Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-19 / 15. szám
Sikerrel telte le a vizsgát az akasztói Ko^utlt-csoport n Mire várjunk, itt a példa előttünk" mondták és máris új csoportot alakítottak az akasztói dolgozók itt a példa elöl — Amikor a világ megszületett —••mesélték a. régi 'akasztóiak, — mindenütt szigen elrendeződött, hogy no itt lesz egy tenger, oft egg homoksivatag, cmüt jó fekete szántóföld. 'A 'földekből azután,-a kom okosabb fából, a tennöbbjéböl is megmaradt egg-egg darabka, tizekre a darabkákra épült A kas:tó. Valóban, a község határa olyan, hogy minden parcella más. Meg- található a fekete szántó, a barna homok, da a csak gazt termő, iirgeríkató homok is. A, világ folyása során azután á „magasabb hatalmak** ,,aki bírja, az marja** elv alapján gondoskodtak az elosztásról is- A zsíros fekete szántókat a kujáltok kacsmarták magukhoz, vagy néhány szerencsésebb középparaszt szerzett belőlük néhány holdat A kisparasz- lok már csak a futóhomokon tudtak fanyáeskát ragasztani maguknak. De a falu nagytöbbsége cseléd, napszámos volt a fe. keteföldeseknől. 1945-ben, a földosztáskor, Akasztón is leverték az újgazdák mesgyekaróit. — De a kevésből keveset lehet részelni és vagy 300 zsellérnek nem jutott föld. Ezek tovább eselédeskedtek és nem egy újgazdával együtt járjak napszámba, akik a kis föld és a sok száj mellett így voltak kénytelenek pótolni a soványka terméseket. Tavaly tavaszra azután a nincstelenek végkép megunták a kommandós kenyeret, az újgazdák pedig rájöttek, hogy nem minden a föld, így született meg 400 holdon, 17 taggal a község első termolő- csoportja, a „Kossuth*1. Szemmel láliáh, mit forgat as agyúk A falu szeme ettől kezdve raj- tülj. yó]t. A kulákoké gyűlölettel, a kívülmaradt dolgozó paraszto íé érdeklődő jóindulattal. Mindkét tábor azt várta, no. mire viszik?" A csoport igyekezett is.. Kezdetben bizony döcögött a sze kér, szorított a csizma. Kevesen is voltak a sokhoz, aztán akadc hiba a vezetés körül is. Az elnök jőszándékú volt. de iiem tartolta elég erős kézzel az irányítást. Kezdetben csikorgóit a szekér Lassan persze kinőtte a csoport ezeket a hibákat, mlnt kisgyerek. a görbe lábakat. Gyarapodtak sokat a rövid háromnegyedév alatt is. Semmivel kezdték, * ma már törzstehenészetük, 2 pár lovuk, kocsijuk, felszerelésük van. De -nem szégyenük az egyéni eredményeket sem. Farkas Já- nosné sorsát mindenki ismeri a faluban. 12 hold juttatást kapott lo-ben, de attól kezdve mint a „körmetlen macska“, ha kapaszkodni akart fölfelé, mindig visz- sza csúszott.- Három családjával éjjelr nappal dolgozott, de egyik évben sem akadt meg rajtuk egy jó ruha sem. A-fuvar, a kölcsön iga mindent megevett Most? Kenyere, kukoricája, krumplija; tőle padlással várja az új termést, magát és minden gyerekét áj ruhába öltöztette tetötől-talpig. Három hízót Is vágott és ki tudta fiseni 1500 forint régi adósságát is. De bármelyik csoporttag azt mondja: „csak az a kár. hogy mcm korábban kezdtük.'1 Farkas József 10 gyermekre kereste a napszámot régen. Kenyérre Is kevés volt a kereset, nemhogy egyébre. — Most tisztességgel - eltartom a családomat, nem éhesünk, nem fázunk, mint azelőtt. Soha nem hittem volna, hogy egyszer ilyen nyugodt életem less — mondogatja. A tahi annál,is iukúbb elhitte ezeket,: hiszen szemükkel látták: A „Kossuth* *-rsopor! tehát siker*t rel tette le a vizsgát. Megindult a Sustorgás, a kívülállók között; „mire várjunk, tünkf‘ Uj csoportot szerveznek S mégis, az őszi fejlesztés során nem sok eredményt ért el a csoport. Mert a falubeliek megmondták. kereken; — „Tetszik, amit csináltok. Tanultunk ia tőletek, de szívesebben csinálunk külön csoportot. Nincs az megírva sehol, hogy mindenkinek egy ■csoportban, kell lenni. Elegen vagytok, mostmár teremtsetek végleges rendet a szénátok körül és keljünk egymással versenyre. Higgyétek el, így jobban tudunk egymásnak segíteni. Ali arra fi gyelüuk, hogy átvegyük tőletek a jót és elkerüljük azokat a hibákat, amelyekbe ti beleestetek. Ti pedig úgy dolgozzatok ezután, hogy ]e ne főzzünk bernieteket-'* . Ez eddig rendben is lett volna Megindult a szervezés. Oroszlánrészét liomfa Istvánná és Gulyás Katalin, az AINDSZ ügyvezetője vitte. Négy hold bérletükkel elsők voltak a jelentkezők között. De az új csoport szembetalálta magát mindjárt kezdetben egy helytelen felfogással, amit többek között maguk a tanacs tagjai is hangoztattak. — Minek ide új csoport? Hisz ott ván a régi. lépjenek be oda. itómfáné és a többiek azt mondiák: — „Mégis megalakítjuk külön a csoportot. Az idő majd minket igazol.“ Segített a Ptíri S a I’árt is igazolta őket. Meri egyik délután Romfánő Kiskőrösön,- a járási pártbizotlságon járt és akkor este valamennyi tag jelenlétében megalakult as . új csoport• Tizenheten vannak.. Romfóék és Kovács András 3 holdas juttatóit kivételével valamennyien nincstelenek, mint Vóczi Lajos, Meskó Gyula, Gulyás Istvánná a fiával jön, aki ugyan nem is nőtt még ki az iskolapadból, de már tanuló a plhi gépállomáson így kap nak most földet azok, akik- n 45-ben nem j * ott. Alert a szövetkezet földje nemcsak földet je;ent, hanem új, könnyebb, mindig szebb jövőt ígérő életet. Igaz, még csak 75 holdjuk van. De ha megkapják hozzá a 05 holdas Orőszi-birtpkot, a^út a gazdája már rég faképnél hagyott, akkor egyenesben lesznek. Alar azt is tervezgetik, hogy mit vetnek az első esztendőben. Gyapotot, azt biztosan. Lám, ezt már a másik csoporttól lesték cl. A pénz pedig nekik is nagyon kell- Hiszen egyikőjük sem visz egyebet a csoportba, mint n mv !;4s két kezét, jószágja, igája senkitek nincs De adósságot sem akarnak csinálni pénzre. így el- uitárdz'.úk, hogy mindjárt kezdetben tebéíitörzsét. 10 anyakocát és lovakat kérnek inkább. nélkül .nem kezdhetnek s’emmiliez, az meg később gyara- pit. S alig egy-két hónap és a volt Farkas Gyula-féle nagybirtok .ábjáin már az új csoport vetése alá is szántanak á pulii gépállomás traktorai. S az új csoport új, eredményes győzelme lesz Akasztón is a dolgozó parasztság jobb, gazdagabb életéért, a békéért folytatott harcnak. Elszunnyadt Akasztó község újjáválasztott DISZ-vezetősége? Akasztó községben január lomban, meg nem készülnek a 7-én választották meg a helyi DISZ-szervezet új vezetőségét. Azóta sem történt semmi, áml árra engedne következtetni, hogy ifjúsági szervezet is létezik a községben. A vezetöségválasztás előtt sem valami jól működött az ifjúsági szervezet. Amióta pedig az ifjúsági helyiséget a szövetkezet • terményraktámak használja, azóta nincs állandó helyisége a fiataloknak. Az ifik a tanácsteremben szoktak összejönni. Itt tartják a taggyűléseket, alig ötvenes létszámmal. Ezek között itt-ott látni egy-egy lányt. Mindezek után nem lohet csodálkozni. azon, ha az ifik nem vettek részt az MHK-mozgazongresszusra, A kultúrcsoport sem működik. Van egy-két fiatal, aki résztvesz a megmozdulásokban, például Judák János, Fúró.Mihály, ,-Páczi Jenő és Fenyvesi László, de ezenkívül semmi mozgás nem tapasztalható. A párttitkár megjelenik a gyűléseken, de ez még nem elegendő. Az új DlSZ-vezetőség- nek erősebb kapcsolatot kell kiépíteni a Párttal, Jó szervező munkával a kívülálló fiatalokat is be kell vonni, A párttitkárnak is nagyobb segítséget kell adni az ifjúságnak. Már régen gondoskodni kellett vo!na helyiségről a fiatalok számára. Csak ilyen módon lehet, készülni a fiataloknak is Pártunk és népünk nagy eseményére: a kongresszusra. Fokozódó érdeklődés az oktatás területén Élen jártunk a termelésben, elsők akarunk lenni a tanulásban — Jogadták mega jánoshalmi Uj Alkotmány- termelőszövetkezet tagjai Az egész országban, így megyénkben is, megindultak a mezőgazdasági szaktanfolyamok a gépállomásokon, állami gazdaságokban és a termelőcsoportok- ban Egyes helyeken, ahol elhanyagolták a szervezést, vontatottan indul az oktatás. Ahol viszont jó volt a szervező munka, ott meg is látszik az eredmény. A jánoshalmi Uj Alkotmánytermelőcsoportban Bogárdi János a tanfolyam előadója. Jó szervező munkájának köszönhető, Börtönre ítélték a ladánybenei Búj dosó-testvéreket, akik nagymennyiségű fát és nádat tettek használhatatlanná Ladánybene határában el ha. kább elkorliasztották, de nem nyagolt nagy kuláktanya vonja adtak el egy darabot sem. magára a figyelmet, a Bujdosó- família bagolyvára. Nem mindig volt ilyen szánalmaikéi tő külsejű ez az épület. A felszabadulás előtt a nagy lábon élő kulákok dlnom- dánomjaitól zengett reggeltől napestig. Vo.t miből he- jehujázni, Ladánybene valamennyi szegényparasztja izzadt itt á filléres napszámért. 44 után aztán beborult az ég a Bujdosók felett is. Megszűnt az igauzsora, a volt cselédek, naij- számosok a maguk gazdái let tek és a Bujdosó-családnak ra kellett ébrednie, hogy többé nem ők szabják meg a világ folyását. Nehezen nyugodtak bele ebbe, de még kevésbbé abba, hogy dolgozzanak is. Nem szokta a cigány a- szántást. Ennél azután sokkal könnyebb, nekik való foglalkozást találtak. Á Bujdosó-pereputty, a négy testvér, —- meghúzta magát a pusztulásnak engedett tanyában és szándékosan megkezdték a rablómunkát. A ladánybenei mezőőrök még az elmúl év folyamán felfigyeltek ezekre. Nap mint nap látták az omladozó épületeket, amelyek között magasra nőtt a gaz. De félfedezték azt is. hogy Bujdosőéknál nagymennyiségű fa hever az udvaron, majd méteres derekú törzsek, közel száz darab. Vagy 300 mázsa kitűnő szerszám, és tűzifa árulkodott így a kerítés mögül. Atán kiderült, hogy Bujdosóék a fát még 1-945-ben termelték ki a y,saját ■ használatukra’*. A -fa azóta is az udvaron hever, jó- része teljesen elkorhadt. A tüzi- fainség,-idején sokan vásároltak volna belőle, Bujdosóék úgy őrizték, mint kutya a koncot, inDe találtak az udvaron nagymennyiségű ugyancsak félig elpusztult nádat is. Ezt is saját használatra termelték ki, de a lyúkas tetőkre egy szál sem került belőle, A környékbeliek közül sokan kértek ebből is, hogy a házuk tetejét megjavíthassák, de a kulákok inkább pusztulni hagyták a 7000 kéve nádat. Sok minden napvilágra került azután még a Bujdosó-dinasztia „munkálataiból’’. Az elpusztult baromfiakat például felctobálták a góré tetejére, ahol napokig hevertek a tűző napon.Igy akarták megfertőzni a környékbeli kisemberek baromfiállományát. Az egész gazdaságuk úgy festett, mint egy rablótanya, sűrű gaz köröskörül. Ebbe rejtették el a fa és nád nagyrészét. A gyümölcsösben letördelték a termőágakat. Állataikkal járatták nemcsak a saját, de szomszédaik vetését is. így K. Tóth István 4 holdas dolgozó paraszt vetésén 70 százalékos kárt okoztak. A kulákcsalád garázdálkodásai ra egyszeresük aztán azt mondta a .község dolgozó népe, hogy „elég!” és feljelentették őket. S a romboló, kártevő Bujdosó- família ügyében most hozott kemény ítéletet a megyei bíróság. Bujdosó Jánost, Rozáliát, Amáliát és Ilonát 4—1 hónapi bőr tönre, 1—1 évi időre a közügyek. töl való eltiltásra, 500—500 fo- rint pénzbüntetésre és a bűnjelekből (azaz a fából és nádból) rájukesö egyhatod rész elkobzására ítélték. A börtönbe, jól megérdemelt helyére jutott tehát a Bujdosó-család, amely romboló munkájával, szabotálásáva! hív. ta ki maga ellen a dolgozó nép jogos megtorlását. * De á ladánybenei Bujdosókkal egy helyet érdemel Barna István bácsszentgyörgyi kulák is, akinek házában 42 mázsa morzsolt tengerit, 8 mázsa zsizslkes búzát és a fejadagon felül 2 mázsa lisztet találtak. A kulák leleplezésekor azt váltotta, hogy a kenyeret baján vásárolta, így takarította meg a felsütetlen lisztet. Arról azonban nem tudott beszélni, hogy miért hagyta megférgesedni a búzáját és miért rejtette el a kukoricát. Ez azonban amúgyls nyilvánvaló; Barna István és többi kuláktársa a rejtegetés aljas módszerével tolják a tengeren túli háborús gazemberek szekereit. Dolgozó népünk azonban méltó feleletet ad a megbízóiknak és a szekértolóknak Is. Nyugat, felé a többtermeléssel, országunk erősítésével mutatjuk meg erőnket, az Imperialisták belső csatlósai pedig, köztük a kulák- ság is, — erős öklünkkel találkozik. A Pártok tatok Háza előadása Január 20-átl délután 5 órakor; „Népgazdaságunk eredményeinek alapja a felszabadító Szovjetunió példái éj támogatása” címmel, előadó. Szabó István. - ' ; Mindkíi előadás á városi tanács termében lesz. meg- •- tartva. '' " ’ ’ . " hogy a hallgatóság száma állandóan növekedik. Hozzájárul ebhez még az is, hogy rendszeresen készül előadásaira. A termelő- csoport tagjai példát akarnak mutatói valamennyi termelőcsoport felé a járásban. Nemcsak á begyűjtésben voltak elsők járási viszonylatban, hanem az elmélet; oktatásban is elsők* akarnak lenni. Hallgatóik számát máris 3S- ról 46-ra emelték.- A kunszentmiklóst járásban eleinte lebecsülték az oktatás Jelentőségét. Később igyekeztek pótolni a mulasztást. Meg is látszott az eredményekenI’éldául a fülöpszáUási Dózsa termeiőcsoportban 11 hallgatóval kezdték a tanfolyamot, ma már 35-én vannak. Még jobb az eredmény a szar bádszállási Petőfi-termelőcsoport* ban, ahol 16-ről 60-ra emelték a taglétszámot. Az elért eredmények a jó felvilágosító munkának köszönhetők. Mindkét csoportnál Hegedűs Ferenc az előadó. A kiskunfélegyházi gépállomáson Simonyi István gépállomásvezetőnek és Ivdnyi János főgé- pésznek köszönhető, hogy a mezőgazdasági münkagépkezelő és előkészítő tanfolyamon 45 hallgató van. A gépállomáson összesen 120 személy vesz részt szakmai oktatáson. A mdtéhizi állami gazdaságban gyakorlati oktatással teszik színessé az előadásokat. A gyakorlatban is bemutatják az elméletben tanultakat. Ezért szívesen mennek az előadásra a hallgatók Sőt, állandóan fokozódik a létszám. Ha a járási mezőgazdasági osztályok vezetői és a tanfolyam vezetői a helyi szervekkel karöltve továbbra is jó szervező és felvilágosító munkát végeznek; teljesíteni tudják felajánlásukat, amelyet utolsó értekezletükön tettek a pártkongresszus tiszteletére, vagyis hallgatóságuk létszámát 25 fölé tudják emeíui, ílOO új lakóház Moszkvában A szovjet főváros épltömunkásil nagyszerű sikerekkel léptek át az újévbe.' Január 1-ig bezárólag az elmúlt év folyamán 535 ezer négyzet- méter új lakóterületet adtak át a rendeltetésének. 1950-ben 800 Uj'lakóház épült Moszkvában, amelynek eredményeként a fővárosi dolgozók hatalmas tömegei költözhettek üj lakásokba. a liirdesöinke!., hagy az újságba- szánt . i hirdetéseiket mindig a megjeleni* e őrt való n»n ó?P*ig sáiveskedienek le adni.
