Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1951-03-02 / 51. szám
BÁCSKISKUNMEGYEl <«M—M>rt>^(fcii<llM'1ÉaliMÉI>i*lh<Ht iflhiiti -~i fii i MMIÉiMfcrtÉlitirfHiiMfc^O iíllHlMiiŰiiidlMffii VI. évfolvani. 51. szám Ara 50 fillér mm Az MDP Kecskemét városi párt bizottsága március 4 én, Kecskeméten délelőtt 11 órakor a Széchenyi téren KONGRESSZUSI N\GYGYÜLÉSr tart. Előadók: A Holland Kommunista Párt küldötte. — Kállai Gyula külügyminiszter. — Németi József, a megyei pártbizottság titkára, " 11 1951 március 2. péntek Az ötéves terv első évének eredményei és további feladataink a népgazdaság* szocialista építése terén Gerő Ernő elvtárs beszámolója az MDP Kongresszusán Äz MDP Kongresszusának negyedik napján, szerdán reggel lelkes, hosszantartó taps és üdvözlés közepette Gerő, Ernő elvtárs, Pártunk főtitkárhelyettese lépett a szónoki emelvényre, hogy megtartsa a Kongresszus második napirendi pontjának beszámolóját, Tisztelt Kongresszus! Elvtársak! — kezdte beszámolóját. A Magyar Dolgozók Pártjának II Kongresszusa olyan időpontban ülésezik, amikor már módunkban áll részleteiben is kiértékelni ötéves népgazdasági tervünk első évének eredményeit. I Ötéves iiépg-azdassígi tervünk első évének eredményei és hiányosságai Ha népgazdaságunk fejlődéséi egészében tekintjük, túlzás nélkül állapíthatjuk meg. hogy az ötéves tervidőszak első évében jő munkát végeztünk. Gyáriparunk — a helyi ipar nélkül — mintegy másfélszer gyorsabban fejlődőt az előírtnál. Mint ismeretes, gyár iparnnk a menetközben felemelt előirányzatot is 9.6 százalékkal túlteljesítette e ennek eredményeként. egész tervkötelezett iparunk termelésének növekedése 1950- ben, a hároméves terv utolsó évéhez. 1949-hez képest 35.1 százalék volt. Olyan hatalmas növekedés ez, amely a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta, s amelyhez foghatót soha nem Ismert semmiféle kapitalista ország. A szocialista iparosítás sztálini törvényének megfelelőén nehéziparunk termelésének fejlődése meghaladta a könnyűiparunkét. Nehéziparunk termelése az ötéves terv első évében 36.2 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest, könnyűiparunké pedig 34 százalékkal. Az egész Ipar és ezen belül a gyáripar termelésének fejlődését Is messze maga mögött hagyta gépiparunk, amelynek termelése egyetlen év alatt 42.3 százalékkal ugrott előre, ami ugyancsak megfelel a szocialista iparosítás sztálini törvényének. Nehéz* és könnyűiparunk melleit komoly fejlődést mutat építőiparunk, melynek termelése az ötéves tervidőszak első évében, a megelőző évhez képest 116 százalékkal növekedett s amely termelési tervét kereken 30 százalékkal teljesítette túl. Ötéves népgazdasági tervünk előírta. hogy a gyáriparban a munka termelékenységének öt év alatt 50 százalékkal keli növekednie. Ismeretes, hogy már az első évben gyáriparunkban a termelékenység, az egy teljesített munkaóra alatt termelt értékben mérve, több mint 20 százalékkal emelkedett- Nem il.veú kedvező a kép. ha azt vizr gáljuk, hogyan változott a termelés értéke száz ,forint kifizetett rnunkabérro vonatkozóan. Itt nem emelkedés van, hanem némi csökkenés: a nehéz-..és kÖBÖ.yűipárban egy év alatt száz forint kifizetett bérre vonatkoztatva, ä termelés értéke 2.0' százalékkal, aa építőiparban pedig 1-6 százalékkal zsökkent- Más szóval? Iparunkban a béralap gyorsabban növekedett, mint a termelés, amit nem lehet normálisnak tekinteni. Az önköltség csökkentését ötéves népgazdasági tervünk 1050—54. évek időszakára 25 százalékban írta elő. Ennek megfelelően aa ötéves terv első évében az ipari termelés önköltségének mintegy öl százalékkal kellett volna csökkennie. Különféle számítások azt mutatják, hogy ezt aa önköltségcsökkentést körülbelül elértük. Gyáriparunknak és építőiparunknak egészében rendkívül gyoi jitemtt fejlődése nem terelheti el figyelmünket azokról a hiányosságokról, amelyek, a már említetteken kívül, iparunk fejlődésében megmutatkoznak. így jóllehet ötéves tervünk eredeti előirányzatához képest, alap- anyagiparunk termelésének fejlődése is meggyorsult, mégis alap- an y ági e rrr.e lés ünk, avas.,az acél-,a hengerelt, acél- és a széntermelés • gyorsulásának üteme jelen, tösen elmarad az egész ipar gyorsulásának üteme mögött. Hasonlóképpen: jóllehet, már az ötéves terv első évében több vil- Iatnosenergiáfc termeltünk, mint amennyit tervünk szerint termelnünk kellett volna, villamosenergla termelésünk gyorsulásának üteme elma. rád egész Iparunk termelésének gyorsulási üteme mö. gött. i tapasztalat bebizonyította, hogy sokkal-sökkal több szénre van szükségünk, mint ezt magunk gondoltuk akkor, amikor ötéves népgazdasági tervünket kidolgoztuk. Ha az iparunkban az ötéves terv első évében az igen komoly eredmények mellett megmutatkozó hiányosságokról szólunk, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy kisipari ■ szövetkezeti mozgalmunk két év óia lényegileg egy helyben topog és helyi iparunk, tehát a túlnyomórészt helyi nyersanyagokat feldolgozó és helyi szükségletek kielégítésére hivatott, a tanácsoknak alárendelt ipar is' még gyermekcipőben jár. Pedig a kisiparosok közölt megvan a hajlandóság a szövetkezésre és kisiparosaink jelentékeny része Iá;ja már, hogy számúra ez a Jeheiőség arra, hogy végles beilleszkedjék a népi demokrácia gazdaságába, az épii|ő szocialista gazdaság rendjébe. Ami a helyi ipart illeti, itt a helyi tanácsok létrehozása, számos gazdasági tevékenység fokozatos átadása a helyi tanácsoknak és a Helyi Iparigazgatóságnak megteremtése kell, hogy jelentős mértekben meggyorsítsák a fejlődés:. Közlekedésünk lépést tudott tartani népgazdaságunknak, s különösen gyáriparunknál és építkezéseinknek az ötéves tervben, előírtnál jóval gyorsabb fejlődésével is. VasútjaiDk 1950- ben kereken 70 százalékkal szállítottak több árut, mint a második világháborút megelőző utolsó esztendőben. Ha figyelembe vesz- szűk, hogy a második világháborút megelőző időszakban a magyar vasút áruforgalmának növekedése évente átlagosan 2—3 százalék volt, ez világosan megmutatja egész népgazdaságunk erőteljes fejlődését is, amely csakis a szocializmust építő népi demokrácia rendében vált lehetővé. A vasúi) személyszállítás 1950 folyamán még nagyobb mértékben emelkedett. mint az áruszállítás: 25.7 százalékkal, ami nemcsak gazdasági fejlődésünket mutatja meg. hanem egyben jelzi dolgozó népünk életszínvonalának emelkedését is, Mezőgazdaságaink részben a kedvezőiéin Időjárás miatt, 1950-ben nem fejlődött egyenletesen, így, míg kenyérgabonából 9.2 százalékkal termeltünk .(öbbet, mint 1949-ben, addig takarmánygabonában és a takarmánynövényeknél általában, valamint az ipari növények jelentős részénél elmaradtunk, az 1950. évre előirt tervhez viszonyítva. Különösen jelentős az elmaradás a kukoricánál és cukorrépánál, amely terményekből több termett ugyan, mint 1940- ben, de az ötéves terv első évére előírt feladatot csak 79. illetve 65 százalékra sikerült megvalósí- tani. A takarmánynövények gyenge terméshozama lassította, sót részben visszavetette állatállományunk fejlődését, amiben persze az ellenség aknamunkája is szerepet játszott. Sertésállományunk 1950. októberében nem sokkal volt nagyobb, mint az előző év ugyanazon hónapjában, tehénállományunk pedig mintegy 50.000-rel csökkeni. Ugyanakkor jelentősen megnövekedett az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok állatállománya. Az állami gazdaságok állatállománya (számos-állatban kifejezve) 1950 folyamán 125 százalékkal emelkedett s emelkedésében túlhaladta a tervelőirányzatot. Komoly lépést tettünk előre az ötéves terv első évében mező- gazdaságunk gépesítése terén. Egy év alatt gépállomásaink és állami gazdaságaink gépállománya 4400 traktorral növekedett s ezenkívül nagyszámú egyéb mezőgazdasági gépet is adtunk a mezőgazdaságnak, A műtrágya-felhasználás mezőgazdaságunkban 1950 folyamán több mint 50 százalékkal emelkedett. A minisztertanács ismert határozata nyomán az agrö- [echnika nemcsak az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, hanem az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban is bizonyos javulást mutat,, Egészében véve azonban mező- gazdaságunk fejlődését az ötéve# terv első évében nem tekinthetjük kielégítő, nek. Mezőgazdaságunk elmaradását nem is mutatják meg eléggé világosan csak a termelési adatok. A mezőgazdasági termékekből a fa' lusi lakosság jelenleg. a népi demokrácia idején összehasonlíthatatlanul nagyobb hányadot fogyaszt el, mint amekkora hányadot elfogyasztott a nagytőkés, nagybirtokos Horthy-Magyaror- szágon. Nem hunyhatunk szemet az előtt a tény előtt, hogy ma szétaprózott mezőgazdaságunk .nemcsak keveset, de főként kevés árut termel, hogy mezőgazdaságunk áru tenne, lése hallatlanul elmarad Iparunk árutermelése mö- gött. így 1950-ben gyáriparunk árutermelése 35 százalékkal emelkedett, mezőgazdaságunké pedig csak 4—5 Százalékkal. A mezőgazdaság elmaradásának legfőbb oka az, hogy iparunk már túlnyomó többségben szocialista nagyipar, mezőgazdaságunk pedig még túlnyomórészt szétaprózoti, kisánitermelő és kevés árut termelő gazdaság. Emellett, szerepet jól szik az is, hogy egyéni paraszt- gazdaságaink fejlődésére nem mindig fordítottunk elég gondot. Ebből azonban nem azt a következtetést kell levonni, hogy meg kell lassítani országunk iparosításának ütemét, hanem. azt, hogy fokoznunk kell az iparosítás ütemét, fokoznunk kell a mezőgazdaság gépesítését, fokoznunk kell a mezőgazdaságnak műtrágyával, munkaeszközökkel, szállítóeszközökkel való ellátását s a fokozott iparosítás útján is meg kell teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdaságot fokozatosan nagy üzemű, sok árut termelő, iparunk és lakosságunk összes szükségeiéit bőven kielégítő szocialista gazdasággá szervezhessük át Belső áruforgalmunk 1950 folyamán nagymértékben megnőtt. Az állami nagykereskedelem forgalma (tehát egész nagykereskedelmünkké, mert 3950* beu már nem volt nálunk magán- nagykereskedelem) egy év alatí 57.4 százalékkal emelkedett e az áruforgalmi tervet nagykereskedelmünk közel hét százalékkal túlteljesítette. A kiskereskedelem (tehát az állami, a szövetkezeti és a magán-kiskereskedelem együttvéve) 1950 évi forgalma 13.8 százalékkal haladta meg az 1949. évit. Az 1950-ben bekövetkezett fejlődés eredményeként jelentősen megerősödött belső áruforgalmunkban a szocialista (tehát az állami és szövetkezeti) kereskedelem szerepe- Jelenleg a szocia lista kereskedelem a fogyasztói áruforgalomnak már mintegy 70 százalékát bonyolítja le. Belkereskedelmünk jelentős fejlődése és szocialista kereskedelmünk komoly megerősödése azonban nem jogosít fel bennünke: arra* hogy szemet hányjunk a hiányosságok előtt. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk. hogy míg az előző években, gyakran a fölös mennyiség ben raktáron fekvő áruk elhelyezése okozott számunkra gondol, addig 1950-ben, a termelés általános emelkedése ellenére, a kereslet számos területen elébeszaladt a kínálatnak. Misában véve ez; nem lehet negativ jelenségnek tekinteni. Például az, hogy 1950 ben 156.000 kerékpárt és közei tízezer motorkerékpárt termeltünk s ez a mi viszonyainkhoz képest hatalmas mennyiség sem mutatkozott elegendőnek, mutatja, mennyire felemelkedett dolgozó népünk életszínvonala. De természetesen, a belső áruforgalomban tapaszialt rendellenesség nemcsak erre vezethetők vissza. A belső áruforgalomba!) megmutatkozó rendellenességek ben szerepet játszik mindenekelőtt a mezőgazdasági terme,és elmaradása. De szerepet játszik e mellett az is, hogy a dolgozók, a keresők száma s ezzel együtt a béralap rendkívül gyors ütemben növekszik, másrészt pedig a dolgozók számának ez a gyorsütemü növekedése átmenetileg csak kisebb mértékben jut kifejezésre a fogyaszlási javak termelésének emelkedésében, mert a szocialista iparosítás megköveteli, hogy most mindenekelőtt nehéziparunkat, illetve általában a termelőeszközök termelését fejlesszük. Mindezekhez járul saját tapasztalatlanságunk és gyenge szervezőcégünk is az állami s általában a szocialista kereskedelem terén. Végül de nem utolsó sorban, igen komoly szerepet játszik népünk ellenségeinek, a kizsákmányoló osztályoknak, ezek maradványainak, a különféle reakciós elemeknek népi demokráciánk ellen irányuló tudatos kártevő munkája is- Ismeretes, hogy 1950 folyamán az ellenség időről-időre több atka-
