Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)

1951-02-06 / 30. szám

A Tito-klfkk szerepe 5sz simerikae-angfol Imperialisták agresszív kalkánf terveiken írta: V. Poptomov, a Bolgár Kommunista Párt Köznonti Bizottsága politikai irodájának tagja Az amerikai-angol imperialsták nz új vi'ágháború kirobbaniásár? irányú'6 nagyszabású tervük kérő­iében kom’o y f jgye,met üzente.nők «I Ba,kán-félszigetnek. A Tito-klikk ' árulása és> végleges átállása az imperialista táborba, megterem­tette a talajt ahhoz, hogy átérté­keljék a Balkán szerepét az agresszív angol -amerikai straté­giában. A Tito-k.ikk az utóbbi időben végleg fél ledobta az álarcot. Az arherikai-aneoi imperializmus aljas ügynöksége kimutatta a fogafehé- rél, A titóisták szolgai alázattal teljesítik! a Wasli.ngton á.tai reá­juk rótt fe.adaiot: hogy Jugosz.á viá't teljes egészében az előkészü­letben lévő agresszió támaszpont­jává, változtassák és minden esz Voz'zjel arra kényszerítsék JugO' szlávia népebt, hogy magúkat és í emveti érdekeiket felá.dozzák az jmeríjkai monopolisták eszelős vi- iásyra m» tervei kedvéért. Az amerikai imperia.isták nem titkolják, hogy a titóista Jugoszlá­viát hűséges csatlósuknak tekintik Truman a kongresszusi páriok vezető hez intézett és a Jugo. Szláviénak nyújtandó liirbedt ame- rikaj „segélyről” szóló levelében nyíltan kijelentette, hogy erre a segélyre ..szükség van stratégiai érdekeink megvédése céljából a világnak ezen a pontján’*. Truman a jugoszláv hadsereget az Egyesült Államok nyugateurópai imperallstjj stratégiája ,,fontos elemenek*’ nevezz s azt a követ­keztetést vonja le, hogy az At­lanti Tömb államainak érdeke a Tito-uraloni megmentése. Az ame­rikai „segéy” néjkül — foly­tatja Tfvmän —, a titóista ..had­sereg veszedelmes módon elveszti harűképességét“* és Tito nehezen tud majd ellenállni „a romboló elemieknek Jugoszláviában”. Trumannak ebből a nyila tkoz-a- tából több következtetést vonha< tunk le AZ ELSŐ KÖVETKEZTETÉS az,-hogy az amerikai iraper.iaivstákmk „stratégiai érdekeik* vattnak Délke. Íet-Európát*n, stnelyek szervesen ■belekapcsolódna* a Szovjetunió és a népj demokratikus országos elleni' háoerú kirobbantására irá- nyüló agresszív terveikbe, Jugo­szláviának olyan jelentőséget tu­la jdonitanak. mint messzire elflre- toít támaszpontnak a jugoszláv hadseregnek periig a „fontos elem" szerepét szánják az At­lanti Tömb előkészítése alatt álló agresszív háborújában. A második következtetés az, hogy az amerikai ,,segélyt” a titóista hadsereg íölfegy vérzésére és ellátására nyújtják, és nem azért, hogy a jugoszláv néptö­megeket megmentsék ar éhínség­től. Harmadszor: még Truman ás bevallja, hogy Tito fasiszta terror, uralmát áz elégedetlen oéptöme- gak nyomása következtében bu­kás fenyegeti. Ezt alátámasztja a „Monde** című félhivatalos fran­cia lap Is.- Kijelenti, hogy Xitót ,,á rendkívül súlyos’ anyagi Iioly- 6-stben levő nép széles rétegei fe- ló} fenyegeti a legnagyobb s egyre növekvő veszély” és hogy .,fito kevésbbé számít pártjára s egyre irtkábD számít hadsere­gére”. A jugoszláv népek ellenségeinek ilyen ékesszóló vallomása után nyilvánvalóvá vál-k, hogy miért indítottak az amerikai-angol impe­rialisták mentőhadjáratot belgrádi bérenceik érdekében. Az amerikai módra nagy hűhóval beharango­zott ,.segély” hátterében termé­szetesen a Wall Street pánzarisz- tokratának hideg számítása húzó­dik meg ök már hozzászoktak, hogy dohárért minden megvásárol- Itatnak. Az adott esetben'arra lg lakszenek, hogy' minden egyes dohárért ininél több vér kaphassa­nak a jugoszláv néptől. Az ügyle­tét, mint ismeretes, ezen az ala­pon kötötték még. A Júdás-Tito néhány tízmillió dollárért e.adia az ameri kai agresszorosenak a jugo­szláv népek vérét. A Wall-Street pénzmágnásai vígan dörzsölik ke­züket; elégedettek, mert a titótsia Jugoszláviában saját kifejezésük szerint is ,a legolcsóbb szövetsé­gesre” tetlek szert. A Titobanda a legaijasabb szél­hámos-fogásokat alka.mazza, hogy félrevezesse a jugoszláv néptöme- geket s úgy tünteti fel a humá­nokkal és aohesonokkal kötött gyarmati rabvzolgaszerzndést, mint Washington ura. „könyörü.etessc- gének” és „humanizmusának* .egmagasabbrendü megnyila.kozá- sát. M.iga Tito Zágrábban a vá­sári csepürágó modorában, nasy hangon jeieniette ki, hogy’ az amerikai „segélyt” .minden felté­tel nélkül** bocsátják rendelkezé­sükre. Ezt bizony senki sem hitte el nakii. A józanul gondolkodó em­berek kacajjal fogad.ák. S való­ban, már néhány nappal a nyi.at- knzat után, Wasb.ngionból ka­póit utasításra a titóisiáknak sür­gősen be kehett jelemen ök a belgrádj rádión ketesztü., hogy el­fogadnak minden feltételi, amelyet az amerikaiak szaDnak a nyújtan­dó ,,segéllyel” kapcsolatban. Eb­ben a közleményben a titóisták eskiidöznek, hosy a „segélyt*’ ki­zárólag Jugosziáv.a haderejének megerősítésére és ,,az ENSZ elveinek érvényre juttatására” ■ordítják. Az amerikaiak Koreában vég- bezvitt arcátlan agressziója u.In nehezen akad majd olyan hiszé­keny ember, aki ne értené meg, hogy ,,az ENSZ e.ve.n-k érvényre- juttatasa” Jugoszláviában nem je- ent egyebet, miut ennek, az or­szágnak teljes kisziOigá.taiását a trumanoznak, ejsenitoweroknak és macarthuroknak. A tutóisták a.ázatosan megadták a jóstól az amer.kaia.cnak, hogy kiszállíthatják az USA-ba a Jugo szláviéban termelt va,amennyi stra- tégiai nyersanyagot és fálkész.er- méket. A titúistáK ahhoz as bele­egyezésüket adták, hogy Jugoszlá­viába amerikai ,,mesz,gyelätk’* jö­hetnek, akik állítólag a „segé.y” felosztását fogják ellenőrizni- Nem kétséges, hogy a Jugoszlá­viába küldendő ..megíugyelük” Eisenhower vezérkarának ügy­nökei, következésképpen a jugo­szláv hadsereg csatlakozik ahhoz a íegyveres erőkhöz, amelyek Washington utasítására’ az „euró­pai MacArtur” parancsnolksága alá tartoznak. A belgrádi hivatalos köizleraény természetesen egy szót sem szól arról a sok más gazdasági és po- litikaj feltételről, ame.yet az ame­rikaiak a titóistákra kényszerítet- tek. Ilyen fel’ételak: a jugoszláv kormány elfogadja ate állami szu- verénitás minden korlátozáséi és minden terhet, amely a „Marshall- tervből” és az Észak, Atlanti egyezményből folyik, az állami vállalatokat fokozatosan átadja a kapitalistáknak. Am nt a burzsoá sajtó egyes közleményeiből ki­tűnik, a titóisták kötelezték ma­gukat, hogy előkészítik a talajt egy Olaszországgal kötendő ka­tonai szerződéshez, s nem ér­deklődnek többé Karintia és Ausztria déli tartománya^ szlo­vén lakosságának sorsa felől. A titóisták ezenkívül beleegyez­tek, hogy még szélesebbre tárják börtön kapuit, szabadon bocsát­ják az összes német és olasz há­borús bűnösöket, a királyság és a régii burzsoá pártok valamennyi ismert hívét, kiDákülnek a kato­likus egyházzal, szabadon bocsát­ják Stepinac érseket, az amerikai ké . L megegye, őst kötnek a pápával stb. EGYÁLTALÁN NEM kétséges, hogy mihelyt a titóisták az ameri­kai-angol tömbbel .megkötik-a ka-. tonai, politikai és gazdaságii egyez­ményeket, még jobban meggyorsul a titóista Jugoszlávia előkészítése az agresszív háborúra. A titóista hadsereget eddig Trieszten ke­resztül látták el amerikai fegyver­rel. Most erre a célra a szalonfki görö* kikötőt is felhasználják. Or­szágszerte repülőtereket és straté­gia, utakat építenek. Különös je- .entőseget tulajdonítanak a Trieszt—Zagreb—Be. grád—Skopl- je-i útvonalnak, amely hadászata szempontból összeköti Jugoszláviát az Atlanti Tömb erőiivei. A bol­gár határ mellén a titóisták 60 kilométer mélységben tilalmi övezetet létesítettek, ahol fokozott 'a. (ipán lohör.bözö ka.ona,. eb jele untokat épí'eneii. A titújs ák íe. c mértékben bekapcsolódtak az an- gol-amerika. tömbnek Bulgária és Albánia ellen indított rága.ombad- járatába és a monarebofasiszta Görögországgal vállvetve szerve­zik a felsorolt országok ellen irá­nyuló kártevést, kémkedést és ■ knamunkát. * Közismert az angol-amerikai ag- tesszorok lázas igyekezete, hogy a „Balkáni Katonai Tömböt“ vagy's Görögország, Törökország és Jugoszlávia katonai szövetségét összceszkábálva megteremtsék az Atlanti Tömb délkeleti fiókját. Az amerikai-anBol imperializmus bal­káni ügynöke1 az utóbbi időben észrevehetően fokozták ezirányú tevékenységűket. Az eléggé köz ismert Jalcsln 1950 december bő I3-án az „U:us” című török Ia,p- Dan nyíltan megírta, hogy „a ba> kámi tömb szükséges, hasznos és lehetséges a bolsevizntus ellen való harc céljából”. Az amerikai- ak másik halk árui ügynöke, Ven! zelosz, a monarchofayszta Görög­ország minis ziere Incite 1950 nov 25-én sürgősen népszerüsi.cni kezdte a ..jövendőbeli" B-lkáni Katonai Szövetsés hatalmas kaio- ryai erejét. Kijelentette: ,,ha Jugo­szlávia részt akarna venni, a Gö­rögországgal és Törökországgal kötendő katonai szövetségben, ak­kor a három országnak 80 had­osztály állna rende.kezésére". Tito lep.ezetlenüt nr.litarista és dühödt soviniszta beszéde, ame­lyet 1950 december 27-én tartott a belgrádi Szkupstinában s amely telve volt rágalommal és fenyege­tőzésekkel a szomszédos népi de- moikratiikus országok ellen, mutat­ja, liosy a litóisták Washington utasításánál engedelmeskedve el­fogadták Venizelosz javaslatát. Véglegesén megszakítót.ák diplo­máciai kapcsolatukat az Albán Népköztársasággal s ugyanakkor — néhány nappal későbben — baráti diplomáciai kapcsolatot lé­tesítettek a monarchoiasiszta Gö- rögországgal'. A titóisták és a gö­rög monarchofasiszták együtte­sen kovácsolják össze a balkáni aerésszív katonai tömböt, amely­ben tevékeny szerepre számi.a- nak. A titóisták, hogy elnyerjék a görög moitiarciiioíasiszíák jóin­dulatát és politikailag előkészítsék a velük való diplomácia, kapcso­lat he.yreádítását, újabb gaz áru­lást követtek el; kiszolgáltattak a görög momarchofasiszíáknak több görög demokrata emigránst, to­vábbá sok gyermeket, akiknek szü­lei v-aBy elestek a görögország polgárháborúban, vagy agyomlut- ék őket. A titóisták e.nézik a gö­rög monarebofasiszta hóhérok ter­rorját égői Macedónia szláv-ma- cedón lakossága ellen, amely fegy­veresen vett részt * görög nép felszabadító harcában. Az ameri­kaiak belgrádi bérencednek erről az újabb árulásáról a görös mo- r.archofasiszta sajtó nagy megelé­gedéssel és hálával emlékez k meg. Tehát a titóisták Görögor-j szág 500.000 fő szláv-macedon la­kosságának kiirtásában a görög monarchofasiszták közvetlen bűn- társaivá-izftgádnak, ...... A KÜLFÖLDI SAJTÓ közlése szerint Szalomkit nagy kikötővé alakítják át és az amerikai impe­rialisták ezen a kikötőn keresztül tosják ellátni Tito hadseregét fegyverrel ós mindazzal, ami a támadó háborúhoz szükséges. Tito ez óv január 9-én az ,fUnited Press” tudósítójának: adott nyilat­kozatában nyíltan hangsúlyozta, hogy a Belgrád—Szalonikj vas­úti forgalom helyreállítása fontos mind gazdasági, mind stratégiai szempontból. A görög monarcho- fasiszták azzal akarják meghálál­ni azt a sötét árulást, amelyet a T:to-kläkk a sziaoadságáért és füg­getlenségéért hősiesen küzdő gö­rög nép ellen 1949-ben a Gram- moszorn és Vicinél elkövetett, hogy Szaloniki kikötőjét Jugosziáv.a rendelkezésére bocsátják. A Jugo­szlávia számára nyújtott úgyne­vezett amerikai „segéllyel" kap­csolatban GeorBe Perk.ns, az USA külügyminuszterhelyettcse nemrég nagy megelégedéssel emlékezett meg a titóistáknak erről a ,,szol­gálatáról“. Kijelentette, hogy ,,az a segítség, amellyel Jugoszlávia hozzájárult a • görös partizánok megsemmisítéséhez, nagymértéke ben előmozdította a normális rend helyreállítását Görögországban”. * Az amerikai impenialistálk nyilt agressziója Koieában és a Kínai Népköztáisaság ellen, felbátorí­totta Tilóékat és most úgy vél.k, hogy hűtlenségüket és árulásu kát már nem keli holmi „semle- gességsel” takargatni amelyet nemrégiben meg különleges „ísö- -épútnak“ tüntetett fel a két tá­bor: a Déke és a demokrácia tábo­ra, valamint az imperialista hábo­rús gyujtogatók tábora előtt. Már nem restellik nyíltan kijelentem:, hogy az agresszorok táborában vannafk és hogy e tábor rendelke­zésére bocsátják Jugoszlávia had­erőit a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országik ellerj készülő háború céljaira. A „New York Times” című ame­rikai lap tudósítójának 1950 no­vember 6-án föltett kérdésére: — ,,Milyen álláspontot foglalna el Jugoszlávia abban az esetben, ha az USA és Kína (között tnegkezr dödnének az ellenséges hadműve­letek? — Tito így válaszolt: „A mi álláspontunk ugyanolyan tesz, mint a többi nemzeté, amely az Egyesült Nemzetek Szervezeténak határozataihoz tartja magát.” Ez a válasz teljesen világos. Titóék- nak csak takaróul szolgál az Egye­sült Nemzetek Szervezete, mely­nek zászlaját bitorolva, .az ameri­kai beavatkozók ma rablóháborút vilselnek a szabadságát és függet­lenségét hősiesen védelmező Sco- reaj nép elleti. Á Tito-banda kutyahüsége az amerikai imperialisták iránt ebben aj áilásfogla.ásban különösen vi­lágosan jut kifejezésre. Ugyanak­kor, arn kor még Ang! a, Francia- ország és az Eszakatiantj Blokk­hoz tartozó más á.lamok vezető köreiben is ß kétkedés hangján beszélnek arról, mennyire kocká­zatos dolog résztvenni égy Kimr elleni kilátástalan háborúban, a titóisták, éppen ellenkezőleg, nem restellik kijelenteni, hogy ói. ké­szek még a nagy kínai nép elien is harcolni, ha washingtoni gaz­dáik úgy akarják. Ez a tény is bi­zonyítja, milyen esztelen kalando­rok kormányoznak ma Jugoszlá­viában! De azt is megmutatja, hogy az USA belgrádi bérencei a Balkán békéjét és biztonságát mennyire veszélyeztetik. * JUGOSZLÁVIA NÉPEI azonban még hallatni fogják erélyes szavu­kat. Az amerikai imperialisták dpl- .áron vették meg a nemzetközi ké­mek titónsta bandáját, de Jugo­szlávia szabadságszeretö hős né­pét sohasem fogják lérdrekénysze- ríteni. Túlkoián örül c „New York Herald Tribune“, amikor elbi-ako- dottan kijelenti, hogy „Tito a ju­goszláv népek sorsat az amerikai­ak kezébe tette le”. Még maguk az amerikai kon­gresszus tagjai is kétségbovonjár azt, hogy a tjtójsták képesek len­nének irányt szabnj a jugoszláv nép sorsának. A külügyi bizott­ság zárt ülésén a köztársaságpárti Foulton nem véletlenül tette iöt a kérdést Achesonnak: „Biztosíthat-e ön bennünket arról, hegy Tito had­osztályai mindvégig « ma oldalun­kon maradnak?" Erre Acheson Így felelt: ,,Amíg Tito a jugoszláv kormány feje, ezek a hadosztályok mellettünk' lesznek.^ Sem a kérdésben, sem a válasz­ban nem tükröződik vissza az a meggyőződés, hogy Tito uralma tartós lesz Jugoszláviában. Ez a rendszer csak Rankovics gestapo- fasiS2;ta hóhérterrórjátiak segítsé­gév®! tartja lenit uralmát, de nem tudja megfojtani a jugoszláv néptömegeknek a nagy Szovjet unió és a népi demokratikus orszá­gok iránt érzett mélységes szerete­dét, nem tudja iiiirtanj a jugo­szláv nép olthatatlan gyűlöletét az amerikai-angol imperialistákkal szemben, akikről tudják, hogy ás- küdt ellenségei a szláv népeknek ellenségei a haladásnak, béké­nek, demokráciának. <A „Tartós békéért, népi dewokrt.- ciáért“ legújabb számának cikke.) A titóista provokátorok tovább uszítanak országunk ellen, Uj részleteket költenek az általuk meggyilkolt jugoszláv határőr halá.áról. Tovább akarják kama- .oztalni á'.doatttufc holttestét a gyűlölködés és sovinizmus terjesz­éséhez. Most már arról beszélnek, hogy jugoszláv területen 200 mé- .er mélységben két magyar ka­lória dulakodott a jugosz.áv határ­őrrel, puskatusok csapásaival te­rítették le, majd agyonlőtték, A titóista sánta kutyákat is könnyű utolérni. Rossz a rendezés _ á.lálszó a hazugság. Úgy lát­szik, a rágalom szerzői dühödt elvakult ságukbun saját határukon sem néztek körül. Mert ki hiszi el nekik, hogy ezen a teljesen lezán ha árszakaszon, ahol sűrűn, ezer- mé.ernylre egymástól vannak a jugosz.áv ha.árőrsök, s ahol egcsz kutyaseregek jelzik ’az idegenek érkeztet — bogy itt jugoszláv ha­tárőrt meg lehet támadni, dula­kodni lehet yele. Nem. ezt csak a jugoszláv hatóságok tudtával és részvételével lehet. De ez a gyilkosság a titóista ha­tóságok tudlával és részvéte'ével tör ént. Ti ólsta bérgyilkosok » tettesek. Nem tudhatjuk, miért kellett e'pusztulnja a jugoszláv határőrnek. Csak azér.-e, hogy hol.tes éből ági áclós anyagot csi- nájanz.k Ti lóék, vagy volt-e v&'% milyen „bűne” js? De ki tudja Ti- lóéknál, kit miérj ölnek meg? jAzért-e, mert békéről, szabadság­ról ábrándozott? Azé’rt-e, mert szereti népét, gyűlöli az amerikai rabtarlókat? Ki tudja, az ezrével és tízezrével legyilkolt munkások­nak, parasztoknak mf volt a „bű­nük”? Agyonsanyargatásuk ellen emeltek szól? Kényszermunkából szöktek meg. Kiejtették száju­kon a Szovjetunió nevét? A hiilerista SS-.cgények titóista örö­köseinél ezernyi ,ok*’ van mindig arra, hogy meghúzzák gyilkos- fegyvereik ravaszát. Meghúzták a hia.árőr tarkója mögött is. És a hitlerista fenevadakhoz ha. sonióan a gyl kosságot hajottgya, lázással tetézik. A HMer-banda szeppant főzetett a hullákból. A Tilo-banda agüádós pecsenyét süt áldozatának holtteste mellett. A meggyilkolt határőr esete borza más példa arra, milyen mód­szerekkel do'goznak a titóisták, hogy kiöljék a nemzetköziség ér­zését népükből, háborús gyűlöle­tet terjesszenek országukban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom