumi átültethető tapasztalatot haza. A gátéri Vorosilov-terrnelö. szövetkezet tagjai most boldo­gok, mert mindig hallgattak a Pártra, Rákost elvtársra, mun­kájukban szemelett tartották a kongresszusi határozatokat és .„szerint dolgoztak. Az eredmény meg is látszik, bizonyítja a tér. melőszövetkezet gazdagodása és a most kapott zászló. Fogadal­mat tesznek, hogy ezt a zászlót megtartják ég mindig olyan jól fognak dolgozni. Este újra összegyűlt a Vorosi. lov.tsz. tagsága, a DlSZ-kultúr. csoport pedig műsort adott. A hallgatóság megismerkedett és élvezhette az igazi népi kultú­rát. Kapás István 1 in un ka bau élenjárnak Nemesnádudvar: Süge István 8 holdas, Csabái Ferenc 7 holdas da'gozó parasztok, akik példainu- ta:óan elvégezték a tavaszi mun­kát. Sükösd: Ssentivsni János 5 holdas dolgozó paraszt. Kerekegyháza: Gépállomás. Kürtös^ József, Szabó Lász'ó cs Heffler Istváp traktorosok. A Vö­rös CsiUag-lermelőcs&portnúi: Nógrádi József, Patáes Ferenc és Száber Lajos. léptek ki a titóista pártból. Min­denütt lanyhul a, pátit ájápszerve- vezetekiek és kerületi szerveze­teinek aktivitása. A horvátorszá­gi pártszervezet lapja, a „Na- prieü“ 11)51. január 1-i szántában panaszkodott, bogy a párt „el­veszíti tekintélyét“, bogy a párt- szervezeteknek nincs kapcsolatuk a falúval, stb. Tito nemrégiben ugyané^ tette szóvá tesiprjigd- psztályg előtt tartott beszédében. Azt mondotta, bogy sok párttag plégedö|jen a vezetőség politiká­júval és fejszólította Rankovies janicsárjait, ‘ füleljék le az elége- de;lenikedőket és kíméletlenül számoljanak lp velük- Tjjo beis­merte, 'hogy a párttagok baljgatr nuk a gyűléseken. A jugoszláviai politikai válság növekedése a jugoszláviai szak­szervezetek példáján is megfi­gyelhető. 4 jugoszláviai intergg­cjonalista kommunisták élénk ie- vékenységet fejtettek ki a szak­szervezetekben a dolgozók jogai­nak védelmében, ami azt eredmé­nyezte, hogy a munkások a Ie8' é.etbeivágóbb kérdésekben össze­ütközésre kerüljek a fasiszta ura­lommal. A Tito—Kankovics-klikk 3950, nyarán tulajdonképpen.,fel­oszlatta a szakszervezeteket, ami­dőn megfosztotta őket attól a jogtól, hogy szót emelhessenek a dolgozók érdekeinek védelmében. Felszámolták mindazokat a szak- szemüzeti szerveket! amelyek a munkabér, a munka védelem, az ellátás ellenőrzése stb kérdései­vel foglalkoztak. A szakszerveze­tek központi lapját, a ,,Rad“=ót is betiltották. A szakszervezetek ma már olyan eszközzé vártak a jugoszláv fasiszták kezében, amelyeknek segítségével akíU'ljk liecsöiatész­ni a dolgozók közé a fasisztn ideológiát g éppen ezért csupán a propaganda hatáskörét hagj’ták meg a szakszervezejeknek- A Tito- Uükk félelme a szakszervezetek­től ékes bizonyjtéka ounak. hogy a fasisztáknak nem elkerült be- csapniok a munkásokat, hogy a munkások legádázabb oszúijye]- leuségüket látják a Tlto-klikk- ben. ' A jugoszláviai fasiszta vezetők­kel szemben megnyilvánuló bizal­matlanságnak és gyűlöletnek ha­sonló tüneteit jeftet megfigyelni valamennyi Tömegszervezet: a Népi Ifjúság, a Nők Szervezete, az úgynes’pcett „Hascoíok .Szövet- Sége1' stb. tagjainak körében. 4 politikai válság fokozódása arpói ’tesz bizonyságot, hogy Jü- gosziávia, népei véget fognak vet­ni a Titp-frilankovics-klikl;' fa-' síszta diktatúrájának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom