Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-07 / 80. szám

1951*. április 7. szombat A kunszentmiklósi járási párt. titkár békeagitációra készül. — Gyorsítsuk meg a tavaszi mun. kük ütemét. — Békcértekczletet tartott megyénk katolikus pap. jajnak békebizoltsága. Egy nappal április nyolcadik» élőit A Béke Világ tan ács berlini határozatának végrehajtá&á ér­dekében az Országos Beketanúcs felhívással fordult dolgozóiak­hoz, hogy április •8"án kezdődjék meg az öt nagyhatalom' béke- egyezmény megkötését követelő a.áírások gyűjtése hazánkban. Az aláírások gyűjtése nagy fel­adat eié ai-iítja béke-bizottsága­inkat ós tömegőzei vezetőinket. Partsz-erveziteink vállára is bő­ven jut a' munka megszervezé­séből, irányításából és ellenőr­zéséből. Vannak, akik. felvetik a kér­dési: a bekét úgyis mindnyájan akarjuk, tűiért szükséges a be" keaiáifáfigyűijtés? Igaz ugyan, hogy a beket miniden dolgozó jonbati szereli, mmt a háborúi. De a béke megvédéséhez nem elég az óhaj. tzt is ina már minden dolgozó tudja. A széles­körű békokanipány jelentősége éppen abban vau, hogy a dol­gozó emberek mii illői az egész világon, uáiuuk is, lássák üteg,- hogy kik akarják az új babo" rút es hogy mit Lehetnek ők, az egyszerű emberek, egyenként a béke megvédése érdekében. A békeegyezméuy megkötését kö­vetelő aláírásgyűjtés újabb nagy lehetőseget nyújtó eszköz arra, hogy a békére vágyó, de politi­kailag meg öntudatlan emberek tízezreit hozzuk a béke cselekvő embereinek táborába. A békéén már öntudatosan dolgozókat pedig még jobb munkára lelke­sítsük. Honnan merítsük érveinket az aláírásért folytatott mun­kánkban? Munkánk föfegyv-en? Sztálin elv társ nyilatkozata. A nyilat­kozat főgondolatát keld minden­kiben tudatosítanunk. Minden dolgozó lássa, a béke megőrzé­sének ügye a népek kezében van. A dolgozók felvetik majd a kérdést; „Mit legyek a béke megvédése érdekében?“ Nap no" velőinknek minden egyes dolgo" zónák erre a kérdésre egyénileg kell választ adni. Sok hasznos érvet meríthe­tünk ági.tudónk részére a Béke Világtanács berlini határozata" bői, a Magyar Béketauácő felhí­vásából. Ezek a határozatok, de különösen Sztálin elvtárs nyi­latkozata és a nyilatkozat téte­leit bizonyító újabb események, mint az újabb árleszállítások a Szovjetunióban, a külügyminisz- terhelyeltesek párisi tanácsko­zása, a berlini európai munkás­konferencia, kilünő fegyverei népnevelőink felvilágosító mun­kájának. Feladatunk tehát az, hogy megtanítsuk az aláírás­gyűjtőket ezeknek a fegyverek­nek a használatára. Népnevelő­ink tanuljanak meg bánni ezek­kel. -a fegyverekkel. Fel kell hívnunk a népneve­lők figyelmét arra is, hogy csak akkor tudoat- íA atritádös műn" kát végezni, ha ismerik annak a problémáit, akivel beszélnek. Ezért szükséges, hogy meghall­gassuk figyelmesen, türelmesen azt, akiket meg akarunk győzni. Ne a népnevelő beszéljen sokat, hanem engedje meg azt, hogy a dolgozó is felvesse a maga kér­déseit. Csak így tudunk az öt érdeklő kérdésekre válaszolni, azokból kiindulva, a mi igazun­kat bebizonyítani. A népnevelők mutassanak rá a nemzetközi és országos kérdé­seknek a saját életükre, munká­jukra való ősszelüggésére. Nép­nevelőink mutassanak rá arra, hogy aki feketén vág, aki árut rejteget, aki szabotálta a tava­szi munkál, az a béke ellensége. Mutassanak ra személy szerint is, hogy ki mivel árt a béke ügyének. Népnevelőink csak ak­kor tudják a dö.gozúkat moz­gósítani a béke védelmében, a védelemért szolgáló tettekre, ha megmutatják, bogy krki a ma­ga munkaterületen milyen let' tekkel védheti a békét. így pl. 1 eleki Béla, a bácsbokodi gép- al.omas kovácsa elfogadta Soós István zalatárnoki - gépállomás kovácsának versenyfelhívását a „legojbb kovács“ cím einyere" sóért. Ez a verseny nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a bács­bokodi gépállomáson a kovács" munka elősegítse a gépek teljes kihasználását. A szakmád gép­állomáson például Búkor István úgy harcol a békéért, hogy idenytervét eddig már 1(50 szá­zalékban teljesítette. Horváth Imre pedig a kecskeméti Törek" v écs-ter in el öcs o p o r I ba u heti munkáját 220 százalékra végez­te el." Népnevelőink mutassanak rá arra, hogy a napi munka jobb elvégzése, fegyelmezett magatartás, takarékosság a ter­melésben és a magánháztartás­ban: mind hazafias lettek, or­szágunkat erősítő, a békét védő cselekedetek. Népnevelőink, leplezzék le a béke ellenségeit. Rántsák lé a leplet a háborús gy*uj t óga lók boszorkánykonyhájáról, titok­ban tartott terveikről. A nyílt, leleplezett ellenség mindig ve­szélytelenebb, mint amelyik ti­tokban szöheli gálád terveit. Ezért kell nap mint nap lelep­lezni a belső ellenség új harc­modorát, taktikáját, akik föld­alatti férgek módjára próbálják eirágni az új élet növekvő fái­nak gyökerét. Mint ahogy a ker­tész védi, oltalmazza a nemes növényeket a földalatti kárte­vők pusztításától, úgy kell vé­delmeznünk feljődő, szabad ha­zánkat az ellenség, háborús gyujtogatók belső ügynökeitől. De vannak olyanok is, akik akaratlanul cselekedeteikkel a béke ellenségeinek kezére ját­szanak. Az a dolgozó paraszt, aki hallgatva a klilák szavára, nem teljesíti időben az állam A Magyar Népköztársaság kormányának tiltakozó jegyzéke a jugoszláv kormányhoz a belgrádi magyar ügyvivő elleni provokációs A Magyar Távirati Iroda közli: A Magyar Távirati Iroda áp­rilis 2-án jelentést közölt arról a gyalázatos titóista provokáció, rőt, amelyet Hrabec István bel. gradi magyar ügyvivő és a ma. gyár követség gépkocsivezetője ellen követtek el az UDBA tér- roristái. Á támadás után a ma­gyar kormány belgrádi ügyvivő, jét hazarendelte, mivel sérülései, uek kezelése Beigrádbau nem volt megvalósítható. Hraüec 1st. ván ügyvivőt, hazaérkezese után korhazoa szállították, ahol orvosi látleletet vettek íei, amely meg állapította, hogy koponyáján 4 cm nosszú tatongo seb, csontrepe. dés van es ezen kívül számos sé­rülést szenvedett arcán, mellka­sán; Kaunaj gépaocsivezeto pe mg mellkas, es hastal-zuzodaso. kai szenvedett. A merénylet két áldozatának beszámolója megerősíti, hogy az C DB Árnak, a jugoszláv Gesta- ponak etore megszervezett, g/h- iazatos terrorakciójáról vanszo: Március 31-én este a belgrádi magyar ügyvjvö Ivan Ivanov uoigar katonai attasé tarsasaga. ban indult el a botgár kóveiseg epUieteDói a szovjet kultúrházua filmbemutatóra. Mikor a szov­jet kultúrház elé érkeztek, a köt uipionnua nocsijait állandóan up. vető UDBA-autokból néhány sze­mély ugrott ki és a magyar ko. esi vezetőjét, Kadnai Györgyöt ráncigami, fenyegetni kezdték, minősíthetetlen kifejezésekkel illették. Hrabec ügyvivő közbelé­pése, — aki a megtámadott ma. gyár gépkocsivtzetOt gyorsan ue. vitte a szovjet kultürnázba, — ekkor meghiúsította az előre iá. terveit provokációt. De a tjtóis. ta rendörügynökök ebbe nem nyugodtak bele. Amikor a ma. gyár ügyvivő a bolgár követség tagjaival hazafelé indult, a szem. öenlévö szerb belügyminisztéri. um épületéből különböző polgári, ruhás alakok kezdtek gyülekez­ni a magyar követség kocsija köré. A korábban elhárított tá­madási kísérlet tapasztalatai alapján Ivanov attasé felaján­lotta a magyar ügyvivőnek, Hogy kocsiján hazaviszi. Alig indultuk el a bolgár és magyar követség autói, azonnal Jyomukba szegő­dött a két UDBA gépkocsi, majd ennék a különítménynek. ,,meg­erősítésére* hamarosan csatlako­zott két újabb, ugyancsak UDBA ügynökökkel megrakott auló, A magyar követség közelébe év­vé a négy UDBA-kocsi közrefog­ta a magyar autót, elébevágott és megállásra kéiiyszerítette, hogy az előkészített támadást végrehajt­hassák. Az UDBA ügynökeit számszerint IS—20-au, kiránci- gálták kocsijából Kadnai György gépkocsivezetőt, földreteperjék és ütlegelni kezdjék. A magyar ügy­vivő kiszállt a másik kocsiból és a támadás színhelyétől néhány méterre álló rendőrőrszemhez sie­tett. közbelépését kérve. Az UDBA-ügyuökök erre barbár módon a magyar ügyvivőre vetet­ték magukat, Magyarországot gyaiázva, őt is ütlegelni kezdték, majd revolvereikkel többször fej- beverjék. Amikor az ütések okoz­ta sebek következtébeu a magyar ügyvivő arcát és ruháját elborí­totta a vér, a titóista bérgyilko­sok eltávoztak. A jelenetet végig­szemlélő rendőrőrszemet „Hall­gass, ne szólj bele" felkiáltás kí- síretébeu két polgári ruhás, a tá­madásban részvevő UDBA-ügy- nök elvitte magával, Ivan lvanov, bolgár katonai attaké és felesége, valamint Todoruv küvetségi be­osztott a bolgár követség autójá­ból szemtanúi voltak a merénylet­nek. Az Uj Kína hírügynökség je­lenti: „Biztosak • vagyunk oenne, hogy ki togjuk keigetni az agiesszorokat Koreáoól“ — jelen­tele ki az aicvonai közeiében lévő láborj főhadiszálláson K m Ír Szén tábornok, a koreai néphadsereg töpatanesnoka a kínai újságírók egy csoportja előtt. Kim Ír Szén tábornok elmondot­ta. hogy Sztálin genetaiissz.musz íebruár 16-i nyilatkozaia megerő­sítette a koreaj nép harci e.szant- ságáí. A koreai nép — folytatta nyilatkozatát Kmi ír Szén —, a japán imperialisták 3ö eves ura,- ma alatt leírhatatlan szenvedése­ken ment keresztül és soha sem fogja megengedni, hogy egy má­sik imperialista ország ismét igá­ba hajtsa. Kim Ír Szén tábornok dícsérfi- leg nyilatkozott a kínai önkénte­sek fegyelmezettségéről és meg­emlékezel! a koreai és a kínai nép közötti megoonthaiaUan mély ba­rátságról. Igazi barát az, aki a szükség idején nyújt segítséget — mon­dotta Kim Ír Szén. merényiét ügyében A Magyar Külügyminisztérium Politika! Főosztályának vezalö.a április 3-án a budape^t; jugosz.av ügyvivőnek az alábni jegyzéket adta ál: „A magyar kü.ügyminiszicrhe- iyeites tegnap szóbelileg tiltako­zott a budapesti jugosz.áv ügyv» vőnét az. ellen a nemzeiközi érint­kezésben pé.dálián, durva merény­iét eilen, amely a Jugoszláv Szö­vetségi Népköz ársa>ág ré-zéroi a Magyar Népköziársaság beigtadi diplomáciai képviselőjével szem­ben történt. A Magyar Népköztársaság kor­mánya újból íelszó.itja a jugo­szláv kormányt, hogy a hivatalos dip.omáciaj képviseljél érj pel dálián inzultusért azonnal adjon elég tételt és a merénylet elkö­vetőit nyi.vánosan vonja felelős­ségre és részesítse őket megiele ó büntetésben. Amennyiben a jUgo- sz.áv kormány a Magyar Népköz- társaság kormányának köve tele­seit nem teljesít], a magyar kor­mány gondoskodni fog róla, hogy e pé.dát.an gaziettért megfelelt) elégtételt kapjon,’* A koreai nép főparancsnoka a továbbiakban éles szavakkal el­ítélte az amerikaiak Koreában elkövetett arcátlanságai. Japán újraleltegy vérzésének kérdéséről a kotcai néphadsereg töparanesnoka a következőket mondot'a: »A Kelet békéje és biztonsága csak demokrahkus Japán létreho­zásával valósítható meg. Földrajzi szempontból Korea az imperialis­ták ugródeszkája az ázsiai szá.az- töld eiözönlésére. Ha k.kergetjük az amerikai intervenciós csapato­kat KoreáDól, a béke kérdésének megoldása sokkal könnyebb lesz számunkra — fejezte be nyilatko­zatát Kim ír Szón lábotnok. . Hatalmas háborúellenes tüntetés JSürnbergben Nürnberg dolgozói, sorozatos tüntetéseket rendeztek Adeuiau" érék háborús politikája, u ma­gas adók és az áremelkedések ellen. Hamburgban Is nagyobb megmozdulások- voltak. * ISiztosak vagyunk benne, bogy ki lógtuk kergetni az agvesszorokat lioreábói — jelentette ki a kínai tijttágírók előtt film ír Szén tábornok iránti kötelességét, lilába beszél arról, hogy békét akar, tetteivel ellenségeinknek szerez örömet. És bár a béke hívének vallja magát, mégis hazánk erejét és így a béke vi Iá "frontját gyön­gíti. Népnevelőink világosítsák fel ezeket a jóhiszemű, de meg" tévesztett embereket, akik .hall­gatnak az ellenség tanácsára, hogy akaratlanul is segítenek az imperial is Iák nak. • A békefelhívás aláírása fegy­ver a békéért folyó harcban. Az aláírás azonban további tettekre is kötelez. Csak szavakkal, csak lelkesítő beszédekkel nem lehet csatákat nyerni, nem lehet meg­nyerni a béke csatáját sem. A győzelemhez hősi tettekre, fo­kozódó termelő munkára, foko­zódó -felelősségérzetre, az egész nép, az állam iránti kötelessé­gek teljesítésére, a fejlődő, épü­lő haza szeretettre van szükség. Ezért még nagyobb munkakedv­vel és munkafegyelemmel keli megállni helyünket a termelés frontján, mind az ipar, mind a mezőgazdaság, mind a szellemi munka területén. Ilyen módon járulhatunk hozzá mi. magya­rok is, hogy győzelem-e vigyük a béke csatáját — & élet csa­táját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom