Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-09 / 6. szám
A Bajai TiizSp üzemi páríszcTTcncle feltárja a Kecskeméti Tiizép Tállalatvezetőségének li iány«ssága it és utat mulat azok kiküszöbölésére A Népújság 1950. december 15-i számában rövid cikk jelent meg, mely a Kecskeméti 'Xüzép Vállalat dolgozóinak a munkához való viszonyával foglalkozott. A cikk felvetette a vállalat vezetésében megmutatkozó hiányosságokat és hibákat is. A cikk írója félremagyarázhatat- lanul megmondotta, hogy teremtsünk rendet a Tüzépnél. A Kecskeméti Tüzép Vállalat bajai alapszervezetének vezetősége megtárgyalta a cikkben említett hiányosságokat és azt teljes egészében helytállónak tartja. A vezetőség a továbbiakban még megállapítja azt Is, bogy a cikkben foglalt hiányosságok, valamint a vásárló közönséggel való ilyen bánásmód azért történhetett meg, mert a vál- lalatvezetöség elszakadt a Párttól és a tömegektől. A Tiizép vállalatvezetösége mindennapi munkájában éppen úgy, mint az egyes kérdések megoldásánál, nem vette figyelembe azt a bölcs sztálini tanítást, hogy minden nehéznek látszó kérdést könnyen meg tudunk oldani, ha nem zárkózunk a falak közé, ha nem kötjük magunkat az íróasztal mellé. Ezen a téren elkövetett hiányosságok idézték elő azt, hogy a Kecskeméti Tiizép telepein hibák fordulhattak elő és mi most keresztül ' tudjuk helyesen és maradéktalanul megoldani. Hit tapasztalunk ezen a téren? A legelső telepvezetői értekezleten felvetettük az ellenőrzés fontosságát és gyakorlati kivitelezését. Az ellenőrzési osztály egyik dolgozójának, Magosnak, az volt a véleménye akkor; — A telepvezetők vegyék úgy, hogy ml 100 százalékban megbízunk bennük. Ezért az ellenőrzés mind ritkább lesz. Es az ellenőrzéseket vegyék baráti látogatásoknak, ne pedig valami rendőri ellenőrzést lássanak benne. Az ilyen vélemény persze nem helyes. Merő ellentétben van a Pártunk által előirt ellenőrzési formának. A gyakorlatban így végrehajtott ellenőrzés magában hordhatja a visszaéléseket. Nem tud rámutatni funkcionáriusaink kisebb hibáira sem, hanem hagyja, hogy hiba hibára halmozódjon és funkcionáriusaink ebbe ette- metkezzenek. Fel kell tárnunk, hogy nálunk így folyik az ellenőrzés. Hogy ez igy van, bizonyltja a legutóbb nálunk megtartott külső ellenőrzés. A kecskeméti központ Winkler nevű ellenőre telepünkre belépve megkérdezte, mi újság ? Hogy megy a munka ? Odaadott a kályhához, megmelegítetto hátát és továbbment. Az Ilyen ellenőrzésnek mi értelme van? Es indokolt az a kérés is, hogy ezen sürgősen változtatni kell. Kétségtelen, hogy emellett a hibák mellett vállalatunk komoly eredményeket is lel tud mutatni. A hibák nagy része, mely még fennáll, abból adódik, hpgy az eredmények önteltséget idéztek elő. Az önteltség és önelégültség miatt aztán nem veszil; észre a kisebb hibákat, melyekből a na. gyök adódnak. A Kecskeméti Tüzép a’.apszer- vezete segíteni kívánja a válla- latvezetöséget a hibák feltárásával, hogy azokat sürgősen ki tudja javítani. Rákosi elvtárs 1950. február 10-én megtartott beszédében Sztálin elvtárs sza. vait idézte; — „Bírálat és önbírálat állandó fegyver a kommunizmus fegyvertárában. Ahol e fegyvert nem használjak, meg. áll a fejlődés.” Reméljük, hogy a Tüzép kecskeméti dolgozói örömmel veszik, hogy hibáikat nyíltan felvetettük, hogy ezzel is hozzásegítsük őket hibáik mielőbbi kijavításához. ötéves tervünk második tervévének kezdetén feladataink megnövekedtek, melyeket sikeresen csali úgy tudunk megoldani, maradéktalanul teljesíteni, ha eddig elkövetett hibáinkat teljes egészében kiküszöböljük. Biztosak vagyunk abban, hogy a Kecskeméti Tüzép Vállalat vezetősége, s minden egyes dolgozója jobb munkával fogja bebizonyítani, hogy az 1951-es év. ben munkájuk fokozódó eredményeivel újabb csapást mérnek az Imperialista gyujtogatókra. Ezzel erősítik a béketábor erejét és a szocializmus mielőbbi meg. valósítását. A Tüzép bajai MDP alapszervezet vezetősége: Fábián Lajos üzemi párttitkár. Curnics József propagandista, Fcrró József szervező titkár. őszintén és nyíltan feltárjuk mindazokat a hibákat és hiányosságokat, amelyeket a mai napig tapasztaltunk. Tesszük ezt elsősorban azért, hogy segítséget nyújtsunk a vállalatvezetöségnek a hibák legsürgősebb kijavítására, kiküszöbölésére. Mikor ezt tesszük, önkritikával is kell, hogy éljünk. Voltak hibák, amit már jóval a cikk megjelenése előtt észrevettünk és nem éltünk a lehetőséggel, hogy felhívjuk a figyelmet ezeknek a hibáknak időbeni kijavítására. Kezdjük ott, amikor a bajai és a kecskeméti Ti-’"én-vállalatok egybeolvadtak. A bajai közponMit kellett tapasztalnunk a felszámolás alkalmával/ Felszámolták a Bajai Tüzép Vállalatot és az itt alkalmazás, ban volt ad mV a? -a í/ dolgozókat új munkahelyekre osztották Iw Jutott belőlük Kecskemétre is.’ Ezt a fontos munkát úgy végezték el, hogy abba nem vonták be sem a városi pártbizottságot, sem az alapszervezet vezetőségét, amit aztán ", f»Js,’'á?v'o'ást követő taggyűlésen a párttagság jogos kritikával is illetett. Ea most nézzük meg, mit mutat a gyakorlat? Az átadást és átvételt végző három elvtára caak szakmai vonalon vizsgálta meg a dolgozókat. Mivel az alapszervezet véleményét nem kérték ki, igy olyan személyek is jutottak vezető szerephez, akik politikai szempontból nem lettek volna kívánatosak. íme az első példa arra, mit eredményezett, hogy a Pártot mellőzték és a Párt nélkül oldották meg a feladatokat. A hiányosságok azonban ugyanilyen mértékben megtalál- hatók a vállalaton belül meg- oszló osztályokban is. így a kereskedelmi osztálynál. Míg Gerö elvtárs 1949-ben ötéves tervünk megindulása előtt döntő feladatnak jelölte meg a váilalatvezetőaégek számára a forgótőke sebességét, mint az 5 éves terv egyik legfontosabb alappillérét, ugyanakkor azt kell látnunk, hogy a Kecskeméti Tüzép.en belül ezt semmibe sem veszik, A telepekre megérkezett áruk néha hetekig ott vesztegelnek. Miért? Mert eladási árát nem közük. Ami aztán maga után vonja, hogy száz és száz vásárlót el kell küldeni, mert a telepek nincsenek birtokában az áru eladási árának. Ez a kérdés néha már úgy nézett ki, mintha szabót álás folyna. tot felszámolták és a Bajához tartozó valamennyi telepet Kecskeméthez csatolták. Az egész felszámolást, az átadást, átvételt három személy végezte. Beregi elvtárs a Kereskedelmi Központ részéről, Kovács elvtárs a Kecskeméti Tüzép vállalatvezetője és Doszkocs elvtárs, a Bajai Tüzép volt vállalatvezetője. Mind a három elvtársat a Párt állította a gazdasági életnek ezekre a forkos őrhelyeire. Munkájukon keresztül érdemelték ki a dolgozó nép bizalmát és a dolgozó nép megbecsülése juttatta őket vezető funkciókba. Mikor a szokásos havi telepvezetői értekezleten ezt a kérdést felvetettük és kértük ennek az ügynek kivizsgálását és az illetékes személy felelősségre vonását, elodázó válaszokat kaptunk. A hibákat elkendőzték és mindent félremagyaráztak, aminek az lett az eredménye, hogy a meglevő hibákra újabb hibák Halmozódtak és senki sem vizsgálta ki, nem szánt-szándékosán történik-e ez. Mit bizonyít ez? Bizonyítja azt, hogy az alapszervezet mellőzésével a központban teljesen eltompult az éberség. A vállalatvezetöség nem kíséri figyelemmel a kereskedelmi osztály munkáját. Ha kritikát kapott, a hiba védelmére kelt, ahelyett, hogy azt kivizsgáltatta volna. A Népújság hasábjain keresztül kellett rádöbbennünk arra, hogy „fontosabb a Miklós bácsi névnapja”, minthogy a telepre megérkezett áru eladási árát közöljék. De most nézzük meg az ellenőrzési osztályt. Ennek az osztálynak a legkomolyabb szervnek kellene lennie a vállalaton belül, Sztálin elvtárs azt mondotta; „Az ellenőrzés, nek olyannak kell lenni, hogy a gazdasági funkciókba beállított kádereket, akiknek még nincsen meg a szakmai képzettségük, ellenőrizzék, irányítsák, segítsék munkájukban azok az elvtársak, akik magasabb funkcióba lettek beállítva és szakmai képzettséggel rendelkeznek, nehogy munkájukban eltolódás mutatkozzék a népgazdaság érdekeit szolgáló tervszerűségben.” Népgazdaságunk fejlődése során újabb és újabb feladatok elé kerülünk és ezeknek a feladatoknak végrehajtása helyességét csakis az ellenőrzés fokozottabb gyakorlásán KÉPES HÍRADÓ A moszkvai „Kompresszor”-gy ár egyike a főváros élüzemeinek. A képen A. Petrov Uomszomolistát látjuk, aki az üzem egyik legjobb munkása és évi normáját kétszeresen teljesítette. A Román Népköztársaságban olyan hatalmas munkálatok folynak, amelyek Románia felszabadítása előtt elképzelhetetlenek voltak. Az egész román nép büszkeséggel tekint a Duna- Fekete-tengeri csatorna építkezési munkálataira. Ennél a hatalmas munkánál Is megmutatkozik a szovjet nép önzetlen segítsége. Képünk: a Duna-Fekete-tengert csatorna munkálatainál az egyik hatalmas szovjet gépet ábrázolja munka közben. üiemelkedo eredményeket értek eS nz örmény kolhozok Szovjet-Örményország kolhoz- pirasztjai az elmúlt mezőgazda- sági évben mind a terméshozam emelése, mind pedig az állattenyésztés fejlesztése terén kiemelkedő eredményeket értek cl. A köztársaság kolhozaiban jelentősen kiszélesedett a gépek hasznú- fala. A nerbajászétszki körzet magast ek véső hegyi kolhozaiban a tudósok segítségével Q kclhozpa- r asz tok fagyálló gabonafajtákat termeltek. Az élenjáró kolhozok hektáronkénti átlagos búzatermése 25—30 mázsa volt. Az aszLralld és az oklyembcriáni köi- zetekben csaknem ; minden kolhoz többmjllió' rubeles jövedelmet ért ci. A Pártoktatok Háza előadásai Jan ‘J én d. u. t> órakor. ,,A Bolsevik Párt útja” címmel — párttagok, tömegszervezeti tagok, szervezeten kívüliek számára. (Városháza tanácstermében.) Jan. 11-én d, u. 6 órakor: » Kommunista magatartás, igaz hazafiság” címmel — középfokú propagandista szemi náriumvczelö! és hallgatói számára. (Városháza tanács termében.) Előadó: Jlabas Mihály elvtárs, a Megyei Pártbizottság káderosztáivéral: titkára.
