Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-27 / 97. szám

BÄCSKISKUNME6YEI Békevetési verseny Yaskűton. — Délszlávok és magyarok vállve). ve harcolnak Garán, hogy meg­fékezzék a belgrádi háborús gjTijtogatékat. — Fokozzák a termelést a Kiskunfélegyházi Tolliizemben. — Hartán május 1-én nem lesz szántatlan és vé­telien föld. 9 VI. évfolyam. 97. szám Ara 50 fillér 1951. április 27, péntek FOKOZZUK ÉS JAVÍTSUK MEG A BEKÉÉRT FOLYÓ AGITÁCIÓ MUNKÁJÁT Gyűlnek az aláírások a 'bé' keíveken. Ez azt jelenti,, hogy óriási a béke ügyéért, saját ma­ga és családja sorsáért, jövőjét ért aggódó emberek tábora, akik helyeslik azt a követe" lést, amit a Béke Világfán ács meghirdetett: ne a fegyverek döntsék el a vitákat, hanem a békéért legnagyobb felelősség" gél tartozó öt nagyhatalom képviselői tárgyalóasztal mellett rendezzék a világ népeit annyi" ra foglalkoztató kérdés,t, a hé- ke biztosításának aggét. A Bé­■ ke Világtanács által felvetett kérdésre csak igennel, vagy ■ nemmel ‘lehet felelni. A ma' gyár dűl gőz ók, csatlakozva a Szovjetunió vezette hatalmas béketálborbpz, igennel válaszol­tak. Békét akarnak, mint a felszabadult ' országok, a né'píi demokráciák,, amelyek Sang" haitól az Elbáig a háború el­leni védekezés erős bástyái. De döigozóiimk megérteit ék azt is, bog" csak szavakkal, csak lelkesít,beszédekkel nem lelhet csatákat nyerni, nem le" hét megnyerni a béke csatáját sem. .4 győzelemhez hősi tet­tekre, fokozódó termelőmun­kára, fokozódó felelősségérzet­re. az egész nép. az állam uanti kötelességek teljesítésére. a fej­lődő, épülő Inasa szeretetére van szükség. Az aláírás nemcsak béke akaratunk kifeiiezőije, ha­nem kötelezettségvállalás or szágiélpitő tettekre., És ilyenek bőven születtek országúinkban, megyénkben, városunkban. A cstássártöíttSsi iáilliamii flazldaság a gv-a pót vetést 250 holdon két lés fél1' nap alatt fejezi® be. He- fényegyházán a Micsurio'tei;* melőszövetkezet idő előtt fe­jezte be szőlőterületén a nyi­tást, metszést, venyigék ihor* dást. Ebben a munkában , az élen járt Kovács István, aki naipi 2.54 munkaegységet ért el áßaghan. Kunbaracs köz-ségben Rohr József, Rohr István, Si­mon György, Bor István és Tihany Ferenc példa-mu tatá­sukkal szélesítették ki a béke- vetési mozgalmat. Pálmonostora községben a Ráfcosrtermelő- szövetikezet vetési tervét már április 21‘én befejezte. A ha­lasi és bácsalmási járások dol­gozói behozták a tavaszi mun­kában lemaradásukat. De egyre nagyobb eredmé­nyek születtek az üzemekben S3. A Kecskeméti Gyufagyár­ban Ugri Ferenc 125 százalék­ra emelte teljesítményét. A Ba­jai Gyapjúszövet gyárban új sztahanovisták kerültek ki, a Kecskeméti Magasépítési Vál­lalatnál pedig egyre szélesedik az üzemen belüli verseny, amelyben Takács József bri­gádja 160,. Szabó Mihály bri­gádja 185. Farkas .István, bri­gádja pedig 192 százalékot ért el legutóbb. Dolgozóink béketettekkel pe­csételték meg békealáírásukat. -Még nagyobb munkakedvvel, munkafegyelemmel, állják meg a helyüket a termelés frontján, mind az ipar, mind a mező­gazdaság és szellemi munka területén. A bókéira re ügye azt követeli tőlünk, hogy mielőtt befejezzük az aláírásgyűjtést, népnevelő­ink újra feltérképezzék terüle­tüket és elmenjenek, azokhoz, akik még nem írták alá az ivót és azokhoz is, akikhez nem volt módijuk. Ezeknek bőveb­ben magyarázzák meg, mit je­lent a békeív aláírása. Az utol­só napokban a tömeígszervezc- !ek egész tagságuk mozgósítá­sával, önálló kezdeményezések­kel és önálló munkával vegye­nek részt. A (pártszervezetek pe­dig segítsék a tömegszervezete­ket, hogy irányítani tudják a tömegszervezetek vezetői a bó­kéért . dolgozni és harcolni akaró pártonka'vülieket. Nép­nevelőink egyénenként világo­sítsák fel a még meg nem lá­togatott dolgozókat, vagy ahol csak kevés időt töltöttek., hogy m-i a jelentősége a Béke Világ- tanács felhívásának, miért kell azt aláírnia minden becsületes, békeszerető emibernk. . Magya­rázzák meg, kiik és miért akar­nak háborút, kik és miért akarnak békét. Minden dolgo­zó előtt világos legyen, miért fegyver a békeharcban milliók és milliók aláírása, miért kell leleplezni a béke ellenségeit, az imperialistáik belső ügynö­keit. Magyarázzák meg a Tito" kllíikk kártevő munkáját és azt, hogy milyen az összefüggés a magyar és délszláv kutákok közölt. Tudatosítsák, hogy nem nekünk, nem a délszlávoknak van félnivalójuk, hanem Tito és , bandájának. A Tito'kli'kk mögött nem a jugoszláv néip áll, hanem mindössze néhány bankár. Dolgozó népünk május l"re készüli. Népnevelőink kapcsol­ják össze a kérdéseket és mu­tassák meg, hogyan készülhe­tünk méltóképpen az ünnepsé­gekre. Már festik a táblákat, díszítik a házakat, az ablako­kat. .4 színpompás külsőségek legyenek méltó kifejezői a bé­ke melletti harcos tüntetésnek, felelet, hogyan gyűlöljük a hú" I borús gyújtogató kait, mind- I azokat, akik földalatti férgek * módjára próbálják el rágni az új élet növekvő fáinak gyöke­reit. A tőkés világ urai ádáz gyűlölettel acsarkodnak a sza­bad népek hazája eliten. Ezért még nagyobb szükség van ar­ra, hogy kíméletlenül leleplez­zük őket. Felrákaink, fetaor Fokozódik a Franco-ellenes sztrájkmozgalom A nyugati megbízottak asért húzzák el a párisi tárgyalásokat, hogy közben még gyorsabban folytathassák háborús előkészületeiket Egyre nagyobb méretekben bontakozik ki világszerte a bé. kéért folyó harc. A béketábort erősíti az a hatalmas sztrájk­mozgalom is, amely Spanyolor­szágban egyre jobban szélesedik és Franco-ellenes tüntetéssé fej­lődik. Ez a sztrájkmozgalom egy. re nagyobb méreteket ölt. A há­borús uszítók Spanyolországban Franco fasiszta klikkjére tá. maszkodnak. Számításaik azon­ban nem váltak be. A. spanyolországi sztrájk mozgalom nz egész világ előtt bebizonyí­totta, hogy a spanyol nép szilárd elhatározással küzd jogaiért, szabadságáért, hazája független­ségéért és a békéért. De más je­lek is arra engednek következ­tetni, hogy az imperialista iá­borban mindjobban kiszélesednek a repedések, kiéleződnek az el­lentétek. Amerika tőkés klikk­jének politikája az angol birodalmat újabb válságba sodorta. Bevan angol munkaügyi miniszter és Wilson kereskede­lemügyi miniszter lemondása és kiválása a brit kormányból azt jelenti, hogy a lemondások mö. gött egy világbirodalom mély válsága húzódik meg. Igen sú­lyos problémák késztették a két minisztert távozásra. Az okok között szerepel Anglia fegyveres erőinek megsokszorozása, a fegy­verkezési verseny, a hadiipar ki- fejlesztése, a polgári szükségle­tekre dolgozó ipar csökkentése, a polgári építkezések beszünte. tése, az adók, a tömegszükség­leti cikkek árának emelése, a dolgozók életszínvonalának ál­landó süllyedése. A „munkáspárti” kormány 1945. óta követett politikája, nak zsákutcába való jutá­sa a két miniszter lemondá­sának igazi oka. Anglia az amerikai Imperializ­mus nyomásának engedve, a földkerekség sok más pontján el. foglalt pozíciójáról kénytelen egymásután lemondani. Megren. dűlt a brit olajpozició is és a most folyó angol-amerikai olaj. tárgyalásokon az amerikai olaj­töke újabb zsarolást, eszközöl az angolokkal szemben. Amíg pár nappal ezelőtt a Sehuman-tervvel léptek a fran­cia és német acél- és szén bárók érdek házasságra, hogy még jobban kiszolgálják az amerikai monopolkapitalizmust, addig Párizsban Gromiko elviárs már nyolcadik hete harcol a bé­kéért, olyan napirendi pontokért, amelyek alapján az öt nagyhata­lom megállapodást köthetne. A nyugati hatalmak ktilügyminisz- terhelyettesei „ídönyerés” céljá- bőT újabb és újabb manőverek­kel ülnek össze a párisi Rózsa- márvány.palotában, hogy a tár­gyalások leple alatt elaltassák a közvélemény éberségét és még gyorsabb ütemben folytassák a háborús előkészületeket. Ezért tologatják a javaslatokban Ide. oda a pontokat és a vesszőket. Berlinben az elmúlt napokban a lengyel és a német nép elszánt békeakaratáról tett tanúságot. Grotewohl, a Német Demokra­tikus Köztársaság miniszterel­nöke a Berlinből hazautazó Bie- rut, lengyel köztársasági elnö. köt búcsúztatva hangoztatta, hogy a két nép nem engedi meg, hogy az Odera-Neisse békehatár Európában azzá váljon, ami Ko­reában a 38-ik szélességi fok. A német-lengyel barátság elmélyí. tése erősíti a békeharcot. Több ízben beszámoltunk arrő), hogy John Foster Dulles, Tru­man elnök különmegbízottja sű­rűn jár Japánban, hogy megkös­se a japán tőkésekkel a külön békét. Dulles eddigi látogatásai is nyugtalanságot okoztak Lon­donban. A csendesóceáni egye? mény előkészületeivel kapcsolat ban egyre fokozódnak az angol, amerikai ellentétek. Amerika nyíltan arra igyek­szik felhasználni az egyezményt, hogy még jobban meggyengíts« Anglia kapcsolatait a csendes, óceáni birtokaival. Nem véletlcD hogy az előkészület tárgyalásai­hoz nem Angliát hívták meg, ha­nem Ausztráliát és Uj Zélando’, Morrisson angol külügyminiszter az alsóházban kénytelen volt be. jelenteni, hogy Angliát ezekre a tárgyalásokra nem hívták meg. Az angol külügyminiszi érnék a képviselők szemére vetették, hogy Amerika a csendesóceáni paktumba Angliát nem hajlandó felvenni. A bilbaói és sansebastiani sztrájk- mozgalom a Franco-diktatúra elleni népi felháborodás kitörése Párisi megfigyelők szerint az Eszak-Spanyolorsziágban sztrájko. ló dolgozók számát háromezerre becsülik- A Ce Soir jelentése sze­rint a dolgozóik több mint nyolc­van százaléka sztrájkol. Az Euskalduna nagy hajóépítő vá.lalat dolgozóinak — a hatósá­gok ultimátuma ellenére — csak tizenöt százaléka jelentkezett mimikára. Az Associated Press tudósítója jelenti, hogy a bilbaoköruyéki dolgozók egységesen szálltak szembo a kormánnyal^ A Le Monde madridi tudósít!ja rámutat, hogy a baszkföld! sztrájk- hullám központja a baracaldói és a sestói hajőépítővái:a’a tban van. A tudósító elismer.:, hogy a mad­ridi lakosság nagy rokonszenvvel kíséri a sztrájkrnozga'mat.' — Mint a barcelonai, madridi s manresi sztrájk, a bilbaói és saQ" sebastiani mozgalom is a Franco- diktatúra ellen irányuló népi ha­rag kitörése. Mindezek a mozgal­maik új szakaszt jelentenek a spa­nyol népnek a fasizmus ellen foly­tatott harcában és rámutatnak a spjnyol demokratáknak arra az akaratára, hogy nem engetlík or­szágukat amerikai támaszponttá átalakítani és nem hajlandók szovjetellenes háború céljaira ágyútöitetélkíkel szolgálni — ír 5a befejezésül a lap Eisenhower „látogatása44 Eszak-Olaszországban Eisenhower tábornok Udinébe érkezett, hogy megszemlélje az olasz hadsereg és légierő kötelé­keit, hogy résztvegyen azok had. gyakorlatán. Eisenhower „látogatása” után nagy a nyugtalanság Udinében és környékén. Udinében a mun­kakamara végrehajtóblzottsága felhívta a dolgozókat, hogy sztrájkokkal tiltakozzanak az amerikai főparancsnok „látoga­tása” ellen. A felhívás nyomán az építőipari és textilmunkások két órán át, a fémipari munká. sok pedig fél órán át sztrájkol- tak, A béke híveinek geriziai bi­zottsága is felhívással fordult a környék lakosságához, hogy kö­veteljék a békeegyezmény meg. kötését az öt nagyhatalom között és tiltakozzanak Eisen, bower tábornok és a vele szövet, kezelt titóisták háborús tervei ellen. Koreai iiadijelöntés A néphadsereg egységei az áp. rilis 24-i harcok során jelentős veszteségeket okoztak az ellen­ségnek emberben és hadianyag­ban. Foglyul ejtették az ellenség 924 katonáját és tisztjét. Április 24-én lelőtték az ellen­ség két repülőgépét. via ink, kéjpeink .er.rő'1 beszélje­nek. Mutassák be, kik szolgál­ják az imperialisták gyilkos célkitűzéseinek ügyét. Megyénk dolgozói hatalmas békefelvon ul4s>ra készülnek május l"éu. Büszkén és lelke­sedéssel készülnek a munkás­osztály harcainak dicsőséges múltú, hagyományos ünnepére. Dolgozóink győzelmes munká­val, hatalmas felvonulással kö­szöntik a történelmi emlékű napot. De ez a nap egyúttal tüntetés lesz, népünk harcos, «SD'äö£«S kiállása a béke meg­őrzésének ügye melleit. Az egész magyar nép nemzeti ün­nepe lett május 1. Az idei má­jus l"én a közös régi harcok emléke fűzze még szorosabbá, kovácsolja még egységesebbé a magyar népet a világ dolgozói­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom