Bácskiskunmegyei Népújság, 1951. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-24 / 19. szám

Ötéves a Társadalmi Szemle* Irtás Rákosi Mátyás Amikor alig háromnegyed év. vei hazánk felszabadítása után Pártunk elhatározta, hogy tudó- Hiányos folyóiratot indít, a cél. kitűzések és megoldandó felada­tok szorosan összefüggő ttek a magyar kommunista mozgatón, sajátos viszonyaival, 25 esz­tendős kíméletlen és véres fasisz. ta elnyomá után nemcsak legá lis lett Pártunk, de a szó szoio. értelmében egyik napról a má­sikra vállaira zuhant a hatóra romjai közt vergődő ország talp- raállításának és vezetésének minden gondja. Ha a Magya, Kommunista Fárt ebben a ne. héz történelmi helyzetben nagy­ban és egészben meg tudta ol­dani a rá háruló feladatokat, annak döntő tényezője, hogy a legfelelósebb munkát végző ve­zetőt alkalmazni tudták a mar . xi-lenini tanításokat, aikaimazni tudták abban a formájáoan, ahogy a bölcs Sztálin e tanoka. továbbfejlesztette, elmélyítette cs külön a második világháború utáni viszonyokra kidolgozta. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy SztáliD elvtárs e felbecsül­hetetlen jelentőségű munkáján s gyakorlati útmutatásain a.a- puitak sikereink. S kiK.nrca.cak, vereségeink, melyek a harcok folyamán értek bennünket, ieg- töooször abból fakadtak, hogy nem tudtuk jól a magyar viszo­nyokra alkalmazni Lenin-Bata lin tanítását. * A Magyar Kommunista Pár. funkcionáriusainak és tagjainak zcme azonban öt esztendővel ez. ' előtt nem ismerte a mana-.cnini elmélet alapjait, sőt az elmeiet jelentőségével sem volt tisztá­ban. Egy negyedszázadon át légmentesen elzárták Hortüye.í a magyar munkásosztály szeies tömegeit a szocialista elmélettől Egy egész új munkásgeneiacxo állott előttünk, melybe mélyen behatolt a sovinizmus, sőt a fa­siszta métely, A feladat nem. csak az volt. hogy azonnal íca- vegyük a harcot az ellenség ideológiájával s szembe szegez­zük velük a kommunista elméle. tét, de még külön meg kellett . értetnünk az elmélet jelentősé­gét, azt a lenini megállapítást, hogy élenjáró párt csak az is. hét, melyet élenjáró elmélet ve­zet. Rá kellett világítanunk ar­ra a korszakalkotó munkára, mellyel tanítónk, a nagy Sztá. lin a marxizmus-leniuizmusí minden téren gazdagította, mé­lyítette, s az eseményekkel kap­csolatban a szó szoros érteimé­ben napról napra továbbfejlesz. tette. S végül fel kellett állíta­nunk a követelményt, hogy a magyar kommunisták ne csak azt tanulják meg, hogyan Keli sokat szenvedett dolgozó né piink talpraállítására és feleme­lésére sikerrel alkalmazni a ma gyár viszonyok közt a lenini­sztálini tanokat, hanem magún is járuljanak hozzá ennek az elméletnek a továbbfejlesztésé, hez. A „Társadalmi Szemlé”-nek, mint Pártunk tudományos folyó­iratának, jelentős szerep jutott e munkában. Ma, öt esztendőre visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy a magyar kommunisták döntő része megérti a lenini sztálini elmélet fontosságát. Ezen túlmenőleg, száz- és száz. ezren sajátították el kezdő vagy magasabb fokon magát az elmé­letet is. A magyar kommunis­ták, de az egész magyar dolgo­zó nép a nagy Sztálin munkájá­nak gyakorlati eredményén ke­resztül nemcsak megérezték, de meg is értették, hogy e világra, szóló tetteket nemkevésbbé ha­talmas, szilárd elmélet füti és vezeti. A felszabadító Szovjet­unió ennek a gigászi lenini-sztá­lini elméletnek gyakorlati meg­valósulása. A magyar munkás, földműves, mérnök, orvos, tu­dós tulajdonképpen az utó só esztendőben, mondhatni az utol só hónapokban kezdi felfedezni, hogy számára milyen kimerít­hetetlen kincsesbányát jelent a Szovjetunió gyakorlatában meg valósult lenini-sztálini elmélet. Ezen a téren elmondhatjuk, hogy a magyar dolgozó nép tu lajdonképpen most fedezi fe. újra a Szovjetuniót, most gylir- közik neki, hogy minden térer megismerje és hasznosítsa a szovjet tapasztalatokat. Sza munkra világos, hogy e tapasz -alatok gyakorlati átültetéséi- js hasznosításával együtt jár an sak az elméletnek és módszer aek az eisajäinasa, aikáuiiaz- -a és továbbterjedése, mely lei -íet és életet lehel a gyakorlat­ba, mely füti és vezeti a gyakor .atot. A mi dolgozó népünk, élén £ magyar kommunistákkal, a Ma. gyár Dolgozók Pártjával, eduig .cnyegéöen sikeresen meg tudt- oldani azokat a felaaatoKac, melyek elő a fejlődés állította, —oben az erechntoyoen megmu­tatkozik a „Társadalmi Szemle” őtesztendös munkája is. Megál­lapíthatjuk, hogy nagyban és egészben megfelelt a várakozá­soknak, jórészt beváltotta a hozzáfűzött reményeket, gyöke, rét tudott verni s sikeresen já­rult hozzá a lenini sztálini címé- ,et és gyakorlat terjesztéséhez .lazánkban. Ami az öt év előtti célkitűzéseiből jórészt a jövőre maradt, az a lenini-sztálini el­mélet továbbvitele a magyar ta pasztalatok alapján, eredeti munkákkal. Az elmúlt esztendők részben kinevelték azt a gárdát, melynek továbbfejlődése re­ményt nyújt arra, hogy a közéj- években ezt a nehéz, de fon.oc ős szükséges munkát is meg­kezdhetjük, Amellett az, ami öt évvel ezelőtt nehezen eíérnetó célkitűzés volt, ma már nem egy -éren kevés. Tovább kell men. :űnk, mert a fejlődés új felada okát állít a gyakorla-t és az el­mélet elé egyaránt. Az elmúlt 5 esztendő a szocialista mozgalom hatalmas győzelmeinek sorosa ta volt. Létrejöttek Európában a népi demokráciák, a Német De­mokratikus Köztársaság. Ázsiá­ban a hatalmas kínai nép a Kí­nai Kommunista Párt vezetésé, vei szétzúzta ,az t&merikai impe .'ialisták bábjait s kivívta függet­lenségét, szabadságát. Hogy ez a vüágtörténelmi esemény mi- .yen lendületet adott a gyarmati ás félgyarmati népek szabad .ágharcának, azt éppen ezekben a napokban tapasztalják az ame­rikai agresszorok Koreában. S tapasztalják szerte a világon a gyarmatosító imperialisták, akik ázás fegyverkezéssel, a harma. dik világháború kirobbantásávai .karják megállítani és vissza- 'ordítani a fejlődést. A béke negvédésének problémái, a ka. zafiság s a proletárnemzetközi ág elválaszthatatlan összefüg­gései és kölcsönhatásai, az im­perialista ideológiának leleple zése, az imperialisták terveinek, londorlatainak helyes megvilágí tása, a legközelebbi idők fonto: feladata marad s a „Társadalmi Szemlére” ebben a munkában nagy szerep vár. Külön figyel met és erőfeszítést igényel az imperialisták jugoszláv lánco.- kutyáinak, a „szocialista” álarc­ban garázdálkodó Tito-banda „teóriáinak” és aljas gyakorlata eak felfedése és kipellengérez$- se. S végül, de nem utolsó sor­ban, erőteljesen meg kell növel, ni azoknak a kommunistáknak a számát, akik a lenini-sztálini elméletet a maguk munkaterme tán, a mindennapi élet gyakor­latában alkalmazni tudják. Ezeknek a száma örvendetesen nő s az ő működésük eredmé­nye mutatkozik meg népi demo­kráciánk, szocialista építésünk sikereiben. A növekvő* felada­tok, a nemzetközi helyzet és ez osztályharc éleződése azonban e téren is gyorsabb iramot kö­vetelnek Parancsolóan megkö­vetelik, hogy e téren is jobban közelítsük meg példaképünket, a -íagy Bolsevik Pártot. A Bolsevik Párt kisebb funk cionáriusai, a járási, falusi tit­károk zöme nagyszerűen tudja alkalmazni a lenini-sztálini el. -aéletet a mindennapi aprómun -.ában. Nem engedi meg, hogy -z agitációban vagy propagan- .ában ez az elmélet elvájjon a gyakorlattól. Ellenkezőleg, úgy ..kalmazzák az eiméletec, hooJ _z természetesen elválasZthaca.. anui össze van nőve és együtt .eientkezik a mindennapi gya .oriati munkával. Az egyszerű ..úrttag vagy pártonkívud dol­gozó naponta a saját tapasztala. -uból győződik meg arról, hogy -z elmélet a helyes gyakorlat Ki­vonata, általánosítása és tovább­vitele, hogy a gyakorlat szaka- katlanul megerősíti, igazoi.a a- ■hál életet s hogy minden új ta­pasztalatot az elmélet azcnnai magába szív, feldolgoz és ViSz- szairányít a gyakorlatba. En­nek a lenini-szcáiini munkamóu szernek az alkalmazása hozza létre a szovjet ipar és mezogaz. .iaság szédületes eredményeit. A háború pusztításainak gyors likvidálása, a győzelmek a mun­ka frontján, melyek úgy meg- döbbentették az imperialistákat és halomra döntötték viíágurai- mi spekulációikat, eivá.ají-ha­tatlanul összefüggnek a bolsevik elméleti aprómunkával, jelzői, mutatói ennek a mintaszerű munkának. A Magyar Dolgozók Pártjá­nak fej.ouase mos- ért cda, hoby rátérhetünk járási és falusi ká­dereink megerősítésére s neve. lésükre végre annyi energiát és figyelmet fordíthatunk, amennyi elengedhetetlenül szükséges. Rá kell nevelnünk járási és falusi vezető elvtársainkat, hogy gyor­san sajátítják el az elmélet és gyakorlat olyan egységét, ahogy azt - a Bolsevik Párt hasonló Vártmunkásai olyan mesterien alkalmazzák. Meg kell tanulni- ok a mi elvtársaínknak is, hogy az elméleti munka, az agitáció, a propaganda helyességét, jósá­gát szinte azon nyomban, szám­szerűleg le lehet olvasni a ter­melés, a begyűjtés, a szántás vetés adataiból. S megfordítva: minden eredmény a termelés frontján igazolja, erősíti, gazda­gítja az elméletet, új szempon. tokát és érveket, szélesebb per­spektívát ad az elméletnek és az agitációnak. Nem szorul különö­sebb bizonyításra, hogy milyen fontos szerep, milyen hálás mun­katerület vár ezzel kapcsolatban a „Társadalmi Szemlé”-re. Befejezésül még egy kérdést szeretnél^ újra felvetni. Ot esz­tendővel ezelőtt a „Társadalmi 3zemle” egyik legfontosabb fel­adatául a kommunisták fegye .erűre nevelését jelöltük meg. .’ártunk akkor még fiatal volt, a kommunista fegyelem elsajátí lása, a hozzánk áramló százez. rés új tömegek fegyelmezése alyan problémát jelentett, amely- lyel Pártunk minden szervének foglalkoznia kellett. A kommu- ústa fegyelem, magatartás, jel­lem, páldamutatás és egyéni oátorság ma újra előtérbe ke rült Pártunkban. Ráirányítottuk a figyelmet azért, mert viszony­lag békés fejlődésünk, viszony, ag könnyű gazdasági é3 politi­kai sikereink negatív, karót ádalai kezdtek mutatkozni. Je- entkezett az a hangulat, hogy úgyis minden jól megy, nem kell ide a szigorú párt- és állam­polgári fegyelem. Helyenként la­zaság, hanyagság, megengedhe­tetlen anyagiasság, sőt korrup­ció ütötte fel a fejét. Az ellen­ség erre rákapcsolt, Ugyanak. kor élesedik a nemzetközi hely­zet, az imperialisták mozgósít, ják hazánkon belül megmaradt erőiket. A szocializmus építése n falun élezi az osztályharcot, a kulák, a spekuláns minden kö­vet megmozgat ellenünk. Világos, hogy az élesedő hely. zet fokozott követelményeket ál­„Magunkévá tettük falun a szocializmus építését“ A dunavccsci járás íermelccsoportjai felkészülnek a pártkongresszusra Lelkes csoportgyülések papír, rávetett elhatározásai azok a ie velek, amelyekben a dunavecse. ’árás termelőcsoportjai számol, nak be kongresszusi készülődé sükröl. Valamennyi vállalásban, -nunkafelajánlásban ott van a tagság szeretete, hálája az iránt a Párt iránt, mely megmutatta nekik is a jövő, a felemelkedő- útját a nagyüzemi gazdálkodá son keresztül, S a hála, a párt- kongresszusra való készítődé- nindegyiküknél egy formába r jut kifejezésre: még jobb mun­kával erősíteni tovább a csopor­tot, még vonzóbb példává tenni magukat a még kívülálló egyé­nileg dolgozó parasztság számá­ra. , A dunavecssi A-kotm viy-1 csoport Rákosi elv társhoz inté­zett levelében ezeket írta: — Tudatában vagyunk a hárt kongresszus jelentőségének. An nak minden egyes határozata jtés lesz a háborús uszicókra, erősíti a béketábort. Mi ezért a pártkongresszus tiszteletére vál aljuk a következőket: A rendelkezésünkre álló rom- .pület anyagából 2 ló befogadá­sára alkalmas istállót helyreál­lítjuk. Kertészetünkben az öntözőcsa­tornákat február 22-re elkészít, jük. A most induló munkaszer. vezési és munkaegységszámolási tanfolyamon résztveszünk. Vállajuk, hogy a kívülálló dol­gozó parasztokoó-l 10 családot a csoportunk tagjai közé szerve- zünk. | A sold Szikra-csoport 80 hold szántóföldi öntözéses te­rülethez szükséges vízszolgálta­tó berendezését a pártkongresz- szus napjára üzemképes álla­potba hozza. Vállalják még, hogy a tervezett 30 hold diny. nyeföldre szükséges 100 kocsi kertészeti trágyát beszerzik és a helyszínre szállítják. — Munkavállalásunkkal öt. éves tervünk második évének sikerét akarjuk biztosítani — ír. ják a csoport tagjai — és ezen keresztül népünk, családunk még boldogabb, virágzóbb életét. Az apcstaai Dczca­osoport az ipari munkásságot akarja követni, amikor munka, .elajánlást tesz. — Meg akarjuk mutatni ra. gaszkodásunkat, hűségünket -’értünkhöz. De ezt nemcsak s:.a. lakkal, hanem tettekkel bizo- jyítjuk, mint a munkásosztály. Pártunk kongresszusára v ál­aljuk, hogy rendbehozunk két JO férőhelyes istállót, elkészít­jük a kertészethez szükséges aelegágyakat. A központi épü ,et előtt lévő hidat és a kerítést Kijavítjuk, a csoport, új irodája, használható állapotba hozzuk Kivesszük részünket a Szabad Nép-előfizetésgyüjtésben. Meg­tanuljuk a munkaegységszamo. lást, a most induló gazdasági tanfolyamon pontosan résztve. 3zünk. Vállalásainkat kommunista öc. csülettel, ígéretünkhöz híven tel­jesítjük! A szalliszentmaitani I Békéért­termelöcsoport is felsorai» _.k a pá rtkongresszusra jó munkával készülők soraiba. Egy 300 hízó befogadására alkalmas hizlaldát február 22-re helyreállítanak. A még kívülálló dolgozó parasztok, lói 10 családot beszerveznek. A csoportszemináriumon megaka dályozzák a lemorzsolódást. A gazdasági udvart, különös te. kintettel to, takarmánykazlakra, egész éven keresztül példás rend­ben tartják. A felsorolt munkafelajánlások elvégzésére versenyre hívják • szomszédos dunavecsei Alkot, mány-csoportot. — Mi a szocializmus építését falun magunkévá tettük- Tud­juk, hogy Pártunk kongresszu. sának eredménye csak akkor le. hét teljes, ha a szocializmus épí­tését az egész dolgozó nép tá­mogatja falun és városon egy. aránt. A jakabszállási gépállomás gép javítási versenyre hívta a megye összes gépállomásait A jakabszáüásí gépállomás januári termelési értekezletén a gépállomás összes dolgozói téli gépjavítási versenyre hívta ki a megye összes gépállomásait. Felajánljuk, hogy 1951 feb­ruár 24-re, Pártunk kongresszu­sára a gépállomás összes erőgé- peit, munkagépeit, valamint a avaszi kampányhoz szükséges összes segédeszközöket 100 szá­zalékig kijavítjuk. Az erő- gépek kijavítását lelkiismere­tesen, szakszerűen végezzük, hogy tavaszi szántásban, a téli tavítá3 hibájából gépkiesés ne forduljon elő. Vállaljuk továbbá, hogy javítás közben az erőgé­pek, a munkagépek helyes Ke­zelését úgy elsajátítjuk, hogy a jövőben szaktudás hiánya miatt gépkiesés ne fordulhasson elő. Gépállomásunkon a most meg­újított tárcsaösszeállítási mód­szert február 24-ig az összes tárcsánkra felszereljük, az újí­tás rajzát pedig eljuttatjuk a többi gépállomásoknak, mert az újítással jelentős időmegta­karítás érhető el. Vállaljuk, hogy a gépjavítá­sokhoz csak a legszükségesebb alkatrészeket használjuk fel, s a legnagyobb takarékosságo. alkalmazzuk a géptisztításho szükséges tisztítóanyagoknál. Gépállomásunk dolgozói í többi gépállomás dolgozóit kö­vetve, felajánlásukat a kitü zott időre maradéktalanul végre­hajtják, hogy jó munkánkkal mi is előbbre vigyük a párt- kongresszus sikerét és a szó cializmus építését. B. Molnár Sándor, Fodoi János, Kovács Károly 'lt párttagjaink, a népi demo­krácia minden hive elé. Most új­ra több fegyelemre, pél-damuta tásra, áldozatkészségre, bátor kiállásra, éberségre és elszánt, ságra van szükség. A „Tál sa­laim! Számié” nejt célkitűzése ezen a téren ma még aktuálisabb, mint öt evvel ezelőtt. Jó megol­dásától függ nagyrészben, hogy hazánk az imperialisták s csat­lósaik minden aknamunkája da cára szilárdan haladhasson to­vább, a 800 milliós béketábor hü tagjaként az eddigi úton, 3 szocializmus építésének útján újabb sikerek, újabb győzelmek felé. * Bakos! elvtárs cikke megjelent a Társadalmi Szemle jubiléris számá­ban. Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom