Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-14 / 209. szám
A tanács munkája nyomán pezsdül az élet Kiskunfélegyházán A fordulat éré után Kiskunfélegyházán is megváltozott a helyzet ás elkezdődött az újjáépítés, majd az építés korszaka. Ezt a munkát teljes súlyával támogatták, irányították a kommunisták, majd a Magyar Dolgozók Vártja. Hogy mégsem tudtunk 100 százalékos eredményeket elérni a város fejlesztésében, a dolgozókkal való szorosabb együttműködés terén, anSzáraos községi Ha a régi városházi rendszerben utcák kövezéséről, csatornázásról, vagy járdajavításról Volt szó, terhuszeterpn csak a gazdagabb emberektől lakott részek jöhettek számításba. A tanács 77 ezer forint költséggel 8z OŰOsa- telep és a Békás Járdáit és csatornáit hozatta rendbe. A tanács egyik igen fontos feladatának tartotta a szocialista kereskedő- lem fejlesztését. Itövld Idő alatt gyökeresen megváltoztattuk városunk dolgozóinak élelmiszerellátását. A szervezettebb ellá- tÍ! érdakében számos új községi vállalatot létesítettünk, többek nak legfőbb akadálya a közigazgatásban megbúvó reakció, a régi városházi rendszer fennmaradása, egyszóval a közigazgatás fejlődésének elmaradása volt. Ezt a körülményt számolta fel gyökeresen a városi tanács meg- alakulása. Tanácsunk a Párt útmutatása alapján azonnal szoros kapcsolatot teremtett a dolgozó tömegekkel. vállalat létesült között, húselláiű üzemet, vendéglátó üzeíneket s most 9-éii nyitottuk meg a községi sütőüzemet. Megemlítem még, hogy községi mosodát is létesítettünk, ahol dolgozóink fillérekért mo- sathatnak. (15 ezer forint költséggel átalakítva, mindennapos fürdési lehetőséget teremtettünk a gőzfürdőben és 20 ezer forint költséggel megjavítottuk városunk közvilágítását. Most folyik a Kossulh-utca és a Szabadságtér parkosftása, hogy tavaszra a forró kövek helyén üdo pázsit frissítse fel dolgozóinkat. alatt új iskolatermeket biztosi. t0tt az eddig istállóhelyiségben tanuló szabadságtéri általános iskola tanulóinak és 120 széket juttatott a Constantinum részéve. A népművelési ügyosztály a Szabad Föld iskolakörök szervezésével, Szülői Munkaközösségek, Szülők Iskolája ellenőrzésével és támogatásával segíti dolgozó né- pilDk kulturális felemelkedését. A magam részéről mindig szervezett tizes csoportokban igyek- szem közvetlenül ismertetni feladatainkat és így részleteiben á,bes?élv6 a problémákat, sok egészséges megoldás kerül felszínre, A tanács párton kívüli tagjai rádiószemináriumokan vesznek részt, liogy így fejlesz- szék politikai tudásukat, amely elengedhetetlenül szükséges munkánk jó elvégzéséhezBár voltak hibáink, így a termelési szerződések kötésénél a hiányos felvilágosító munkák, a bős,» Ig ’ltntád főleg a kttlákok nem kielégítő ellenőrzése, az adóbehajtás kezdeti laza kezelése, ezek ellenére a városi tanács eddig minden vonalon hasznosat alkotott. Átérezzük feladataink nagyságát és fontosságát, tudjuk, hogy amit eddig létrehoztunk, csak egy töredéke elvégzendő köteles, sémiinknek. Számtalan áj Üzemet, gyárai kell létrehozni, utakat köveznünk, a várost fásítanunk. új, bővizű artézi kutakat kell íúratnunk, iskolákat, napközi otthonokat, tanyaközpontokat- könyvtárakat létesítenünk. Ezek az alkotások éppen úgy dolgozó népünk kulturális felemelkedését fogják szolgálni, mint a tanács terveiben megvalósításra váró sportpálya, strandfürdő, uszoda építése. Közvilágításunk olcsóbbá tételét szolgálja a közeljövőben a Mátra-vidéki cen- tríilöba való bekapcsolódás. Dolgozó népünk életszínvonalának további emelkedését jelenük a kot szerű fürdőszobás többlakásos épüielek, valamint családi házak építéséTerveink végrehajtásához városi tanácsunk minden munkájához kimeríthetetlen kincsestára jelentenek a szovjet tapasz- faiatok, de nagyon jól tudjuk, hogy az ötéves tervben clő.t.önk álló célok eléréséhez, a béke megvédéséért nein elegendő csak a városi tanács akarata és jó munkája, ezeknek a hatalmas feladatoknak elvégzéséhez városunk minden dolgozójának támogatása szükséges. Kácsor Mikiiig, a városi tanács elnöke Megindult a gyárépítés Kiskunfélegyháza mezőgazdasági város. Az új gyűrépíl közösekkel kezdődött meg nálunk uz Iparosodás. Természetes, bogy a tanács elsőrendű feladatának tekintette a mezőgazdaság fejlesztését és támogatását is. Biztosítottuk az őszi mezőgazdasági munkák idejében való elvégzését. A termelőszövetkezeti csoportok fejlesztésébe is tevékenyen bekapcsolódtunk. Elértük, hogy városunkban közel háromszorosára emelkedett a nagyüzemi gazdálkodásban dolgozók száma és a csoportok földterülete. Itt említem meg, hogy népünk nagy barátjának, a béketábor lángt-l- kű vezérének, Sztálin elvtársnak december 21-iki 71 éves születésnapjára a tanács felajánlása5 között szerepel egy új termelőszövetkezeti csoport megai>‘ki1Ésa is, amelynek előkészítő bízót1 ságát már meg is vá’asz- io'ták és amelyben szép számmal lesznek 'középparasztok is- Mezőgazdaságunk fejlesztésében hatalmas lendületet és segítséget nyújtott az ősszei ná'unli járt kárpátukrajnai magyar k > hezki idöttség és a tanácsban he. lyetfiglaló dolgozó parasztok, így Czombos Pál és Pécsi Sándor középparasztok, ök a tanácsban szerzett tapasztalataikat állandóan kivitték a nép közé és ugyanakkor a dolgozó párásítók közölt szerzett tapasztalataikról a tanácsüléseken tájékoztatták a városi tanácsot. A tanács kulturális téren is komoly segítséget tudott nyújtani a város dolgozóinak. Itt is mellőzve minden bürokráciát. 20 ezer forintos költséggel napok Kigyulladt a villanyfény Bankfaluban így azután magátólértetődö voll, hogy a tanács életében az első nagyobbszabású akciónál, a békekölcsön Jegyzésnél, városunk dolgozói közel 2 és félmilliót jegyeztek. vagyis több mint kétszeresét az elmultéVi tervköl- cSöhjegyzésnek. Míg az ideiglenes tanács első ténykedései közé tartozott, hogy minden bürokratikus formaság mellőzésével azonnali hatállyal bevezettük a város egyik legelhanyagoltabb részében, Bankfaluban, 57.000 forintos költséggel a villanyvilágítást. A tanácsválasztás ünnepnapján ebben a városrészben is kigyulladt a fény. A volt Totnasovszki-féle épületben központi egészségű ázat rendeztünk be, amely a niegye egyik legkorszerűbb és legjobban berendezett ilyen intézménye. Sühösd, Szerelnie és Vaskút rontja le a bajai járás eredményeit A bajaj járásban még mindig nagy a lemaradás a mélyszántásnál, és a termelési szerződések, kötésénél. A községek egész sorában fokozni kell a népnevelő munkát, a lemaradások behozására. A népnevelők a felvilágosító munkát kampányszerűen viszik és ür>! a mélyszántás fontosságát és jelentőségét^ hol meg a szerződéses termelés előnyeit és népgaz. daság{ fonfosságát helyezik az előtérbe. Ezt bizonyítja, hogy például Nemes-nádudvaron, ahol az egyénileg dolgozó parasztok 100 százalékig teljesítették a mélyszántást, a szerződéses>ermc]és- kötésben az előirányzott fele körül topognak. Vagy Hercegszántón, ahol ugyancsak 100. százalékban teljesítették a mélyszántást, o szerződéses termeléskölésben a sereghajtók soraiban kullognak. A legrosszabb eredményt a mélyszán lásnál Csavdy község mutatja. Dolgozó parasztjaink a terület egyharmadánái tartanak. A s-.z-erződéskölés eredményei az elmúlt napokban feljavullak. 1U a népnevelők beszéljenek az Uj Elet-termelőszöveikezetj csoportról, mely már 100 százalékig teljesítette <a mélyszántást. Nem sokkal jobbak az eredmények Bácsbo- kodon sem. Csátajján az egyénileg dolgozó parasztok a mélyszántás és ter- meléskötés felét teljesítették. Dá. vödön jobb a mélyszántás, mint a szerződéses termelés. Felsöszent- ivánon a mélyszántásban marad1 ak el a termelési szerződések megkötésében 100 százalékot értek cl. Nagybaracskán is jobb a mélyszántás, mjnt a szerződéskötés. A legrosszabb eredményeket Sükösd, Szeremlc és Vaskút községek mutatják. Észszerűbb munkamegosztási’ a Textilnagykereskedelmi Vállalafnál Az elmúlt napokban foglalkoztunk több nagykereskedelmi vállalat munkájával. Rámutattunk a hiányosságokra, hogy ezek kiküszöbölésével a vállalatok megjavíthassák munkájukat. A Textilnagykereskedelmi Vállalatnál is fordulnak elő hibák- Az egyik az. hogy késedelmesen szállítják le o~ árut. Panasz futott be Kiskunfélegyházáról és H isk unnia j sárét, hogy a rövidáru osztály ezeknek az árudáknak írét. napig nem küldött árut. Ha a hiba gyökerét keressük, akkor azt kell megállapítanunk, hogy ezért a vállalat vezetősége felelős. A rövidáru-osztályon nagyon sok a munka, a dolgozók azt, megállás nélkül végzik. Itt tehát a munkaszervezés körül van a baj. Úgy néz ki a helyzet, hogy ezen az osztályon kevés a munkaerő- Ezt minél előbb meg kell szüntetni, vagy úgy, hogy más osztályokból csoportosítsanak át munkaerőt, vagy pedig úgy, hogy a vállalat módot keres újabb dolgozók beállítására. A válla- j lat sürgősen oldja meg ezt a problémát-, hogy az árudák áruellátását zavartalanul biztosítsa-' Fejlett állattenyésztés A bácsikiskunmegyei állami gazdaságokban mindezidáig komoly tehenészet nem volt. A nyár folyamán állították fel a garai állami gazdaságban a jelenleg 136 darabot számláló tehenészetek Az ország különböző részein összeszedett állományból sikerült összeállítani majdnem 100 százalékban! egy egyöntetű, fajta jelleg szem-! pontjából is megfelelő tehenésze-) tét. A 2 éves állattenyésztési terv kezdetén örömmel állapíthatjuk1 meg, hogy az eddigi eredmények biztatók. A garai tehenészeiben eddig 112 drb borjú született, amelyet ott is nevplnek fel. A képen bemutatott bikaborjút a kiállításon is bemutatják. A tehenészet jelenleg 15.5 ljter fejési és 11 literes istálló-átlagot ért el, ami mutatja a dolgozók öntudatát is és azt, hogy a 2 éves tervet mindenképpen tel. jesíteni, sőt túlteljesíteni akarják A garai állami gazdaság tehenészet® A tehenészek csoportja A garai állami gazdaság telivér szimentáli törpe bikái Samu nevű, saját tenyésztésű növendékbika
