Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1951-04-01 / 76. szám

szélesíteni a népi ellenőr­zést. Meg Ikell magyarázni megyénk dolgozó népének, hogy ma a ta­nácsok munkája nem egyedül a ta­nács reszort-feladata. Gazdasági építümu.nkánk az egész dolgozó nép feladata, mert egész dogoz» népijeik érdekét, a felemelkedést, a büké védelmezését jelenti. A viégrehajtdb'wltság mu'asz- tása leginkább a begyűjtésben mutatkoz ó meg. Rossz volt első­sorban a begyűjtés megszervezé­se. A fiatal községi tanácsok nem értették meg ennek jelentőségéi, nem lydtálk mozgósítani kellően a tanácstagokat, de ilgen sok helyen hiányzott a lanács tagjainak pél­damutatása. is. így nem egy he­lyen Pártunk pót-Ilkájának durva megsértésébe is beleestek a taná­csok. A tanács megerősítése — Rákosi elvtárs rámutatott arra, hogy a tanácsok csak akkor végezhetik júl munkájukat, ha appartázusulk az ellenségtől men­tes. Azonban a mi tanácsainkba 'Is nagy számban furakodott be az ellenség. Eddig megyénk területén 14 köz égi tanácsaikért lávolilot- 1 unk c', közti ük, mint beszer- vczcil c'lcnséget, hármai át is ad unk az igBzságszo'gá'.ia'.ás­W. További főfelladatunk a tanácsok megerősítése, az ellenségtől valú megtisztítása. A munkás- és parasztkáderek bátrabb bevonásával és felelős beosztásba való állításukkal meg kell teremtenünk a mun­kásosztály vezetésével a mun­kás pimaszt szövetség és a ha­ladó érlclmi'ég munkakollek­tíváját a tanácsok apparátu­sain belül. Feladatunk: szilárdítani az állam- apparátust, fokozni a fegyelmet, a szaktudást, és fegelsősorban megjavítani, megerősíteni a Párt és a tanácsok kapcsolatát. Rákosi elvtárs azt mondotta, hogy legszélesebb tömegszerve- zelünk a tanács, amelyben érvé­nyesülnie kell az egész dolgozó nép munkájának. Tévedés lenne tehát azt hinni, hogy a tanács fel­adata csupán házon belüli kérdés. A néppel együtt dolgozó tanács- apparátusdkat kell teremtenünk, mert — mint Rákosi elvtárs mon­dotta: A tanácsok száz szállal vannak összekötve a termelőmun­ka minden területével s jó tanács nélkül nemcsak jó közigazgatás, de jó termelőmunika sincs. Sztálin elvtárs leszögezte, hogy a tanács szocialista politikai szer­vezett formájú ugyan, de minden attól függ, hogy ezt a formát hogyan tudjuk tartalommal meg­tölteni. Ebben a formában a tar­talom pedig a dolgozó nép. Ha tanácsaink jót működnek, feladataikat jól látják el, győze­lemre visszük a termelőszövetke­zeti mozgalmat. S a tanácsok megerősödése a szocialista állam alapjait szilárdítja meg s ha ez a feladat sikerül, elmondhatjuk, hogy leraktuk a szocializmus alapkö­veit. Németi József elvtárs felszólalása A referátumban elhangzottakat számos hozzászólás egészítette ki és egész sor egészséges bírálat hangzott el a vcgrehajtóbizotlság munkájáról. Majd Németi József elvlárs, a megyei pártbizottság titkára kért szót. Hozzászólásában külön alá­húzta a titkári beszámolónak azt a részét, amely a tanácsok megerősítésével foglalkozik, kü­lönösen a három déli jirásban. Hangsúlyozta, hogy a déli járá­sok súlyponti helyek, ■ mégis itt lelhető" fel leginkább a tana- csők gyengesége, a funkcionáriu­sok képzetlensége. Meg kell erő- stíeni ezeket, több segítséget ad­ui a számukra, hogy megtanul­ják a vezetés mesterségét. . A. tanácsokra á békeharcban megtisztelő", de nehézségekkel télj, küzdelmes feladatok jutnak.' A Kiskunfélegyházi Gyárépí- tó Vállalat üzemi pártszerveze­tének tagjai már hetekkel ez­előtt készültek a márciusi tag­gyűlésre. Soós János elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára gon. dósán megbeszélte a feladató, kát, előbb a vezetőség tagjaival, majd a pärtbizalmiakkal és a népnevelőkkel. A kongresszus után ez az első taggyűlésünk, jó lesz hát, ha alaposan felké­szülünk rá — mondta az elvtár. saknak. A jó előkészítés eredmé­nyeként két párttag kivételével mindenki megjelent a csütör­tökön megtartott taggyűlésen. Már csak azért Is, mert ezen a taggyűlésen szó lesz arról, hogy milyen feladatok állanak az üze. ml pártszervezet élött a kon­gresszusi határozat végrehajtá­sában. Soós János elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára, beszámo­lójában ismertette a Párt kon­gresszusi határozatát. — Ha azt akarjuk, hogy megjavuljon a termelés, elsősorban a pártmun. kánk&t kell megjavítanunk — mondotta beszámolójában, majd részletesen ismertette azokat a feladatokat, melyek a pártszer. vezet előtt állanak, fokozottabb munkára szólította fel a népne. velőket é3 a pártbizalmiakat, különös tekintettel az április S-i békeivek aláírására. A békeharc élén ml, kommu­nisták haladunk és nekünk nemcsak aláírni kell a béke. felhívást, hanem jó termelő munkával, jobb pártmunká­val példát kell mutatnunk társainknak, akiiekéi együtt dolgozunk. S ezeket a fe'-djitokát nem lehet az elnöki székből végezni, ezek a termelő, a politikai é* kultu­rális élet terén végzett munkák. Sokhelyütt a tanácsok sokat beszélnek a békéről és nem ve­szik észre közvetlen maguk mel­lett az ellenséget. A békevédelmi harc a fokozottabb éberséget té­telezi fel és az ellenség elleni harcot elsősorban a mindennapi é-et, a termelő munka frontján kell folytatni. Tovább kell folytatni a taná­csok megtisztítását, az ellenség kiszórását az apparátusokból minden járásban. Helyettük, a „nélkülözhetetlennek hitt szak­embereié’ helyébe bátran oda kell ültetni a munkás, és dolgo­zó parasztkádereket. A termelöcsoportok megszi­lárdítása kapcsolódik a béke kérdéséhez. A második világ­háború igazolja, hogy a Szovjet­unió fasizmus felett aratott győ­zelmét nemcsak a haditechnika biztosította, hanem a hátország hősies munkája, a szovjet em­ber, a szovjet munkás és ott állt mellette a szovjet paraszt is. A csoportok megszilárdítása terén sok a tennivaló. Az új ta­gok tömegeinek nem szilárd még a meggyőződése, bár már elfordult a régitől. Sok az apró csoport is, ahol viszont a munká­nak vannak nehézségei, ahol a nagy gépeket még nem lehet al­kalmazni. A tanácsok nyújtsa, nak politikai támogatási, szak­mai útmutatást, segítsenek har­colni a kulákság ellen. Ez a tanácsülés legyen határ­köve, forrása a tavaszi munkák további eredményeinek és a kon­gresszusi határozat végrehajtá­sának, a békeharc újabb győzel­meinek. Altkor végzünk jó mun­kát, ha a békeív aláírások mel­lett a munka terén elért jó ered­ményekkel is dicsekedhetünk — mondotta Németi elvtárs. Foglalkozott még a tanácsülés a járási tanácsók apparátusé, nek 2 taggal való kibővítésével és az állandó bizottságok meg­szervezésével. Az üzemi pártszervezet titká rának beszámolójából kitűnt hogy kissé lassult a versen; lendülete, hogy visszaesés mu­tatkozik a termelésben. Kitűnt ez a hozzászólásokból ;s. H. Ko. vács István elvtárs felszólalásé ban hivatkozott arra, hogy az építkezés befejezéshez közeledik és ennek következtében egyre szükül a munkaterület, hogy nem minden esetben tudják biztosítani a műnk» folya­matosságát. Prágai János elvtárs ugyancsak a termelés kérdéséhez szólt hoz. zá. — Kétségtelen, hogy befeje. zéshez közeledik az építkezés, de ez nem jelentheti a verseny len­dületének csökkenését. A mü. szaki vezetőség keressen módot arra, hogy teljesíthessük felaján­lásainkat — mondotta Prágai elvtárs. A dolgozók hozzászólá­sai azt bizonyítják, hogy a Kis kunfélegyházi Gyárépítö Válla, lat kommunistái elválaszthatat­lannak tekintik a termelés kér. Uésct a pártmunkától. A taggyűlésen elhangzott tlt. kari beszámoló részletesen fog. lalkozott ‘ április 8 jelentőségé vei. Ezért állt fel Beck István elvtárs és kérte, hogy a párt­szervezet tegye lehetővé számá­ra, hogy ezen a napon résztve hessen az aláírásgyűjtés munká­jában. Beck István elvtár* ka. puör és beosztása gyakran aka dályozza abban, hogy rendszere, sen végezzen pártmunkát. — Most, amikor be kell bizonylta. nunk a világnak, hogy ml is a hatalmas béketáborhoz tartó, zunk, én is ki akarom venni részem ebben a nagyszerű mun. Van mit tenni a madarast pártszervezetneU a kongresszusi határozatok nyomán A madarasi pártszervezet öt Hát óta titkár nélkül van; Halász elv­társ kéthónapos pártiskolán tanul Kecskeméten. Egyébként sem ré­gen vezeti a madarasi pártszerve­zetet, mindössze december óta. így a most lezajlott alaps-zer- vezeti taggyűlés előkészítése az otthoni vezetőségre és a pártt-ii- kár elvtárs helyettesére: Blasko- vics elv társnőre hárult. <—• A pártkongresszus határozatai bár egyaránt vonatkoznak a párt- szervezetekre és számúikra épp­úgy, mint égés« népünk számára, hossizú időre megjelölik a felada­tokat, mégis a végrehajtás módját, fontosságát megszabják a párt- szervezetek belső viszonyai. Ahol sok a hiányosság, ott keményebb munkát kíván azolk kiküszöbölése, mint ott, ahol a további munkának már eddig As jólfejlődő alapja volt. Hogyan áll ez a kérdés a ma­darasi pártszervezetben, melyek az eddigi eredmények és melyeik azolk a hibák, amelyeknek kijaví­tása végeredménynen jelen tj a pártszervezet számára a kongresz- szusi határozatok végrehajtását- Abból, amit Bliaskovics elvtárs­nő és a vazetsö-ég többi tagja el­mond, többségében a kritika ós önkritika csendül ki: a hiányos­ságot. itt van mindjárt elsőnek a pártépltés kérdése. Btaskovics elvtársim maga is el­ismeri. hogy nem kielégítő. Nem foglalkoztak eleget az új tagok -nevelésével sem s a pártszerve­zetnek eddig a „kapubanülés“ volt a módszere: váriák az új je­lentkezőket, de, nem menteik fe­léjük. Az utóbbi időben ezen vál­toztatlak s vannak is eredmények: főként az ifjúság soraiból számos új tagjelölttel erősítenék a párt­szervezetet. De még mindig hiba van az egyénileg dolgozó parasztok felvételénél. Az utolsó két hónapban például egyetlen dolgozó parasztot vett fel a pártszervezel. Mii az oka ennek? A párttagsá, elitiskolája' a tömegszervezet. Es Madarason a tömegs-zervezetek nem töltik be feladatukat: nem nevelnek új tagokat a Pártnak s laza a viszonyuk is a pártszerve zettel. Legkirívóbb példája ennek a DISZ, amely a rossz vezetés miatt egyhelyben topog. A titkár, akinek leváltása folya­matban van, parancsolgatással -alkarja irányítani a szervezetet. Úgy beszél, hogy ő „nem eresz- kedhetiik le a tagság-hóé, men akkor elviész a tekintélye és nem tud irányítan-i”. Ez arra vall, hogy soha nem gondolt és nem is al­kalmazta a nevelés, a politikai felvilágosító munka módszerét, a tagság öntudatra nevelését. A rossz vezetés nyoma persze óit van a szervezeten, bármiilyen lel­kes, és öratudatos ás a tagság egy része, különösen mióta a párt­szervezet fokozottabban gondol a fiatalokra. Rossz a helyzet az MNDSZ-nél is, amely hoss-za'bb idő óta- szintén egyhelyben topog. A pártszervezet mulasztása, hogy elhanyagolta a párttagság nevelését egészen az utóbbi idő­kig. így a falu kommuntstá' nem voltak azok, akik mindemben- pél­dát mutattak volna a dolgozó népnek. A tanulás lebecsülése megmutatkozik abban, hogy az alapfokú iskolákon jelentős a le­morzsolódás. - - B'.askovt.cs elvtársnő beszél a célkitűzésekről is és Halász elvtárs is pontröl-pontra lefek­teti már magának azokat a terveket, amelyeket hazatérte ulirj megvalósít. Első feladatnak —- láncszemként a továbbiak megoldásához — azt hajtják végre, hogy megerősítik a kapcsolatot a löniegizervezetek- toel. Erre már meg is indult « munka. A pártvezetiőségi tagok vállaltak egy-egy tömegszerve-ze- tet és alapsz-ervezetet. ahol meg­szervezik a jó aktívákat és segít­ségükkel nagy nevelő munkát in­dítanak ezekben- a tömegszerve- zetekben. Ezeknek az aktíváknak segítségével jól képzett és állan­dóan működő népnevelegárdiU hoznak létre. A tömegszerveze­teket így felhasználják a párt- szervezet időszerű feladatainak megoldására olyan k-éppen, hogy •a pártszervezet mindig számít­hasson, mindig támaszkodhasson rájuk. A tömegszervezetekkel való fokozott foglalkozás,, a meg­indított politikai nevelés útján biz­tosítják majd a pártszervezet megerősítését új tagokkal, a iö- megszervezeti munkában kitűnt dolgozók felvételével. Ezen az úton jut közelebb a pártszervezet aa.- egyénileg dolgozó parasztsághoz is és nyer erős támaszt bennük a falu szocialista építésében. A pártszervezet célkitűzésében szerepel a meglévő két termelő­csoport erős támogatása is és a velük való kapcsolataik a-z ed- dlgrnéi^ jobb megszilárdítása. A pártszervezetnek vannak már ezen a téren is eredményei, a csoportok­ban lévő aktívák segítségével elindította a versenymozgalmat, melynek már szép eredményei vannak. Két el ők észt főbizottság -s működik már azokból a dolgozó parasztokból, akik aláírták a be­lépési Jiyilalkoz-alot és őszire új csoportokat alakítanak. Ezekben a szervezőbizottságokban aktív párt­kában — mondotta Beck elvtárs. A Kiskunfélegyházi Gyárépítő Vállalat üzemi pártszervezete gondot fordított a pártszervezet erősítésére is. A csütörtökön megtartott taggyűlésen két tag. jelöltet vfettek fel azok közül, akik jó munkájukkal tűntek ki. Tagjelöltnek vették fel Csenkl Ferencet és Horváth Istvánt. Mindetten Jéga András kömü. ves-brjgádjában dolgoznak és maga Jéga elvtárs javasolta őket a felvételre. Csenkl Ferenc és Horváth István jól dolgoztak s az 5 jó munkájuknak Is köszön­hető, hogy a brigád teljesít, ménye 100 százalékról 150 százalékra emelkedett. A csütörtökön este lezajlott taggyűlés azonban nem volt tel. jes egészében hibátlan taggyű­lés. Nagy hiányossága főként az volt, hogy a taggyűlés csak vázlatosan foglalkozott taz cl. végzendő feladatokkal, de vázla­tos volt a kongresszusi határo­zat ismertetése is. Nem hangzott el konkrét ja­vaslat sem a pártniunka megjavítására, például az oktatásban részvevők létszá­ma hullámzásának meg akadályozására. Hiányosság még a* is, hogy, nem jelentőségének megfelelően kezelik a tagjelöltfeivétel kér. dését. Igaz ugyan, hogy a csü­törtöki taggyűlésre négy tag]©, lölt felvételét tervezték, de S gyenge népnevelő munka követ, keztében csak ketten Jelentek meg a taggyűlésen azok közül, akiknek felvételi kérelmét a taggyűlés elé terjesztették. Soós elvtár« beszélt ugyan á pártmunka megjavításáról, de nem jelölte meg a pártmunk* megjavításának feltételeit. Hiba volt még az is, hogy a felszóla: lók közül senki nem hozta szó­ba a Párt kongresszusi határo. zatát, nem esett szó arról, hogy; a pártkongresszus milyen felada­tokat tűzött a Kiskunfélegyházi Gyárépítö Vállalat üzemi párt- szervezete elé. Az üzemi párt. szervezetnek tanulnia kell a hl- bákból, de tanulnia kell a tag­ságnak is. A Kiskunfélegyházi Gyárépítö Vállalat üzemi párt- szervezete kommunistáinak ta- nulmányozniok kell a kongresz- szusi határozatokat: ez további munkájuk megjavításának félté, tele, ez biztosítja a további *•- kerek elérését. tagok is vannak, mint Nothov Sándor. Egy 26 tanyából álló ta­nya csoport is szervezkedik, hogy ős-zre csoporttá alakuljanak. Ezek­kel állandóan tartja .a kapcsolatot a pártszervezet. Elsőrendű feladatnak termé­szetesen most a tavaszi mun­kák jó elvégzése magastik a pártszervezet elé. Ezt két irányban akarják megvaló­sítani és ,a jó felvilágosító munká­val. Megsokszorozzák a kisgyfílé- sek számát, bevonják a munkába az edd-iiginél jobban a tariács tag­jait. A másik irány: az egyéni példamutatás kifejlesztése a dol­gozóikban, tegelsősorban a párt­tagokban, hogy mindenben az ő kezdeményezésük legyen a tnoz- gatóerő. Ezt pedig a szívós ne­velő munkával érj el a pártszer­vezet saját sorain belül. A tanu­lás megjavítása éppúgy vonatko­zik a vezetőség . tagjaira, mint bármelyik párttagra. Madaras határment-i község^ s ez kétszeresen fontossá teszi a fokozott békeharcot, melynek élen­járói a falu kommunlstáj kell te­gyenek, hogy áilandó tanulással, ió munkával, példamutatássá! von­ják magukkal a többi dolgozót.­i* á r t és P á r í «*’ ?t- U é » Megvitatták a termelés kérdéseit, «le szóm elei (éveszíettéfe iiioghatíSroziii a párt építés feladatait a Kongresszusi zászlós-tulajdonos Kiskunfélegyházi Gyárépítö Vállalat üzemi n ári.szervezet ének taervtvülésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom