Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-08 / 32. szám
I BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ6 Középparasztok I. mintájú csoportot alakítanak Fülöpszállá- son. — Vakula József madarasi ka Iák. Bácsborsódon Rigó István kuláknál rejtette cl kukoricáját — Képek a kalocsai járás kongresszusi munkájából. FELEMELKEDÉSÜNK ÚJABB FONTOS ÁLLOMÁSA „A munkaviszonynak a szocializmus építését szolgáló szabályait foglalja össze a Munka Törvénykönyve“ —- így határozza meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelnie azt a feladatot, amelyet a Munka Törvénykönyvének meg ke!. valósítania. Ebben a rövid mondatban azonban nemcsak a feladat, hanem az az út is 'tükröződik,- amelyet eddig befutottunk és az a perspektíva is fel tárni, amely előttünk áll. Nagyszabású terveink meg valósítása, a tervgazdálkodás, a szocialista építés meggyorsítása újabb követelményeket támasztod. a munkaviszonyok 'szabályozásában. A felszabadulás óta: és különösen a fordulat évétől kezdve nagy lépésekkel haladtunk előre ezen •a téren is és.a munkaviszonyok s i. »hát y óz á sóban ni i n din ká bb érvényesültek a szocialista elvek: j,Mindenki képességei szerint, mindenkinek munkája szerint“. Szükségessé vált ezért a különböző rendelkezések, szabályzatok, intézkedések egységes rendszerbe foglalása, hogy ezek. az elvek a dolgozók minden rétegénél maradéktalanul érvényesüljenek. Ezt a feladatot valósítjuk meg a Munka Törvénykönyvével, azaz a törvényerejű rendelettel, amelyet a minisztertanács javaslatára a napokban adott ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. •Az Alkotmány szellemében született ez a.törvényerejű rendelet, amelynek lényege, hogy a munkaviszonynak a szocializmus építő szabályait foglalja össze. A törvénykönyv abból az alapvető tételből! indul ki, hogy hazánk minden munkaképes polgárának joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. A Munka Törvényikönyvére jellemző az a körültekintés is, amellyel — a dolgozók érdekeit egy pillanatra sem téveszt- ve .szem elől, — az egyes kérdéseket szabályozza. A munkaidő megállapításánál példán! figyelembe veszii az egyes iparágak különleges körülményeit, •t munkának az egészségre .eset- leg ártalmas voltát. Ezek a Szempontok érvényesülnek a' fizetéses szabadságok kiszabásánál és a dolgozók egészségének és testi épségének védelmiére hozott intézkedéseiknél is. Különösen széleskörű munkdi- védelmet biztosít a törvény a dolgozó nő és a fiatalkorúak számé na. Az évszázados elnyomásból szabadult dolgozók felemelkedésének újabb fontos állomási. újabb jelentős dokumentuma a Munka Törvénykönyve, eoielv nemcsak az ifjúság elölt segít kitárni a szocialista jövő kapuit, hanem mindenki elölt, aki együtt akarja építeni vc- iiink a jövőt. A szocializmust építő Magyar Népköztársaságban a munka a polgárok kötelessége és becsü- . dl bei i ügye. Minden öntudatos magyar dolgozó, aki tudja, hogy »zabad országát önmagának építi, aki tudja, bogy munkájával saját boldogabb jövőjét kovácsolja, erőmmel üdvözli a törvénykönyv rendelkezését: „a munkafegyelem megtartása az összes dolgozók kötelessége és becsülelbcli ügye.“ A oép állama arra törekszik, hogy öntudatos munkafegyelemre nevelje és ezzel is erősítse hazánkat, mint a békefront szilárd bástyáját. A .Munka Törvénykönyve jelentős állomása annak a harcnak, amelyet a magyar dolgozók Pártunk vezetésével vívnak a szocializmus, építéséért. A Munka Törvénykönyve a Párt sokévtizedes harcának gyümölcse. A Párt vezette harcoknak köszönhetjük, hogy mostmár olyan Munka Törvénykönyvünk van, amely demokratizmusával — a Szovjetunió és a népi demokráciákon kívül — páratlan a.z egész világon. A mi Munka Törvénykönyvünk éles fegyver a békeharcban, mert megmutatja a még imperialista elnyomás alatt élő népeknek, milyen a dolgozók helyzete a szocializmust építő országokban. Harci célt lűz eléjük: a szocializmusért érdemes harcolni, mert szebb, boldogabb jövőjükért harcolnak. A Munka Törvénykönyve jelentős dokumentum olyan szempontból is, hogy a Szovjetunió vezette béke tábor országai a dolgozók jogainak kiszélesítésén, biztosításán dolgoznak, ugyanakkor, amikor a Washington i baltáig y á ros okinak és lakájaiknak egyik legfőbb tevékenysége éppen a dolgozók nehéz harcok árán kivívott legelemibb joguknak megsemmisítésére irányul. A Mun'laa Törv&üyköu.yve is a szovjet tapasztalaitok értékesítésével jöhetett Hétre. A Munka Törvénykönyve ismét azt bizonyítja, hogy életünk minden teljén támaszkodhatunk a szovjet példára, hogy a .szovjet segítség olyan állandó, mindenre kiható erő, amely nélkül felemelkedésünk e! sem képzelhető. A három évtizedes szovjet talpas zt. italok kimé rí t h ©te [len kincsestárából bizton menthetünk mindig, most is. amikor ötéves tervünk második évébe léptünk, amikor az egész ország iobb munkával készül -a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresz- szusára, amikor minden eddiginél szilárdabban állunk őrt a béke magyar bástyáján. Teljesítsük maradéktalanul a bevyüitési tervet A tanácsok adjanak újabb lendül etet a begyűjtési versenynek A begyűjtés terén a föfeladat most az egész begyűjtési hátra, lék maradéktalan teljesítése va. lamennyi községben. A begyúj. tés új szakaszában sokkal keményebben, sokkal határozottabban, következetesebben kell fellépni a dolgozó nép legádázabb ellenségével, a kulákokka) szemben. Nincs helye az engedékenységnek azokkal szemben, akik a dolgozó nép kenyere- vei spekulálnak, gabonát feketéznek el, súlyosan megkárosítják népgazdaságun. kát. Nap, mint nap futnak be jelentések, amelyek arról számolnak be, hogy a községekben a kulákok szabotálják a gabona, begyűjtést. így Szabadszállás községben özv. Rozsnyai Károly- né 53 holdas kulák roegörölt ga. bonáját a kocsiszínben ásta el. R. Kiss József né 30 holdas kulák jimrzs^jk kukoricát rejtett el a száriatokban. K. Kovács László 128 holdas kulák nád- kúpban rejtett el két zsák Ilsz. tét és 3 zsák zabot. Kiskunfélegyházán özv. Jenovai Dezsöné beszol- gáltatási kötelezettségének nem tett eleget és lakásán 250 kilogramm rozsot, félmázsa finomlisztet, 15 mázsa csövestengerit rejtett el. A rozs már zsizsiken volt és 1948 évi termésből származott. A kulákasszony kiváltotta a liszt, és cukorjegyeket, kenyerét pedig a péktói vásárolta. Juhász Józsefné alpári kulák árpáját özv. Ónodi Károlyné 69 éves nincstelen szegényparaszt lakásán rejtette el. Juhászné beszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget. Lörincz Károly kiskunfélegyházi kulák napraforgómagtermését elvonta a forgalomból és azt sertéseivel etette fel. Német Lajos soltvad- kerti 70 holdas kulák kukoricát és burgonyát rejtett el, hasonlóképpen Kollár Péter és Oláh Jó. zsef lajosmizsei kulákok. Szánk községben Tápai Miklós 150 hol. das kulák kenyérgabonáját álla. taival etette fel. Id. Páncsity Sándor katymári kulák állataival etette fel kenyérgabonáját, a sertéseket pedig feketén vágta le. Kaiber János 34 holdas duna- pataji kulák szintén állataival etette fel kenyérgabonáját, feketevágáson tetten érték és megállapították, hogy 34 mázsa kukoricát fekete, zett el. Vancsura János rémi kulák 160 mázsa kukoricát rejtett el, de az ellenőrzés során még 887 kilo- gramm zabot és 300 kilogramm zab és kukoricakeveréket találtak nála elrejtve. Hogy megyénk a terménybe, gyűjtésben elmaradt, az mindenekelőtt abból is ered, hogy sokhelyütt az az opportunista nézet ütötte fel a ícj'ét, hogy „nem termett, miből adjunk be". A tényeit alaposan rácáfolnak erre a feltevésre. Az opportuniz. must az is igazolja, hogy a fenti kulákok is naphosszat azt óbégat. ták, hogy nincs termésük és mégis tetemes mennyiséget rejtettek el a közellátás elöl. Rendelet intézkedik arról, hogy amelyik kulák az elszámol. tatás során sem egyenlíti ki beadási hátralékát, búzakilo. grammonként 2 forint kártérítést köteles fizetni 30 órán belül. A falvak dolgozóinak többsége, amely becsületesen eleget tett be. adási kötelezettségének, jogosan kifogásolja: miért vagyunk elné- zök, tétlenek azokkal szemben, akiknek módjában állott volna teljesíteni a beadást és még sem tettek eleget a rendelkezésnek. A mostani elszámoltatás során a hatóságok megkérdeznek minden hátralékos termelőt. Ha' kétség telenül bebizonyosodik, hogy valaki amiatt nem tudott eleget tenni beadási kötelezettségének, mert időközben elfeketézte gabonáját, pénzbeli kártérítést köte. les fizetni. Egy forintot hátralé. kának minden búzakilogrammja után. Megyénkben a terménybegyüj- tési tervek teljesítésében Herceg, szántó az elsők között van. Miért? — teszik fel sokan a kér. dést. A községben a párttagok mutattak jó példát. így Kapitány József kenyérgabo. nabeadását 175 százalékban, a takarmánybendását 100 száza. Iákban teljesítette és ezen felül még 350 küogramm kukoricát ajánlott önként fel. így kukoricabeadását is 150 százalékban teljesítette. Ilyen élenjáró kommunista Rókus János 8 holdas paraszt, továbbá D. Kiss István 5 holdas paraszt. Mindkét kommunista beadási kötelezettségének 100 százalékon felül tett ele. get. Hercegszántó községben a tanácstagok csatlakoztak a kommunisták jó példamutatásához, így Vitos József tanácstag ke- nyérgabonabeadását 145 száza. Iákban teljesítette. Ónként felajánlott még 445 kilogramm bú. zát és 500 kilogramm kukoricát. Wéber Mihály felajánlott 280 kg kukoricát. Buják András pedig 732 kilogramm búzát és 150 kilogramm kukoricát. A tanácsta. gok ezenkívül 100 százalékig tel. iesítették beadási előirányzatukat. A kommunisták és tanácstagok kezdeményezése hatott a kis- és középparasztokra is. így Vancsek Mihály 10 holdas, Pro. dán Pál 5 holdas, Kapitány Pál- né 3 holdas, Berta István 5 hol. das, Palatinács Bertalan 3 holdas, Patarics Márk 6 holdas parasztok nemcsak 100 százalékig teljesítették beadási kötelezettségüket, hanem azon felül több. száz kilogramm terményt szállítottak be a íöldmüvesszövetke. zet raktárába. Tataháza községben is a pá. >. tagok jártak elöl jó kezdeménye zéssel. Ifj. Borsodi Máté 150 Kilogramm kukoricát ajánlott lei és így a kukorica előírását 23.S százalékban, Kollár Márton 108 kilogramm kukoricát ajánlóit fel és ezzel beadási kötelezett ségét túlteljesítette. Szabó Ger. gelyné 257 kilogramm kukorica íelajánlásával beadási kötelezett, ségét 341 százalékban teljesí. tette., Katymár községben a kukori. cabeadásban szintén a párttagok mutattak példát. így Páncsity János 9 holdas 384 százalékos, Allagi Márkné 5 holdas 362 százalékos, Zelity Ferenc 8 holdas 304 százalékos, Salamon Sándor 8 holdas 280 százalékos, Besir Péter 9 holdas 257 százalékos teljesítéssel. Felsorakoztak a tanácstagok is,, mint Petresz Sza- niszló, Jakab Miklós, Barta An. tál, akik mind túlteljesítették beadási kötelezettségüket. Ezek. hez csatlakoztak a kis. és középparasztok, itt élenjárnak Prekk Illés, Kovács Imréné és Molnár Márton. A községben példát mu. tattak a népnevelők is. így Bandik Ferenc, aki saját maga 200 / kilogramm kukoricát adott be, továbbá vPetresz Szaniszló, a,ki 100 kilóval túltejesítette be. adási kötelezettségét. A begyűjtés szervezésénél megyénkben jó példát mutat Mélykút község is, ahol népnevelő brigádokat, alakítottak. A népnevelő brigádok felvilágosító munkája nyomán megjavult a község begyűjtése. A dolgozó parasztok feleslegeiket beviszik a földmüvesszövetkezet raktáré, ba. x Az elsők között volt Győrök Mátyás, a helyt tanács elnökhelyettese, alti beadási kötelezettségét 100 százalékon felül teljesítve, C vételi jegyre már beadott 1240 kilogramm búzát és most újból 2 mázsa búzát szállított be. Szári Katalin 5 holdas paraszt, ki beadását már 100 százalékon felül teljesítette, a népnevelő- brigádok munkája nyomán úlból felajánlott 180 kilogramm árpát és 650 kilogramm kukoricát. Jó példával -járnak elől Csorba István, Ócskái István, Rövid Imre, akik előirányzatukat túlteljesítve, újabb felajánlást tettek. De vannak községek, amelyben vontatottan megy a begyig, tés. így Bácsborsódon azért, mert a tanács elnöke nem bízik a tervek teljesítésében, megalku. vó. Csátalja községben a tanács nem tekinti súlyponti kérdésnek a begyűjtést, amelyet rosszul szervezett. Tabdi községben a nyilvántartó egyáltalán nem tu. dott a begyűjtési munkáról. Nyárlörinc, Jakabszállás és Bu gac községekben alig indult be a begyűjtés. Nyárlörinc község tanácselnöke együtt sir a kulá- kokkal. Az a véleménye, hogy a kivetés 10 százalékát sem lehet teljesíteni.
