Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-10 / 206. szám

I® árt- és Párt ép i t é s Az elméleti pártnapok arról tanúskodnak, hogy as elmélet kérdése elvűlasst hatatlan a gyakorlati munkától Megyénk területén hatalmas érdeklődés mutatkozik a pártok­tatás iránt- Párlíunkcionáriu- saink, párttagjaink mind világo­sabban látják, hogy munkájuk végzésében elengedhetetlenül szükséges a marxiztuus-lenin’z- mus ismerete. Ez a felismerés a politikai Iskolák egyre fegyelme, zettebb látogatásában is megmu­tatkozik, de erről vettek tanul­ságot az elméleti pártnapokoD részvevő és felszólaló evtár- saink is. Az elméleti pártnapok, „A ká­derek marxista-leninista nevelé­sének jelentősége a szocializmus építésében*4 — kérdésével foglal­koztak. Az elméleti pártnap anyagának feldolgozása azért is igen döntő jelentőségű, mivel — kádereink marxista-leninista képzettségének általános emelke­dése mellett — vannak egyes élvtársak, akik ,,úgy vélik, hogy a leninizmus a gyakorlat elsőbb­sége az elmélettel szemben, oly értelemben, hogy a legfontosabb benne a marxista tételek megvaló­sítása, ezeknek a tételeknek „végrehajtása“. — ..Ezek az elv- társak hivatkoznak gyakorlati munkájuk tömkelegére és ezzel igyekeznek elméleti képességük elhanyagolását „igazolni“. — Az Ilyen elvtársak szerencsére egy­re ritkábbak, — de még vannak j A kérdés fontosságára való te­kintettel a megyei pártbizottság az elméleti pártnapok tartását úgy osztotta el, hogy az minden járást érintsen. Pozitív eredmé­nyeknek kell már azt Is értékel­nünk, hogy mind a 16 helyen — habár akadtak hiányosságok is — megtartották a pártnapot. De a pártnapok eredményét nem ezen mérjük le elsősorban, ha­nem annak mozgósító hatásán; azon, hogyan serkentette a párttagokat a marrizmus-leninlzmus fokozot­tabb elsajátítására, az előttünk álló feladatok elvégzésére. Ered­ményesek voltak az elméleti pártnapok, mivel a káderek, el­méleti színvonala emelésének szükségességére való rámutatás- sal, egyben — ami természetes is —• rámutatott a termelés foko­zásának jelentőségére, szükséges­ségére js: így Baján Slezák Er­zsébet elvtársnő hozzászólásában azt mondta: — Feladatunk az elmélet fo­kozottabb elsajátítása, hogy felismerjük teljes egészében a munkaverseny, a termelékeny­ség emelésének jelentőségét. A politikai iskolák eredmé­nyességét ezen kell lemérnünk Az elméleti pártnapok során rámutattak az elvtársak a bóke- harc fontosságára, bogy „a béké­ért szilárdan ki kell állnunk, fel- készülten. mert Tito néhány ki­lométerre van Csak tőlünk. Na­gyon fontos ebben a harcban a tömegfelvilágoslió munka“* —- mondja néphadseregünk egyik honvédje a bajai elméleti pártna­pon. Erről beszél Mélykúton Tör- köly elvtárs Is: — Fontos, bogy tanuljunk, mert a Tilo-propagandát csak A Pártoktatók Háza előadásai December 13-án este 6 órakor a városi tanács termében: „Az atom szerkezete, az atom békés célokra való fel- használása” címmel. Előadó: Molnár Frigyes. December 14-én este 6 órakor kecskeméti városi pártbi­zottság előadótermében propagandisták részére: ,,A Szovjetunió a fcéketábor élén a háborús uszítok ellen.” Előadó: Szabó István. December 16-án délután 5 órakor a városi tanács termé­ben, népnevelő felelősök és propagandisták részére: „A lakosság lakóhelyén folytatott agitációs munka formái és módszerei.” Előadó: Weither Dániel. így tudjuk leleplezni, vissza­verni a kulákság támadását úgy, hogy azt felvilágosító munka kísérje. A békeliarc és az elméleti ké­pesség elválaszthatatlan ságiról beszélt hozzászólásában Horváth Imróné elvtársnő, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozója, amikor azt mondta: ,,meglátszik egyes elvtársak magatartásán, hogy nem képezik magukat; indoko­latlanul távolmaradnak a mun­kából s ezzel a békéért folyó harcot hátráltatják“. Az elméleti pártnapokon tett' hozzászólások döntő többsége alá­támasztotta, gyakorlati példával mutatta be, hogy az elmélet kéydése elvá­laszthatatlan a gyakorlati mun­kától, hogy ahol lebecsülik az elmélet szerepét, ott a gyakor­latban nem tudják helyesen végrehajtani a feladatokat. A vaskúti elvlársak tapasztalata' alapján mondja Csenlár elvtárs: „ha meg akarjuk szilárdítani az állami fegyelmet, akkor arra a kommunistáknak kell példát mu- tatniok — még pedig elsősorban a pártfegyelem betartásával. IIu laza a pártfegyelem — a felada­tok elvégzése elsikkad“. Az elméleti pártnapokon való felszólalásokat igazolja máris az az egységes jelenség, hogy pártszervezeteinknél az okta­tásból kimaradt párttagok égés® sora jelentkezik az ok­tatásban való részvételre, — mint például Baja városában. Csátalján a DISz-titkár az el­méleti pártnap hatására döb­bent rá, hogy ő nem képezi ma­gát, hogy nincs bevonva semmi­lyen pártoktatásba és már a kö­vetkező napon levelet irt a bajai járási pártbizottságnak, hogy ve­gyék fel a szervezett oktatásban részvevők sorába. Az elméleti pártnapok minden eredményességük mellett felmu­tatták a meglévő hiányosságokat is. Az elméleti párt,napokat a járási pártbizottságok nem mindenütt készítették elő. Az előkészítést mindössze „kiértesítéssel végez­ték“ el. Erről mondja Rákosi , eivtárs: ,,kezd kialakulni a párt­munkások olyan típusa, amely mindent a szervezéssel akar meg­oldani, amely lebecsüli az agitá­ció jelentőségét- Lebecsüli, azért, mert már nem tartják fontosnak a tömegjeik meggyőzését, — és ami ezzel szorosan összefügg — a dolgozó tömegekkel való szo­ros kapcsolatot“. — Ez a mun­kamódszer „jellemezte“ a duna- vecsei járási pártbizottságot, ahol a járás területén tartott pártnapok közül egyiket sem — a dunavecseit sem, a soltit sem készítette elő. Az elvtársak lebecsülték az agitáeiós munkát — a töme­gek meggyőzését és i'z megmutat­kozott az elméleti pártnapok eredményében. Az elméleti párt- napok elő nem készítése — a propagandánk lebecsülése, „már pedig ha valami okból elkezd sántítani a pártpropaganda, ha sínylődni kezd kádereink marx­ista-leninista nevelése, perspektí­va nélküli, korlátolt, gyakorlati emberekké válnak“, — tanítja Sztálin elvtárs. MDP Hegyei Bizottság Ágit. prop. osztálya. Karajkó János, A LENINI-SZTÁLINI NEMZETISÉGI POLITIKA GYŐZELME A ROMÁN , NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN ) Az országgyűlés ünnepélyeseit törvénybe Iktatta a béke védelmét Az országgyűlés legutóbbi ülé­sén részleteiben is elfogadta a jövőévi költségvetést és két nagy­jelentőségű törvényt hozott. Az egyik az Alkotmányt módosítja, a másik pedig a béke védelméről szól. A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése annak tudatában, hogy a háború az emberiség mérhetetlen szenvedéseinek forrása, felismerve, hogy a megnöveke- dett háborús veszély elhárítása vi­lágnézeti meggyőződésre való te­kintet nélkül az egész emberiség közös érdeke és hogy a béke biz­tosításához szükséges a világ bé­keszerelő népeinek közös össze­fogása, megfontolta a Béke Hívei II. Vi­lágkongresszusának felhívását és magáévá tette azt a megállapítást, hogy a háborús propaganda súlyo­san veszélyezteti a nemzetek békés együttműködését. Ezért a Magyar Népköztársaság országgyűlése elhatározta, hogy a j béke védelmében a törvény szigo­rával sújt le a háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik. 1. § A népek békéje eben irá- 1 nyúló bűntettet követ el, aki szó­ban, írásban, sajtó, rádió, film úl­1 ján, vagy bármilyen más módon háborúra uszít, egyébként háborús propagandát fejt ki, vagy a hábo­rús propagandát előmozdítja. 2. § Az 1. § ban meghatározóit bűntett elkövetőjét tizenöt évig terjedhető börtönnel és vagyonel­kobzással kell büntetni. Iludapesire érhescit a román népi ének- és táncegyüttes A Román Népköztársaság Or­szágos Tanácsának központi né­pi ének- és táncegyüttese pén­teken érkezett Budapestre. A OJOcTlYOiL-CI V VlOútlgVO A». nácsa és a szervezett magyar dolgozók nevében Forgács Pál, a SzOT külügyi osztályának ve­zetője mondott üdvözlő beszé­det. Az üdvözlésre Sándor Eliad, az együttes igazgatója válaszolt Ünnepelték a magyar és a román nép munkáspártjait és vezetőit, Rákosi Mátyás és Gheorghiu Dej elvtársakat. A Katona József Sz nház műsora : I Dec- 10-én, vasárnap d. u. fél I 1 -kcr; Bécsi diákuk, bérle szünet. December 10-én, vasárnap eslej fél 8-kor: Bánk bán, oérletszüne1. Dec. 11-én, hétfőn esle fél 8-! kor: Bánk bán, Petőfi Sándor-* bérlet. ' | Romániában « román lakosság 1 melleit jelentékeny számban él­nek más nemzetiségű lakosok Is, magyarok, oroszok, férnetek, zsi­dók, szerbek, ukránok, bolgárok, tatárok és mások, j Ezt a tényt a múlt burzsoá- i földesúri rendszere, a nemzeti" sági ellentétek elhinlésére, a nemzetiségi gyűlölködés különbö­ző formálnak felszítására hasz- ! nálta ki. Az állampolitika éles megkülönböztetést tett ,,többségi“ és „kisebbségi“ lakosság közt és a nemzetiségeket kegyetlen ki­zsákmányolásnak vetették alá. Némkevésbbé kíméletlenül nyi" j latkozott meg a nacionalista áramlat a nemzetiségek kizsák­mányoló osztályainak körében sem. A magyar földbirtokos- és tő­kés osztályok által életrehívott sovinizmus, amelyet igen erőtel­jesen támogatott a katolikus egy­ház, a zsidó burzsoázia külön­böző formában megnyilvánult so­vinizmusa, mindez arra szolgált, hogy a különböző nemzetiségű munkásokat egymás ellen uszít­sa és ezzel gyengítse a munkás- osztály egységét és megszilárdít­sa a kizsákmányolást. Az úgynevezett „Erdélyi problé­ma“ különösen alkalmas volt ar ra, hogy ezzel a román és a ma­gyar dolgozókat egymás ellen uszítsák. A burJsoá-íöldesúri rendszer egyaránt felhasználta a magyarellenes sovinizmust és a horthysta revizionizmust, hogy gyengítse a két nép ellenállását a hiitlerizmussal szemben. A Kommunista Párt volt as egyetlen erő, amely fennállásának első percétől kezdve felvette a harcot ez ellen a politika ellen és leleplezte ezt, mint a munkás, osztály elnyomására, szolgáló po­litikát. A Kommunista Párt ál­landó küzdelmet folytatott a so­viniszta áramlatok felszámolásá­ért és a nemzetiségi kérdés de­mokratikus megoldásáért. Amikor Romániát a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította és a demokratikus erők elsöpör­ték Aut0nescu gyűlöletes fasiszta diktatúráját, a Román Kommu­nista Párt vezetésével megterenu tették a nemzetiségi kérdés de­mokratikus megoldásának felté­teleit. Eltörölték a régi, szé­gyenteljes nemzetiségi törvénye­ket és új nemzetiségi törvények­kel megteremtették a tényleges jogegyenlőséget. Mindennek alap­jául biztosították az együttlakó nemzetiségek számára az anyagi boldogulás azonos feltételeit. A földreform egyenlő mértékkel mért valamennyi nemzetiségi dol­gozó paraszt számára- 34 megyé­ben. ahol a nemzetiségi lakosság tömör egységben élt. 149.537 hek­tárt, azaz a felosztásra kerülő föld 21.7 százalékát juttatták a nem román dolgozó parasztok kezeibe. Az új román alkotmány leszö­gezi a nemzetiségek teljes jog- egyenlőségét és büntet minden nemzetiségi vagy faji gyülöletkel- fést. A demokratikus, a lenini-sztá­lini fanokon alapuló nemzetiségi politika meghozta a maga gyü­mölcsét .és órási arányokban bontakozott ki, fejlődőit a nem­zetiségek gazdasági és kulturális élete­Már az 1949 —50-es tanévben >036 elemi iskolában és óvodában, 198 szakmai- és középiskolában rkfaltak a nemzetiségek nyel­vén. A főiskolai oktatásban, .hol azelőtt a nemzetiségek nyel­vén sosem tartottak előadáso­dat. ma — a kolozsvári Bolyai tudományegyetemen, « marosvá- »árhelyl Orvosi- és Gyógyszeré- izeti Egyetemen, a kolozsvári Művészeti Főiskolán és a kolozs- ári Mezőgazdasági Főiskolán fo- yik magyarnyelvű tanítás. A felszabadulás után nyomta­tott először az állam tankönyve­det valamennyi együttlakó n'rn- X’tiség nyelvén. 11 tankönyvek 1 téidányszáma. %,20G.5ő0-re rúg. I 1 Az együttlakó nemzetiségek nyelvén 15 napilap, 42 folyóirat és időszaki lap jelenik meg. Ezek között van S magyarnyelvű napilap és 33 időszaki magyar­nyelvű közlöny. A rádió naponta magyar, orosz, görög. szCrb, bol­gár, jiűis és németnyelvű adáso­kat ad. A Komán Népköztársaság Aka­démiájának tagjai közül számo­sán a különböző nemzetiségekhez tartoznak. Az írószövetségnek is közel száz különböző nemzeti­ségű tagja van és többen közülük a vezetőségben is helyet foglal­nak. A nemzetiségi írók ugyan­olyan támogatásban részesülnek, mint a román írók. Hatalmas vi­rágzásnak indultak a különböző nemzetiségek szíuházai, amelye­ket szintén támogat az állam. A nemzetiségek könyvtárait és kultúrotlhonaiit az állam ingyen látja el könyvekkel. Azokon a vidékeken, ahol a nemzetiségi lakosság száma fe­lülmúlja a 20 százalékot, a köz- tisztviselőknek ismerniök kell a nemzetiségi lakosság nyelvét. — Ugyanez a helyzet a bíróságok­nál is és az igazságszolgáltatás­ban 6500 népbíró működik a nemzetiségek részéről. A szabadság. amelyet a román néppel együttlakó nemzetiségek élveznek, annak köszönhető, hogy Romániát a Szovjet Hadsereg szabadította, fel és hogy a mun­kásosztály, élén a Párttal, tartja kezében az államhatalmat• A szocializmus építésének közös célja, a boldog életért foíytalott harc egyre közelebb hozza egy­máshoz a munkást, a dolgozó parasztot és a becsületes értel­miségit, legyen az bármilyen nemzetiségű. Ez természetesen nincs a reakció kedvére, éppen őzért mindenféle aljas eszközzel gáncsot próbál vetni a jobb élet felé vezető úton. A soviuizmus, a nemzetiségi gyűlölet szítása egyike a legfon­tosabb eszközöknek, amellyel a még fel nem számolt reakció gátat próbál vetni a fejlődésnek. A volt bankárok, tőkések, föld­birtokosok, légionáriusok, kulá- kok és eszközeik, valahányszor önző érdekeiket a fejlődés nyo­mán veszélyeztelve látják, ter­jesztik a sovinizmus mérgét. Regente például a biharmcyyei Remete község alaposan át volt itatva a sovinizmus mérgével, a- itt élő román és magyar dolgozó parasztok egymáselleni gyűlöleté­vel. A népi demokratikus rend­szerben azonban megváltozott a helyzet és a, remetei román és magyar dolgozó parasztság közö­sen harcol a helyi reakció erői ellen. A falu dolgozó parasztjai közösen leplezték le a kulákok aljasságát, akik a nemzetiségi gyűlölködés el hintésével akarlak takargatni piszkos üzleteiket• A dolgozókat azonban ma mái nem lehet megtéveszteni. A kü­lönböző nemzetiségű dolgozók látják és érzik azt a hatalmas változást, ami a felszabadulás óta Románia életében végbement. Tudják, hogy az ország ma már az ő országuk, hiszen Románia nemzetiségre való tekintet nél­kül.. a nép országa. A különböző nemzetiségű munkások, dolgozó Parasztok és baladó értelmiségiek a legnagyobb lelkesedéssel vész­iek részt országuk, a nép orszá­gának megerősítésében, a szocia­lizmus építésében, a békeliarc nap mint nap megújuló, győzel­mes csatáiban. Hangverseny A Kecskeméti Állami Zeneis. kola és a kecskeméti Szenczi Molnár Albert Leánygimnázium .antestülete a két intézmény 'elszerelésének gyarapításán ótékonycélú hangversenyt ren- iez a leánygimnázium díszké­nében 17-én este 7 órai kezdet, el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom