Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-13 / 208. szám
Állami $a%<las3lg»aiiik december S5I-i vállalásai A bácsbersodi állami gazdaság- ban Szem Nándor traktoristia vállalja, hogy teljesítményét 110 százalékról 120 százalékra emelj és egyben versenyre Hívja Qeigör Antalt, akj a kihívást el is fogadba. Kállai Antal Sztabnyec. traktorával vállalja, hogy december 21-re teljesítményét 11Ó százalékról 120 százalékra fokozza. A Szabadság-brigád vállalja: az összes brigádokat versehyre hívja a gyapotszedés munkálatai* ban. Ugyancsak ebben a gazdaságban a Vörös Gsillag-bfigád vállalja^ hogy a szőlömunkilató- kat 130 százalékról 155 százalékra teljesíti. A fehértói állami gazdaság felajánlotta, hogy a gyümölcsfa-ültetést 110 százalékról 130 Százalékra teljesíti. A borkezelés vonalán vállalták a különféle bőrbetegségektől mentes 100 százalékos minőségű borkczelést. A bácsalmási állami gazdaságban Papp Gyula szőlészeti brigádja vállalta, hogy a gazdaság te4 rületén a takaró^ bujtás, venyige- lehúzás és a tőkék töltését december 8-ig befejezik. A csátaljai állami gazdaság dolgozóinak munkai elaj ánlása Sztálin elvtárs 71-ik születésnapjára A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének titkársága felhívást intézett az MNDSz szervezetekhez, a kultúrcsoportokhoz Az országos népmüveléstigyi bizottság által dec. 21-én kezdődő Országos Téli Falusi Kul- túrversenyek alkalmat adnak arra — mondja többek között a felhívás, hogy a kultúragltációs munkában mutatkozó hiányos. Ságokat felszámoljuk. Felhívjuk szervezeteinket, kul- túrcsoportjainkat, hogy nevezzenek be a kultúrversenyre, vegyenek részt a teljesítmény- versenyben. Szerepeljenek a kör. zeti, járási, megyei bemutatón. Kapcsolódjanak minél többen a közös kultúrcsoportökba, hogy így összefogva jobb eredményt tudjanak elérni. Ahol a faluban még nincs kultúrcsoport, ott az MNDSz kultúrmunkásai kezdeményezzék a csoportalakítást. Szolgálja a kultürverseny szervezetünk megerősödését, a kultúríorrádalom kiszélesítéséért. Mélyítse el a felszabadító Szovjetunió iránti szeretetet, mozgósítsa az asszonyokat a Párt által elénktüzött felada. tokra, a szocializmust építő ötéves tetvünk végrehajtására, az ellenség leleplezésére, a klerikális reakció aknamunkájának megakadályozására, egyszóval a béke védelmére. A csátaljai állami gazdaság Üzemi értekezletén a dolgozók lelkesedéssel szélesítették a mun. kaversenyt, hogy újabb és újabb eredményeik kiharcolásával készüljenek Sztálin elvtárs 71. születésnapjára. A Petöfi-brigád versenyre hívta a Vörös Október-brigádot i takarás! munkálatok száza- íékbeli elvégzésének túlteljesítésére és minőségi elvégzésére. Ugyanakkor a Kossuth-brigád, a Petőfi- és Táncsics-brigádokat hívta ki versenyre, a mindenkori eredmények 10 százalékos túlteljesítésére és a minőségi munka fokozására. De versenyre hívta a Kossuth-brigád a Szabadság-brigádot is a szölötaka- rási munkálatok 80 százalékos átlagteljesítésére, melyet a Vörös Október-brigád újabb ver. senyfelhívásával 85 százalékra vállalta, hogy teljesíti. A versenylendület szép példáját mutatta a Táncsics-brigád, amikor a gazdaság valamennyi brigádját versenyre hívta, a minőségi nautika 100 százalékos teljesítésére. A brigádokon belül a dolgozók egymásközti párosversenye szélesítette tovább a verseny lendületét. A párosverseny során Szabadi István Gál Józsefet hívta ki a takarást munkálatok és minőségi munka 10O százalékos teljesítésére. Gyenis József viszont Kovács Istvánt, Kititics Eri éhet Tóth Terézt, Ozvald Minályné Tanka Terézt, míg Szegedi Sándor Hetyei An. I \ talt párosverseny célkitűzéseiig | nek 110 százalékos teljesítésére. -1 De nemcsak a szőlőben dolgozók versenylendülete szélese' dett december 21. napjának méltó megünneplésére. A gazdagság más munkaterületein dolgozók is megfogadták, hogy eredményeik növelésével készülnek a nagy nap megünneplésére. Dicső József munkacsoportja versenyre hívta a Győrfi-munkacsopor- tot a dugványrépabetakaritás 120 százalékra való teljesítésére. Engert Antal pedig Nagy Antalt, hogy a répa-munkálatoknál eredményeik növelésével is példát mutassanak a szocialista termelés fokozásában. Az üzemi értekezlet elhatá hozta, hogy szakít azzal a hely. teleh rendszerrel* mely a múltban a versenyek hetenkénti ki értékelését elmulasztotta. — De, ha most ez meglesz — mondja Balazsof János, — en. nek ösztönző eréje munkánknak, versenylendületünknek további kiszélesítését fogja eredmé. nyezni. A minisztertanács határozatát magunkévá tettük és annak túlteljesítésére törekszünk* fogadták a garat Fürst Sándor- termelőszövetkezet tagjai A garat Fürst Sáadot-terme' lőszövetkezet tagjai lelkes örömmel tanulmányozták át a minisztertanácsnak az 1951—52. évekre szóló állattenyésztés és takar mánytermelés fejlesztéséről szóló határozatát. Ha Visszatekih tünk az elmúlt gazdasági érre, önkónte'enül rájövünk aria a hi- bára, melyet különösen a tehén- állományunk takarmányozása te' réu követtünk el. Nem biztosítottuk részükre az állandó nyári zöldtakarmányozást, a roísz munkabeosztás miatt pedig takarmánytermésünk egy jelentős része a késői betakarítás miatt 50 százalékos értékcsökkenést ért el. Ha hibáinkat így fólismérvé és a minisztertanács határozatát megszívlelve fogunk az új gazdasági év munkúlalainak végrehajtásához, jelentősen meg fogjuk változtatni a takarmány-téribe, lést és ezen. keresztül az állattenyésztést is. Megvitattuk és kitárgyaltuk a határozatot é* felismer)tik benne azt, milyen fontos és jeléölős szerep vár termelőszövetkezetünkre is. az elkövetkezendő gazdasági években a tervek valóraváltásában- De nemcsak az állattenyésztés terén kell hibáinkat kiküszöbölnünk, meg kell változtatnunk valamennyi munkálataink eddigi menetét is. Láttuk, az elmúlt gazdasági évben, hogy dacára a? aszálynak, az ötszöri sarabolási kapott Cukorrépánk 06 mázsa terméshozamot adott holdanként, a magángazdálkodás átlagos 40- 45 mázsás terméshozamával szemben- Ha már most okulunk az elmúlt év tapasztalatai^ a jól éts rosszul végzett munkánkon, akkor számunkra egyetlen járható út mutatkozik. A rosszat telje, sen kiküszöbölni, a jót növelni és fokozni. Nekünk különösen az állattenyésztés terén kell nagyobb gondot fordítanunk a most kapott berksirt tenyésztörzjre, annak helyes takarmányozására és gondozására. Mert csak így fogjuk tudni elérni az 1051-es gazdasági év végéra az előírt mennyiség kitenyésztését. Mert ml nem azt akarjuk, hogy az előirt tenyésztési átlagot érjük el, de mi azt gondos munkánkkal túl is akarjuk teJjesítenb Mi, a garai Fürst Sáador-ter. melőszövetkezet tagjai, áttanulmányozva a minisztertanács határozatát, azt lelkesen tettük magunkévá. ígéretet tettünk és' megfogadtuk, hogy azt fokozottabb munkával nemcsak teljesíteni fogjuk, de annak túlteljesítésével akarjuk bebizonyítani, hogy a Párt és Rákosi elvtárj mindentől; számíthat munkánkra. A garai Fürst Sándor-termélő- szövetkezet nevében: Papp Gábor, igazjafősági tag. Halára ítéltek öt japán kommunista munkást A tokiói rádió jelentése szerint í'uktiszimábán a niült év ősze óta húzódik húsz munkás pere, akiket vasútrongálás megszervezésével vádoltak. A vádlottak közölt kommunisták is voltak. A bíróság az ügyészség rágalmazó vádjait elfogadta és öl vádlottal halálra ítélt, ölöt étáp fogyflglani börtönre, a . többiek'í különböző időtartamú elzárásra Mind az öt halálraítélt honim 1 Kisfa. A GAZDA JELLEME Amikor Matvej Fjodorov ott jdr-kel Moszkva magas házai között, nagy magiról az épitőállványröl nézegeti a falak hosszú sorát, gyakran eszébefut az első „igazi építkezése", eszébejutnak az első téglafalak, amelyeket saját Izeiével rakott fél. •. • Bizony hihetetlenül sokat építettek Moszkvában a® elmúlt negyedszázad alatt. Sokat épített ezalatt Matvej Kirilovics is. Vagyon kedvére lehetett a kőműves-szakma, mert előkészítő osztályból mindjárt a nyolcadik osztályba Sorolták. Azonban nemcsak magasabb besorolást kapott a szakmájában. Az építkezési munkálatok egyébre is megtanították. Gyors ütemben végezte az élet iskoláit. Kommunista lelt és a Párt megtanította arra, hogy kelt. értelmezni a munkát. Egyre inkább a gazdájának tekintette magát mindannak, ami körülvette. Valami gyönyörű érzés kerítette hatalmába, amint ott járt az általa felépített lakóházak, iskolák és állomásépületek mellett. Ahogy elmegy a Mozsajsski- ilton, á 11 emeletes vasutas-otthon mellett, hallja a járókelők elismerő felkiáltásait: „De szép ez az épület/“ és milyen jó érzés, hogy ez a dicséret neki, a kőművesnek is szól. Estekben a n apókban Matvejékndt lakdsszenfelőt tartanak. A Horosev-utea, egyik most épülő házába mennek lakni. A házat barátai építették. A Vörös Kapunál mind magasabbra és magasabbra emelkedik egy sokemeletes épület acélváza és az egyik szárnyán már nyolc emelet magasra rakták fel a falat. Csak azt sajnálja Matvej, hogy nem az 0 brigádja építi ezt a csodaszép épületet. Egy másik gondolat azonban hirtelen eltünteti est a kis bosszanlcodásl. Végeredményben 0 minden háznak a gazdája... B a kőműves az új ház gazdájaként megy fel az „idegen'1 épület állványaira. Az első ember• akivel összetalálkozik, egy volt tanítványa• Szakértő szemmel nézi a falrakást.., — Mi azt nem tetszik* — kérdezi egy fülig liabarcsos fiatal legény• — Miért ne? Egészen rendest — válaszol Matvej Kirilovics, aki ugyancsak fösvényen bánik a dicséretekkel. — S hogy álltok a megtakarítással? — A maga munkamódszere alapján dolgozunk, — válaszol neki a legény és előhúzza Matvej nemrégiben kiadott brosúráját. — Mi a végsőkig takarékoskodunk és egyetlen téglát sem, használunk el feleslegesen> — Ez igen! Moot már végkép a hatalmas építkezés részvevőjének . érezte magát■ Ila, Fjodorov, más építkezéshez ellátogat, a kőművesek régi barátjukként üdvözlik• Számtalan építőmunkás ismeri már a nevét. Kezdeményezését mindenütt felkarolták és kezdeményezésének lényegét, brosurájának címe is kifejezi: „A gazda módjára használjunk fel minden egyes léglát.'' Ebben a mondatban benne van Fjodorov. is a m aga egészében, benne van az egész étele, jelleme, társadalmi tevékenysége. — Gondos gazda, aki minden darabka építési anyagban a társadalom vagyonát látja. Amikor egy építkezést meglátogatott, egy fiatal kőműveshez fordult. — Mif tennél, ha ott egy tizkopekes volna? És rámutatott egy szemét között heverő téglára. — 11 á bizony felemeltem volna, — ■ válaszolta az illető. — Látod, iit több mint három flzkopekes hever, mert egy tégla 37 kopeket ér. Társa zavarbajött. Megértette, hogy ez a tégla, kipcs. Megértette, hogy Matvej Fjodorov tulajdonképpen nem is erről az TTTTTfTT?TT7»TTTTTTTTTT?TTTTTTTfTTTTTTTTTTT egyetlen tégláról beszél, haném minden nem gazdaságoson felhasznált anyagról. Gyakran szokott így elbeszélgetni brigádja tagjaival. Arra, törekedett, hogy mindenki lelke mélyéből törődjék az anyaggal Amikor olvasta Lidia Kotabclnyikovának, a moszkvai „Párisi kommün"-cipőgyár szíahánovistanőjének kiváló kezdeményesését az anyagtakarékosságról, valóságos izgalomban élt. Hát még mikor megtudta, hogy Lidia, Korabelnyikova műhelyé az első hónap végén már egy teljes műszakon át megtakarított hulladékanyaggal dolgozott és ebből 4300 pár lábbelit állítottak elő, — akkor azt mondta munkásainak: — Lidia, Korabelnyikova eleinte szintén csak tíz kopeket keresett és milyen hatalmas összegeket talált. — Kát a tégla? — A tégla — színtiszta arany. A hő müve» kill ön számításokat végzett. Kiderült, hogy 1000 téglára mintegy 200 féltégla jut. Majd rájött arra, tiógy a semmivel sem, igazolt pazarlást a normák is jóváhagyják< 415—410 téglánál, amennyi egy köbméter fal felrakásához szükséges, a norma hulladékként 35 darab téglát engedélyez. Hát nem volna, itt más megoldás9 Kém lehetne elérni azt, hogy csupán a fal felrakásához szükséges 884 téglát használnánk elf Miért, az autóvezetők, a kőművesek, a segédmunkások és a szállítómunkások nem dolgozhatnának úgy a szállításnál és a fel- és lerakásnál, hogy ne törjenek téglát? Matvej FjodoroV ismertette számításait munkatársai előtt és valamennyien megértették brigdivezetőjük és agitátoruk szavaiból, hogy mennyi értéket tudnak megmenteni, ha jó gazda módjára végzik Pinkájukat. Ezekben a napokban Fjodorov. brigádja iskolát épített Loszino- Osztrovsskájában. A brigádvezető azt követelte, hogy csal: pontosan annyi téglát szállítsanak az építkezés helyére, amennyi a fal felhúzásához szükséges. Így is történt. Egy köbméter fal felrakására csupán 38} téglát használlak fel. A brigád hulladék nélkül dolgozott, egyetlen felesleges téglát sem használt fel és 13 ezer rubelt tapintottak meg az állam számára. Es v öli a brigád első nagy győzelme. A gazda lelke azonban nem nyugodott. — Mi 40 ezer darab téglát takarítottunk meg. Ka egész részlegünk így fog dolgozni, akkor egy év. alatt 400-000 téglát fogunk megtakarít-aAi. Ez elegendő egy 18 lakásos ház felépítéséhez. A ház azonban nemcsak falakból áll, A többiről azonban gondoskodjanak az ácsok, a stukátúrosok, a festők és a, többiek. Minden egyes szakmában megjelentek Fjodorov, kővetői- Jakovlev ács jött elsőnek a kőműveshez. — Most már minden fahulladékot felhasználunk, — mondotta. Volkov csemperakó jelentősen lecsökkentette a csempózésnél megengedett ,,törvényes1' hulladékot. A stukatúrozók habarcsot, a tetőfedők pedig bádogot takarítottak meg. Az építkezés területét tisztán tartották- Bchol nem lehetett látni többé úgynevezett „építési szemetet“. A gazdák éber szeme mindent észrevett és gondos kezek felemelték a földön heverő aranyat, amely mellett nem* régiben még sokan közömbösen mentek el. Hasonló hírek jöttek más építkezésekről is. Fjodorov kezdeményezését solmn követték. Ezek a, hírek mélységesen megörvendeztették a jó gazdát. Jöttek a hírek, hogy a Vörös Kapu melletti építkezéseknél dolgozó dcsbrigádok többszús köbméter fa- . anyagot takarítanak meg, hol meg azt olvasta, hogy az egyéni takarékossági számlákat már a vitlanyhegesztők, szerelők, esztergályosok és vizvezetékszcrctök is bevezették. Sok tonna segédanyagot és sokszázezer rubelt takarítottak meg. — Ki sem lehet számítani pontosan, hogy mennyit jelent ez j — mondja Matvej Fjodorov, — de úgy érzem, hogy roppant gazdagság ezt \
