Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-17 / 212. szám
A természet átváltoztatására a szabadszállási öntözéses növénykísérleti telepen ezévben 10 ezer talajvizsgálatot végeztek Békena "jgi illés Kecskeméten Kecskeméten december 17-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel békenagygyűlés lesz a Katona József Színházban. A beszámolót Joború Magda, a Béke Hive! II. Világkongresszusának magyar küldötte tartja. Magyar tiltakozó jegyzékek sorozatos jugoszláv határsértések miatt Az ember Ősidőktől kezdve megfigyelte és tanulmányozta a növények életét. Gondozta a aö. vényeket és megtanulta nevelni őket. Később a tudomány haladásával növénynemesltő telepe, két állított fel és ezeken a növénykísérleti telepeken lgyeke- zett olyan növényeket kitenyészteni magának, amelyek legjobban megfeleltek a klímának. Mankóban a „bibe-csőszök“ Hazánkban a növénynemesi, tés hatalmas eredményeket hozott mezőgazdaságunk számára. Sokan nem is gondolnák azt például, hogy a föld nedvességtartalma milyen hatalmas mértékben befolyásolja a termés- eredményt. Az agrárbiológia és a növénynemesítés apostolai azonban már régóta kísérleteznek ezen. A felszabadulás óta ezen a téren is megváltozott a helyzet. Kormányzatunk igyekezik a legnagyobbfokú támogatást megadni a tudomány képviselőinek, hogy igyekezzenek behozni azokat a mulasztásokat, amelyet a feudális Magyarország ural évszázadokon át elkövettek. 48 fajtán kísérleteznek Jelenleg Magyarországon hat öntözéses növénykísérleti telep van. Megyénkben Szabadszálláson van ilyen telep. Tizenhét katasztrális holdon folyik a ki. sérletezés. Egy-egy növényféleségnél négyféleképpen adagolják a vízmennyiséget. Négy táblába vetik el ugyanazt a növényt. Az első táblát szárazon hagyják, a másodikat minimális vízmennyiséggel látják el, a. harmadikat normálisan öntözik, végül a negyedik táblába dupla vízmennyiséget eresztenek. A víz Uyennemü adagolását az öntözöcsatoroák biztosítják. Feladat az. hogy meg tudják állapítani, hogyan viselkedik a növény és a talaj a különböző öntözési módokkal szemben. Ebben az évben a kísérleti telepen 10.000 talajvizsgálat történt. A telepen tavasztól őszig 18 személy dolgozik. Nyolcvan-féle növénnyel kísérleteznek. Csak búzából van 45- féle fajta, árpából 18. Az öntözési kísérletek alapján meglepő eredmények születtek. A bánkúti búzánál például az öntözetlen területen 10 mázsa, minimális öntözésnél 14 q, normális öntözésnél 16.5 q, a túlöntözött területen pedig csak 13 q termett. A Fleischmann 481-es búzánál a kísérletek folyamán rájöttek, hogy a minimális öntözésnél várható a legjobb termés, tehát ez a fajta jól bírja az aszályos esztendőt. A magyar saékás tájfajta búzánál érdekes eredményre jutottak. Ez a fajta búza száraz talajban 10 q-át, minimális öntözésnél 16 q.t, normális öntözésnél 15 q-át, tűlöntözésnél 17 mázsát termett holdanként. A rozsnál a minimális öntözésnél kaptak legnagyobb termést. Az ágasbúzából 100 magot kapott a telep és az 1589 kalászt termett. A lennél a kísérletek bebizonyították, hogy a normális vízmennyiség biztosítja csak a jó termést, öntözetlen területen elpusztul a len, minimális öntözésnél 21 mázsát, normális öntözésnél 28 mázsát, végül a túl. öntözésnél csak 10 mázsa termést eredményezett. A cukorrépánál a legjobb eredményt a minimális öntözés adta. Ugyan, ekkor a takarmányrépánál az öntözetlen területen csak 200 mázsa termett, míg megfelelő öntözéssel 800 mázsát is elértek holdanként. Növényhonosítás Borbiró Fülöp a telep vezetője, aki nagy odaadással foglalkozik a hazánkban még nem termesztett növények meghonosításával. Érdekes kísérleti A jugoszláv forradalmi emigránsok rádiója hírt ad arról, hogy Jugoszlávia dolgozó paraszt- jai szabotálják a Tito-Jasiszták vetési ..terveinek“' végrehajtását- Szkoplje vidékén a „tervben" elOirányzott vetésterületnek csupán tizenhét százalékát vetették be. Hasonló a helyzet az ország más vidékein is- A helyi bizottságokban dolgozó, néphez hü emberek, a gép- és traktorállomások munkásai is, segítik a dolgozó parasztok harcát a Tifo-klikk ellen. Megrongálják a traktorokat ét egyéb mezőgazdasági gépeket. Maguk a Tito-fasiszták is alany a gyapot, a kenáf, amely a juta pótlására alkalmas, valamint a guml.pityp&ng, amelyből nyersgumlt állítanak elő. Mindkét utóbbi növényt a Szovjetunióból akarjuk hozzánk la áthonositani. A gyapotnál, a bakhátas művelésnél száraz esz. tendöben Is Jó termést lehet elérni, mint azt a kísérletek is bebizonyították. Hatalmas segítséget nyújt a telep dolgozóinak Micsurin és Liszenko elmélete. Az eddigi eredményeiket is nagyrészben ennek köszönhetik. Á telep vezetői a kiváló micsurini jelszó alapján dolgoznak, amely így szól: „Nem várhatunk könyör- adományt a természettől, kikényszeríteni tőle azt — ez a mi feladatunk.” Vár azonban egy másik feladat is kutatóinkra. At kell adni tudásukat dolgozó tömegeinknek. Az elért eredmény leggyorsabb gyakorlati átvitelére minden eszközt meg kell ragadni. Szabadszálláson a telep vezetősége igyekszik is elérni ezt a célt. Sajnálatos azonban az, hogy dolgozó parasztságunk részéről nincs meg a kellő érdeklődés. Eddig meddők maradtak az ilyen irányú kezdeményezéseik. A helyi pártszervezet és tanács is igyekezzék támogatni kutatóinkat ebben a kérdésben. Mert Micsurinnak, előbb említett nyilatkozata nemcsak a tudományok művelőit, hanem a mezőgazdaságban dolgozók millióit szólítja fel a nép érdekét és dlcéCiSégét szolgáló építő munkára. kénytelenek bevallani, hogy bizonyos vidékeken a rendelkezésre álló traktoroknak negyedrésze sem dolgozik. Felhívás Felhívjuk a dolgozók figyelmét, hogy a Kecskemét és Félegyháza között húzódó vülamos távvezetéket a villamos erőmű feszültség alá helyezi. Tekintettel, hogy a vezetékben nagyfeszültségű áram lesz, felhívunk mindenkit, hogy a vezeték érintése életveszélyes és halálos Városi VWamoamü. A Jugoszláv kormány határszervei, mint Ismeretes, sorozatos provokációkat és határsértéseket követnek el a magyar határ0n. A magyar kormány az elmúlt két év folyamán már nem kevesebb, mint 32 jegyzékben követelte e fasiszta módszertt határsértések megszüntetését. A jugoszláv hatóságok azonban semmit sem teltek, hogy e határsértéseknek véget vessenek, sót a magyar határszervek megrágalmazásával igyekeztek a figyelmet elterelni az egyre sűrűbben megismétlődő támadásokról. Legutóbb a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma több alkalommal jegyzékben fejezte ki erélyes tiltakozását a sorozatos határsértések miatt. A Magyar Külügyminisztérium szeptember 26-án kelt jegyzékében 12 határ- sértést sorolt fel, október 20-án 0 újabb eset miatt tiltakozott, december 8-án 44 további provokáció miatt kért elégtételt, december 12-én pedig a jugoszláv határszervek 12, Időközben elkövetett szándékos határsértését tárta a jugoszláv kormány elé. Az e jegyzékekben részletesen felsorolt és körülírt esetek is azt bizonyítják, hogy a jugoszláv határszervek tervszerűen törnek a magyar határőrök életére, az őrszolgálatot végző magyar határőrökre jugoszláv Kerületről sorttizeket nyitottak, rakétákat lőttek magyar területre, hogy a kazlakat felgyújtsák, a műszaki berendezéseket újra meg újra megkísérlik szétrombolni. A jugoszláv határőrség rendszeres kémtevékenységet folytat é* ennek keretében állandóan fényképezik a magyar határvidéket. A tervszerűen előkészített határsértések sorozatában a legutóbbi eset az a durva provokáció, melyet egy kétmotoros Jugoszláv repülőgép november hő 28-án Magyarország légiterébe behatolva elkövetett és amely ellen a külügyminisztérium december 14-i jegyzéke Jelent be erélye» tiltakozást. A magyar jegyzékek leszögezik a magyar kormánynak azt as álláspontját, hogy a határsértések e szakadatlan sorozatát tudatosan szervezett provokációknak tekinti, amelyek újabb bizonyítékai a jugoszláv kormány agresszív magatartásának és ellenséges politikájának. Amidőn a magyar kormány jegyzékeiben Ismételtem megállapítja. hogy e cselekmények elkövetéséért a felelősség egyedül a jugoszláv kormányt terheli, követeli, hogy e minősíthetetlen provokációknak vessenek véget és a tetteseket vonják felelősségre. Békefasoroh A bratislaval kerületi népi bizottság kezdeményezésére Bratislava vidékén mindenütt megindult a gyümölcs, és erdei fák ültetése. Áfákat az országutak mentén ültetik és békefasoroknak nevezik el. A faültetési akcióban résztvesznek a népi bizottságok, a Népfront összes szervezetei és az országos jellegű szervezetek helyi csoportjai. A faültetési akciónak igen nagy sikere van. A környék lakossága lelkesen kapcsolódik bele a mozgalomba, hogy hozzájáruljon a vidék fásításához és egyben a békefasorok létesítésével békevágyának Is kifejezést adjon. Tanfolyamok a* írástudatlanság felszámolására November 1-én Albánia minden részében megindultak az Írástudatlanság felszámolására szervezett tanfolyamok. Az előirányzat szerint a tanfolyamokon összesen 70 ezer írástudatlannak kellett volna résztvenni. Számos körzet aizonban vállalkozott arra. hogy a területén lakó valamennyi Írástudatlant bevonják a tanfolyamokra és így a létszámot jelentősen felemelték. Az írástudatlanság elleni küzdelembe aktívan bekapcsolódtak a tömegszervezetek te. A jugoszláv parasztok szabotálják a lito-fasiszták vetési terveit RÁCS MÖGÖTT E z a kis történet abból az Időből való, amikor az urak országában „hazátlan bitangok" voltak azok a munkások, akik kenyeret, munkát követeltek és nem elégedtek meg a puszta követeléssel, hanem szívós harcba álltak a fennálló rendszerrel. Börtön, bitó volt a felelet az alulról jövő követelésekre: enyhébb esetben kardlap, gumibot próbálta befogni a tétlenségre kárhoztatott dolgozók száját. A börtönök nem fogytak ki a kommunista lakóktól. 1935—36-ban én Is lakója voltam a gyüjtöfogháznak. Az épületet előbb még nem láttam. Most is csak belülről ismertem meg, mivel zárt autóval, az úgynevezett „meseautóval” tettem meg az utat a „Markóból" tizenöt utltársam- mal együtt. „Zsiványok” és politikai foglyok együtt voltunk, amíg az út tartott. Egy Idősebb ember volt velünk, aki büszkén emlegette, hogy már ti- zennégy szer megy a gyűjtőbe „pihen, ni”. Egyedül ö tudta, hol halad autónk. Minden kanyarnál bemondta az utca nevét. Tudta, melyik osztályon vannak jó és melyiken rossz fegyörök. Mire a színhelyre értünk, tájékozódtam az új lakásomról. Június második felében voltunk és a meleg a szokottnál is nagyobb volt. Az előző napokban érkeztem meg többhónapos csavargásból. Fáradt voltam a létért való hajszában. Munka már évek óta nem volt. Szüleim sem. Ügynökösködtem, de csak éppen hogy éltem valahogy. Fiatal éveim úgy mentek egymás után, hogy sem nekem, sem a társadalomnak nem volt haszna belőle. A jövő kllátástalanságát a Szovjetunió léte és erősödése tette bizakodóvá. Ez tett öntudatossá és harcossá. Tudtam, ezt nem elég érezni, ezért keményen kell harcolni, de legfőképpen: tanulni. A vizsgálati fogságban töltött Idő alatt megtudtam, hogy a politikai foglyokat nem viszik munkára és magánzárkában „ülik” le a büntetésüket. Ezt az időt tanulással akartam hasznosítani. Erre jól felkészültem. Úgy a szellemi, mint a fizikai táplálékra, két csomagot állítottam össze. A foly. tatását az otthonmaradt elvtársak megígérték. Érthető tehát, hogy kiváncsi voltam a gyüjtőfogházra, mert a tanulási terveimet, csak úgy tudom megvalósítani, ha a körülmények ezt megengedik. Az autóból kiszállva, egy hosszú folyosón sorakoztunk. Az átadással megbízott fogbázőr jelentette az érkezésünkre megjelent fogházigazgatónak: — Igazgató úrnak alázatosan jelentem, tiz zslvány és öt kommunista. Ez a meghatározás hosszú időre adott nekem fejtörést. Hogy a tolvajok nem jönnek emberszámításba, ez rendben van. Nincs olyan társadalom, amelyiknek szüksége volna Ilyen gyüle- vész népségre. Legfeljebb a kapitalista rendet igazolják, mint szükségszerű velejárója. De hová sorol engem és a többi elvtársakat, akik a fennálló társadalmi rend gyökeres megváltoztatásával akarunk magunknak és a dolgozók millióinak jobb életet biztosítani. A hangsúlyból azt éreztem ki és a többi intézkedésből is. hogy mi még olyanok sem vagyunk, mint a „zsiványok”. Még annyira sem vagyunk emberek, mint ők, mert tőlünk óvták őket. Külön állítottak és hárman is vigyáztak ötünkre, nehogy egy szót is kiejtsünk, mert fertőz. A leprásokra hasonlítottunk, akiktől mindenki félt, mert a legkisebb érintkezés Is fertőz, mint a mi elejtett szavunk. M agánzárkámban úgy helyeztek el, hogy a két oldalsó és a felettem lévő lakók zsiványok legyenek. Nehogy a falon keresztül üzenjünk egymásnak. A sétán is ugyanez volt a beosztás. A cellám ablaka magas volt. Ha néha fölmásztam, a kinti vagy a benti őr zavart le. A könyveket, amit magammal hoztam, a fogházigazgató nem engedélyezte olvasásra. Indok nem volt, legfeljebb csak az: kommunista ne tanuljon, Így is sokat tud. Persze csak szerinte, mert a kommunista mindig tanul, míg csak él. A meleg nyári napokat követték az őszi, majd a téli napok. Hideg volt tét. lenül ülni a fütetlen cellában. Olvasni, tanulni sem tudtam minden Időben. Munkát kértem, minek következtében a szabómühelybe kerültem. Ez annyiban jelentett változást, hogy a szokott séta után nem a zárkába, hanem a műhelybe mentem. Ott meleg volt. Voltak vagy ötvenen. Zsiványokon kívül voltak politikai és sajtó útján elkövetett bűntettért elítélt foglyok. Itt Is jól szétszórtak. Legfeljebb a szemünkkel adhattunk jelet egymásnak. A gépek zajától nem lehetett egymás szavát érteni. De ennek ellenére mégis megtudtam, hogy a baloldali szomszédom régi, történelmi nevet viselő arisz. tokrata család egyik díszpéldánya. A neve: báró Orczy Gyula Lajos. Azt U megtudtam tőle, hogy bigámiáért kapott röpke két évet. Úgy mondta el az esetet, mint a világ legtermészetesebb történetét. Tőle nem féltettek. — Nem volt pénzünk és a feleségem beleegyezésével elvettem feleségül egy gazdag nőt, akit a készpénzhozo- mány átvétele után mellőztem. A végén kitudódott kétnejüségem. Pedig a nászéjszakával adósa vagyok. Neki név kellett, nekem pedig pénz. De aztán nem érte be a névvel. Följelentett és ide kerültem. De mér nem sok van hátra. A feleségem irta, van még a pénzből. J ót nevettem a báró úron. Kettőnkön pedig a fogházőr nevetett. Egyszer meg is jegyezte: — Hogy fér meg egymás mellett egy arisztokrata ás egy kommunista? Erre én gyorsan megadtam a feleletet: — 0 a múlt — mutattam a báróra, — ön a jelen — mutattam az őrre, — én pedig a jövő. — Pihent agyával mit ki nem talál — mondta s nevétett az ör. A napokban jutott eszembe ez a kis történet s elhatároztam: leírom azzal a kiegészítéssel, hogy én akkor sem fértem össze a báró úrral, de jó volt látni a pusztulását annak a rendszernek, amelyet képviselt. A világ legszeretettebb embere: Sztálin mondotta: 9 — Az eszmék nem békülnek, — hanem győznek. Es mi győztünk! Csak ezt akartam mondani. Monon F. Dezső 9
