Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1951-04-08 / 81. szám
1* á í-1 t‘ s 1» á v t £ 1» f t n n A káflerek bcáüítsisa és sík egyéni ia 1 ko/as fontosságra Éogi; Pártunk It. kosi elvtál'« hangsúlyozta, kongresszusán Itá" ivfei'iV urnában ki- hogy pái'tóiu'tósi munkánk, egyik legdöntőbb feladata a falusi és a tenné.őszö- vetkezetek lien Jévö a'apszervezu- lek megerősítése, liogy meggyor- sihsuk a mezőgazdaság szocialista átépítéséi, iparunk rohamos fej* iódése, hazánk szükségletei kielégítése és a dolgozó Pép életszínvonala emelése érdekében, Ehhez a munkához a legszilárdabb és legharcosabb káderekre vau szükség. Kovács elv társ a kongresszusi felszólalásában ar| mondotta: „a szocializmus építése falun csakúgy, mint a tanács munkájának felújítása és kifej, íesztése,. elsősorban falusi pártszervezeteinkre hárul.” Kovács elvtárs ezen megállapítása a megyei pártbizottságnak és a megyénk területén lévő járási, városi pártbizottságainknak is igen megszívlelendő kérdése és ez a megállapítás ugyanakkor komolyan megszabja feladatainkat a pártszervezetek megerősítése terén. A megyei pártbizottságnak a megyénk termetén lévő járás pártbizottságainknak döntő feladatuk a/, hogy minden községben biztosít silk a falusi pártbizottság titkárainak beállítását, ami döntően javítja meg a községi pártezerve zet munkáját, valamint nagy segítséget ad a járási pártbizottságok munkájának megjavításához is és fokozottabban tudja vívni a harcot a falu kizsákmányolói, a kulákok ellen. „A falusi pártlitkár a párt po-Ii Ilkájának elsőszámú tolmácsolója és képviselője a falun, ö a falu első népnevelője*« — mondotta Kovács elvtárs.. Fontos, hogy ezt minden falusi párttitkár megért' se és ennek teljés tudatában végezze munkáját. Az a feladatunk, bogy a községi titkárokat támogassuk munkájuk elvégzésében és állandó segítséget adjunk nekik az egyéni beszélgetések formájában. Névéljük őket, hogy az. egyre fokozódó oszfályharcban minéj Szilárdabban álllják meg helyüket és ■kíméletlen harcot folytassanak az ellenség minden megnyilvánulásával 'szemben és minden kérdésben határozott, gyors álláspontot •Hídjának elfoglalni. Ahhoz, hogy a falusi pártszervezetek titkárai jó vezetők legyenek, az szükséges, hogy a járási pártbizottságok adjanak konkrét segítséget és tanítsák meg őket a vezetésre. Töltsenek a községben, ha kell, több napot is. segítsenek a vezetőségi ülésre való felkészülésben, a vezetőségi ülés levezetésében, segítsék a pártvezetőség munkáját, bogy minél eredményesebben folytassák a harcot a falusi osz- tályellcnséggot szemben. Tanítsuk meg a falusi párttitkárokat a taggyűlésre, a népnevelő értekezletre való felkészülésre, tanítsuk meg őket arra, hogy hogyan foglalkozzanak a tavaszi munka vitelével, a begyüjés kérdésével. Magyarázzuk meg a falusi titkároknak, hogy melyek az ő konkrét feladataik a községben, Figyelmeztetni kell, ne essenek abba a hibába, hogy a tanácsházban töltsék idejük nagyrészét. Ha az említett segítséget megadjuk, nem fordul elő az, ami Mátételke községben megtörtént, hogy a kivetett 2 ezer mázsa gabonából csak 23 mázsa gabonát gyűjtöttek be és így adósok maradtak államunknak, a dolgozó népnek 1977 mázsával. A falusi párttitkárokkal való foglalkozás kérdését a. Baja járási pártbizottság titkára igen fontos kérdésnek lartotta. Maga mellé vet't két járási bizottsági tagot, kiment velük az egyik községbe és- egy napot kinttültvo tanította úgy a járási bizottság tagjait, mint a községi titkárt, aki a segítséget érezve azt mondotta: „Ez kellett volna már hamarabb is.’’ IIz a példa követendő minden járási és városi pártbizottságunk számára és ha így foglalkozunk íalusi pártszervezetekkel, akkor bizonyosan jobb munkát fognak :udni végezni. De hogy mindezeket a feladatokat el tudják végezni, feltétlenül be kési vonni őket a tanulásba, le kell ellenőrizni, hogy képezik magukat, hogyan fejlesztik tudásukul. Osszuk bo őket, a képességeikhez mérten tanulásra és követeljük meg tőlük a pontos felkészülést, világosítsuk meg előttük azt, hogy milyen nagyfonosságú feladat a tanulás, hogy mit jelent az, ha a falusi párttitkár továbbfejleszti tudását: hamarabb fel tudja- fedni a hiányosságokat. hamarabb meg álja az ellenség támadását és nyilván gyorsabban leplezi ]e az ellenséget Kádereink harcos kiállásra vn ló nevelése érdekében biztosítanunk kell az egyéni foglalkozási ágy a megyei pártbizottságon, mint a járási, városi pártbizottságainkon dolgozó elvtársak részéről. Az egyéni foglalkozás nem csak kádereink munkájának jobb elvégzését segíti elő, hanem kO' molyán hozzásegít bennünket ahhoz, hogy megállapítsuk kádereink képességét, munkabírását, valamint alkalmasságukat betöltött funkciójukra. Az egyéni foglalkozás elősegíti a Pártunkba befurakodott ellenség leleplezését is, mert az ellenség látja Pártunk szervezeti egységét, megbonthatni lanságát. Az osztályharc fokozódó kő rUíiményei között igyekszik Pártunk tagjai közé, később vezető helyre befurakodni, hogy bőm lasztő munkáját minél eredményesebben tudja folytatni, hogy megrendítse népünk bizalmát a szocializmus építésében, Az ellenség ilyen irányú megnyilvánulása főleg a tanácsoknál mutatkozik meg. Horthysta katonatisztek, nyilasok és kulák-csemeték igyekeznek befurakodni és romboló munkát végezni. Ezek természetesen nem viszik a harcot a kulákok és a spekulánsok ellem mint például Vaskút községi tanács egyik alkalmazottja, aki, mikor kulák-el- számoltatásra akarták küldeni, ezt megtagadta Egy budapesti a, befurakodott tanács-alkalmazottra, minit nyilasra ismert rá. Ezek a példák azt bizonyítják, hogy az egyéni foglalkozás döntő fontosságú kérdés és szorosan összefügg az éberség feladatával is. Mielőtt valakit beállítunk funkcióba, nézzük meg kö. rülményoit, magatartását, szerezzünk róla bő információt és csak ilyen előkészítés után hozzunk beállításáról határozatot. Ahhoz, hogy mi jó kádermun- kát tudjunk végezni, feltétlenül érvényesíteni kell az egyéni felelősséget a káderek beállításánál, hogy a funkciókba olyan kommunistákat helyezzünk, akik Pártunk politikájút következetesen hajtják végre. A kádermunkában ki kell küszöbölni a felszínességet- Necsak a felszínen mozgó kádereket foglalkoztassuk, hanem a káder tartalékot Is biztosítsuk és fel kell kutatni a szerényen meghúzódó becsit, letcs embereket. Ehhez a munkához feltétlenül szükséges az, hogy a tömegek között legyünk, a dolgozókat munkahelyükön ismerjük meg és ha látjuk, hogy a szerényen meghúzódó káderek közül a fejlődésük folyamán komoly kádereket nevelhetünk, foglalkozzunk velük, neveljük és segítsük őket munkájukban. Ez hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a munkaterületen megismert kádereket, mint 'tartalékot tudjuk biztosítani és nem leszünk kitéve annak, hogy ha a Párt, vagy az államapparátus bármely területére új kádert kell beállítani, .kapkodjunk vagy káderhiánnyal küzdjünk. Jó kádermunkát csak akkor tudunk végezni, ha fejlődésében nézzük feladatainkat és a kádermunkát nem reszort, hanem kollektív mun, kának tekintjük, A kádermunka reszortmunkaként való kezelése sok helyen megmutatkozik, amit bizonyít az, hogy nem ismertük még fel kellőképpen a haiásköri-lista fontosságát és nem foglalkoztunk a hatásküri- lis'la alapján a káderekkel egyénileg, vagy, ha foglalkoztunk is, csak felületesen, nem rögzítettük az egyéni foglalkozás anyagát, ami nem ad teljes képet a káder körülményeiről, magatartásáról, munkabírásáról és elsősorban a Párthoz való viszonyáról. Az egyéni foglalkozást döntő feladatnak kell tekinteni, úgy a Párt, mini az államapparátus minden ágazatában, mert csak így tudjuk ellenőrizni. segíteni őket, csak a káderek alapos megismerésével, munkaközijén! nevelésére,I tudjuk végrehajtani Pártunk II, kongresszusé nak határozat8if. Horváth István, M. B. káder-osztály politikai munkatársa. A magyar külügyminisztérium, újabb jegyzéke a jugoszláv kormányhoz A külügyminisztérium tájékoz, látási főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium ápriUs 6-án a következő jegyzéket juttatta el a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követségének: „A magyar külügyminiszteri, um tudomására jutott, hogy a jugoszláv kormány már egy hét óta megakadályozza a belgrádi magyar ügyvivő feleségét abban, liogy háromhónapos gyermekével hazatérhessen, Annak ellenére, hogy a belgrádi magyar követ. Bég már március 30-án kérte a diplomáciai útlevéllel rendelkező Hrabec Istvónné számára a ki. utazási vízum kiadását, a jugo. szláv külügyminisztérium többszöri sürgetés ellenére a vízum kiadását elodázta és a mai na. pon megtagadta. A magyar külügyminisztérium kormánya nevében megállapítja, hogy a jugoszláv kormány ismét lábbal tiporja a nemzetközi jog egyik alapvető elvét, amikor a Magyar Népköztársaság diplo. máelai képviselőjének legközelebbi hozzátartozóit minden in. dók nélkül meggátolja abban, hogy Magyarországra visszaút azhassanak. Hrabec Istvánná Magyarországra való hazatérésének jog. ellenes és kegyetlen megakadó, lyozása újból mutatja, hogy a jugoszláv kormány a legdurvább és legkiiúvóbb eszközöktől sem riad vissza provokációs és béke. bontó politikájának érdekében. A magyar külügyminisztérium ugyanakkor, amikor kormánya nevében a legélesebben tiltako. zik a jugoszláv kormánynak Hrabec Istvánnéval szemben tanúsított, a nemzetközi érintkezés legelemibb szabályait megcsúfoló eljárása ellen, a leghatározottab. ban felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy Hrabec Istvánné. uak a kiutazási vízumot haladéktalanul adja meg.” Mélykúf felkészüli- a békealáírásokra mindent megteszünk amit csak ludunk békéén. i 3 | Az egyik kisgyííiése-n, ftbol Dávid elvtáis. a malom üzemvezétó- je tartott eiőadást, Maczifcó Lajos ‘I holdas k sparaszl lels/óla t. — Ta;áu mégis nagyon sz gorúak vagyunk a kulákokkal szamba-!, túszén nincs azoknak semmijük, sirnak-rimak, rongycikban járnak. Dávid elvtárs nem ment a szomszédba érvekéit. Hivatkozott Ba- nász Ferec kulák-kupecre Mély* ‘ j Kúton, akii folyton azt síita, hogy ’j ezt sem lehet kapni, azt sem, nélkülözésről beszélt, közben 460 mó- . tér textilárut, rengetek szappant, babkávét, 55 kg Cukrot rejtett el. r Vagy Bácsik Mihály, aki a legsá- I taimasabb képpel járt egész Mély- s kúton és sajnáltatmagát az em* berekkel, ezreseket vágott zsebre a cukorral való íeketézésbfil, míg rajta nem csíptek és le nem csukták. i Maczikó Lajos elgondolkozott . őzen és újra felszólalt; — Hát ak- kor annál veszélyesebbek a ku.á- i kok, mert mint a kígyó, ilyen- alamusz n aláírnak közelünkbe íér- kiűzni és megsajnáltaini magukat > No, nem is esik meg többet az en- szivem rajtuk Mert aziért én sem- felejtettem meg el, hogy 45 előtt i béresük voltam és a demokrácia- tett a magam gazdájává. Nem- tagadom, eddig megszántam néha • ükét, pedig csakugyan nem mélMindern este hat helyen tartanak kisgyíüést Mélykútcn a béke- ívaláirássai kapcsolatban, A béke- bizottság véleménye, hogy kevesebbet. de jobban. A kisgyű esek clöadióit különös gonddú válogatták ki a legjobb népnevelőkből. Lyon Kövesdii Joachim mezőür, aki a Szabad Föld-kampány során is 28 új előfizetőt gyiíj.ött. Pártunknak tagja, elméletileg jól képzett elvtárs és ami szintén fontos, jól ismerj a dolgozó parasztok problémást. Minden előadásra igen gondosan felkészül, minden felmerüld kérdést jól megválaszo. Ilyen lelkes kisgyűlós-előadó Lukács Mária is. Április 4-re vállalta, hogy 50 olyan dolgozó parasztot visz el filméit!adásra, akii; egyáltalán nem voltak még moziban. Vállalását 100 százalékig teljesítette. Most a békeívaláírá- sok győzelméért harcol sikeres népnevelő munkával. □ Mélykúlon is elmagyarázzák a népnevelők, hogy nem puszta névaláírásokra van mast szükség, hanem a név mögött ott keli á’iinia az aláírónak jó munkával, tettekben megmutatkozó narcos béke- aikarattal. Kiss Mihály 5 holdas kiisparasz’t. megértette ezt. Az utcájában tartott kisgyülésen felszólalt és azt mondotta: — En válla om, hogy ápr.lis 8-ra mindenféle v^tésj munkámat elvégzem, hogy ne csak a nevem legyen a papíron, hanem a jó munkám igazolja, hogy Kiss Mihály igenis békét akar. Szeretném, ha minden dolgozó társam ilyen pecsétet ütne neve mellé munkájával a bcüreivre. A kisgyűlések előadój fel, cgy órával a. gyűlés kezdete ellőtt kimennek a környékre, ök magul; hilvoga ják össze a dolgozókat, elbeszélgetnek velük, meg.udakol- ják ügyes-bajos dolgaikat, így az előadáson mindjárt helyi példákat tudnak felhozni és választ adnak a gyűlésen el sem mondott, de a* előadó előtt már ismert problémára. Számos helyen hivogatnj sem kell a dolgozókat. így a Szedre- nyi-útli iskolánál 60 ember jelent meg a tó sgyűtésen. Egy ember vitte meg a hírt, hogy este kis- gyűlés áss* -és futótűzként terjedt el a környéken. A messzebb! utcákból is eljöttek, hogy a béliéről halljanak. Sokan fe.szó.a tales mind azt ’ mondta: — csak mondják meg, hogy mit kell, és mj tóik a sajnálalra. De mostmár Iá* lom, hogy ők sem sajnálnának m nket, hogy egy új háborút a fejünkre hozzanak. Látom, nem sajnálni kel! ezeket, Iranern gyűlöld es harcolnj ellenük. 0 Kelle Margit, az új Termeit» Búzakalész-termelöcsoport elnö. ke élenjáró békeharcos. Nemrég került a Párt soraiba, mint tag. jelölt. Egyik fia DISZ.titkár, most Szegeden tanul, a másik fia politikai tiszt néphadseregünknél. Honvédtiszt fia most Itthon van szabadságon és any. jával együtt jár ö is kisgyülé- seket tartani. Mindenütt nagy szeretettel veszik körül, hiszen ismerik, közülük, a faluból való. Kalmár Ferenc bajára erős nép. hadseregünkről szokott beszélni, amelyre bátran építhet a dolgo. zó nép s amely annál keményeb. ben markolja a fegyvert, minél hangosabban ugatnak Titóék. — Nem is félünk mi — mond. ta egy fiatal anya az Orbán-utca 12. szám alatt tartott kisgyülé. seB, — hiszen a hadseregben a mi fiaink, férjeink vannak. Hagynák-e, hogy elpusztítsa az ellenség otthonaikat és legyil. kolja a családjaikat?! De Tito katonái, meg az amerikai kato. nák csak pénzért harcolnak, érdekből. Az ö „hősiességük” csak addig tart, míg a pénzeszacskót hallják csörögni. A csátaljai Budai Nagy Antal termelőszövetkezetben az elviár sak jól megértették az oktatási munka fontosságának a kérdését. Az alapfokú politikai Iskolának 25 hallgatója van, valameuy. nyien szorgalmasan tanulnak, pontosan jelennek meg a fog a ko záson és lemorzsolódás még egyetlen egy sem volt. Csuhái A“- tjjlné elvtársnő, a politikai iskola vezetője, mindig jól felkészül, így is biztosítja a jó iskolai munkát, az elvtársak fejlődését. A termelőszövetkezet pártszervezetének politikai iskolája legyen követendő példakép a többi politikai iskolák számára.
