Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-08 / 32. szám

Gora, Nemesnádudvar és Szeremle tanácsainak végrehajtóbizottságai harcot indítottak az iskolai fegyelem megszilárdításáért és a tanulmányi eredmények megjavításáért Bácsborsódon a tanács kesébe vette a község fejlesztését A bajai járásban a helyi ta­nácsok végrehajtóbizottságai legutóbbi üléseiken részletesen foglalkoztak az iskolai fegye­lem megszilárdításának kérdésé, vei. Garán a végrehajtóbizottság ülése határozatot fogadott el, hogy az iskolai fegyelem megszi. lárdítására egy pedagógusból és egy tanácstagból álló együttes bizottságot alakít, A bizottság szülölátogatásokat végez, a szü. lök felvilágosításával és tudatost, tásával igyekszik a szülői ház nevelömunkáját bevonni az isko­lai fegyelem megszilárdítására. Ugyanezen az úton fogja meg­győzni az iskolából távolmaradó diákok szüleit a tanulás jelentő­ségéről és fontosságáról. Nemesnádudvaron a végrehaj. lóbízottság ülésén Eús István végrehajtó-bizottsági tag szólt az iskolai lemorzsolódás kérdésé, röl. Greska Gyuláné az MNDSZ segítségét ígérte, hogy a szülök lelátogatásával és meggyőzésé­vel veszik fel a harcot a lemor­zsolódás ellen és az iskolai fe­A felszálló ködben lassan bon­takoznak ki az apró pirostetős házak. Megindul az élet Szalk- szentmártonban- Az utca népe­sedni kezd. Három dolgozó pa­raszt lépeget az utcán, kerülgetve a sarat, víztőcsákat. A tanács- házára igyekeznek. Útközben meghányják-vetik a problémái­kat, hisz elég hosszú az út odáig. — Háf te mijdratban mész Gyurii — kérdezi ilajsai elvpírs Dallos Györgyöt. — A Szabad fli­pet akarom előfizetni — feleli. — Tudjátok, eddig nem, nagyon volt pénzem arra, hogy újságot járassak. Mindig a más cselédje voltam. Az urak pedig soha sem adtak annyit a munkánkért, hogy meg újságra is jusson. Sokat dol­goztunk és mégis tengettük éle- tünket. Sokáig dolgoztam a Hal­mai birtokon. Elgondolkozva folytatja: — Egyedüli vágyam az volt, hogy valamikor nekem is legyen saját földem, hogy magamnak dolgoz­hassam. A verejtékes munkám gyümölcse ax enyém legyen és ne azé, akinek az éleiből úgyis csak a jó jutott■ De erre a múlt rend­szerben nagyon kevés reményem lehetett. — 1943-ben azután teljesült a vágyam. Kaptam 6 hold földet- Kétszeres erővel dolgoztam, küz­döttem most már a saját földe­men. A kongresszusi munkavetseny egyre nagyobb méretekben bon­takozik kj az AVESZ üzemveze­tőségek dolgozói között. A kecs­keméti üzemvezetőség dolgozói például a vasoszlop javítási mun­kálatainál, a 'január 31-re vállait 28 vososzlop javítását már januá: 20-án elvégezték és így a kisfe­szültségű hálózat; faoszlop-cserék és vasasz lop javításoknál tett vál­lalásukat 100 százalékra teljesí­tették. Nagy lendülettel íoly.k a .legjobb kongresszusi brigád’’ cí­mért folyó verseny is. Az eddigi iíi.é'-tékelés szerint » legjobb 'kon­gyelem megszilárdítására. Szeremlén a végrehajtöbizott. ság ülésén Sárosi Géza iskola- igazgató szólt az iskoláról, a tanulmányi eredményekről, azok fokozásáról. Szeremlén az álta. lános iskolai növendékeink ta­nulmányi eredményei az első negyedévi kiértékelés alapján azt mutatták, 11 a kitűnő, 10 a jeles, 53 a jó, 87 a közepes és 38 az elégtelen osztályzatot érde­melt tanuló. A félévi kiértékelés már jobb eredményeket muta­tott. Kitűnő osztályzatot nyert 12, jelest 18, jó osztályzatot 49, közepest 78, elégségest 29 s elég. telent 27 tanuló. Az első negyed, évben a megbukott tanulók szá. ma 15.7 százalékot tett ki. A félévi osztályzásnál ez a szám 12.4 százalékra javult. De jelen, tösen növekedett az érdeklődés a Szülök Iskolája iránt is. Két napon keresztül közel 600 szülő vett részt azokon. A végrehajtóbizottság ülésén ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének a tanács könyvtárát. — Hogy megváltozott a világ, flcm mertem gondolni arra, hogy lesz még olyan idő is, amikor az én földemet traktor szántja, ami­kor magamnak vetek, aratok Megszerettem a traktort, meri sokkal jobb munkát végez, mintha igaerővel dolgoznánk. Nem is va­gyok az adómmal hátralékban. És most már megengedhetem, magam­nak, hogy újságot fizessek elő. — Most már én is tanulni aka­rok és ezért fizetek elő a Szabad Népre. Tudni akarom, mi törté­nik qz én tanyámon kívül a nagyvilágban. Ismerni akarom az ellenséget, hogy harcolhassak el­lene. Nem akarok mégegyszer cseléd lenni. Három kis családom van és -Így olyan szép jövő vár rájuk. ök nem lesznek már a~ urak cselédei. A mi munkánk eredményét igazán majd csak ők élvezik. Csendben folytatják útjukat. Arra gondolnak mindhárman, hogy érdemes küzdeni, mert mun­kájuknak megmutatkozik az eredménye, szépül, erősödik a dol­gozó nép országa, mert a Pár­tunk vezeti, irányítja ezt az or­szágépítő munkát. Dolgozó pa­rasztjaink megértik az idők hívó szavát és az országban sok Dailos György van. aki, magától is rá­jön arra, bogy munkája csak ak. kor lesz hasznos és jó, ha fel­használja a Szabad Népből ta­nultakat. gtesszusi brigád címet a kecske­méti üzemvezetőségen dolgozó Kiss Károly lakatos-brigádja 1art- ja. A brigád az első negyedévi tervét a vállalt - január 31*i határ­idő helyett január 20-án teljesí­tette és ez alatt az idő alatt 151.9 százalékos teljesítményt ért el. Nagy lendülettel folyik a kon­gresszusi vállalások teljesítése a kiskunfélegyházi üzemvezetőség dolgozói között is. A trafóátlomás- szerelésekné! 90. a mcrötáblacse- réknél 15, a vascsallakozó lecse­réléseknél pedig 38 százalékban teljesítették felajánlásukat. Bácsborsódon a tanács tagjai lelkes munkával vesznek részt a község sorsának további intézé­sében. Elés Józsefné tanácstag nemrégiben azt indítványozta a tanácsházban, jó lenne az újte­lepen épült házak előtt egy gya­logjárdát építeni. A tanács az­óta már az útépítést el is végez­tette. Molnár György viszont azt az indítványt terjesztette elő, hogy a hizlaldához vezető utat a Posta-utcán keresztül építsék ki és vezessék át. A tanács az in­Románia — Bordi Katalin bányászcso­portja. A lupényá bányában 'két éve dolgozik Bordi Katalin. Sze­gény marosvölgyi paraszt leánya volt. A nyolc gyermek közül ma három bányász. Bordi Katalin fok- ról-fokra képezte ki magát szén­bányásszá. Nem riadt vissza sem­mi akadálytól és kiállta a versenyt bármelyik férfival. Néhány hónap óta a 24 éves Bordi Katalin egy bányásznőcsoport élén áll. Az ő csoportjában dolgozik Munteanu Mária négygyermekes anya és Szűcs Júlia 23 éves leány. Covaci mérnök különös figyelmet szentel Bordi Katalin csoportjának. A csoport tagjai sohasem késnek a munkáról és mindig teljesítik a normát, sőt ma már túl is lépik azt iés napi egy vagon szénnel többet termelnek az előirányzat­nál. A vájat, ahol dolgoznak, a legtisztább és legjobban gondo­zott részleg a bányában. Német Demokratikus Köztársaság — Az ,,Ötéves terv kezdete1'- mozgaiom sikere. Mint ismeretes, az ,,Ötéves terv kezdete1* jelszó­val munkaverseny indult meg a Német Demokratikus Köztársaság egész területén az üzemek tközött. A vasipar versenyében ezldosze- rint a Brandenburg} Acélművek vezetnek, amelyek januári terme­lésüket jelentékenyen fokozni tud­ták és január első 10 napjában már a decemberi termelés 37 szá­zalékát teljesítettok. A barnaszén­bányászatban a januári első 10 nap termelése 1.8 százalékkal ma­gasabb 1950 decemberének első 10 napjánál. A gáz- és erőművek termelése 10 nap alatt a decem­beri termelés 33.7 százalékát tesz« ki. A vegyi üzemek közül’ a Fri­edrich Engels műselyemgyár 39.1 százalékkal halad az élen. Meg szebb eredményt értek el a kőbá­nya- és építőanyag-előállítási üze­mek. Itt a Wilmersdorfi Állami Építőanyag Vállalat egész decem. béri termelésének 69 százalékát ■érte el 10 nap alatt. Csehszlovákia — Anyaglakarékosság a proste- j°vi mezőgazdasági gépgyárban. Kotabelnyékova anyagtakarékossá- gi munkamódszerének mind több követője akad Csehszlovákiában. A prostojovj Agrostroj (mezőgaz­daság i gépek) vállalat üzemi párt- szervezete értekezletre hívta a bádogvágó műhely vezetőjét és dolgozóit, akikkel megbeszélte az anyagtakarékosság lehetőségeit. Pontos számítások elvégzése után a műhely négy brigádja szocialista kötelezettséget vállalt, hogy ha­vonta négy napot fo-gn-k megta­karított anyagból dolgozni. A fém- vágómühely is vállalta, hogy ha­vonta két napot dolgozik megta­karított anyagból. Albánia — ,4 nyomdaipar a kultúra szol­gálatában. Albániában a felsza­badulás előtt mindössze 15 kis- kapacitású, kezdetleges nyomda működött, amelyek kizárólag tu­lajdonosaik érdekeit szolgálták. Az újságok példány száma nem haladia meg a napi 2—3 ezret. Az iskolai tankönyveknek csupán kis dítványt azonnal tárgyalán alá vette. Megbeszélte a kérdést a hizlalda vezetőségével és együt­tesen úgy döntöttek, hogy az Uj- utca a Posta-utcán keresztül épüljön ki. Tamási János tanács, tag is a község dolgozó népe számára fontos indítványt tér. jesztett elő. Létesítsenek a köz. ségben egy péküzemet. A pék. üzem hiánya a községben hátrál­tatja az ellátatlanok kenyérellá. tását. A tanács el is határozta, töredéke készült nyomdában, a többit ezekről másolták le kéz­írással. A felszabadulás után a nyomdák is a nép kezébe kerültek és azokat a népi hatalom a knl- turális baladás és a közoktatás fejlesztésének szolgálatába állí­tották. A nyomdákat Tiranában összpontosították. A Szovjetunió számos korszerű nyomdai beren­dezést küldött. Ma csupán a tira­nai nyomdák százezres példány­számban adnak ki különböző mü­veket. A napilapokat 50 ezres, a folyóiratokat négyezres példány­számban nyomják. 1951 folyamán a Szovjetunióból és a népi demo­kráciákból számos szedőgép, ro­tációs gép és egyéb nyomdagép ér­kezik, amelyek lehetővé teszik a nyomdaipar további fejlődését, Lengyelország — A ,.Hel“ nevű lengyel hajó legénysége kiszabadította gőzö­sét. — A „Hel*1 nevű lengyel A közeljövőben gyűjteményes kötet jelenik meg ,a Szikra ki­adásában Rákosi elvtárs beszé­deiből és cikkeiből. „A Pártról és pártépítésről” eimmel. Ez a gyűjtemény Rákosi elv­társnak a Párttal és a pártépi. téssel kapcsolatos legfontosabb beszédeit és cikkeit tartalmazza 1946 januárjától 1951 januárjáig. A dunavecset. járási .tanács végiebaj tóbizottsága az elmúlt héten megtartott rendes ülésén megtárgyalta az állami fegyelem és a takarékosság kérdését. Az ülésen határozatot hoztak az ál­lami fegyelem fokozottabb be­tartására, valamint a miniszter- tanácsinak a takarékosságról ho­zott határozatának végrehajtá­sára. A járási tanács végrehajtó- bizottságának tagjai ezután ver­senyre hívták Rács-Kiskun megye valamennyi járását a íakarékos­Mi. a Bajai Gyapjúszövetgyár MNDSZ asszonyai kongresszusi munkai elajánIásaink.or. keresztül bizonyítjuk be hálánkat és szeretetünket a Párt iránt, mely értünk már olyan sokat tett. Vál­lalásaink túlteljesítésével fogjuk, bebizonyítani üzemünkön belüi. hogy mi, asszonyok is harcos vé­delmezői' vagyunk a békének. Éberségünket még jobban fokozni kell. Fokoznunk kell az üzemen be­lül a rémlürtérjesztők leleplezésé­re, <le az üzemen kívül is a sor- banillók szervezőire. Leleplezésükkel bizonyítsuk be öntudatunkat. Teljesítésbeli ered­ményeink növelésével elszántsá­gunkat. Sújtsunk le azokra, akik az ellenséget szolgálva, aljsus hí­reik terjesztésiével az imperialis­ták készséges kiszolgálói akarnak len®. Sújtson le öklünk minden hogy a közeljövőben péküzeruet állít fel. A tanácstagok lelkes munká. iával párhuzamosan végzi mun káját a végrehajtóblzottság is. A községfejlesztés során már is határozatokat hozott egy mozi és óvoda létesítésére, továbbá az orvosi állás megszervezésére. A községben a házépítkezés az új utcák egész sorát nyitotta meg. 1946-ban 60, 1950-ben 45 kislakás épült, míg 1951-ben 50 kislakás épül. szállítóira jó legutóbbi svédországi útja alkalmából súlyos helyzetbf kerüft Otterbacke kikötőjétől 120 mérfóldnyire a nyílt tengeren a hajó kapitánya értesítést ka­pott, hogy a Goeta folyó torko­latánál zátony ko]erkezett és a leomlott sziklák elzárják a vízi- utat. Az alaesóuy vízállásra való tekintettel azt ttanácsolták, hogy a hajó májusig maradjon Otter- backéban. Ez annyit jelentett volna, hogy a hajó nem teljesít­hette volna előirányzott tervét. A tengerészek elhatározták, hogy megkísérlik a kijutást a nyíl; tengerre. Saját felelősségükre, a kikötői hatóságok beleegyezésé­vel, vállalkoztak a veszélyes útra, Hősies teljesítményüknek számos más nemzetiségű hajó legénysége is tanúja volt. ök nem merték vállalni a kijutás kockázatát. A gőzös baj nélkül átjutott az aka­dályon és sértetlenül kifutott a nyílt tengerre. Rákosi Mátyás elv társnak «■ Pártról és a pártépítésről szó'ó tanításai Pártunk és a szocialis­ta építömunkánk számára útmu­tatást, hatalmas segítségéé je. lentenek. A kötetnek különös jelentősé­get ad, hogy közvetlenül a Ma­gyar Dolgozók Pártja II. kon­gresszusa előtti hetekben jelenni ság mind nagyobb fokú betartá­sára. A takarékosságot ki terjesz­tik külszolgálatokra is és a ki" küldetés helyesebb megszervezé­sével jelentősen csökkentik az erre előirányzott költségeket. A tüzelőanyaggal való takarékos­kodásnál a téli időszakban 2340 forintot, a villan yiogyasztás csökkentésével pedig 1980 forin­tot takarítanak meg népgazda­ságunknak. A dunavecsei járási tanács összes megtakarítása az 1951, évre. 55-780 forint. ellenségre, akii békés életünk, nyugodt fejlődésünk, egységes so­raink, békénk megbontására tö­rekszik. Surányi Bélánc, a Bajai Gyapjúszövetgvár MNDSZtagja. Nők — vezető munkabeosztásban A legutóbbi időben is számos azerbajdzsán nőt emellek ki fe­lelős beosztásba. Például a szál- janszki körzetben igen sok nő tölt be felelősségteljes párt-, k lami- és gazdasági funkciót. A köztársaságban több mint, há­romezer nő dolgozik, mint mér­nök, technikus és üzemvezető At Azerbajdzsán Tudományos Álca démia keretében több mint száz nő véges tudományos munkát Három kis gyermekem nem less többé as urak cselédje Munkám akkor hasznos és jó, ha felhasználom a Szabad l\ép-ből tanultakat — mondja Dailos György szalkszentmártoni dolgozó paraszt Az AVESZ kecskémén üzemvezetőség dolgozói teljesítették vállalásukat HÍREK A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL „A PÁRTRÓL és PÁRTÉPÍTÉSRŐL" címmel gyűjteményes kötet jelenik meg Rákosi elv társ beszédeiből és cikkeiből A dunavecsei járási tanács dolgozói is bekapcsolódnak a takarékossági mozgalomba — az 1951. évre csaknem 56 ezer forint megtakarítást vállaltak Mi, asszonyok, harcos védelmezői vagyunk a békének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom