Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-10 / 82. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG „...a széleskörű béke- kampánynak — amely eszköz a háborús uszítok bűvös mesterkedéseinek leleplezésére — ma első­rendű jelentősége van.“ <L V. Sztálin.) WKf hír«*' VI. évfolyam, 82. szám Ara 50 f illér 1951. április 10, kedd A% első nap után Meleg, napsütötte tavaszi na ipon indult meg az egész ország' ban, megyénkben is az öl nagy hatalom bak eegyez mény meg- ■kiütését követelő bókeívaláíráis" gyűjtési mozgalom. A bekeív" uláíróisi mozgalom célja, íhogy az egész világot átfogó béketá" boron beiül a magyar dolgozó népet is fokozottabb békeharcra mozgósítsa az imperialisták há borúra készülődésével szemben Alig hat esztendeje csitult el az ágyúzaj. Alig hat esztendeje ért véget a hatalmas áldozato­kat követelő második világba- ború és a világ rablói, az imipe' riaijisták új vérontást szervez­nek. Még alig csendesedett el az anyák fülében a szirénák üvöl" lése, gyermekük jajveszékelése, de a Morgan-bankház tulajdo­nosai, a Wald'Stireet ural és ke' zesbárényai: Tito. Franco és a többi véreskezű hordalék me' gint azon törekedjek, hogy az embarm.iHiók halálán súlyos aranyakat keressenek. A világ különböző részein éppen ezért rakják le aknáikat. hogy az adott pillanatban megint kirob­banjon a véres zivatar. Puska­poros hordót helyezitek el Bel" g rádban, de Nyugat'Nőmetor' szagban is élesztik azt a porosz sast, amelynek a Szovjet Had­sereg vágta le a fejét. Hogy a háború rajongóinak maroknyi bandája száz* és száz­millió békét akaró ember nya­kára újból ne zúdítson szörnyű vérontást, a Berlinben ülésezett Béke Világtanács történelmi je" ilentőségű felhívásban követelte, bpgy az öt nagyhatalom: a Szovjetunió, az -Amerikai Egye­sült Államok, a Kínai Népköz­társaság, Nagy-Brilianm ia és Franciaország kössön béke- egyezményt. Ennek a felhívás­nak aláírásában világmozigalom indult meg, amely a tegnapi napom vette kezdetét hazánkban is. A békeegyezimény megköté­séért, a tartós békéért indultak harcra, felvilágosító munkáira megyénk népnevelői is. Kecske­méten kerületenként 150—200 népinevelő végzett 'felvilágosító munkát és máir az első napon 5—600 aláírás gyűlt össze egy" egy kerületben a bőkéi veken. A dolgozók Mindenütt nagy öröm­mel fogadták a népnevelőket. Hosszan és szívesen beszélgettek el a béliéért folytatott harc fel­adatairól a tavaszi munkálatok' kai, az üzemi feladatokkal és minden munkaterület feladatai­val kapcsolatban. Mindenki megértette, hogy a békéért fo­lyó harc a mi napjaink nagy tört'.„'elmi feladata. Mindenki megértette azt, hogy a világ- öéhe biztosítéka az, ha az öt nagyhatalom békét köt. Min­denki .megértette Bogy az egy' e • - egyszerű ember aláírása is nélkülözhetetlen a békeharc új győzelméhez, de azt is megér­tették, hogy az aláírás arra kö­telez mindenkit, hogy a maga munkaterületén jobban, ered" m nyesebben álljon helyt. A tegnapi na,p eredményeként eze. cS ezer aláírás hirdeti me­gyénkben, hogy a mi magyar és déUzláv dolgozóink elszántan, fáradságot és erőt nem kímélve harcolnak a békéért ás sorakoz­nak fel a béke legbiztosabb ere­je, a Fárt mögé. Az első nap aláírásgyűjtési ■munkája azonban már felvetett n’.án.y olyan jelenséget, ame­lyen a legrövidebb időn beiül változtatni kel!. Melyek ezek? Az első mindjárt az, hogy nép­nevelőink kissé sietnek. A tü­relmes, mindenre kiterjedő, a dolgozók 'kérdéseivel részletesen foglalkozó felvilágosító munka l’eiyebt csak röviden beszélget­nek és gyorsau a békeív .aláírá­sára térnek. Tudni kell, hogy nemcsak az aláírásra van szük­ség a békéért folyó harchoz, ha­nem arra is, hogy minden dol­gozó megértse, hogy minjen nagy jelentősége van ina a bé­kéin aláírásának és ebből részé­re milyen feladatok következ­nek. Ennek megértéséihez azon­ban időre van szükség és éppen ezért nem lehet elsietni a fel- világosító munkát, hanem biz­tosítani keli az időt a béke­harccal kapcsolatos kérdések megvitatásához. Mert a nép ne­velők egy'egy helyen előresiiel" lek és csak az aláírás megszer­zésére törekedtek, jónéhány he­lyen a dolgozók körében nem világos, nem tisztázott az alá­írásgyűjtés jelentősége. Az elő* reszalad ásna jellemző eset Laki- telei:. Gál István és Barcsa Jó­zsef népnevelők vasárnap dél­előtt 10 óráiig már befejezték az aláírásgyűjtést, azt a munkát, amelyet ikétlliárom hót alatt kel­lett Volna elvégezni. Hasonlóan a Lázi" és az Egyedi-nép nevelő­pár is, akik 33 dolgozónál jár­tak. néhány óra alatt. De ha­sonló jelenségekről érkeznek hí­rek a megye egyéb területéről, többek között Kalocsáról is. — Tártszervezeteink a népnevelő­ket sürgősen figyelmeztessék er­re a jelenségre, hívják fel figyel­müket, hogy nem a sietés, ha­nem az alapos felvilágosítás dön­ti el a békéért végzett munkánk sikerét. Egy másik jelenség az, hogy a népnevelőik a beszélgetések fo­lyamán kihagyják a konkrét helyi érveket és inkább az álta­lánosságban mozognak. Ugyan­csak Laki teleken a népnevelők, a békeharc általános kérdéseiről beszéltek. „Meg kell védenünk eredményeinket'* — mondották, ahelyett, hogy félsorolták volna mindazt, amit a községben kell megvédeni, mindazt;, amit a fel- szabadulás óta eltelt bat eszten­dő alatt.kapott a község. El kel­lett volna mondani a lakitelefci népnevelőknek, hogy a határban vasútvonal épül, ami 5—600 munkást foglalkoztat, tanácsivá" zat kapott a község, 170 kislakás épül és azt is, hogy a mai na­poo indul meg a helyreállított 1 Hatalmas lelkesedéssel indult meg megyénkben a békeíraláíeásgynftési mozgalom — Harci jelentés az első napról — Napsütéses vasárnap. A határban zseng az őszi vetés, zöldülnek a rügyek, az első virágok nyílnak• A szikrázó napsütésben ragyogó arccal elindulnak a népnevelők, hogy a Béke Világtanács fe.hívá­sára megkezdjék az aláírásgyűjtést: a magyar dolgozó-milliók bé­ke-vágyának ünnepélyes kinyilatkoztatását. A dolgozók ökölbeszo­rított kézzel követelik a békét, a békeegyezményt. Aláírásunk azt jelenti, hogy készek vagyunk minden eszközzel, megvédeni a bé­két. Most vagyunk ezeréves történelmünk folyamán legelőször • ab­ban a helyzetben, hogy részesei vagyunk egy nagy, haladó világszö­vetségnek teljes jogú tagja a szabad né[iek nagy családjának a Szovjetunió vezette béketábornak. lázi tudják a dolgozók és ezért írták mindenütt alá az első napon oly lelkesedéssel nevüket a béke- ivekre. Kecskeméten húréba indulnak a népnevelők Április 8-án reggel, Kecskemé­ten is elindultak a népnevelők, hogy békealáírásokat gyűjtsenek. A szakérettségis kollégium deákját! vidám énekszóval mentek a párt­szervezetekbe. ük is kézbe vették egy-egy bíkeívet és az iizemeK tömegszervezetek népnevelőivel együa meglátogatták a dolgozó­kat, hogy a békeharc új szakaszá­ban aláírások gyűjtésével erősít­sék a béketábort. Többszáz dolgozó írta alá már vasárnap a békeköveteíést. Ezek a dolgozók aláírásuíktoal támaszt­ják alá olthatatlan békevágyukat. Nem puszta aláírások ezek, hanem szilárd kiállások a béke megvédé­se mellett. Ezt bizonyítják azok a nyilatkozatok, amelyek elhangzot­tak, mikor az egyszerű fehér pa­pírlapra odaírták a nevüket. Izsó Ferenc az Asztalos- ipari Vállalat dolgozója, akinek hét családja van — egyik kisebb, mint a másik —, ezt mondotta a népnevelőnek, mikor aláírta a bé­keivet. — A régi, tőkés rendszerben a ki'zsákmányolók áldozata voltam. Nyolc és tízszázalékos uzsoraka- matra vettem fel kölcsönöket, hogy meg tudjak élni. Ha az üzemben, ahol dolgoztam, új gé­pet állítottak bg, az annyit jelen­tett, hogy néliányan elvesztettük a kenyerünket. Ellenség volt a gép és minden. Ma másképpen van. Nincs uzsorakamat és min­den új gép elősegíti termeíésünik növekedését, emeli életszínvona­lunkat. de segíti a koreai szabad­ságharcot is cs a lökés elnyomás elatt élő dolgozók harcát. Saját munkahelyemen is arra fogok tö­rekedni, hogy fokozzam teljesít­ményemet, mert ezzel a bíketá- bort erősítem. Híré Györgyivé Bajcsi-Zc- Iinszky-utca 10 szám alatti iakos így nyilatkozott; — Nekünk asszonyoknak is el­sőrendű kötelességünk a béke meg­védése. A termelés frontján mi, nők is meg tudjuk állni a helyün­ket. 1938. óta dolgozom küiönDöz j helyeken, de csak a feiszabaauiás óla találok értelmet a munkában A szocializmus építéséért hajtandó vagyok a legnagyobb áldozatokat is meghozni. Ziévai Kálmán szabadság­harcos kiképzési felelős így szól!, mikor aláírta a békéivel: — A szabadságharcos kiképzés­sel a bóketáoort erősítjük. Még jóéban be keit vonnunk bajíársa- mkat a k.képzésbe, mert minden új erővel újabb csapást mérünk az imperialistákra. Pulai István és családja békét akar Kecskemét utcái már a kora reg­geli órákban élénkek. Távolból mozgtdmj 'indulók és időközönként jelszavak kiáltása hallatszik. Frá­ter-utca 4 szám kapujánál három népnevelő áll meg és becsenget­nek, Pár perc és máris bent van a kőműves-család szobájában a bé­keívet szorongató 3 népnevelő. Ez az első ház. ahová betértek. Néni kellett sokat beszélőtök a népnevelőknek, inkább a házigaz­da neszéi. Szégyenkezve hajija le fejét a vendégek előtt térdén ülő kétéves kislánya. Az egyik nép­nevető elvtársnő kérdett, hogy milyen véleménnyel van az Őt nagyhatalom közt kötendő béke- egyezmény követeléséről. Ránéz gyermekére és beszélni kezd: — Talán nincs is olyan dolgozó ember, aki nálamnál jobban sze­retné a békés életet. Volt alkal­mam megtanulni, mi a háborúsko­dás, mert engem sosem hagytak nyugodtain a felszabadulás előtt. Minden percben kellett tartanom attól, hogy behívnak. Nem volt soha békés életem. Volt egy alka­tom. amikor hadbíróság elé akar­tak á.lítani azért, mert egy igaz­ságtalanságra hívtam fel a többi katona figyelmét. Egy plakáton ki volt festve a Kárpátokon ke­resztül lépő közlegény, alatta; „A le családod érdekében teszed’1 fel­irat állt. Én már akkor is tudtam, hogy a háború sosem a közlegények érdekében történik, hanem az otthon lévő bárók és hercegek nagyobb jövedelme érdekében. Nem engedték, hogy az igazat megmondjam. Bárcsak leheteti és korszerűsített 'téglagyár, amely a megye egyik legna­gyobb téglaüzeme lesz. Erekről az eredményeikről kell beszélni elsősorban, meg kell magyaráz­ni, hogy azok az imperialisták, akik Koreában városokat teltek a földdel egyszintűvé és millió­kat gyilkolták le, a lakiteleld téglanyár, vasútvonal, munkale~ hetőség és a tanácsház megsem­misítésére törekednek. Van néhány pártszervezet, ahol hiányosan készítették élő a n én nevel őket, nem tartották meg részükre a békealá írás­gyűjtés sikeréhez' nélkülözhetet­len népnevelőéi tekezletet. Ez fordult elő a tisziakécsk'ei gépál­lomáson, ahol a munkára kikül­dött 12 népnevelő nem kapta m.'g a kellő politikai előkészí­tést, azt a fő 'hiányosságot nem is említve, hegy a 'nép n e velők között egyetlen párttag sem volt. Igen helyes, szükséges a párlon­kívüli népnevelők bevonása, de azt is látni keli, hogy a munka sikere csak a kommunisták részvételével, vezetésükkel bizto­sít haló. Éppen ezért pártszerve­zeteink pótolják a népnevelők kioktatásában mutatkozó hiá­nyosságokat fegyverezzék fel őket harcos érvekkel és az alá­írásgyűjtés első napjainak ta­pasztalataival is. Népnevelőink agitációs mun­kájukban necsak az eredmé­nyekkel foglalkozzanak, hanem beszéljenek a nehézségekről is, amelyek a szocializmus építésének szükségszerű velejárói. Mozgó­sítsák a dolgozókat ezeknek a nehézségeknek a leküzdésére. Az a fai. asztalat, hogy a növekedés nehézségeit megemlíteni, 'nép­neve! óink sok esetben „népsze­rűtlen“ feladatnak látják. A nép­nevelőknek nem elkenni, hanem bátran kell felvetni ezt a kér­dést és meg kell mutatni a le­küzdés üfajáit. Meg kell magya­rázni, hogy az, aki elégedetlen­kedik, az az ellenség kezére ját­szik, mert (hiszen az ellenség 'leg­főbb célja a népi demokratikus rendünkkel szembeni elégedet­lenség szítása. Meg kell magya­rázni, hogy a nehézségek meg­oldásának útja az osztályellen­séggel szembeni fokozottab harc a feketevágások, a gabonaelrej* tők leleplezése, a szocializmus építésének meggyorsítása, ebből fakadóan klnek-kinelc a maga munkaterületén végzett jó mun­kája. Az első nap megyénk dolgozó népének a béke melletti nagy tüntetését mutatta meg. A bé­kéért folyó harcot azonban fo­kozni kell és ebhez az szüksé­ges, hogy a népnevelőmunka jó tapasztalatait hasznosítsak és az említett jelenségekre gyorsan felhívjuk a pártvezeilők, nép na­ve lök -figyelmét,

Next

/
Oldalképek
Tartalom