Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-10 / 7. szám
idäS* VI. évfolyam, 7. szám Ara 50 fillér Mit kap a bajai Gázmű, Kenyérgyár és a félegyházi Vágóhíd 1951-ben? — Az „AranycsUlag” bemutatója a Katona"" József Színházban. — Kiskunmajsáu az egész falu készül a pártkongresz. szusza. — Korea népe elsöpri a támadd gyilkosokat. — Halas dolgozói taggyűlésen tettek felajánlást a pártkongresszus sikeréért 1951 január 10, szerda KULTURMUNKAVAL A PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE A földművesttvö retkesetek eredményeiről és feladatairól tárgyalt a SZOVOSZ második országos küldöttgyűlése A külföldi küldöttek felszólalása után Dégen Imre elvt.áxs, a SZOVOSZ főtitkára mondott beszédet. Beszéde bevezetőjében hangsúlyozta az első országos küldöttgyűlés óta végbement fejlődés nagy jelentőségét, majd így folytatta: A földmüvesszö- vetkezetek alapvető feladata most úgy dolgozni, hogy még acélosabb fegyvert jelentsenek falusi politikánk következetes végrehajtásában. Legyenek segítségére a kis- és középparasz. tok szűz- és százezreinek az egyéni gazdálkodásról a felemelkedést jelentő szövetkezett társasgazdálkodásra való áttérésükben. Ezután részletesen beszámolt- Dégen elvtárs földművesszövetkezeteink fejlődéséről és feladatairól. A földmüvesszövethezetek fejlődését 1949 folyamán a tagság számának rohamos növekedése jellemezte. A ta. gok száma ekkor 1,840.000- re emelkedett és azóta is tovább növekedett. Dégen elvtárs megállapította: a földművesszövetkezetek munkájuk egész területén szép eredményeket mutatnak fel. .Hatalmas eredményeink mellett nincs okunk eltitkolni nehézségeinket, melyek a szocializmus gyorsított ütemű felépítésével, növekedésünkkel járnak együtt. Ezek a nehézségek az építés nehézségei, nem pedig olyanok, mint a tőkés országoké, ahol a hanyatlás, a fenyegető gazdasági válság, a dolgozó milliók nyomora a tőkés fejlődés kiküszöbölhetetlen törvénye.” — Fejlődésünk egyik legfőbb hiányossága éppén az volt — folytatta, — hogy a szövetkeze, teink nem biztosították a tagság tevékeny közreműködését, a tömegek kezdeményező erejét. Ennek tulajdonítható az is, hogy a tagság száma a múlt cv során mindössze 80.000- rel növekedett. Hiba az-is, hogy ,a földműves- szövetkezetek vezetésében mindössze 16.4 százalék országosan a középparasztok aránya. A föid- müvesszövetkezetek mozgalmi munkája területén meglévő eredmények továbbfejlesztése és a hibák kiküszöbölése komoly fel* adatokat jelent. Mindenekelőtt le kell ktizde- jiünk azt a káros és hamis nézetet, amely a szövetkezetei nem tartja tömegszerve- zetnek. El kell érnünk, hogy a tagság cselekvő közreműködése földmü- vesszöveíkezeti mozgalmunk áh landó hajtóerejévé váljék. KI kell építenünk a szövetkezeti aktívák széles hálózatát, nőve.ni kell a szövetkezeti tagság alulról jövő ellenőrzését. Valamennyi ezer tagon felüli földmüvesszö- vetkezetnél meg kell szervezni a széles önkormányzattal rendel, ltező területi csoportokat, A földmüvesszövetkezetek gazdasági tevékenységéről szólva ismertette a termelési szerződéskötés, az áliathlzlalás, a szállítá. si szerződéskötés, az áruellátás, stb. terén elért eredményeket. Ezek során elmondotta, hogy a szövetkezetek áruforgalma 1950-ben az előző évhez képest 227 százalékkal emelkedett. A termelési, tenyésztési és hizlalás! szerződés a falu dolgozóinak 1 milliárd 66 milüó forint bevételt jelentett. A gazdasági tevékenység terén mutatkozó hibákról szólva rámutatott: „A földmüvesszövetkezetek sokhelyütt tevékenysé. güket a hozzájuk behozott termények jől-rosszul megszervezett átvételére szűkítik le. Nem vetnek azonban komolyan latba valamennyi mozgalmi és gazdasági erőforrást annak érdekében, hogy a falu árufeleslegeit feltárják és szervezett úton felvásárolják. Hibája a. felvásárló apparátusnak a nem eléggé tervszerű munknerögazdálkodás s a rossz munkaszervezés is” — állapította meg Dégen elvtárs. — Biztosítanunk kell a szövetkezetek tervszerű gazdálkodását A tejjvfegyelernért vívott harcot a szövetkezeti tömegek és vezetők közös ügyévé kell tenni, A tervfegyelem fokozott érvényesítése érdekében ez év első negyedétől kezdve jóváhagyott pénzügyi előirányzat alapján kell szövetkezeteinknek gazdálkodniuk. Ezután a termelőszövetkezeti mozgalomhoz való helyes viszony nagy fontosságáról szóit _>égen elvtárs: A termelőszövetkezetek fejlesztése nem kampányfeladat, hanem a földműves- szövetkezet alapvető, állandó feladata — állapította meg, Majd Hegedűs András elvtárs, a Párt Központi Vezetőségének titkára szólalt fel. Hegedűs elvtárs megemlítette, hogy némely, kezdetben gyengébben működő termelő- csoportunk fogyatékosságait a falusi reakció, a kulákság megpróbálta a szövetkezeti mozgalom ellen felhasználni. De ezek a csoportok, amelyek ma még gyengébben működnek, Pártunk és népi demokratikus kormányzatunk támogatásával nem is hosszú, idő után, gazdag, jómódú szövetkezetekké válnak. Azonban más oka la van annak, hogy a középparasztságnak eddig csali kis része lépett be a termelőszövetkezetekbe. — Az egyik oka, hogy járási szerveink sokhelyütt nem akarják megengedni az I. és II... típus szerint működő csoportok alakítását. Pártunk azon lesz, hogy necsak Makón, hanem mindenütt engedjenek a járási szervek L és 1L típusú termelőszövetkezeti csoportokat alakítani és segítsék működésükét, ha a dolgozó parasztok aszerint akarnak gaz. dálkodni. Január í-én átléptünk századunk második felének küszöbén. E század születését nem újévi harangok kongása jelezte, hanem egy cirkáló ágyúinak dörgéee. H anna dé vszúza da annak, hogy az Auróra-cirkáló ágyúi a sötétség és zsarnokság palotáját vették tűz alá, hogy beköszöntsöa a szabadság hajnala. Harmadév-százada annak, hogy a föld egyhatoda szabad dá lett. Uj korszak kezdődött. Megvalósult mindaz, amiért az emberiség legjobbjai küzdöttek hosszú évtizedeken és évszázadokon át. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette le- he'ővé, hogy hazánk is felszabaduljon. A Szovjet Hadsereg hős katonái elhozták számunkra a függetlenséget és a szabadságot. Magyarországon is megindult az átalakulás. Itt is építjük á szocializmust. De nemcsak politikai és gazdasági vonalon, hanem kulturális téren is. A kulturális tevékenységnek a Párt vezetése alatt „az általános proletárügy részévé kell Dúlnia'4, az egész ziiü velődés-ü gyet út kell hatnia a szocializmus megnal ásításáért vioott hrc szellemének — ezt tanítja nagy tanítónk, Lenin e vtárs, Mennyiben teljesítettük ezt a nagy és megtisztelő feladatot megyénkben? A felszabadulás megyénk kulturális felemelkedésének ed dig nem látott hatalmas lehetőségét nyitotta meg. Megyénk dolgozó népe élt ezzel a lehetőséggel: a felszabadulás óta eltelt évek a népi kultúra fejlődése terén ezelőtt el sem képzelhető arányú eredményeket hoztak. A fejlődés során, — amelynek egyes állomásait jelezték a korábbi kúltúiversenyek, — eljutottunk oda, hogy megyénkben kulturális tömeg mozgalmunk már hathatósan támogatni tudja politikát és gazdasági harcainkat. E tekintetben különösen a tanácsválasztást megelőző kulturális népnevelő- munka hozott, jelentős fordula töt. A tömegek kulturális tevékenységében elért eredmények megszilárdítására és továbbfejlesztésére rendezték meg a téli falusi kuitúrversenyeket. Bács-Kiskun megyében a nevezések szama meghaladta a 90-el. Ila művészeti ágak szerint vizsgáljuk a benevezet1 kultúrcsop-or okai, akkor az! tapasztaluk, hogy láncra 50. énekre 38 és színjátszásra 74 kultúrcsuport uevezett, be. A csoport keretén belül részvevő tagok száma mintegy 2500 fő. Sztálin elvtárs születésnapján minden községben megtartották 3 bemutató előadásokat. De- cember utolsó és január első hetében zajlottak le a körzeti bemutatók. A járási döntőket 28-ára halasztották el. Nagy jelentőségű a kuMrcso- portok fejlődésében az, hogy nem kötött műsoranyaggal kell szerepelniök, hanem szabadon v ű 1 asz th a t j ák m űsoirszá ma i ka t. Ahol a pártszervezetek segítették és ellenőrizték a népművelési apparátus munkáját, a verseny szervezését, ahol helyesen léitek meg a verseny politikai jelentőségét, ott ez az eredményekben is megmutatkozott. Az egész megyében majdnem kivé- *e! nélkül a tömegszervezetek voltak azok, amelyek kevés sejtései nyújtottak a kultúrver- senyek szervezőinek. Ahol a tanács segítette a szervezést, ot' szétp kultúrmunka bontakozott ki. így Fülöpszálláson maga a tanács ein őke is benevezet a színjátszásba. Ennek eredményeképpen pár nap alatt megnövekedett az énekkar száma 25-ről 100 ra. A kunszentmik- lósi járás tanácselnökének el- 'enben nincs sok érzéke a kül- 'úrmunka iránt. Rossz néven vette, hogy a tanács titkára színpadon akart fellépni. A táti "csel nők féltette „a titkári állás magas nimbuszát“. így nem is csodálkozunk, hogy Kunszentmiklós a kultúr" munka terén az utolsók között van. A kuli túrverseny eredményeit látja az ellenség is és ahol csak ‘eheti, igyekszik akadályozni a verseny teljes kibontakozását így történt ez Bátya, Tiszakécs- ke, Apostag- és még egynéhány községben. A színjátszó csoportok éredményeit növelik, hogy a Katona József Színház művészei felajánlották', hogy naponta 15 színész végez patronáiásá munkát. Habár megyénk mépművelő- dése szép eredményeket tud felmutatni, azért még mindig akadnák hiányosságok. Az egyik hiányosság az, hogy elszunnyadt a vándor filmszolgálat. December első hetében tar toltak egy-két előadást, de azóta leállt ez a mogal-om. ügy hírlik, hogy 10-én újra megindul a kultúrautó, még pedig a kalocsai, dunavecsei, kuns/eut- miklósi járás dunamenti községeiben. Hjítás itt az, hogy a kultúrálttá naponta visszatér a járási székhelyre. Így megöl dották az éjjeli szállás kérdését. Gyengén áll a megye a képzőművészet torén is. Szerveztek ugyan Délegyházán, Kecskeméten cs Baján tanr Iramokat, de ezeknek még nem látjuk kézzelfogható eredményeit. Vajúdó probléma a megyében és különösen Kecskeméten a zenei kérdés. Még mindig . nincs feltérképezve a megye zenei kultúrája. Tudjuk, hogy Kunbaján eléggé jól működik egy népi zenekar. Dunapatajon és Császártöltésen hangszerhiány miatt botladozik. A megyei zenei élet sötét pontja azonban Kecskemét. Városunk mint megyeszékhely, még nem vitte any- nyira, hogy állandó zenekara legyen. Hosszú hónapok óta vajúdik .a kecskeméti' zenekar problémája. Itt a városi tanács is ludas, mert nem ismeri fel a zene nevelő szerepét. Nem tudják azt, hogy a zene, m vei mindenki . számára hozzáférhető, mély nyomoka t hagy az emberek llelkóben. láthatatlanul áthatja az ember egész életét, .-kiformálja, tudatúit és erőt ad a nagy dolgok véghezviteléhez. A zenén keresztül átplántálhatjuk az emberekbe a haza és a nép iránti szere teilet. Ezt nem akarják megérteni Kecskeméten. Avagy a zenészek profitizmusa kerekedett-e felül? Lassan bontakoik ki a kul- úroitthon-mozgalom is. Nemrég avattunk 12- kuttúrotthont. A közeljövőben újabb kultűrott- honokat adunk át rendeltetésének. Kalocsán csak a berendezés hiányzik, Solton és Csike- rián megindul! az építkezés, M agy é n k k nil úr m u n k á;á ba kapcsolódik be a Magyar-Szovjet Társaság január 21 és 28-a között lezajló Szovjet l-'iimliél- je, A Szovjetunió megismerésében, tapasztalatainak támogatásában -gén fontos számunkra a szovjet film. A legnépszerűbb művészet, amely leginkább alkalmas arra, hogy eljusson' a dolgozók minden rétegéhez, ÚS azokat a szocializmus építésére mo-igósílsa és nevelje. A szovjet filmek visszatükrözik a szovjet nép hatalmas küzdelmeit a forradalom győzelméért, majd a szocializmus és a kommunizmus építéséért. A szovjet filmek alkotóit az a cél vezeti, hogy műveikkel az emberiség harcát segítsék a békéért, a szabadságért, a szebb, boldogabb jövőnkért. Megyénk kultúrális életében, hatalmas erjedés vau folyamatban A pártkongresszus tiszte* leiére a kulturális fronton megyénkben olyan hangulatot ke:, kelteni, mintha egy kommunista zászlóalj fújna riadót, ami kor harcba indul a vörös zászló alatt a szocialista hazáért, * dolgoz^ népért.
