Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-07 / 31. szám

'Könyvismertetés:

A Szovjet Filmhét győzelme

Scjnman, M. M.:

A Vatikán ideológiája és politikája az imperializmus szolgálatában

Január 28-án fejeződött be országszerte a Szovjet Filmbét, mely megyénkben is eddig sóba nem tapasztalt méretekben moz. gósította dolgozóinkat az új, ha. talmas szovjet filmalkotások megtekintésére.

Harmincnégy filmszínházban egy hét alatt 113.909 volt a szov. iet filmünnep látogatóinak száma. Ebből 66.333 csoportosan, szervezetten vonult fel a szovjet filmművészet, a szovjet nép iránti szeretetüket, lelkesedésüket. bizonyítva.

A filmhét kiemelkedő új filmjei közül megyénkben a „Nagy Hazafi’', a „Potyomkin páncé. ins” és a „Titkos megbízatás” került a dolgozók nagy érdeklődése mellett bemutatásra.

A legnagyobb eredményt a Rajai Központi Filmszínház érte el, a városi pártbizottság, az üzemek, a tömegszervezetek és a mozidolgozók lelkes, odaadó kollektív munkájának eredményeképpen. A „Titkos megbíza. tás” c filmet itt több, mint tízezer néző tekintette meg. Az érdeklődés a díszelőadásra és a további előadássorozatokra olyan mérvű volt, bogy napokkal előbb a pénztárnál nem lehetett jegyet kapni.

A „Nagy Hazafi” kecskeméti bemutatása alatt hat teltházas -ifjúsági különelőadást iktattak be, abol diákjaink példát merít, ve Sahov életéből és munkásságából, új lendülettel és harckészséggel vállalják az iskola-fegyelem megszilárdításában rájuk eső feladatokat.

A „Potyomkin páncélos” című remekművet, — mely méltó em ldkmüvet állít az 1905-ös fórra, dalomnak —, Baján az Uránia és a kiskőrösi mozi mutatta be, a filmhét alatt majdnem 100 százalékos házak mellett.

Külön dicséretet érdemel a községi mozik között Tompa és Mélykút, előbbi 95 százalékos, utóbbi 93 százalékos látogatottsági eredményével, külön előadások jő megszervezésével. Kimagasló eredményeiket a helyi párt és tömegszervek lelkes népnevelő és szervezési munkájával érték el,

Most, amikor a Szovjet Filmhét terén elért eredményeket összesítjük, meg kell vizsgálni, mi okozta ezt a páratlan sikert megyénkben. Az utóbbi évben.

de főleg az utóbbi hónapokban nagy mértékben megnőtt dolgo. zóink érdeklődése a szovjet film alkotások iránt. Dolgozóink sze. retete mindjobban elmélyül a nagy Szovjetunió iránt, a szovjet nép példájából merít erőt a oő- kénkért való küzdelemre, építés re, munkára.

A mindjobban öntudatra ébredő magyar dolgozó ma már utálattal fordul el az amerikai filmgyárosok szemét-termékeitől és a szovjet, szocialista.realista mü. vészeiben találja meg kultúrigé. nyének kielégítését. A dolgozóknak a Szovjetunióhoz való meg- változott viszonya tükröződik a Szovjet Filmhét hatalmas ered. ményeiböl.

Megyénkben a fümhét sikerét nagyban előmozdította az, hogy a szervezési munkába aktívan bekapcsolódtak a pártszerveze tek és tömegszervezetek. A me gyei pártbizottság támogatása, val és iránymutatása mellett ve gezték lelkes munkájukat és a tervszerű, kollektív munka meg. hozta eredményét, a szovjet filmek új, nagyarányú győzelmét megyénkben.

A városi pártbizottságok szinte kivétel nélkül a legmesszebbmenő támogatást nyújtották, különösen kiemelkedő munkát végzett a bajai és kalocsai párt. bizottság.

A tömegszervezetek közül a kecskeméti békebizottság tűnt ki, aktíva-hálózata 2600 jegyet helyezett ki alapszerveinél. — Ugyancsak jól dolgozott az M. Sz. T. kalocsai szervezete és az MNDSZ az egész megye terüle. tén. A DISZ megyei bizottsága biztosította az ifjúság felvonulásának jó megszervezését, az út. török a szülői munkaközösségek, kel és a Pedagógus Szakszerve. zet helyi csoportjaival együttműködve rajz- és dolgozat.pályáza. tokát hirdettek, ami nagyban elősegítette a Filmhét népszerű, sítését.

A SZöVOSZ a keskenymozik feladatait jelölte meg és eredmé. nyesen ellenőrizte a munkamenetet, ezzel biztosította azok sikereit.

Jó és eredményes munkát vé. geztek az üzemi filmpropagan. dlsták is, akik egymással ver. senyben állva igyekeztek a menetközben elért eredményeket egyre fokozni. Itt kitűnt kiváló

megyénkben

munkájával Kakucs Albert , elvtárs, a Kecskeméti Gépgyár film. propagandistája, aki egyedül öÓC dolgozót szervezett be a ,-Nagy hazafi” c. filmre. A gépállomás fii m felel őse 90 állandó dolgozó, nak hozzátartozóit is beszervezte és így 218 darab jegyet adott el, több mint 200 százalékot ért el jó munkájával. A' Bajái Kertészeti Technikum filmfelelöse vállalta, hogy a filmeket ankét, szerűen kiértékeli és ezt végre is hajtotta. Ugyancsak jelentős munkát végeztek a mozldolgozóH is. Külön dicséretet érdemelnek a Kecskemét Városi Mozi dolgozói lelkes szervezési munkájukkal, melyet versenyben végeztek és amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy több mint 10.000 csoportos látogatót mozgattak meg a „Nagy Hazafi” c. filmhez.

A városok és községek mozijai versenyben állottak egymással. Városi vizonylatban első helye, zést a bajai Központi Filmszin. ház ért el, a községi mozik között első lett Tompa. így ez a két hely nyerte el a kecskeméti mozidolgozók által felajánlott vörös selyemzászlót.

A filmpropagaudisták és isko. Iák versenye most van kiértékelés alatt, az első helyezettek tiszteletjegyeket és más jutalmakat kapnak.

Az elért eredmények mellett azonban foglalkoznunk kell a hlá. nyosságokkal is. Kerekegyháza a Filmhét során összesen 42 százalékot ért el, a „Lenin” filmre 16 százalékot szervezett. Solt- vadkerten az előkészítő értekez. let nem volt kellőkép megszervezve és ez végigvonult egész munkájukon. Gyenge eredményt ért el Solt is, 52 százalékos látó. gatottsággal. Ezek a mozi-üzemvezetők nem támaszkodtak kellőkép a helyi pártszervezetre és így jő munkát nem is végezhettek.

A hiányosságok azonban el. enyésző kisebbségben voltak, ál. tálában a Szovjet Filmhét mun. kaját dolgozóink megtisztelő fel. adatnak tekintették és az elért eredmények további fokozásával biztosítják a magasabbrendü szó. cialista-realista szovjet filmmüvé szetnek, — mely harcra, munka, ra, építésre neveli a magyar dől. gozókat, — mindent elsöprő si. kerét.

Sejnman újabb könyvében a Vatikán 'ideológiáját és politikai magatartását veszi bonckés alá. A Vatikán az imperialisták kiszolgálója: ezt elárulja minden egyes megnyilvánulásával, elárulja azzal, hogy minden kérdésben, amely a tőkésrendszer védelmezőit és ügynökei! a néppel szembeállítja, a Vatikán a nép ellenségeinek ol’da- lára áll. Sejnman részletesen elemzi, mi en-nűk a politikai állás- foglalásnak ideológiai alapja. A. Vatikánt évszázadok óta reakciós ideológia vezeti, amely mindenkor ellensége volt a haladásnak, a feudalizmus korában a bíibérura- kat szolgálta kii; a felső klérus az egész világon egybeforrott, Összenőtt a hűbéri társadalom vezető- rétegeivel. Mikor ped'g a társadalom fejlődése a bűbárurak helyek új, győztes kizsákmányoló' kát, kapitalistákat dobott a történelem porondjára, a Vatikán ha- mar újabb érveket keresett, hogy a tőkés kizsákmányolást megindokolja .és igazolja. A Vatikán, a kapitalisták szövetségese, a kato.

SZIKRA KÖNYVKIADÓ

Sztálin: Beszed a sztabánoTÍstálv első összsz«vetsés:i tanácskozásán'. (A marxizmus'toninizmns Kis Könyvtára, 7«.), 26 oldal. 1 forint.

Vas Zoltán: Az ötéves terv második évének feladatai, 75? oldal, 1.80 fillér.

Gosinava: Pártellenörzés az üzemben. (Fűrtépítés Kis Könyvtára, 28.),. 78 oldal, 1.56.

Ileaedtis András: A magyar mező- saztlaság szocialista átszervezésének kérdései. OlOP rárüoiskol.V jáuak Előadásai, 8.), 28 oldal,

80 fillér.

SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ

Vörösmarty Mihály: Csougtr és Tünde. (Szíujátck.) 132 oldal, fűzve 4.59,

iikus egyház maga is az egyik legnagyobb kapitalista szervezet. Természetes dolog, hogy. kiszolgálta és kiszolgálja az imperialistákat politikájával is. Sejnman végigvezet bennünket a vdág minden jelentős országán és beei- zonyítja, hogy .a Vatikán a bábot ó etött is ellensége volt a haladásnak és a . demokráciánk i, a háború ulán pedig poétikáját az a gyülőiet 'irányítja, ámély a Szovjetunióval és a népi dento- kiaKikus országokkal szemben, s állatában , szocialista .munkás- mozgalommal, a demokráciával c-s minden haladó eszmével szemben eltölli. De ez a po'itika — bizonyltja be. Sejnman — s bukás csíráit hordja magában. A katolikus dolgozó tömegek . mindinkább ráébrednek arra, hogy a Vatikán demokráciaellenes és tommunislaellenes polilikájá'. nem vallási* hanem politikai, ekük sugallják, s ezért állandóan nő a katolikus táborban is azoknak a száma, akik nem a Vatikán politikáját választják, hanem a demokrácia, a haladás mellé állnak.

Veres Péter: Ukrajna.' földjén. (Napló.)' 12® ©Idái, far ve 10.50.

Jíitíes Sándor: Sámson. (Regény.)

248 oldal. 16,50. kelre 22.50. Veikor: Borove. (Regény.)' 114 tidal, 9 forint,

VIJ MAGYAR KÖNYVKIADÓ

Goncsiir: ZíseI.tívöU. (Uraruy.)

6*8 .lila!, 18 tinint. .

Kozsevityik.v: Ejl*oniy«g*k. (IUIh- kzéleseb.) Szabadságharcos Ki, Könyvtár, 3. t>- oldal. 1.20 forint,

MÜVEIT NÉP KÖNYVKIADÓ

Kalrenlto: l<ekc(e arany, (leruií- czettadoniányos Könyvtár, 57->, 48 oldal, fűzve 1.5».

Zrdánov: A röntgensugárzás. (Tenné- szettndományes Kis Könyvtár, 5H->, •8 oldal, 1.28 forint.

A HÉT KÖNYVEI

Az „Associated Press“ egyike azoknak az amerikai távirali hírszolgálati szerveknek, amelyeknek tudósítói a világ minden részéből „eredeti tudósításokkal“ látják el a szcnzáció- ■hes, háborús uszító monopolkapitalista sajtót. Ennek az Asso- iated Press-nek Mr. Boy.lo novfi udósítőja egyik légibandita „re- piilőerőd” utasaként szemlélte végig Koreában Kzinejcsu város eltörlését a föld szfuérő]. Szinej- csu' csendes*, békés hajárváros voll. bír. Beyle beszámolója az amerikai lapokban ezzel a mondatta I kezdődik:

..Láfla már egy város pusztulását?”'

Mr Boy]e látta, fis az amerikai gengszterekre jellemző cinizmussal így írja le, amit látóit: ..Századunkban szinte félelmeikéit Őe.n gyors a halál s a pusztulást A vályogfalak pillanatok (önti összedőltek, a rizsszalmábó1 iont h’lők kigyulladtak, a fallá- idkők ablakain lángok csaptak ki, az emberek ész nélkül' futotta!« szabadba, de legtöbbjüket löidr« (eperte a halál...“

Ez alkalommal Mr. Boyle nem hazudott. Igén, pontosan ez tőr- lén t Szinejcsuban, Nem kevesebb, mint S0 „repülőerőd' ué- tiáuy óra alatt Lidivé sorsára juttatta ezt a kis városkái. Cs ezt a sorsot szánták az amerikai légi banditák a rommá lőtt, egykor virágzó Szöulnak és Ptien- jannak is, mikor tonnányi sóivá bombákat zúdítottak a lakónegyedekre. Hogy ez nagyon t»1' sze»t Mr. Boylenak. az tudósításának egész hangján kívül világosan kiderül cikkének befejező megái imp Stá iából.

„Igen Szükséges és fon.ios

IRINA VOL:

munka volt. amit ezek a bombavetők véghezviitek”. — irta le a gengszter tolla, száz és száz amerikai iup kinyomtatta és magáévá '(ette ezt a vérlázíté „vélemény!,”.

Dé hegy is ne lettek volna az amerikai betolakodók egy véleményen Mr. Boyjeval, amikor a rombolást, gyújtogatást, gyilkolást annyira „fontos és szükséges munkának.“ tartják, hogy ív piil.tíiknek ezt a titkos parancsol adlak ki: „Vasárnapi támadásért kétszeres zsold jár.”

Azok, akik ájiatos szemforgatással annyit beszélnek a „vasárnap szentségéről“, dupla zSoldot fizetnek jógi zsoldosaiknak, ha vasárnap végzik véres és romboló pusztításaikat! MacÁriliur vezérkarának ez a rövid napi parancsa olyan lelkesedést öntött az amerikai repülőkbe, hogy Koreában valóban „véres vasárnappá” váltak a vasárnapok.

A dollár után való bajsza megfosztotta ezékef, az amerikai egyenruhába bujtatott embereket minden józan észtől, önálló akarattól és emberi /érzéstől. Számukra egy gyilkosság ötven, két gyilkosság száz és öt gyilkosság esetleg ölszáz dollárt jelent. Valahol a bojsejiikben talán dollár- számológép van elhelyezve és ennek kattogásától nem hallják az áldozatok nyögéséi, gyermekek sírását, az anyák kétségbeesett jajgatását.

De milyen siralmas képet mulatnak a dollárnak ezek a rali- szolgái, mikor a koreai néphadsereg dicső kalóriáival kerülnek szemből

Messze a hegyekben, egy sziklabarlang mélyén fogtak el egy Morris Milton néni amerikai íe* nevadat, aki égő házak, megmerevedett, meggyilkolt emberek, lépett ruhájú, megkínzott koreai lányok „pikáns“ képeivel kereskedett Kubáját lopta valamelyik koreai kunyhóban, amit már nem tudott felgyújtani, elötto félig felfalt nyers hal feküdt. Állati félelmében már közel volt az őrülethez. fis a „civilizációnak-“ ez a „feisőbbrendü képviselője“ csecsemő módjára sírt, térdreve- totte magát a koreai katonák előtt és irgalomért, könyörgött. A koreai hősök undorraL és megvetéssel fordultak «1 ,tö!e.

I-i Don Gii, a Köztársaság Hőse AranycsiHagáUak birtokosa, a „sas“1, ftki (íz repülőgépet lőtt le. egy iiasouló esetet mondott el.

— Baj társammal egy légiütközetben egyszerre két „repülő- erődöt'“ lőttünk le, — meséli Iá Don Gii. Az amerikai repülőgépek legénysége ejtőernyőn ugrott ki az égő gépekből. Odalenn a mi partizánjaink várták a megvetésre méltó „égből pottyant“ vendégeket. Mikor leszálltunk, hogy kikérdezzük őket, a partizánok vékony deszkalapokat nyújtottak át nekünk. A foglyok nyakában találták ezeket a táblákat, amelyekre akkurátus koreai betűkkel ezek a szavak .voltak rávésve:

„Gazdag ember vagyok. Mindenért. megfizetek. Adjatok enni, ne öljetek meg és segítsetek haza a mieinkhez.“'

Vagy két héttol e beszélgetés után 1-i Don Gii elbeszélésének egyik szereplőjével, Ernest Beeves amerikai repüjöhadnaggy a! kerültem össze. Megkérdeztem, vájjon neki és társainak eszébe jutou-o valaha, hogy vaunak olyan dolgok a világon, amit semmi pénzért se lehet megvásárolni: mint például egy , nép hazafias szent haragját az imperialista rablók ellen? Beeves a vállát vonta és egészen nyugodtan azt moudta:

— A legtöbb amerikai katona megkérte a tolmácsokat, hogy írják fel ezt a péazajánlatot a táblákra, vagy akár csak papírra is. Hiszen a péifa mégis csak pénz és pénzért mindent megkap az ember...

Az egész amerikai „ideológia“ beuue 'olt ezekben a szavakban.

Egy másik amerikai hírügynökség, az United Presse tudósítója, Mr. Chipmau ugyanakkor ezt jelentette a koreai frontról:

„A kemény hideg miatt állandóan könnyezik az amerikai katonák szeme. Atkozzák a hideget, átkozzák Koreát és. megátkozzák az egész hadsereget.“.

Azt elfelejtette Mr- Chipman jelenteni, hogy az amerikai katonák nemcsak átkoződnak, de sokan közülük maguk lövik áj, a lábukat, vagy karjukat, hogy hátrakerüljenek az „átkozott“ arcvonalból, amely egyre nehezebbé és szörnyűbbé teszi az amerikai doüárvadászok számára a koreai háborút. Viszont azt riadtan jelentette az United Press,

hogy „fokozódik a partizánok tevékenysége“ és ebben benne volt, hogy a-koreai .hazafiak partizán tevékenysége miatt az amerikaiaknak se éjjelük, se nappaluk. Hol itt, hol ott tűnnek fo! a partizánok, felgyújtják a raktárakat. felrobbantják 'a hidakat, kisiklatják a katonákkal és hadianyaggal teü vonatokat, aláaknázzák az utakat, súlyos károkat okoznak az ellenség utánpótlási vonalain s miután ,az igazságos bosszúnak ezen cselekményeit végrehajtották, eltűnnék és az amerikaiak képtelenek megtalálni rejtekhelyeiket.

De minden egyes rommá lölt város is a népi ellenállás-félelmes erődjévé válik. Szöulban és Phenjanban minden utcasarkon gránátok csapódtak az amerikai katonák lábai elé ée minden padlásablakból és pincéből so;r* lüz fogadta őket- ts így, van ez mindenütt, ahová csak piszkos csizmájukat.beteszik az amerikai halálkufárok. A koreai katonák és partizánok mellett vállvetve- harcol ezer és ezer koreai polgár — az egész koreai nép; összelőtt házaik rom jaj között életük kockáztatásával rejtegetik 'a partizánokat, élelemmel látják el őket, bekötözik sebosültjeiket, ■ s külön fejezet lesz a koreái történelemben az asszonyók hősiessége és hírszolgálati munkája

A- koreai nép hősiesen harcol a végső győzelemig és nem akad egyetlen koreai sem, aki könyörögve nyújtaná kezét, vagy tő rődne a öollnr-ígéretekkol. Egyre hatalmasabb, könyörtelen csapásokkal kergeti ki az .embervérku- íárokat vérrel áztatott, szereteti hazájának földjéről.

HALÁLKUFÁROK