Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NEPUJSÁ G Készlete« tájékoztató a cukor- és íínomllszteUátás szabályozásával kapcsolatos tudnivalókról. — Miről tárgyaltak az állami gazdaságaink megyei érte­kezletén ? — Jól sikerültek a kultúrverseny körzeti bemutatók toeüá m&m mmtéiti' VI. évfolyam, 2, szám Ara 50 fillér 1951. január 4, csütörtök Takarékos gazdálkodással az ötéves tervért A SZOVJETUNIÓ BÉKEPOL1TIKÁ3ÁNAK ÚJABB BIZONYÍTÉKA A szovjet kormány jegyzéke Franciaországi az USA és itoglia kormányához Németország dcmilitarizálása. kérdésével foglalkozó külügyminiszteri értekezlet összehívásának javaslatával kapcsolatban A szovjet kormány 1950 november 3-án jegyzéket In'ézett Fian- chország, az USA és Nagy-Britannia kormányához, amelyben java­solja: hívják össze a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország külügyminiszteicinek tanácsát a Némeiorizág demiiituri- záiá áról szóló potsdami egyezmény teljesítése kérdésének megvizs­gálására. A feszült nemzetközi hely­zet, a béke védelme megköve­teli a szocializmus építésének meggy őrsi fásét s honvédelmünk megerősítését. Ennek foulos feltétele az anyaggal, gépekkel, munkaerővel való takarékosság fokozása, amely újabb hatal­mas tartalékok mözgósításá’. teszi lehelővó népgazdaságunk gyorsabb-ütemü fejlesztése ér (lekében. Aki nem jár bekötött szem­mel, láthatja, hogy országunk­ban a takarékosság vonalán, a gazdaság különböző területein hiányosságok ütötték fel fejü­kéi. Láthatjuk, hogy megyénk nem egy. városában gyakran reggel még akkor is égnek az utcai villany-lámpák, amikor a nap már magasan az égen jár, (Vögy nem egy irodában, hiva­tali helyiségben feleslegesen pa­zaroltuk a villanyt, ami vissza­hatott szén- és villa.mosener- gi-ánk felesleges fogyasztására. Sok üzemünkben az anyagfel­használás területén úgy nyilvá­nult meg a pazarlás, hogy igen alacsony az anyagkihozatal. Az állami gazdaságok nem­rég tartóit kecskeméti értekez­letén felszínre kerüllek azok a hiányosságok, amelyek a gaz­daságok fejlődését gátolják. A hiányosságok zöme abból ered, hogy a gazdaságok hanyagul, .szakszerűtlenül kezelték a ter­ményeket, a takarmányt, a gc- , pékét és szerszámokat. Ennek következménye, hogy magas az önköltség, drága a termelés. igen sok faluban azt látjuk, ‘hogy szakszerűtlen a trágyake- ze’és, rossz a kazal-ozás. Az ütőbbinák kirívó cselét Izsákon hVlhalfuk, ahol a beázás pár­száz mázsa takarmány meg­romlásához vezetett. Sok panasz hangzott el me­gyénkben az építkezések terén is Mindenki tudja, hogy építő­iparunkra hatalmas feladatok , megoldása hárult. A gyors­iramú fejlődés nehézségekkel jár. De tisztában vagyunk áz­ni is, hogy sok nebéz-ség a rossz, tervszerűtlen előkészí­tésből. adódott. Ha megvizsgáljuk ■ a gépál­lomások’ óla jfogyásztásál, ak­kor azt tapasztaljuk, hogy ez magasabb a megengedettnél. A fenti példák azt bizonyít­ják, hogy a minisztertanács Pártunk kézdeménvezésére fej­lődésünk egyik rendkívül fon­tos kérdésében hozott határo­zatot. A határozat célja nem­csak egyes takarékossági intéz­kedések végrehajtásának bizto­sítása, bánéin az is, hogy a leg- i-zlgorúbb (takarékosságot ho­nosítsa meg a népgazdaság, az állami és társadalmi élet min­den terén. — Mi a teendő? —vetik fel a kérdést a dolgozók’. A minisztériumok részére -a határozat fontos utasításokat tartalmaz. De a dolgozók ér- zik( hogy nekik is harcba kel! lendülni a takarékossági hatá­rozat végrehajtásáért, hiszen a határozat az ország összes dol­gozóihoz szól. Az elmúlt belekben már tör­ténlek alulról jövő egészséges kezdeményezések. Megyénkben kiszélesedett a szén takarékos- sági verseny, amelyet a Kecs- teméli Gépgyár indított. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozott a Kecskeméti Magasépítő, a Suli-vadkerti Sűrítőüzem, a Ha­las; Fű őház, a Halasi Villany' elep, amely vándorzá'zlót is nyert. A Kiskunhalasi Mészho­mok Téglagyár is utat mutat. A/elö’t 1000 tégla kiógetéséhez -120 kg. szenet használt fel, ma ez már csak 278 kg. Hasonló j-elenségge-1 találkozunk több üzemnél. Feladatunk most az, hogy ezeket az alulról jövő egészséges kezdeményezéseket összehangoljuk a miniszterta­nács határozatának a végrehaj- á Tv I és hatalmas tőmegmoz- galommái szélesítsük. Fel kell karolni a dolgozók javaslatait, gondoskodni kell a helyes kez­deményezések széleskörű beve­zetéséről. így érhetjük el azt, hogy . az ország pénzével való jobb, az eddiginél takarékosabb gazdái" kodásában mindenki hasznos munkát végezhet a maga terü­letén. Aki munkája közben gon­dol arra, hogy a gép, a szer­szám, amellyel dolgozik, a nyersanyag, az olaj, a villany­áram, amelyet munkája közben elhasznál, az álfa la tovább meg­munkált félgyártmány, amely­ben már igen sok előző munka ■és egyéb költség lehet megtes­tesítve, — az ország, a nép pén­ze, & dolgozó n;p vagyona, — az ezer lehetőséget találhat ar­ra, hogy figyelmesebb, -taka­rékosabb, gépet, szerszámot, anj-agot jobban kímélő mun­kával hasznot hozzon gazdasá­gunknak. A dolgozók százezrei­nek ilyen módon elérhető min­dennapi apró megtakarításai, párosulva a határozattal kap' cső latos -takarékossági intézke­dések végrehajtásával, a szo- cialisfa tervgazdaság méretei­ben milliókat, százinillióka-t je­lenthetnek. Mivel, a határozat az egész országhoz, az egész néphez szól, a végrehajtásához az egész dolgozó népet kell mozgósíta­ni. így érhetjük el azt, hogy a minisztertanácsi határozat vég­rehajtása népi demokráciánk újabb győzelmét jelentse. A végrehajtás — harc. A takaré­kosság .nem kampány, ezért a’ határozat végrehajtásáért foly­tatott harc sem iehet rövid, át­meneti jellegű, hanem követ­kezeié«, szívós, amilyen maga 3 5zookt! izmus, épíié&e. Az 1950 december 22-én Cha- taigneau, Francia-ország nagyköve­te, Nichois Nagy-Britannia ügyvi­vője és Bsibour, az USA ügyvivő. 1. Franciaország nagykövetsé­ge elismeri a Szocialista Szov­jet Köztársaságok Szövetségének külügyminisztériuma által ezév november 3-án átadott jegyzé­kek vételét­2. A francia kormány politi­káját mindig az Egyesült Nem zetek szervezetének alapokmá­nyában foglalt azon elv vezérel­te, mely szerint a nemzeiközi problémádat békés tárgyulások útján kell rendezni. A francia kormánytól távoli] 1 bármiféle, a Szovjetunió ellen irányuló agresz- szió és az az őszinte kívánság tölti el, hogy u nemzetközi fe­szültség megszűnjék. A francia kormány kész a jelen jegyzék­ben megállapított módszerek szerint a szovjet, amerikai és brit kormánnyal, együtt megvizs­gálni annak lehetőségét, hogy a négy állam külügyminiszterei tanácskozásai számára kölcsönö­sen elfogadható alapot találjanak. 3. A francia kormány figyel­mesen tanulmányozta a szovjet kormány által november 3-án át­adott jegyzéket. Kénytelen meg­állapítani. hogy Németország de- miiltarizálásának problémája nem oka a jeleuleg fennálló feszült­ségnek. Jelenleg nem léteznek semmiféle német fegyveres erők, kivéve azokat, amelyek a szovjet övezetben ’ már sok hónap óta tüzérség és páncélosok felhasz­nálásával katonai /képzésben részesülnek. A francia kormány az angol és amerikai kormánnyal együtt — teljes elleniéiben a prágai közleményben foglalt helytelen állításokkal — elhatá­rozta. soha semilven esetben nem epgedi jpeg, hogy Nyugat- Németországot agressziós tá­maszpontként használják fel. 4. Lehetetlen továbbá elkép­zelni a német kérdés többi olda­tának igazságos rendezését időből 1 A szovjet kormány novem- • bér S-i jegyzékében java­solta Franciaország, az Ameri­kai Egyesült Államot;, Nagy- Britannia és a Szovjetunió külügyminiszterei tanácsánál; összehívását a potsdami egyez­mény Németország demilltarizá- lásával kapcsolatos pontjai tel­jesítése kérdésének inegtárgja­je fel kor esték A. A. Gromjkoti a S.-ovja unió küiügym niszleihelyet­teséi és átnyújtottak neki kormá­nyaik azonos tarta.mú jegyzéken. a szempontból, amelyből a prá­gai közlemény említi azokat. A francia kormány az Egye­sült Államok és az Egyesült Ki­rályság kormányával együtt, — hogy megszűntessék Németor­szág felosztottságát — a maguk részéről állandóan hoztak fel ja­vaslatokat. amelyek alkalmasak letjek volna Németország egysé­gének helyreállítására, szábad; választások álján nemzetközi el­lenőrzés alatt. Ezekre a javas­latokra semmiféle válasz nem ér­kezett. 5. A jelenleg fennálló rendkí­vül feszült helyzet oka nem Né­metország demilitarizálása, sem pedig a német, kérdés a maga egészében. A Németországra és Ausztriára vonatkozó kérdéseket végiilis megvitatások tárgyává kell tenni, azonban a francia kor­mány feltételezi, bogy a megvi­tatásoknak hasonlóképpen ki kel! terjednie azokra az alapvető kérdésekre is, amelyekuek meg­oldása lehetővé tenné, hogy reá­lis és tartós módon megjavítsák a Szovjetunió és a három másik állam közötti kapcsolatokat és kiküszöböljék a nemzetközi fe­szültséget az egész világon. A francia kormány kész megnevez­ni képviselőjét, aki. a szovjet, amerikai és brit kormányok képviselőivel együtt tanulmá­nyozzák az előző1 bekezdésben említett kérdéseket azzal a cél- lak hogy kölcsönösen elfogadható alapot találjanak . a négy ország külügyminiszterei tanácskozása számúra és megfelelő napirendet javasoljanak kormányaiknak. 6. A francia kormány igen há­lás lenne a szovjet kormánynak, ha a Szovjet kormány közöiué vele a jelen jegyzékben foglalt javaslatokkal kapcsolatos néze­teit. A szovjet kormány azt tartja, hogy Németország demilitarizá- lácának kérdése a legfontosabb kérdés a nemzetközi béke és biztonság; biztosításának ügyében és Európa népeinek — elsősor­ban a hitleri agressziótól szeuve- dett népek —- létérdekeit érinti, ilc hozzájárul más. Németország­ra vonatkozó kérdések meg tárgyalásához is. Franciaország kormányé • nak az az ál ítása, hog s v prágai nyilatkozatban kifejteit javaslatok nem támogatják a német kérdés pozitív megoldásúi — jogos félreértést kelthet, amennyiben ezt a megállapítod azelőtt tették, mielőtt az emit jett javaslatokat a négy állam megvizsgálta volna. Q A közölt adatokból kitú- • nik, hogy az Egyesült Alla- uok, Nagy-Britannia és Francia- ország kormánya Nyugat-Né- metországban reguláris német fiadsereget létesít és nem rendőrt osztagokat alakít, mint ezt a három nyugati hatalom külügy­miniszterei kijelentették, hanem egész hadosztályokat. Ismeretes az is, hogy az utóbhj időben az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia és Franciaország kormányá­nak képviselői tárgyalásokat folytatnak Adenauer kormányáé­val az alakítandó német hadosz­tályok mennyiségéről, valamint felszereléséről még tankokkal és nehéztüzérséggel is, továbbá ezeknek a hadosztályoknak bevonásáról az úgynevezett „egyesült fegyveres erőkbe”. Egyáltalán nem helytállóak a francia kormány jegyzékében ta­lálható kísérletek, hogy Nyugat- Németország remSlitarizáiásánaU terveit Kelet-Németország állító­lagos fel fegyverzésére való hivat­kozásokkal igazolják. Mindaz, ami a francia kormány jegyzé­kében erre a tárgyra vonatko­zik, elejétől végéig kitalálás és semmiképpen sem felel meg az iga zságnak. 1 A francia kormány decem- * bér 22-i jegyzéke alapot ad arra a véleményre, hogy egyetért a szovjet kormány ja­vaslatában azzal kapcsolatban, hogy a négy hatalom közösen vizsgálja meg Németország dt- mUiturizálásánuk kérdését. A szovjet kormány nagy jelentősé­get tulajdonít ennek, hiszen Né­metország demilitarizálásának megvalósítását nemcsak az Egyesült Államok, a Szovjetunió Nagy-Britannia és Franciaország pcstdami egyezménye írja elő, hanem ez továbbra is az európai bélce és biztonság biztosításának legfontosabb feltétele, mely meg­felel a német nép nemzeti érde­kelnek is. E melleit az egész or­szág tudja, hogy az utóbbi idő­ben éppen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya tett mindenféle intéz­kedéseket a reguláris német hadsereg újjáélesztésére és n nyugaínémetországi hadiipar helyreállítására, sőt már hivata­los tárgyalásokat is folytat Ade­nauer kormányával katonai kér­désekről. A Szovjetunió azonos szövegű jegyzéket intézett Nagy-Britan- nla és az Egyesült Államok kor. raányához is. A francia kormány 1&&Q december 222-i Jegyseke A szovjet kormány iáiasitjceyzeke A Szovjetunió külügyminisztériuma válaszéit az említett jegyzékekre és egyező szövegű jegyzéket intézett az USA, Nagy- Britannia és Franciaország kortaá nyálhoz moszkvai nagykővét­ségeik útján. A szovjet kormány 1950 december 30-i jegyzékében a Szovjetunió külügyminisztériuma a Szovjetunió megbízásából a következőket jelenti ki: kására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom