Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-11 / 8. szám

A Kecskeméti Cipőgyár népnevelői felkészültek új Szab ml Nép-olvasók megszerzésére Révai elvtárs egyik beszéde­ken körvonalazta a Szabad Nép jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a Szabad Nép nem akár- milyen lap, nem egy újság a sok közül, hanem az ország vezető pártjának központi lapja. Harci és irányitó szerv, nevelő, amely­nek rendszeres olvasása nélkül a párttag nem lehet jő kom­munista, a pártmunkás nem le­het jó pártmunkás, az élmun­kás nem lehet példamutató a termelésben, amelynek rendsze­res olvasása nélkül senki sem lehet tudatos részvevője és tá­mogatója a népi demokrácia építésének, a szocializmus alap­jai lerakásának. A Kecskeméti Cipőgyár nép nevelői átérzik Révai elvtárs szavainak a jelentőségét és en­nek megfelelően készülnek fel a Szabad Nép terjesztésére. Ak­tíva- és népnevelöértekezleten tárgyaljéit meg a feladatokat. Ezeket két részre osztják. Mind a saját üzemükben, mind pedig az üzemen kívül felvilágosító munkára indulnak a népnevelők. Az üzemben jelenleg 42-en ol­vassák a Szabad Népet. Itt az előfizetők számát 70-re emelik fel. Az üzemen kívüli népnevelő munkáról Böndör Mihály így nyilaikozik: —• Átbeszéltem a népnevelők­kel, hogy melyen műdön tudunk minél több dolgosó parasztot a Szabad Hép olvasótáborába be­vonni• Felhívjuk a dolgozó pa­rasztság figyelmét arra. hogy a Szabad Nép olvasása elősegíti a korszerű gazdálkodást. Vállalom, hogy felvilágosító munkám során 20 előfizetőt szerzek. — Magam is példával járok elől a gyűjtésben és 10 előfizetőt vállalok — jelenti ki Szabó László. — Versenyre hívjuk a külterületi népnevelőket. Mu­tassuk meg, ici tud főbb előfizetői toborozni. a lcültelkiek-e, vagy a beitelkiek? — Éri öt előf izetővel gazdagítom a. Szabad Nép olvasótáborát, — hangoztatja, Tercsi ImrCnú. — Mi­női. több olvasót szervezek, hogy azok is állandó lépést tartsanak a fejlődéssel. Országunkban min­denki ismerje Vártunk politikáját és irányvonalát. — Én 10 előfizetőt szervezek be — szól a vitába Aranyi Véld népnevelő. — Azon leszek, hogy az üzem minden dolgozója olvas­sa az újságot. — Én pedig a pártkongresszus tiszteletére 20 előfizetőt gyűjtök, — mondja sugárzó arccal Földvári Jánosné. — Én meg ötöt vállalok — erosködik Hegedűs Menyhért. A galambosé Varga Sándor bá­csi sem akar kimaradni a mun­kából. így szól társaihoz: — Szép feladat a Szabad Nép előfi­zetések gyűjtése. A Szabad. Nép a mi újságunk, a dolgozók új­ságja. Értünk harcol, most mi küzdünk őérte. Én is öt előfizetőt szervezek be. Jugoszláviái»»!! minden njtón ott kopogtat az éhség1 A közelmúlt és a legutóbbi ese. menyek teljes mértékben ahhoz nyújtanak bizonyítékokat, hogy Tito és Ramkovics fasiszta bandá­ja minden erejével az amerikai „gresszorokat szolgál ja^ hogy va­kon engedelmeskedő eszközévé váltak. Az amerikai imperialisták­nak az a céljuk, hogy Jugoszlávia a Balkánon és Közép-Európáfcan előretolt imperialista hadállás le­gyen « népi demokrd'ikus orszá­gok és a Szovjetunió ellen, ami a litóisták teljes helyeslésével, tá­mogatásával találkozik. A ‘itóista Jugo-.zlávia pontosan meghatáro­zott helyet foglal el a világura­lomról álmodozó amerikai impeija- listák terveiben. Titóék pontosan és előzékenyen teljesítik a Wall-Street parancsait és a kommunisták üldözésével, gyilko­lásával, a nagy ouzgalommal vég­zett terrorral azon vannak, hogy így bizonyítsák be odaadó hűsé­güket Washington iránt. Agyútölteléket, katonaj fá- mavzpontokat és az ENSZ-ben állandó támogatási Titóék ha­bozás nélkül szolgálnak az imperialista bitangok számára. dohár üti « márkák Ez az egyezmény semmiképpen sem úgy értelmezendő, hogy a fasiszta bi­tangok egymással az egyenjogú­ság alapján tárgyalnak, értől szó sincs, hanem az igazság az, hogy a .,hatalmasok*’ tárgyalnak a pó­rázukra kötött „kicsinyekkel“. En­nek az egyezménynek a megkö.é. sével egyidöben újnMi szerződés született a titőtetáknak az ENSZ által nyúj­tandó technikai segélyről. A gaz­dasági bizottság titkára ezt azzal indokolta, hogy rászolgáltak mert „leghűségesebb és leglojaúsanb tagjai a gazdasági bizottságnak“, ami tudvalevőleg az ametjkaiak gazdasági rablópolitikájának szer. ve. De ugyanakkor más tárgyalá­sok is folytak. Az Egyesült Álla­mok kormánya katonai szakértője arról beszélgetett a Tilo-fasiszták- kal, hogyan lehetne a jugoszláv hadiipart még jobban kihasználni és arról, hogy <a>z eddiginél még fókozottabD ütemben kell a színes fémeket kiszállítani az Egyesült Államok­ba. S míg ezek az egyezmények gombamódra szaporodnak, addig Jugoszláviában a gyárak nem dolgoznak, mert hiányzik a nyersanyag, a tiszivlselőket és alkalmazottakat elbocsátják, mert üres az állam kasszája. Az erőmüvek nem tudnak vil­lanyáramot szolgáltatni, ami­ért sok helyen le kellett állí­tani az üzemeket. A termés sem volt a legjobb és a htóista rablásnak ellenálló jugo­szláv parasz.ok még kevesebbet adtak be. A takiarmánytermés a normális hozamnak 80 százaléká­val csökkent, aminek köve'ikezté- Den értékes jószágokat kellett le­vágni. Az egyik nyugatberlini lap azt írta: „Az árak és bérek kö­zött oly nagy a szakadék, hogy minden ajtón ott kopogtat az éh­ség.*’ Az amerikai imperialistáknak úgylátszik, kevés a koreai véres kaland. Uj háborús tűzfészekrő. álmodnak és ilyen tűzfészeknek szánják a Balkánon Tito Jugoszlá­viáját. Truman nem kjs reménységet fűz a jugoszláv fasisztákhoz és soro­zatos üzeneteket intéz a Kongresz. szuslioz. Legutóbb is felhívta a figyelmet arra, hogy Jugoszlávia megsegítésére 38 millió doCárt keil folyósítani. Ez a pénz nyilván­valóan arra szükséges, hogy Tito jól felfegyverezze belőle janicsár­jait és a pénz fejében ágyútöltc- léket szállítson Trumannak. Tito minden igyekezetével siet teljesíteni gazdája parancsaik LegutóDbi utasJásaiban. amelyet Kárdelj-nek küldött az ENSZ-nól tanúsítandó álláspontra vonatkozó, lag — hozzájárult ahhoz az ame­rikai követeléshez, hogy Jugo­szlávia csatlakozzék az atlanti paktumhoz. Persze, ezeket az ese­ményeket minden igyekezetükkel titkolni akarják a jugoszláv nép előtt, nem akarják nyilvánosságra hózni. mert félnek a nép ha­ragjának kirobbanásától. Azoknak az egyezményeknek, szerződéseknek, amelyeket a Tito- klikk kötött az amerikai imperia­listákkal, már se szeri, se szá­ma. A múlt hét végén azonban a belgrádi fasiszta kormány egy újabb egyezményt írt alá, amely még inkább aláveti Jugoszláv á az imperialisták nagyonb, foko­zottabb ellenőrzésének. Valóra vált a kongresszusi üzenet és Ti- tónak gazságaiért újabb 38 millió Megbüntetlek a félegyházi és alpári cukorréoabeadást szabotáló kulákokat Megyénkben még mindig akad­nak olyanok, akik árurejtegetéssel igyekeznek megzavarni közelid fi­sunk rendjét. Ilyen Boiesra Péter alpári és Tarjányi Lá.zló kiskun- íélegyházj lakos. A közeliéiül? ér­dekét veszélyeziető bűntelt mjatt mindkettő a napokban feleU a kis­kunfélegyházi járásbíróságnál. Tarjányi László kiskunfélegyházi gazdálkodót a kiskunfélegyházi já- rásb.róság nyolc hónapi börtön- büntetésre, 1000 forint pén. bünte­tésre, 250U forint vagyoni elégté­tel megfizetésére ítélte és Kiskun­félegyháza vátos területétől lelövi időtartalma kitiltotta, mert 1950 október 20-án nyolc mázsa cukor­répát .a szántóföldről nem közvet­lenül a kijelölt átadóhelyre, hanem a tanyájára szállította, ahol a csa­lád tagjai abból a jószágokat elei- léik. Bolesza Péter alpári lakost pedig a kiskunfélegyházi járásbíróság a közeUátás érdekét veszélyeztető bűntett mjatt egy évi börtönbünte­tésre, 2000 forint pénzbüntetésre, 20 hold szántóföldnek és a hozzá­tartozó félsz ereié.«.k elkobzására Alpár költségből 3 hónapi kitil.áa ra ítélte, mert Alpáron okt. 7-én 14 mázsa cukorrépát a kijelölt cukorrépa átvevőhelyre nem szál­lította be, hanem art a .tatnyáján elrejtette.’ Az angol imperialisták mesterkedései 1 ibetben Az Imroz című karacsi lap del­hi tudósítója beszámol az angol imperialisták tibeti mesterkedő, eeiről. MacDonald délkeletázsiai angol főbiztoshoz közelálló körükből szerzett értesülések szerint — ír­ja a lap — az angolok nyomást 'gyakorolnak a Dalai léimához közelálló tibeti körökre, hogy azok tagadják meg a megegye­zést a Kínai Népköz:ársaság köz­ponti népi kormányával. A tudó­sító rámutat, hogy az angolok felhasználják befolyásukat a ti­beti kolostorokban és propagan­dát folytatnak Tibet jüggetlen- ségc‘‘ érdekében. A tibeti kolos­torok nagyrészét most indiai út­levéllel rendelkező zarándokok lepték el. Tibetbcn a hírközló- Szerv angol ellenőrzés alatt áll. Az angolok látják cl fegyverrel a Dalai láma katonai osztagait. A fegyver Kalkuttán keresztül érkezik Lbasszűba. A tibeti „mi­nisztertanács“ külpolitikai kérdé­sekben kikéri az angolok tanácsát. Jugoszláv rendőrségi és — „diplomáciai“ módszerek A magyar külü^minisztérium jegyzéke a jugoszláv követséshez A magyar külügyminisztérium január 6-án a budapesti jugo- szláv követségnek szóbeli jegy­zéket nyújtott át, amely fényt vet azokra a módszerekre, ame­lyekkel Tito diplomáciája a jugoszláv határszervek áltat elkövetett bűntetteket fedezi. Egy 15 éves apátistvánfalvi fiú, tfj. Mákos Kálmán 1956 őszén eltévedt az erdőben és jugoszláv területre került. Itt elfogták és bekísérték a büd- falvi, majd a péterhegyi jugo­szláv határőrsre, végül pedig a muraszombati UDB-re vitték. Itt vallatás közben a gyerme­ket súlyosan bántalmazták, majd egy hónapi fogság után ittették a magyar határon. Az üggyel kapcsolatban a magyar külügyminisztérium 1950 október 2-án jegyzékben felkérte a jugoszláv kormányt, hogy a gyermek brutális valla­tásával és jogtalan fogvatartá- sával kapcsolatban indítson vizsgálatot és gondoskodjék a büntettek elkövetőinek megbün­tetéséről. A budapesti jugoszláv követ, tég november 4-én a magyar 'egyzéket visszaküldte azzal az átlátszó kifogással, hogy az „nem felel meg a szokásos diplomáciai átiratok szabályai­nak”. A magyar külügyminisz­térium november 14-én újabb Jegyzékben rámutatott, hogy a Jugoszláv követség csak egy hónap múlva juttatta vissza a jegyzéket, tehát nyilvánvalóan -olt ideje azt tanulmányozni és a különös eljárásnak Nyil­vánvalóan csak az a célja, hogy a jugoszláv kormány a felelős­ség alól kibújjon. A budapesti jugoszláv követ, ség ezúttal hat hét múlva 3zánta rá magát a válaszra és ebben azt állította, hogy az első magyar jegyzékben felsorolt helységek (BüdfaJva és Péter- hegy) nincsenek jugoszláv terü­leten. A magyar külügyminiszté­rium január 6-i újabb jegyzéké- ben rámutat arra, hogy a jugo­szláv külügyminisztérium, il­letve annak budapesti követsége most már második esetben Igyekszik átlátszó és nevetséges kifogással kibújni a felelősség alól. A magyar jegyzék közli a budapesti jugoszláv követséggel azt, amit úgy is tud: Büdfalva és Péterhegy jugoszláv terüle­ten fekvő helységek szerbnyel vü elnevezését, majd újból határo­zottan követeli a bűnösök szi­gorú megbüntetését. Iiltakozó gyűlések Koreában az amerikai támadók gaztettei ellen A koreai városok és falvak, gyárak és bányák dolgozói min­denütt gyűléseket tartottak, hogy meghallgassák az Egységes Demokratikus Hazafias Arcvor nai küldötteinek beszámolóját az amerikai és liszinmanisln csapa­ok Éhenjanban elkövetett ke­gyetlenkedéseiről. Az egyik vasúti műhelyben Kim Szó TAong munkás mondotta: Hngtian merészelik ezek a'- ame­rikai vadállatok azt állítani, hogy ők a civilizációt képviselik­Nemcsak a koreai nép, de az . egész világ békeszerető népe Is elítéli a barbár amerikai imperialistákat. Hírőséig elé kell állítani őket! Kim Sze Időiig bejelentette, hogy brigádja a múlt hónapban húsz százalékkal teljesítette íúl tervét és megfogadta a brigád ne. vében, hogy a januárra előirányzott terme­lést ismét húsz százalékkal fogják túlteljesíteni. Li Kuni Bök háziasszony el­mondta, hogy Phenjanban lévő házát a visszavonuló ellenség fel­gyújtotta és két gyermeke bénu- égett a házban. A háborús bűnösöknek bűn. hüdniök kell véres gaztettei­kért Kim Kvang Hun dolgozó pa­raszt a következőket mondotta: A világ sohasem fogja elfcléjte- hú azokat a szörnyűségeket, me­lyeket az amerikaiak P hon jan­ii un elkövettek. Az ellenség\ azt hitte, hogy térdre kényszerít ben­nünket, yonosztettei azonban még jobban megerősítették elszántsá­gunkat. Minden amerikait ki fo­gunk űzni Koreából! Ha a holland kormány nem mond le Uj-Guineáról, a x indonéz parlament a hodund-indoncz unió felszámolását követeli Indonéz katonák felkelése a holland gyarmatosítók ellen Mint ismeretes, az indonéz és a holland kormány között ko­moly ellentétek keletkeztek. Vj- Outnea kérdése miatt. Az indo­néz kormány követeli, hogy u hol­land gyarmatosítók mondjanak le erről az Indonéziához tartozó területről. A két kormány között lezajlott hágai tárgyalások ku­darccal végződtek: a holland kormány megtagadta a, terület visszaadáséit. Az indonéz parla­mentben ezzel kapcsolatban vi­haros viták zajlottak le. A kép­viselők szótöbbséggel elhatároz­ták: ha, a holland kormány két hónapon belül nem adja vissza Indonéziának Vj-Quinea nyugati részét, felvetik a holland-indonéz unió felszámolásának kérdését. (Ez az „unió“ a holland gyarma­tosító befolyást, vau hivatva lep­lezni. — A szerk.) Az Indonézia s a holland gyára matosítók közötti ellentétnek tó. vábbl jele a közvéleménynek aa a követelése, hogy az Indonéz Köztársaság területén jogtalanul tartózkodó holland gyarmati csa­patokat feltétlenül vonják ki. Ez elengedhetetlen Indonézia szuve­renitásának megteremtéséhez ~ Mint az ANP holland hírügynök. ség jelenti, Dzsakartdban, Indo­nézia fővárosában felkelés tört ki az amboinaszigeti katonák kö­zött, akik az indonéziai holland gyarmati csapatoknál szolgáinak, A katonák a holland tisztek ellen fordították fegyverü­ket. Dzsakartában összesen 36Ó0 am- boinaszigeti kalona van. A hol­land hadügyminiszter azt a pa­rancsot adta, hogy a katonákat le kell fegyverezni. A koreai néphadsereg főparancsnok­ságának január 9-i hadi jelentése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága január "9-én kö­zölte: A néphadsereg csapatai és a kí­nai önkéntesek folytatták a tá­madást az egész arcvonalon. A néphadsereg csapatai és a kínai önkéntesek előnyomulásuk során felszabadították az ameri­kai és Li Szín Man-csapatok atő) az arcvonal nyugati szakaszán Szuvont (Szuigen), az arcvonal központi szakaszán Höíigszotw (Odzio), Vonszut (Gensin), a ke­leti .partvidéken Kan 8 nun got. (Koryo).

Next

/
Oldalképek
Tartalom