Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-28 / 23. szám
A menyei páríbizntiság zásxla '« áll a dolgozók szeme elölt A gépállomások kongresszusi versenyében a csáfaljai gépállomás tört az élre A vállalt 26 erőgépből eddig már 16-ot kijavítottak A pártkongresszus tiszteletére hazánkban a dolgozók tízezrei tettek felajánlásokat. Ezek a felajánlások bizonyítják, hogy dolgozóink; párttagok és pártonkívüliek egyaránt, átérezték a kongresszus jelentőségét. Ezért fokozottabb munkával készülnek Pártunknak e nagy seregszemléjére. A kongresszusi versenyben a gépállomások is résztvesznek. Megyénk gépállomásai közül a csátuljaj a fegjonb. Itt helyesen szervezték • meg az erőgépek kijavítását. Idejében igényelték az anyagot. A, brigádmunlkát és a javítások beütemezését tervszerűen oldották még. Igyekeznek a napi feladatok mellett (a szerződéskötés és az oktatás) a kongresszusi íeiajánlásokDan szereplő vállalásokat sikerre vinni. A gépállomás vállalta, hogy a 26 erőgépet és a munkagépeket február 24-re kijavítja. Vállalta továbbá, hogy az alkatrészek cseréjénél, valamint az erőgépek javításánál az anyag- lakarékosságot és e selejtcsök- kentést a legnagyobb mértékbeli megvalósítja. A 26 erőgépből eddig már 16-ot kijavítottak és minőségileg át is adtak. A további 10 gép, va lamint a munkagépek kijavítása, már annyira előrehaladj hogy a javítás befejezése február 24-ig mindem nehézség nélkül megtörténhet. Az erőgépekhez már csak .a hiányzó alkatrészek beszerzése szükséges. A csátaljai gépállomás párosversenyben áll a dusnoki gépállomással. Énben a versenyben a dusnokiafe lemaradtak. Rossz u. szervezték meg a javítási brigádot, nem szélesítették ki kellőképpen a munkaversenyt, vagyis nem fektettek kellő sú.yt a válla- .ások teljesítésére. Jellemző a dusnotkj gépállomásra, hogy még egyetlenegy gépet sem adtak át minőségileg. A dusnokiaknak ko. molyabban kell venni a versenyt, mert minden vállalás csak annyit ér, amennyit abból megvalósúa- nak. A kongresszusi versenyben legrosszabbul a kecskeméti gépállomás áll. Itt úgy az erő, mint a munkagépek kijavítását nem jól szervezték meg. Nincsen brigád-mozgalom. Az anyagigénylést későn adták be. A: egész munkára jellemző a szervezetlenség. Megállapítható az, hogy megyénk gépállomásai erősen lemaradtak a szerződéseik kötésében. A megye egész területén mindössze 23.1 százalék van teljesítve az előirányzatból. Ez azi bizonyítja, hogy gépállomásaink nem fogják elég komolyan ezt a kérdést. Különösen megmutatkozik a felelőtlen munka a szatmári, a kisszállást és a tiszakécskej. gépállomásokon. Ezek leghá ul kullognak, a szerződéskötésben. Va.amenmyi gépállomás csak úgy lúd eleget tenni a kongresszusi felajánlásainak, ha a vállalt 100 százalékos szerződéskötést maradéktalanul teljesíti február 24-re. A jelenlegi javítási és oktatási munka mellett döntően tonlos a gépállomások részére az, hogy biztosítsák a tavaszj munkák si- Kerét, . Kmiadacsou a kongresszusig I. típusú csoportot alakít az előkészítőbizottság Kunadacs utcáin kőkeményre fagyott a föld. Az útszélf árolman vastag jégpáncél borítja a vizet. Metsző koraesti szél söpri végig az utcát. A göröngyös úton két ember siet egymás mellett szótlanul, a tanácsháza felé tartanak. A szél ve arcukba csáp. Lépteiket meggyorsítják. Szemüket húzzák a báránybőr .kucsmát. — Cudar ez az idő — szólal meg Nagy Pál munlkaórdemrendes középparaszt, s megszaporázza lépteit. — Igen, ez még a kutyának js rossz. Node, már nemsokára odaérünk — fonja továub társának ki nem mondott gondolatát Nagy József. 0 is meggyorsítja íéptejt. Szavak, félbeszakiiott mondatfoszlányok szállnak a hideg szélben. Ebből tudható meg, hogy a Nagy-testvérpár miért is megy a tanácsházára ily kemény időben. Ezt az utat 5k már többször is elhatározták. Még sem mentek el. Gondolkoztak, vájjon jó is lesz-e az? Ezelőtt két héttel történt, eztán, hogy Nagy Pál a helyi pártszervezet küldötteként a járási konferencián ígéretet tett a Pártinak. Azt mondotta, hogy ha a faluban megalakul a termelő- szövetkezeti csoport, elsők között lesz, aki belép. Addig is azou igyekszik majd, högy a kongresz szusig megalakítsanak egy új tszcs-t. Amikor * konferenciáról haza jött, gondolkozni kezdett. Hogyan is kezdjen hozzá. Beszélt a testvérével. Nagy Józseffel, ö js nenne lett volna, de hát a többieik mit szólnak majd hozzá? Rövidesen ezt is megtudták. Amikor a dolgozó paraszttársaik előtt legelőször felvetették a csoport megalakításának gondo-la.át, azt látták, hogy bizony nehezen megy. Benne volnának, de azért nagy az ingadozás. Többen még nincsenek meggyőződve a nagy. üzemi gazdálkodás helyességéről. Ez azonban nem keserítette el őket. Beszéltek Ujszászj Józseffel, « tanács helyetteselnökével, az ián meg segített a járás! pártbizottság is. így lassan a felvilágosító munkán keresztül létrehozták a, előkészítő bizottságot. Azóta már öten vannak. S valamennyien kö- zépparasztok. Ma is éppen azért jönnek össze, hogy megbeszéljék »■tovább| teendőket, így beszélgetve értek a tanács- házához. A Szél mintegy utolsó rohammal még felborzolja kucsmájuk azSréV dg az% belépitek a tanácsháza meleg szobájába. Bent már hárman ü'nek a,z asztalnál. A Nagy-testvérpárra várakoztak. Leülnek s megindul a beszélgetés. — Most már valamennyien együtt vagyunk — szólal meg Ujszászi József. — Igen. Rátérhetünk arra, hogy megbeszéljük, a teendőket — erősíti meg Ujszászi megállapítását Varga Imre. A oeszélgetés lassan megindul. Majd megállapodnak a végleges előkészítőbizottságban. Elnöknek egyhangúlag megválasztják Ujszászi Józsefet. Megállapodnak abban is, hogy a kongresszusig megalakítják az I. típusú termelőszövetkezeti cső portét, — Nézzük csak meg, mi is a feladatunk — veszi át a vezetést Ujszászi József, iaz előkészítőbizottság elnöke, — Az a tennivalónk, hogy mi egyenként meglátogatjuk üzdkat, akik már szívesen beléptiének a csoportba. En a magam részéről két tagot beszervezek. — En is beszélek a szomszéddal — mondja jd. Durizsán Péler — Ö már régóta gondolkozik a társasgazdálkodáson, csak még ag a baj, hogy nem é-rtj egészen, hogyan is működik a tszcs. Hát én megmagyarázom majd neki. — A Nagy-testvérpár sem marad el a többiek mögött. Varga Imrével együtt elvállalták, hogy ők is egy- egy csoporttagot beszerveznek. — Ha jól visszük a munkát, akkor rövidesen már tizenhármán leszünk — szólal meg lelkesen Nagy Pál. Két nap alatt 18 új Szabad Nép-előfizetőt szereztünk Arról szeretnék beszámolni, hogyan végeztük népnevelő munkánkat a Szabad Nép terjesztéséért. Munkánk során lelátogauuk a Poek Nándor-, a Itókus- és a Nagy Isjván-utcák által körülhatárolt rész házait- Két nap alatt IS új előfizeiőt szereztünk Pártunk lapjának. Kilátogattunk Rajta Ferenc tanácstaghoz is. Rajta Ferenc tudatában volt annak, mit jelent a dolgozó nép bizalmából tanácstagnak lenni Egy évre fizetett elő a Szabad Népre. így nyilatkozott: — A Szabad Nép olvasása egyet jelem a mindennapi munka sikeres teljesítésével és a Párttal való mindennapos beszélgetésével. Jászén b* vits Sándor, a Magasépítési V iparostanulója maga kérte a szüleit, fizessenek eló a Szabad Népre. — Tanulásomat segítitek vele elő. Mindent, amit a Szabad Népből tanulhatok, jól alkalmazhatom majd DlSZ-rounkómban —' mondotta. Ahol csak jártunk, mindenütt szeretettel fogadok bennünket. Sikerült újabb olvasókkal gyarapítani Pártunk központi lapjának hatalmas olvasó, áborát. Megyei Antal, Dési András- né, Baja; az V. körzet nép nevelői. Egész népünkkel mi is készülünk a pártkongresszusra — íriák a kerekesvházi inLdmüvesszövctkezetböl Soha nem felejtem el azt a napot, amikor és is jelen lehet, tem az országos SZOVOSZ küldöttgyűlésen. Az ország minden részéből összesereglettek Itt a szövetkezeti tagok, egyszerű dolgozó parasztok, férfiak éa asszonyok, hogy megtárgyalják ■zövetkezeteink további feladatait, Szüleimmel együtt a felsza íadulás előtt a cselédsors keserű kenyerét ettem. Most érez Igazán, hogy a dolgozó nép vette kezébe a szövetkezeti mozgalmat Is. Azelőtt csak a munka volt a miénk. Előfordult egyszer, hogy mint cselédgyerek megkívántam egy almát, amely a fa alatt már amúgy is pusztulásnak volt kitéve. Arra azon. ban már nem volt módom, hogy elfogyasszam, mert özv. Farkas Zoltánná földbirtokos „libériás inasa" észrevette és alaposan el. náspágolt. Hát ez volt a ml sorsunk. Csak a felszabadulás óta vál. tozott meg az életünk. A kül döttgyülésen résztvettek gyári munkások Is, akik szintén hozzászóltak a beszámolókhoz. Az ő felszólalásuk Is bizonyította,, hogy csak a munkásság és a dolgozó parasztság legszorosabb együttműködése biztosítja szó. clallzmusimk további építését. Itt jöttem rá arra, hogy a ml szövetkezeti mozgalmunknak Tizennégy napig üdült Lillafüreden Gál Endre. a csátaljai Budai Nagy Ántal-csoport tagja —• Szabadsági — köszönt az utcán Gál Endre. Süvegje mélyen bent üj a homlokába. Bajusza kuszáit szálain hópihék ülnek. Tekintetéből mosojygó fény csillan. Kabátjának zsebéből elővonja kezét, hogy kezetíoghasson Gál Endre a csátaljai Budai Nagy Antal-termelőszövetkezeZ tagja. A beszélgetés során boldogan újságolja, hogy az évvégi elszámolás során 9500 forint készpénz jutott a számára. Külön hangsúlyt ad szavainak, amikor megjegyzi: „és ezen felül vannak még az egyes termények' Gál Endre a csopoüt legjobb és leglelkesebb tagjainak sorába tartozik. Jó munkájáért méltó .megbecsülésben is volt része. Tizen, négynapos üdülésre nyerít- beutalást Lillafüredre. Nem régen tért,haza. Még mindig az emlékek, a gondtalan és örömteli napok hatása alatt áll- Amikor ezt a szót ,,Lillafüred" kiejti, az emlékezés lázrózsái ülnek ki arcán. — Azt a tizennégy na pót, amíg élek, nem fogom elfelejteni, — mondja. — Egg ma- gamfajta szegény paraszti ember a múltban mikor is gondolhatott volna ilyesmire. Üdülés, Pihepés. Lillafüreden... Látszik rajta, nem js tudja, hol kezdje. Talán ott. hogy amikor megérkeztek Lillafüredre, hát Gál Endre földbegyökeredzett lábakkal állott meg az elébe meredő szálloda előtt. Szinte önmagától ikérdezte Itt jogot lakni? Itt fogok élni, ebben a mesebeli, hétlábon forgó gyönyörű kastélybanf De aztán, látva, hogy csak megindultak a többiek befelé a széles üvegajtón, hát ő Is beljebb került- Szeretettel és udvariasan fogadták őket. — Kelten kerültünk egy szobába, Hófehér ágy, jó meleg, vég- felen ragyogás és tisztaság. Mondtam is magamban: — Na, Endre, ha, most ide kerülnének a pókhd- sú bankárok, meg az ezerholdas földbirtokosok, nagyot néznének, miként fordult a, világ. Do hát így is van ez rendjén, nyugtattam meg aztán magamat. Miénk ma minden, a dolgozóké. A gyár, a föld, a bánya. A miénk ma mindem, ami egykor a kizsák- mányalóink kényelmét szolgálta. A becsülettel végzett munka méltó jutalma így jut megbecsüléshez A mi államunk, a dolgozó nép állama, a jól megérdemeli! pihenést és üdülést is biztosítja. Hiszen bent van ez a mi Alkot- mányunkbam is. Gáj Endre, amint mondja, másnap már nagyon „megbarátkozott" Lillafüreddel. A pihenésen kívül mindenre te Hőit idő- Mindenre volt alkalom. Pihenésre, szórakozásra, beszélgetésre, tanulásra. Gáj Endre nagyon ösz- szebarátkozott egy csanádapácai termelőszövetkezeti taggal. Töri a fejé!, de nem jut eszébe a neve, — Pedig nagyon összemelegedtünk. Nagyon összebarátkoz- tunk, meg is ígértük egyinásnak, jó trtunkdnkkal egon leszünk, hogy jövőre újból összetalálkozzunk. Lent jártak Diósgyőrött, Miskolcon. Voltak moziban, színházban. —- Tudja, az ilyen egyszerű paraszti ember, min^ amilyen én vagyok, azt hitte, hogy álmodik. Nem lehet ez igaz. Mikor a miskolci színházban voltunk — ejnye, lám, a darabnak a címét is elfelejtettem —, meg -is csíptem a karomai. Nem akartam elhinni, hogy ébren látom mindazt a sok szépet, ami a szín pádon előttem lejátszódott. De aztán ráeszmélem. Bizony, ez mind igaz. Boldogan verődtek össze’ tenyereim, sót a többiekkel együtt én is kiáltoztam: — hogy volt, hogy volt. — Nekünk, dolgozó parasztoknak, így épül, így szélesül boldogabb és szebb jövőnk, — mondja a további beszélgetés során Gál Endre. — Boldog öröm tudni azt, hogy gyermekeink nem fogják megismerni azt a kegyetlen életet amelyben nekünk a múltban részünk volt. Vállalnk a megaláztatásban görnyediiek meg és csak akkor egyenesedtek ki, amikor a felgyülemlett harag és kétségbeesés tnár robbanásig feszült. De nem lehetett semminek sem hangot adni. A cs&ndőrszurony, mini árnyék, követte kizsákmányolőin- kat. És a szurony, a fegyver „boldogabb" vége rögtön lesújtott, mihelyt ajkunk panaszra nyriott- Gál Endre napokig nem győzte elbeszélni a tizennégy naP élményeit Büszke örömmel hallgatták a csoportban. még sokat kell fejlődnie, nogy azt a fokot elérje, ami a Szovjetunió szövetkezeteinél már megvan. Most, amikor egész népünk ké szül a pártkongresszusra, én, mint a kerekegyházi földműves- szövetkezet tagja, munkaiéi, ajánlást teszek, hogy ezzel is tanúbizonyságát adjam annak hogy én is készülök Pártunk « aagy seregszemléjére. Vállalom, hogy még 25 kát hold szőlőterülettel fogom növelni a szölőcsoport területét. Egyetértek azzal a határozat tál, amely az üzletrészek feleme lését tette magáévá- Elvállalom, hogy 20 üzletrész befizetését fo gom biztosítani a szövetkezet tagságán belül. En la magamévá teszem a minisztertanács határozatát e takarékosságra vonatkozólag Vállalom, hogy 100 mázsa vas hulladék összegyűjtését biztosítom. Azonkívül egyéb hulládé- kok gyűjtésében is segíteni fo gok, Termelőszövetkezeti mozgat munkát azzal fogom elősegíteni, hogy Kerekegyházán, a most újonnan megalakítandó termelő- csoportba, amely Kun-pusztán létesül, 5 tagot szervezek be. Elvállalom, hogy szölőcsopor- toknál a bor- és szölöátvételre szóló szerződéskötést 100 kát. hold területre fogom biztosítani Napjaink egyik fontos kérdé se az ellenség elleni harc. Községünkben is a kulákok ádáz gyűlölettel igyekeznek megakadályozni a békés építő munkát. Számos példát tudnék felsorolni. amely aljas tevékenységüket igazolja. Például K, Kovács László lculák, aki feketén vágta le disznóját, vagy Skultétl Íjász, lő kulák, aki sertéseit kenyérrel etette. Nekünk, szövetkezeti tagoknak tehát az oeztályharcról sem szabad megfeledkeznünk. En ezzel kapcsolatban azt vállalom, hogy még fokozottabban fogom ellenőrizni a kulákok tevékenységét, hogy még idejében meg tudjuk akadályozni a fenti példákhoz hasonló cselekményeket. Végezetül kérem a bácskis- kunmegyei összes földműves, szövetkezet vezetőségét és tag, ságát, hogy csatlakozzon vállalásaimhoz, hogy ezzel elősegítsük szövetkezeti mozgalmunk fejlődését és ugyanakkor szó. cialista hazánk építését. Oberfrank János Kerekegyháza. Sztálin müvei közel négymillió véldányban A Román Munkáspárt kiadó vállalata Sztálin müveit eddig 3,796.626 példányban jelentette meg. A legnagyobb páldányszá mot a. Szovjeunió Kommunista (bolsevik, Pártjának története rövid tanfolyama érte el, amelyet eddig 730,536 példányban adtak ki,
