Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. február (6. évfolyam, 27-49. szám)
1951-02-02 / 27. szám
Kalocsiáii si városi pártszervezet megkezdte a megyei pártkoni'ereiida határozatainak végrehajtását A megyei pártkonferencia küldöttek, de az egész megye kommunistáinak nagy lelkesedése közepette íolyt.le. A kontorencia a- megyei pártbizottság titkárán«*» beszámolóját lárgyalta meg, majd határózatot hozott Pártunk erösi- lése és építése érdekében, olyan határozatot, melynek végrehajtása i'uabn győzelmekre és sikerekre vezeti Pártunkat a termelés és békeharc frontján. A konferenciáról hazatérve küldöttek beszámolnak pártszer vezeteiknek az elhangzottadról, határozatokról. A pártszervezetek pedig igyekeznek ki-ki a maga területén megvalósítani a.konfe lencia határozatait. Kalocsán is megkezdte a város pártszervezet a konferencia batá ro/atainak végrehajtását. Leleplezik az ellenséget A határozat egyik pontj kimondja> ho§fy fokozni kell harcot az'ellenség ellen és le kell leplezni annak minden rendű és tangó ügynökéi. Lovas József, a pártszervezet egyik tagja leleplezte Szántó István áru- ipjícgetőt, akinek lakásán 488 kilogramm rozsot_ 540 kilo. gramm búzát 437 ki.ograrnm kukoricát talaltag a padláson elrejtve. Lovas József tudja, hogy nem csak. egy Szántó István van Kalocsán és a többi párttaggá együtt továbbra is éberen figyel az ellenség minden mozdu.a.ái hogy idejéoen leleplezhesse őket, Népnevelők átadják módszereiket A Politikai Bizottság határozata óta megerősödött a népnevelő ; munka • is.; Kalocsán, ■ mist általában Sok pártszervezetünkben, a t-unácsválasztások után némi visz- szaösés volt tapasztalható az ági tációs munka területén. A határozat elhangzása u'án megváltó- zott a. helyzet. A népneveiöérte- közietek rendszeressé váltak. Az egyes értekezleteken kiértékelik az elkövetett hibákat és az- elért eredményeket. A népnevelők átadják egymásnak módszereiket. ; Balaton.-Ferencné népnevelő például az egyik alkalommal a vonaton végzett felvilágosító munkát. Az egyik utasnak, aíki elégedetlenkedett helyzetével megmagyarázta, hogy mennyivel más és hogy mennyit javult az élet (elszabadulás óta. Az öntudatlan utast sikerült meggyőznie. Érveléseit számosán hallgatták és a vonatban komoly vita alakult ki. Élenjár a népnevelőmunkába-n Gábor Jánosné is. Pilisj Júlia és Szabó Piroska, akik a Paprikafeldolgozó Állami Vállalatnál dől goznak. szintén fáradhatatlanok a felvilágosító munkában. A kongresszusra vállalták a termelés fokozását és a selejt csökkenta- sét. Eddig párton-liivülielk voltak most kapták meg Pártunk ajánl dekát; a lag jelöltséget. A kalocsai pártszervezet is tett felajánlást a kongresszus tiszteletére. Egy I. típusú termelőcsoportot fognak létesíteni. A meg’ lévő. termelőcsoportba pedig új tagokat szerveznek majd be. J avul a pártépítés munkája A pártépítés terén van hiányos- ság Kalocsán is. Bár a nők és a fiatalok srányszáma az. utóbbi időben jóval megnövekedőit a párttagságban, de » középparasztokat még netn. sikerült bevonni a pártmunkába. Pedig ezek között j* varnak, akik kiválóak a termelésben és élenjárnak a begyűjtési kötelezettség teljesítésében. A pártszervezet tagjaj vállalták, hogy ezeket a középparasztokat gyakrabban meglátogatják és elbeszélgetnek velük. Így akarják közelebb hozni őket a Párihoz. Az újonnan felvett tagjelöltek legnagyobb része fiatal és nő. Hiányosság, hogy a pártszervezet az új tagjelöltekkel nem foglalkozik kellőképpen. Nem vonja be őket a pártmunkába úgy, ahogy kellene. Ezen is segíteni kell a jövőben. Az oktatás folyik a város egész területén. A lemorzsolódást igyekeztek a minimumra csökkenteni. Ezt úgy érték el. hogy azokat a hallgatóbaakik már többször elmaradtak -az oktatásról, a szemináriumvezetők és a népnevelők lelátogalják és meggyőzik ekei a tanulás fontosságáról. A kalocsai pártszervezetnek is feladató: ielszáinolni a lemuia- dást a begyűjtés terén. Az agitáció fokozásával és egyéni példamutatással el kell érni. hogy az előirányzott mennyiségét túlteljesítsék. A pártszervezet és a tömegszervezetek között eddig is elég jó volt a kapcsolat különösen a DISZ és az MNDSZ segítette a Pártot a feladatok végrehajtásában. A jövőben a többi tömegszervezettel, de különösen a DEFOSZ-szal — amellyel eddig nem volt meg a kellő együttműködés — is szorosabbá és erősebbé kell tenni a kapcsolatot. A kalocsai pártszervezet kongresszusi felajánlásai között szerepel a népkönyvtár létrehozása is. Ezt a felajánlását már teljesítette. A népkönyvtár élénk látogatásoknak örvend úgy, hogy rövidesen ki kell bővíteni. A pártkongresszusra megnyit- ják a kultúi házat is, amelyet tár- sadalmi munkával fognak rendbehozni. Ez a kultúrház, amelynek rendoehozására az egész város dolgozói megmozdulta«: párttagok és párlonkívüliek, Kalocsa város további kulturális lelemel- kedését fogja biztosítani. 1946 február I. öt esztendővel ezelőtt, 1046 február 1-én kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, öt észtén, deje unnak, hogy örökre lezár' tűk a királyság rosszemlékű és népellenes évszázadait Magyar, országon. Magyarországon egy szersmlndenkorra végeszakadf az űri elnyomatás korszakának. Lezárult az a korszak, amelyben gőgös főurak és főpapok, gazdag gyárosok és bankárok sanyar. gatták a magyar népet, amely, ben nincstelenek és jogfosztottak voltak a tömegek, amelyben börtönnel és csendőrszuronnyal nyomták el minden szabadság, törekvésüket. A köztársaság intézményéről már régóta tudjuk, hogy ez az egyedüli lehetséges politikai forma, amely modern nemzethez, szabad emberekhez méltó. A magyar köztársaság megvalósítása tehát egy régi politikai, emberi programot tel. jesített. 11146 február 1-én valóra válthattok 1818—49 programját, a magyar köztársaságot. Kossuth Lajos és Petőfi Sándor kezdeményezése — amelyet elsilt. kasztott az 1867-es és 1919 utáni kor — a régi rendszer és az elavult intézmények nyűgéből felszabadult magyar nép életének valóságává vált. Nagy elődökhöz, nagy ősökhöz csatlakozott ez a kezdeményezés, amely lehetővé tette népünknek, hogy a köztár. sasági politikai életforma keretein belül elindulhassunk a do. mokráeia htján, megvalósíthassuk az Idegen érdekektől és elnyomástól mentes szabad és függet. len Magyarországot. AZ ÉSZAKAMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK — mint jelek mutatják — véglegesen elszánta magát támadó politikájú nak tűzön-vízen keresztül való végrehajtására és arra, hogy tdvolkclcti háborút kiszélesítse az egész ázsiai kontinensre• Erre vall az EREZ Politikai Bizottságában nemrég elhangzott javaslat hogy a Kínai Képköztársaságot bélyegezzék támadónak és te• gyék még ellene a szükséges megtorló intézkedéseket. Az amerikai politika kudarcára jellemző, hogy az liEA-nak egyedül kellett benyújtani a javaslatot. Kern akadt társszerző. De újabb kudarc érte a Fehér Más politikusait, amikor az indiai küldött javas• tatára két napra elhalasztotta a Politikai Bizottság az amerikai javaslat tárgyalását. A szavazás rávilágított arra, hogy milyen az ,,egyetértés1 ‘ a tőkések között• Anglia, Kanada és Franciaország is az indiai javaslat mellett szavazott. Trumen minden zsa roldsi manővere ellenér e ezek az államok most nem úgy táncoltak, mint ahogy Mac Arthur a Fehér Házban a kandalló mellett fütyül. m AZ UTÓBBI IDŐBEN a külföldi sajtó egyre gyakrabban kő, zöl jelentéseket arról, hogy jugoszláv állampolgárok valamelyik szomszédos országba menekülnek. Miért menekül sok jugoszláv állampolgár abból az országból, ahol hosszú éveken át élt és miért kénytelen idegenben keresni menedékét? — Erre a kérdésre meggyőző magyarázatot adott Trágúban Tadics, a jugoszláv kő vétség volt tagja, aki Csehszlovákiában talált menedéket; „Jugo szláviai tartózkodásom alatt meggyőződtem a Tito-féle rendörura- .'om egyre növekvő fasizálásáról és kegyetlenségéről. A leglényegesebb, ami Jugoszlávia mostani állapotát jellemzi — az éhség. Mindazok, akik szakítanak Tito Jugoszláviájával, elítélik a fasiszta klikket, azok ott hagyják hazájukat, amely ma valóságos jjokol, ahol Ulbírhatatlanok az életfeltételek. Inkább külföldre mennek, mintsem Tito „szocialista államában” maradjanak. * AZ EGÉEZ VILÁGOK KÖ az a hatalmas felháborodási hullám, amely a francia kormány rendeleté nyomán keletkezett. -1 dolgozók világszerte hallatják tiltakozó szavukat, a Szakszerre zeti Világszövetség, a Demokratikus Kök Kcmzctközi Szövetsége és a Demokratikus lfjiisúgi Világszövetség párisi központjai működésének betiltása ellen. A béke ellenségei nyíltan léptek u nemzetközi politika porondjára. Betiltották a három nagy nemzetközi szervezet párisi központjait, mert ezzel a békére akarnak le sújtani• A gyűlölet a, béke erői ellen, a rossz lelkiismeret és félele"i, ezek diktállak a rendeletét Washingtonban, amit Parisban a lakájok aláírtak. A francia kormány intézkedései azonban a demokratikus, antifasiszta erők még nagyobb egységét eredményezi. Ezt igazolják a legújabb jelentések, amelyek beszámolnak arról, hogy egész Franciaországban egyre szélesedik a mozgalom a Pleven-kormány antidemokratikus rendeletéi ellen Bök francia üzemben, gyárban és bányában tiltakozó munkabeszüntetésekre kátült sor. A francia, lakájkormópg intézkedései azonban az ország határún túl is hatalmas felháborodást váltott ki. Ezt a ha talmas felháborodást jól visszatükrözik azok a tiltakozó távira tok, amelyek a világ haladó sajtijában napviláogt látnak■ A béke étien tervezett csapás a merénylők fejére hullik vissza. .-1 munkások, a fiatalok, a nők, mhid világosan láthatják, hogy csak -fUbsérgot és tömeahttWt, várhatnak az imperialisták lót, Még világosabban látják, hogy al dolgozó emberok szervezett ereje és egysége félelmet kelt a. ha! ál kereskedőkben, Az egész világ békesze- itető - ’ herei nzzn' válaszolnak a francia kormánynak• hogy még szorosabban fogják egymás kezét, még lelkesebben harcolnak a nagy nemzetközi szervezetek erősítéséért, a békemozgalom ki- terjesztéséért> 1946 február 1-c jeleni ős nap volt országunk történelmében. A felfelé vezető üt — amelyért másfél évszázaddal ezelőtt, Martinovicséit, a magyar köztársasági jakobinusok ontották vérüket, amelyért Táncsics Mihály harcolt, — egyik legnehezebb állomásán jutottunk túl 1946 február 1-én. A köztársaság megalkotása csak az első lépes volt. A munka neheze még élőt. tünk van éspedig az, hogy a fiatal Magyar Köztársság formáját valóban demokratikus, valóban népi tartalommal töltsük meg. A Párt vezetésével megte. remtettük saját hazánkat, a dolgozó nép hazáját. Az ötödik évfordulót most azzal ünnepeljük, hogy keményen elhatározzuk: még oda- adóbb munkával tovább erősít jük népköztársaságunkat. Következetesebb állampolgári fe. gyclommel, a szocialista tulaj dón erélyes védelmével tovább- szilárdítjuk népköztársaságunj; rendjét. Az ötödül évfordulót most azzal ünnepeljük, hogy ŰU- hatatoe-Mi baladunk azon az úton. amelyet Rákosi elvtárs megjelölt: kemény ököllel lesújtunk azokra, akik kezüket népköztársaságunkra merik emelni. A Magyar Népköztársa, säg ünnepnapján megfogadjuk, hogy megvédjük drága hazán, kát, népünk hatalmát, népköz- társaságunkat a háborús gyújtó- gatók támadásaitól, még na. gyobb lelkesedéssel, áldozatkészséggel, kötelességtudattal harcolunk a béke védelméért, Az ENSZ politikai bizottságának ülése elhangzott felszólalásában el. ítélte az amerikai határozattervezetet. Hangoztatta, hogy Austin január 27.1 felszólalása a politikai bizottságban Is csak meg. erősíti, hogy az amerikai tervezet célja a háború kiterjesztése. Katz-Suchy rámutatott, hogy ja. nuár 29-én, a vita során rendki. vül helytálló kérdést vetettek fel, nevezetesen azt a kérdést, ha az USA valóban a békét, rendezésre törekszik, miért tartja szükségesnek, hogy előbb a Kínai Népköztársaságot ítéljük el „agresszor- ként”? Katz-Suchy befejezésül felhí. vassal fordult a politikai bízott, säg tagjaihoz, lépjenek fel bátran az amerikai tervezet ellen. Ezzel az ülés véget ért, Az ENSZ politikai bizottságának január 30-1 délelőtti ülésén folytatták a vitát a koreai kérdéssel kapcsolatban. Katz-Suchy, Lengyelország képviselője javasolta, hogy az ülést január 31-én délelőttre napolják el, mivel még nem ka. pott kormányától utasításokat a tizenkét ország csoportjának felülvizsgált tervezetével kapcso. latban, amit csak január 29-én terjesztettek megvitatás cicából a politikai bizottság elé. Ga. rapldn, a Szovjetunió képviselő, je és Nősek, Csehszlovákia kép. viselője támogatta ezt a javaslatot. A többség azonban az amerikai küldöttség utasítását követve, elutasította és lesza. vazta a javaslatot. Katz-Suchy, ,a szavazás után Duelos elvtárs interpellációja a francia parlamentben a bárom demokratikus világszövetség elleni fasiszta intézkedések ügyében A francia nemzetgyűlés keddi ülésén Jacques Duelos elvtárs tiltakozott a Szakszervezeti Világszövetség és a többi nemzetközi demokratikus szervezet párisi központjának feloszlatása ellen. — A kormány — mondotta — megtiltja Párls népének az új Wehrmacht felállítása ellen irányuló tüntetését, miközben meg. sérti az alkotmányban biztosított gyülekezési jogot és Napóleonnak, az Első Köztársaság, Ca- vaignac tábornoknak, a Második Köztársaság, valamint Láváinak, a Harmadik Köztársaság megfojtójának rendeletére hivatkozik. Ez a szentháromság — mondta gúnyosan Duelos — rendkívül sokat mondó. Mindez azonban nem elég. A kormány ;gy Daladier-féle törvénypótló rendelet és egy Fétaln.féle törvény segítségével a három demokratikus világszövetség pá- •isi központjának feloszlatását a kimondta. Mindezek az intézkedések a dolgozó tömegek ellen irányulnak, amelyek nyomora egyenes következménye a vietnami háborúnak és az európai háború előkészítésének. Ugyanakkor a feloszlató rendel lcezések rámutatnak arra a nyugtalanságra is, amelyet a dolgozók ellenállása okoz a kor. mánynak. Biztosak vagyunk ben. ne, hogy a tiltakozó mozgatom tovább fejlődik mind Franciaországban, mind az egész világon Egységre hívunk fel mindéi? francia demokratát a Háborús és nyomorpolitika ellen. Kommunista elnöki»1 választott a yorkshirei szakszervezeti szövetség A Daily Worker közli, hogy a yorkshirei szakszervezeti tanácsol, szövetségének Wakefieldben lat. tott évi értekezletén Mike Benne' elvtársit, a Kommunista Püi yorkshirei bizottságának titkáról szótöbbséggel a szövetség ein:"; kévé választották. Az érieke/n UUnyomó többséggel tiltakozó ha. tározatot hozott az ellen a kot mányhatározat ellen, amelynek ér leimében üldözi a szliá;ko[< i;-z vevőik KÜLPOLITIKAI SZEMLE illlillltl!1!ll!l!l!l!lllll!l!ll!!ll|lll!IIW lll!|i||ll!ll!lllllllll!lllllllllllilllllllll|!!lllll!lll|ll|l|i,||||i|||l||ir NYUG AX'-EURÓPÁBAN BEFEJEZTE KÖRÚTJÁT Eisenhower tábornok és Kanada fővárosába érkezett, ahol szintén nem tabllt „szives fogadtatásra” Alig volt katona vagy politikus, akit ennyi átok és szidalmazás kísért volna szrmleútján, mint Eisen, köwert. Eisenhower nyugateurópai körútja egyet jelent ezeknek az államok szuverenitásának felrúgásával. Az amerikai diplomaták a tábornok körútját nagysz: b sú atomzsarolással kötötték össze. Éppen ezekben a napokban csapnak hatalmas propagandát az új-mexikói sivatagokban végrehajtott állítólagos atomkisérlete- iknek. Ezzel igyekeznek saját közvéleményük háborús kedvét növelni, a nyugatcurópai népekbe pedig a háborús félelmet fokoz, ni, hogy eldicsekszenek: az atomrobbantás lángja 30 küométerre is ellátszik. Nem veszik őszre, hogy a gyűlöletnek ez a lángja, amely Parisban, Rómában, Hágában a tüntető tömegekből csaj» magasra, nem 20, de 100 ezer kilométerre látszik el. *
