Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-11 / 35. szám

Rákosi elvtdrs kecskeméti ’beszéde, mint útjelző tábla, mu­tatott irányt dolgozó parasztságunknak a felemelkedés feli. S utána a dolgozó parasztság százai, ezrei tértek erre az ú] útra. A Városokban, falvakban, mint források bukkantak ki itt is, ott is n termelőcsoportok. A további hónapok, évek során azután ezek a források bővültek, folyam okká szélesedtek.* Kemény harcokban történt meg a termelőszövetkezeti mozgalom útjának kitaposása Egyfelől an ellenség, másfelől a maradisdg, az évszázados megszo­kotthoz való ragaszkodás akasztott tengelyt a haladás elébe. De azok a? emberek, akik úttörőkként, elsőnek mertek hátat fordítani a réginek, jó munkájukkal, eredményeikkel bebizonyították, hogy a közös nagyüzemi gazdálkodás az egyetlen út, amely a boldogu­láshoz, a felemelkedéshez vezet. A Párt, a munkásosztály segítsége pedig születése pillanatától kezdve ott állt-a szövetkezeti mozgalom mellett. A termelőszövetkezeti gazdálkodás így hódított mindig újabb, és szélesebb teret a dolgozó parasztság körében. S ma már odáig jutott, hogy az ország több pontján sorra alakulnak meg a szocialista városok és falvak• Az utóbbi hetekben Turlceve példája adott újabb lendületet Megyénkben Qáiéren indult meg 3 gátsza kadás. amely a községet hamarosan a szocialista falu útjára viszi. Gátér kiesi falu, néhány utcát képező házaiban mintegy 1000 lélek lakik. Az 1900-as évek ele ién ké{ ember uralta, az egész község határát. Az egyik a hír­hedi Bagi „parasztbáré“, a másik egy Sváb nevezetű tőkés. Majd cserélődtek a gazdák, többfelé morzsolédott a nagybirtok, ki­alakultak a kulákgazdaságok. 45- ben, a földosztáskor, 162 nincs­telen lett a maga földjének ura. 1948-bau Rákosi elvtárs be­széde néhány gátéri dolgo­zó parasztnak Is fenyitotta a szemét. Ketteíi-hArnuin ösz- szo-összeültck, tervezgettek, találgatták, hogy lenne jobb. Két évig tartott ez a vajúdás, tikkor aztán Papp Adám, Hajdú György, meg még nébányan azt mondták: mostmár eleget gon­dolkodtunk, kezdjünk is valami­hez. Tgy alakult meg 1950 Januárjá­ban az Uj Élet-csoport 15 taggal. ;S rá egy hónapra, februárban a falu másik részén 160 holdon 12 taggal az Uj Barázda. A falu szeme rájuk szegező- döt[. A kulákok szájából meg­kezdődött n pocskondiázás. — Mind olyan ember ment a közös be, aki nem szeret dolgozni! — bí- resztelte orrfintorgatva Gesnesi Nagy Antal ezredes felesége. A falubeli dolgozók tábora is meg oszlott. Voltak, akik hitték, de annál többen, akik nem hitték hogy viszi valamire a csoport. De a két csoport azián elkez­dett dolgozni As szívós kitartás­sal lépésröl-lépésre haladt előre. Az aratás hozta meg az első győzelmet, amit felmutat­hattak a falunak. Gabonából mindkét csoport 11 mázsás átlagot csépelt, míg a falu legszorgalmasabb egyéni gazdáinak is csak 9 termett. Aztán öntözéssel 800 négyszög­ölön burgonyái termeltek, A fél falu odajárt, előbb nevetve, aztán fejcsóválva. S amikor a 800. öl­ről 92 mázsát szedtek fel, min­denkinek „leesoit az álla'1. Mert az egész falunak együttvéve nem termett annyi, mint. a csoport­nak. 1U1. Kétmázsás disznót vág­tam, megvan a gabonám, ku­koricám, meg ami csak keli. Hát azt mondom, gondold meg és ne légy a magad el­lensége. * — Jó roggelit. János bátyám! No, hogy s mint? — köszön rá hangosan Gyovai András a ta­uácshúza előtt Fehér Jánosra. — Hát megvagyok, de neked ugyan csak jó kedved van, amióta post is lettél. Jól mehet an­nak a csoportnak, ha kti.ön pos­tást is tarthat- Meg a feleséged is nagyon büszke lett, amióta új kabátja van — Hát bizony János bátyáin büszke lebet szegény. Tizen­két éve házasok vagyunk, do most tudtam neki venni téli kabátot. — Nem voltál te azelőtt sem olyan elesett ember, míg bent nem voltál is a csoportban. Jó kis oérleted volt. — Tudja, János bátyám, az érzi, hogy milyen nehéz a zsák, aki cipeli. Nem kérek én többet abból a bérlősorsból. Több volt a gondom, mim amennyi hajszál a fejemen. Csak dolgoztam éjjel­nappal, aztán sokszor a betevő falatom is a bérletre ment. Nem hízik ma már az én keserves munkámon senki. A magam gaz­dája vagyok, munkámnak magam látom hasznát. maguknál újság — Hát van? Fehér bácsi ősz bajusza szo­morúan lekonyul. — Rossz ujság- Beteg az asszony. Éppen abban az ügyben jártam itt a tanács­nál. Valami segítséget akarok fo­gadni. Én sem bírom már úgy, mint régen, pedig, hej, de sok a munka. — Látja János bácsi, én tud­nék egy jó orvosságot. Lép. jen be maga is azzal a 44 holddal a csoportba. Nehezen birkózik így egyedül, ha már a néném is beteg. A Kuli- kéknál többen vannak, fiata. labbak is és mégis beléptek. — A Kulik Gábor? No az meg mikor? Most? Hogy új csoportoi alakítanak azon a környéken? Hiszen én is odavalósi vagyok. — András, jöjjön már be. Ezt a levelet is ki kell vinni a cső porthoz — szól ki Szűcs elvers a földmüvesszövetkezetből. Gyo­vai András kezet fog Fehér Já­nossal : — Hát én azt mondom, menjen csuk ki Kulikékhoz és be­széljen velük. Majd Gábor bácsi elmagyarázza magának bővebben, hogy miről Van szó. Fehér bácsi néhány percig a fagyott göröngyöket rugdossa csizmája orrával. Aztán egyenes­re állítja a kerékpár kormányái, felül- És elkarikázik balfolq a műúton Kulik Gábor tanyája felé... ' Tarjányi, a kulak, próbálkozik 4 zárszámadás sokak szemét felnyitotta Másik korán látható eredmény volt az állatállomány gyarapo­dása-• Azf a legkisebb gyerek is tudta a, faluban, hogy az üj Ba­rázda-csoportnak az induláskor egV lova. két kehes, kivénhedt ök­re, egy tehene és három szál bir­kája volt. Az Dj Életnek még ennyi sem. B most1 180 birka le­gel, 8 ló és 4 erős ökör van igá­ban. 40 anyasertés 120 malaccal gondoskodik az évi hús- és zsír- szükségletről. S0 tehén 19 borjút nevel. Kilenc tehenet fejnek most. A csoport valamennyi családját bőven ellátják tejjel és havonta 600 litert még be is szállítanak. 50 tehén befogadására alkalmas istállót most építenek. 100 faj­tyúkja, S0 lúd ja, 50 kacsája és 10 pulykája van ezenfelül a cso­portnak tovdbbszapon'tásra. A koraöszön a két csoport ősz- szetefte a kenyeret és egyesült Poros ilov-csoport néven. Ekkor már ingadozott, recsegett az gát, amely a falu közvéleményét elválasztotta a csoporttól. Az év­végi zárszámadás eredménye az­után, mint bomba, csapott le, szétzúzta a, korlátot és mint adott jelre, megindult az áramlás csoport felé. Az ősz végétől ezidáig 164-re nőtt a taglétszám és 1100 holdra terebélyesedett a csoport birtoka. A legutóbbi egy hónap alatt 24 új tag lépett be A hu álról: igájára emlékestet a népnevelő Ormándi János fekete kucs­mája hol ebben, hol abban a ta nyába,n bukkan, fel ezekben a na­pokban. Nagyokat hallgató pa­raszttársainak magyarázza, hogy mi mindent jelent a csoport­gazdálkodás. — Emlékeztek? Hiszen együtt voltunk, tudod, a Nagyiváuyi Fekete Bélánál. Gondolj csak vissza- A kutyáknak belenként kétszer szállították a városból a friss búst. Ali meg a kukorica- görhét rágtuk a kazal tövében és ha fogolt volna az átok, hát Nagyiváuyi a kutyáival együtt megveszett volna. Igaz, aztán kaptam földet, 9 holdat. No, ugyan mire .ménirta vele? .Most meg, figyeld csak: kaptam készpénzben a fiam­mal együtt 7000 forinton fe. Félig már kész az új istálló, amit a Vorosilov-csoport, a párt- kongresszus napjára tető alá bűz. Serény emberek mozognak a tető­gerendákon, köröskörül új, pyros cserepek halmaza. — Ao, te, Gyurlca, úgy-e szép lesz itt az életi — szól oda Beke Mihály Tóth Györgynek. Mindketten most léptek be alig pár napja, Beke 10 hóiddal, Tóth meg héttel. — Hin nél-e még többet a Tarjányinak? Tóth György szeme megrebten Régi kép tárul elé. -. Az ősszel történt, hogy Szél Mátyással benéztek egy kisfröccs- re a szövetkezet bojtjába. Egy­szeresük ki lép be az ajtón, mint a 95 holdas dr. Tarjányi István No, ez nagy szó, hogy szegény em­berek közé beteszi a lábát. De nagyot néztek Tóthék, amikor kis idő múlva letelepedett az aszta' ükhöz. Már csak leverték a ka­lapot, olyan nagy megtiszteltetés volt. — Tíz liter bort hozzon ide — szólít büszkén Tarjányi csaposnak. — Ez a két derék em­ber az én vendégem. Telt, ürült a pohár. Mámoros fátyol ereszkedett a két ember agyára. De ezen a fátyolon, mint éles kés, vágott át a kulák sut­togása — Rablók fészke ez a fa' lu, mióta ezek a semmirekellők megalakították a szövetkezetét. Képzeljék, ellopták a napraforgó, mat. Én már nem is szólok sem mit. Azt mondják, hogy kulák vagyok. De magukra is sor kerül Vigyázzanak. Legyen eszük, ne hagyják ezeket garázdálkodni... S aznap este Tóth György és társa durva szóval támadtak rá Körmöezi Mátyásra, a csoport el­nökére, sőt majdnem tettleges- ségre került a sor. — Belőletek most a bor beszél, de méginkább 1» kulák hangja. Menjetek haza, aludjatok ki magatokat. S Tóth György másnapra ki­aludta a bor mámorát, mostanra tiedig a kulák hazugságát. — Tudod, — mondja, Beke Mihály­nak — csúfosan felültem a gaz­embernek. Ve most azért jöttem ide. hogy jóvátegyem tévedése­met. Mindenkit csak egyszer lehet rászedni. Én is tanultam és ezt a leckét életemben soha nem fe­lejtem el. . Gondi László; kivitte a kulák csoportból. Egy este úgy kopog­tatott be lakásába Sisák István 55 holdas gazda, mint a tolvaj, aki fél, -hogy rajtakapják. — Nézd, Laci. Mit vacakolsz te itt ezekkel? Ha már a többieknek el­ment az eszük, a tied maradjon a helyén. Úgyis itthagyják ezek is néhány hónap múlva. Hanem ajánlok neked egy jobbat- Nem mondhatod, hogy rosszakaród va gyök. Idehozom neked a két lo­vamat. adj nekik helyet. Tólem úgyis elvennék. Használhatod őket, persze, nekem Ls szántasz velük. De a trágyát neked adom. Ráfér a földedre. A csoportban úgysem trágyáznád. Hiszen macs­kátok sem igen van, nemhogy igásállah Ez még az induláskor történt. S Gondi László kilépett a cso­portból. De ats út nyitva áll szá­mára a haladás felé... Mozog a föld, /orr, alakul a falu Három nap óta olyan Oátér, mintha egy tűzhányóhegy tete­jén feküdne. Mozog a föld, forr alakul a falu. Mintha varázs­ütésre történne, ma 10, holnap 20, holnapután mégegyszer annyi dol­gozó naraszt Ir.ia alá a belépési nyilatkozatot. Négy helyen, a falu határának négy különböző pontján tört ki az új forrás. S ez a forrongás, ez a megmozdít láa azt jelenti, hogy Gátér dől. gozó parasztjai szocialista köz­ségben akarnak élni. Viharlámpák imbolygó fénye mellett hosszú sor halad az esté­ben Kulik Gábor tanyája felé. S késő éjszakáig folyik a megbe­szélés. Kulik tek?'- 'Ív, szívesen hallgatják. 15 holdja van, julta tűskor kapta. — Haladnunk kell emberek az idővel. Ma már nem tarthatunk ott, ahol ezelőtt 5 évvel. Jól van, akkor megkaptuk a földet. E11 is azt hittem, hogy az a világ tete-, je. Mert én láttam éhesen, ron­gyosan ballagni a csongrádi ku­bikosokat az országúton, mun­ka nélkül. De most újra más a világ. Ti is, én is csak topogunk egyhely ben, mint kiskutya a tar­ka körül, körülöttünk meg lát. játok, hogy mi megy. Ki neui irigykedik, ha vég gnéz a Voro- silov-csoporton. Pedig mi Is meg. csinálhatjuk, amit ők ... Sokáig beszél. A gépekről, a termelés fejletteb formájáról, a gondtalan életről. S a faragó- féle birtokon kibújik az új eső­sort csirája. Es bontakozik még három he­lyen. A Kovács család — né­gyen — mind középparasztok. 1. mintájú csoportot akarnak. Ko­vács Pál volt a kezdeményező. Tanácstag. — Négy gyermekem­mel lépek be. Nem várok tovább, mert minden napért kár. Tisztán látom, hogy ott a helyem. — S a Kovács családon kívül közelebb húzódnak a többiek is. Fazekas Szűcs Pál klahaszonbérlő már az ötödik... De holnap már jön s hatodik, s hetedik Jelentkező- Második új tartófala alapozódik szocialista falunak. A harma diknak első tégláját 1ÍJ. Szabó Sándor 6 holdas dolgozó paraszt, a szövetkezet termelési felelőse rakta le. aki -máris aláírta a be­lépési nyilatkozatot és most » környéket szervezi. A negyedik csoportot pedig Nyilas István 17 holdas bérlő mozgatja. Szom­szédja, lfj. Buzder Mihály még gondolkozik. De túl Buzdere", már indulásra készen állnak a többiek... Forr a falu. Mint amikor a hegyről elindul a hógörgeteg és útjában mind nagyobb és na­gyobb lesz, úgy tágul, úgy nő a falu nekilendülése. Blinden perc It I ttry/í7 fii»! nt, rif amKneelraf húT * De nem alszik « kulik sem. ö nem beszél, csak beszéltet olya­nokat, akiknek még mindig hályogot tud vonni « szemére. A ku­lik hangja volt az is, amit Gémes Károlyné. a faüi ?Verka nénije“ hangoztatott az egyik gyűlésen: miért adták 45-ben a földet, ha most cl akarják venni?! — Hol él Gémesnél Ficsor kulik tanyáján hosszú esztendők óta. Ficsor pedig ma is a börtönben ül. mert 10 mázsa zsizsikes gabonát szállított be, nem végezte el a mélyszán­tást és egyéb más módon szabotált. Az ellenség hangját hordja szét Lantos Fereno is, aki hívat­lanul ágál mindenütt. Lantos 45 holdon volt bérlő, magatartási miatt annakidején kizárták a Nemzeti Bizottságból is — Nem kell a csoport, megvagyunk nélküle, mint eddig — hangoztatta Ku­lik Gáboréknál. De azok, akik akarják, többen vannak és Lan­tos Ferenc, mint egy fecske — nem csinál nyarat a kuliknak, akinek szócsöve. Az idős és a fiatal Kuliknak, Berta Józsefnek, Kiss Ferencnek hasztalan beszél és a többiek is ezek után men­nek. ASSZONYOK a pártkongresszus sikeréért A kecskeméti MNDSZ asszo­nyok Pártunk kongresszusára a Uövetkezőket vállalták: A Gépgyár dolgozói közül Ba, ranyi Jánosné sztahanovista él- munkás öntödei művezető vál­lalta 5 munkatársának betanítá­sát. Vállalt*, hogy átadja mun. kamódszerét olyanoknak, akik nem tudják teljesíteni 100 szá­zalékos normájukat. A Baromfifeldolgozó Vállalat MNDSZ-tagjai közül 10-en vál­lalták, hogy 120-ről 130 száza, lékra emelik a teljesítményüket. Adám Teréz vállalta az új köny. velés elsajátítását és 10 napos hátralékának pótlását. Sági Jm. réné vállalta, hogy a pártkon. gresszus napjára olvasókört in. dít. Szalontal Jó-sefné már 28 Szabad Nép és 35 Nők Lápja- elöfizetőt szerzett. Az V. kerületi MNDSZ asszo­nyai vállalták 20 békegyülés és 10 olvasókör megszervezését. Vállalták egy kultúrcsoport léte­sítését, termelőcsoportokba, új tagok beszervezését, valamint négy termelöcsoportban üzemi MNDSZ létesítését, ifid ér dűl (jő zó parasztjai az új éld útján A kitartó inunkéi győzelmet honolt Tíz ér alatt nem vettünk annyi ruhát, mint most lyem, szövet, vászon. Lehet váló. Igatnl. Tíz év alatt nem vettünk ennyi ruhát, mint most. Az ég- [ világon mindenünk megvan, csak hálaszőrá nyílhat a szánk. Nézzünk meg egyet-kettőt a csoport régebbi tagjai közül hogy mire vitték egy esztendí alatt. Kovács Vilmoséknál otthon van az egész család. Kovácsnt viszi a szót. 5 hold kishaszonbér- leten kínlódtunk. Hiába akartuk felemelni a fejünket, a bérlel mindig lenyomott bennünket. A kukoricáskenyérből sem ettünk eleget. Tyukász György 76 hol­das kulákszomszédunk 7—8 fo. rintjávol feketézte a lisztet és így beszélt; — No, ahogy ez a demokrácia halad, lesz még i 0 forint is egy kiló kenyér. — Hát aztán mi meguntuk a nicstelen. séget, meg a hiábavaló hajszát. Mert bizeny a lányaim is szol. gáltak, ki erre, ki arra. Hát be­léptünk. S mire vitték a csoportban? Kovácsné az ujjún kezdi szá­molni: — 11.500 forintot kap. tunk. Megvan a kenyerünk. Két jó disznót levágtunk, maradt egy anyakoca 6 malaceal. Húsz lyú- kom van a háztáji gazdaságban. A szekrényhez fut, kinyitja. Négy pár gumierizma, bslran sok, cipők sorakoznak, Uj ruha az ember, nek, masának, a lányoknak. Se.

Next

/
Oldalképek
Tartalom