Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-13 / 10. szám

A tiszakécskei állami gazdaság dolgozói nekigyiirkőztek a takarékossági határozat végrehajtásához „Hej, mostari puszta ám iga zán a puszta..." — írhatta volna Petőfi a tiszakécskei nagy ha tárról is. A nádfedeles kis ta­nyák fázósan húzódnak be a szántóföldek közé, a dülőütakat szegélyező jegenyékről, mint fe. kete felhő, röppen fel a varjú sereg. De a puszta életéről, a benne lakó dolgozók megválto­zott sorsáról ma mást és szeb­bet lehet írni, mint — nemcsak száz, de — öt évvel ezelőtt is. Itt van például mindjárt az állami gazdaság. Irdatlan nagy egybeszántott földtáblák árul­ják ei elsőnek, hogy ez inár a nagyüzemi, gépesített gazdál­kodás hazája, A# főtanyaépület udvaráról vontató dlibörög el egy messzibb fekvő üzemrészleg felé, az épületekkel kerített nagy portán emberek mozognak. A gépszín oldalához kerül új tol­dalék. Jobbra az istállók felöl tehénbőgés hasít a csendbe, az állatok pontosabban figyelmez tetik a gondozót az etetésre mint bármelyik óra. A minden' napi, hétköznapi élet megszo­kott munkája zajlik a gazda­ságban. l»e néhány nap oia nagyobb lelkesedéssel az eddigi nél. Mert Lakatos Mihály üb.' titkár és Tarjányi József lmok elsőnek arról a kitüntetésről számomak be, ami a gazdasagot érte. Hogy tudniillik a tiszakécskei állami gazda­ság a megyei versenyben a harmadik helyre került, a kisfái gazdasággal folyta­tott párosversenyt pedig 156 százalékkal nyerte meg azok 135 százalékával szemben. Olyan élenjáró dolgozókra esik a dicsőség nagy része, mint Antal József, Czakö Géza, Posta Mihály, vggy Erős László és a többiek. Meg ne feledkezzünk például Pólyák Ferenc és í fiatal Csabai János jószággon dőzókról sem. A Pólyák Ferenc keze alatt nevelt üszők I, dijat nyer­tek a kiállításon, ő maga prémiumban részesült. Barojufttelepe is van a gazda­ságnak, december óta pedig liba­hizlalda működik. A telepen ne. vélt tyúkok tojásait jövőre mar továbbtenyésztésre használjak lel, a gazdaság 113 holdján szü­retelt bort pedig kiváló minő­ségi, kivitelre alkalmas árunak állapították meg. Milyen emberek azok, akik munkájukkal ilyen eredménye­ket szereztek maguknak, a gazdaságnak ? Régi uradalmi cselédek, kulákok béresei, akik. nek verejtékét jól ismerik a gazdaság földjei még régebbről. Csak régebben nem ilyen körülmények között dolgoztak. A kulák, vagy az uraság aligha épített nekik üzemi konyhát, ahol — hogy csak egy napot említsünk — ma is burgonya- leves és sültliba került az asz­talra, Vagy mikor biztosították nekik a téli tüzelőt, ruhát, ba­kancsot, védőruhát, mikor jő- hettek össze beszélgetésre, ta­nulásra a kultúrteremben? Mi­kor érezhették volna magukat ennyire megbecsült embereknek, mint most? Sió ha ezelőtt. n és most igen. Es ez a magyará­zata annak, hogy a gazdaság Kenuk a hirdetőinket, hogy az újságba szánt hirdetéseiket mindig a megjelenés e ott vak nan iqp-iii szíveskedjenek te adni. dolgozói ilyen eredményeket ér. telt el és hogy nem állanak meg ezeknél az elért eredményeknél Hogy most különösen nagy cél és elhatározás előtt állanak: végrehajtani a gazdaságban a minisztertanács határozatait, különösen a takarékossági ren­deletet. Sztálin elvtárs születésnap­jára tett felajánlások között már szerepeltek ilyen javasla­tok- Es a vállalások teljesítése nemcsak azt eredményezte, hogy » mélyszántást például 15 nappal a határidő előtt befejezték, hogy a szölőta- karásban is 10 nappal meg­rövidítették a határidőt. • hanem azt is, hogy attól kezdve Úgy vigyáztak minden szál ta­karmányra, minden csepp gép- Uzemanyagra, mint a szemük fényére. A minisztertanács > legújabb határozatát a termelési érte­kezleten tárgyalták meg. Ott aztán egymásután jöttek elő a javaslatok. Id. Kiss István pél­dául úgy gondolta, hogy időt, fáradtságot, üzemanyagot, vagy eppen kocsikereket takarítana« meg azzal, ha a távolabbi rész­legekre nem másnaponkint, hanem hetenkint egyszer hord­ják kt a takarmányt. Minden dolgozónak valója. volt hozzátenni És instniár itt is, ott is . a fokozott taka­rékosság jegyében folyik a munka. Csernus fögépész pél­dául beszámol traktorosai „újí­tásáról”, akik az egy órai ebéd­időt is váltással veszik ki. így kevesebb üzemanyag fogy a beindítva tartott gépnél. Aztán a trágyaszállitásnál éjjel-nappal dolgozott a munka, csapat, hogy megtakarítsa a fekbért, hogy a hosszú állással egy gramm tápanyag sem vesz- szék kárba. Aztán mennyi megtakarítást eredményez az ötletesség, a kezdeményezőkészség is. Ha var lamit építeni akarnak, nem sza­ladnak rögtön beruházási ösz- szegért a megyei központhoz, hanem a házi költségvetés ke­retében oldják meg. így épült fel a kultúrház, az üzemi konyha, Így készül most a gép­szín kibővítése. A gazdaság mindig többre, jobbra törekszik, eddigi ered­ményeinek növelésére. Enne« meggyorsításához segít a taka­rékosság, amelyet a miniszter- tanács határozatának megjele­nése óta különösen szívügyének, a saját ügyének tekint a gazda­ság minden dolgozója. Szovjet filmmel a békéért! A Magyar-Szovjet Társaság anuár 21—28. között rendezi -rteg a Szovjet Filmhetet. A szovjet film megmutatja azt a hatalmas küzdelmet, melyet a szovjet nép, a Bolsevik Párt, Lenin és Sztálin vezetésé vei a szocializmus felépítéséért megvívott. Segítséget nyújt mindennapi munkánkban, meg tanít bennünket felismerni ellen ségeinket és leleplezni az impe rialista háborús gyujtogatókat A szovjet film hatalmas moz gósító és emberformáló nevelő erő, mert gyönyörködtető for­mában fejezi ki magas eszmei tartalmát. Ez teszi kötelessé günkké, hogy az osztályharc kultúrfrontján fegyverünket, szovjet filmet minél ered­ményesebben használjuk fel lékénk megvédése és a szó cializmus építése meggyorsíts Sára. A Szovjet Filmhét megrendezésével még jobban kidomborítjuk a szovjet film jelentőségét, még szélesebb tö­megekkel ismertetjük meg szocialista kultúrát, a szó cialista országot, A Szovjet Filmhét során az ország valamennyi filmszínhá zában szovjet filmeket muta tunk be. A Szovjet Filmhét kiemelkedő eseményei megyénk ben a kecskeméti Városi Mozi­ban 20-tói díszelőadás kereté- beu bemutatásra kerülő „Nagy Hazafi”, a kiskőrösi moziba beosztott „Potyomkin Páncélos' és a bajai Központi Mozgóban kitűzött „Titkos megbízatás”. Ezek a filmek kiemelkedő alko. fásai a szovjet filmművészet­VIHAR GRÚZIÁBAN (tücorgjj Szaakadxc) Kétrészes szovjet filmalkotás Grúzia u XVÍ. században ktj lönálló ország volt. Uralkodója a mindenkori cár, tulajdonkép pun nem volt egyéb, tniu[ egy a fejedelmek közű], akinek csak g címe volt meg. de sem katonai sem pedig gazdasági ereje nem vqlt árra, hogy az egymásra fél- tékenykedő, egymással háborús­kodó főurukat megfékezze és megteremtő az egységes, köz­ponti hatalmat Grácia déli ha­tárain két hódító nagyhatalom is leselkedett, amelyeknek egy .'ormán szüksége lett volna «. Grúzia feletti uralomra- Az ereje teljében lévő Perzsia, amely ugyan kelet felé törekedett hó­dításaival, de szüksége lett volna az Európa felé vezető kereskedel­mi utakra, és Törökország, ante |yik ebben az időben kezdte ki- erjfSzteni fenn hatóságát nyugat felé és Magyarországot félig el foglalva, az osztrák császárság ellen tört. A fenyegető yeszélyt csak úgy lehetett yolna elhárí­tani, ha Grúziában egységes, erős központi hatalom jön léire és szövetkezik északi szomszédjával, Oroszországgal. Ehelyett Grúzia- ban csak felületen lévő. adminisz­tratív jellegű központi hatalom volt és a főurak hol a perzsákat hol a törököket, uszították vetély- lársaik ellen, ami örökös hábo­rúkhoz és a nép teljes elszegé­nyedéséhez, nyomorához vezetett. Feladat: letörni az oligarchákat A központi hatalom megterem­tésének szükségességét. peorgij Szaakadze, a köznemesi sorból származó hadvezér ismerte fel és igyekezett rávenni az uralkodót, II. Laurszab cárt, hogy törje le hatalmaskodó főurakat és szö­vetkezzék IV. (Rettegett) Iván cárral. Szaakadze. aki tisztán látta a történelmi helyzetet, ugyanazt akarta keresztülvinni Grúziában, amit Oroszországban már a tizennegyedik század első felében megkezdett Ivan Kalita, moszkvai fejedelem. Ö egyesítette moszkvakörnvéki területeket. Müvét DiuiitriJ fejt-delem foly­tatta. aki a D >n mentén leverte tatár hadakat- Ezzel lerázja g aiárok jármát és megteremtette a lehetőségét unnak, hogy III Iván cár az egész európai Orosz­országot egyesítse- A következő lépés a központi hatalom megszi­lárdítása volt. Ebben az időben európaszerte elérkezett a hűbéri széttagoltság vége. Franciaország ban, Angliában, Svédországban ; a többi európai államokban esős abszolutisztikus monarchiák ala­kulnak ki. megjelennek a manu­faktúrák. Európa a korai kapi­talizmus kezdetét étié. Oroszor­szágban ekkor IV. Iván uralko dott. Az ő nevéhez fűződik Orosz- országban a központi hatalqi» megteremtése, az önkényeskedő bojárok hatalmának megtörése. Ennek eredményeképpen sikerült íuegszijárdíiani Oroszország ha­talmi helyzetét a kelet felől újra fenyegető tatárokkal, va|afnji)t a nyugatról előretörő németekkel lengyelekkel és litvánokkal szem­ben. Az orosz nélda Ennek a hamlmában mogerűdí. dőlt Oroszországnak ppldáját lát­ta maga előtt Ueorgjj Szaakadze, aki a perzsa és török támadás elleni hathatós védekezés lehető­ségéit csuk az Oroszországgal kö­tendő ,szövetségben és a Hatalom komponlositásábuu látta. Törek­vései azonban hajótörést szentel­tek a hataloraféltü urak ormá­nyos politikáján, amelynek ieg- főhb irányítója. Sadiwun Bara- tasvili volt. Ez a ravasz és sok­szor az ellenséggel is összejátszó főár körülbelül azt a szerepet 'tte bű II- Laurszab melléjt, mint a magyar történelemben a 'rliodt Ciliéi Ulrich V. László mellett. A történelmi fejlődés foka körülbelül azonos volt: Ma­gyarországon is a központi királyi hatalom kiépítése volt a problé­ma. Hunyadi János volt, az, aki felismerte, hogy a törökök elleni hathatós védekezés csak egységes irányítás mellett lehetséges. A hatalpm központosítása csak Má­tyás uralomra jutásával oldódott meg, itt azonban már nagy sze­repe volt a nyugati polgárosodó államok befolyásának is. Hatalmak uszályában Grúziában “ez'nem sikerűit — Georgíj Szaakadze elbukott- és bar Grúzia nevíeg független ál­lam maradt, mégis hol az egyik hol a másik támadó hatalom uszályába kér’ *. A tizenkilencer dik században Grúzia haladó erői látták, hogy az, ország törökök ős perzsák közti felosztását csak az Oroszországhoz való csatlakozás­sal kerülhetik el. Ez a csatlako zás ugyan a függetlenség elvesz­tését jelentette, mégis haladásnak kell tekinleuiink, mert megmen­tette a grúz népet és kultúráját a. végső pusztulástól. Természe­tesen ez csak viszonylagos javu­lás volj. A döntő változás itt is az Októberi Forradalommal kö­vetkezett be, amely felszabadítot­ta n grúz népet mindé,n elnyomás alól ós lehetővé tette, hogy maga irányítsa sorsát, a Szovjetunió többi nemzetiségeivel együtt. A Forradalom óta eltelt idq alatt felvirágzott Grúzia gazdasági óié. te és ősi kul|órája. Ennek a fej ödésni’k egyik liizOnvíféka éppen U „Yillar Grúziában“ c film, amely eudéket ál lit Georgíj Szaa- kadzenak, aki egész éjetét népe szabadságának és békés éleiének szolgálatába állította. .,Béliét Kínával Bizottság‘ alakúd Angliában Az Országos Béketanács elnevezésű pacifista szervezet határozatot hozott egy „Béliét Kínával Bizottság” nfegalaliítá- sáról. A határozati javaslat tá­mogatói között a legkülönbö­zőbb parlamenti pártok képvise­lőit lehet megtalálni. Az egyik aláíró Sorensen munkáspárti képviselő kijelentette: „Soha semmi szín alatt néni szabad háborúba keveredni a népi Kíná­val”. Montgomery Bonnban Adenauerrel tárgyal Montgomery tábornagy, a Nyugati Unió haderőinek főpa­rancsnoka szerdán a kölni re­pülőtérre érkezett. Montgomery Xqlnböl azonnal Bonnba uta­zott, ahol a newyorki rádió je­lentése szerint kétnapos tárgya­lást folytat Adenauerrel Nyu- gat-Németország részvételéről az atlanti támadó tömbben. nek. A „Nagy' Hazafi” hatalmas, kétrészes, magyarul beszélő film. Kirov elvtárs életéből meríti cselekményét. A Bolsevik Párt történetének harcos és küzdelmes évtizedét örökíti meg számunkra. Megmutatja és leleplezi a Pártba befurakodott trockisták kártevő munkáját. A „Potyomkin Páncélos” az első szocialista realista film, jmléket állít az JDOS-ös forra­dalom harcosainak, akiknek jösí példamutatása új küzdel­mekre, új győzelmekre lelkesít géműinkét. A „Titkos megbízatás” ma­gyarul beszélő, nagyszerű film, megmutatja -az aljas együttmű­ködést, melyet a német és angolszász nagytőkések foly­tattak, mialatt a szovjet nép milliói áldozták életüket a pépek felszabadításáért. a asizmus elleni harcban, A kimagasló filmek melie'-t műsorra kerülnek az összes új és repriz szovjet filmek, melyek, kel alátámasszuk a Szovjet Filmhét politikai jelentőségét A Szovjet Filmhét sikeréért részt vesz minden tömegszerve, zet, minden kultúrmunkas, min (Jen dolgozó, aki szereti cs becsüli a Szovjetunió élenjőrc kultúráját. A Szovjet Filmhéttel kapcso­latban megyoszerte megtar­tott filmpropagandista érte­kezletek sikerei azt mutat ják, hogy dolgozóink megértet­ték ennek a kultúresemépynek hallatlan jelentőségét. Keskeny- mozikkal rendelkező községeink tömegszervezeti aktivál, iilm- propagandlstál kivétel nélkül lűO százalékos látogatottságot vállaltak a Szovjet Filmnél előadássorozataiból és vállalták azt is, hogy a Szovjet Filmhét során elért eredményeiket, ta­pasztalataikat állandósítani fog­ják. Ugyancsak komoly eredmény­nyel zárultak a városokban és nagyközségekben eddig megtar­tott íilmpropaganda értekezle­tek is. Egymásután vállalták telt íiáz megszervezését a;. MSZT, MNDSZ, DISZ, DEFOSZ, békebizottságok, termelöcso- portok, állami gazdaságok film- propagandistái és párosverse­nyek beindításával teszik a mun­kát még lelkesebbé és ered­ményesebbé. Külön ki kell emelnünk a Dézsa-teremben megtartott ba­jai íilmpropaganda. értekezletet, melyen a város összes tömeg - szervei, üzemi és iskolai film- propagandisták és kultúrfelelö- sok resztvettek. Az üzemi és tömegszervezeti filmpropagandisták egymásután tették meg felajánlásaikat a Szovjet Filmhét sikerre vitelé­nek előmozdítása érdekében. Az egyik honvédbajtárs vál lglta, hogy előadás keretében ismerteti a bajtársak előtt £ Szovjet Filmhét jelentőségét, faliújság versenyt indít és 100 százalékban beszervezi a bajtár­sakat a csoportos látogatásba, A Posztógyár filmfelelöse ét a városi MlfCSZ párosverseny- ben vállalta dolgozóinak 100 százalékos beszervezését. A DISZ és úttörők zenés fel­vonulással teszik ünnepélyesebbé Szovjet Filmhetpt, a Kerté­szeti Technikum filmünkét kere. tőben értékeli ki a súlypontíil- mek politikai jelentőségét. A DEFOSZ házlagitáció során szervezi be csoportos látoga­tásba a dolgozó kis- és Közép­parasztjainkat, az állami áruház dolgozói pultagitációvál segítik elő a Szovjet Filmhét sikerét, Patyolat NV kirakatverseny- re hívja ki a vállalatokat. Ez megyeszerte megmutatkozó hallatlan lelkesedés biztosíték arra, hogy a harcra, építésre, munkára neveid szovjet filmek hatalmas győzelmet aratnak a Szovjet Filmhét során.

Next

/
Oldalképek
Tartalom