Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-07 / 203. szám
Bőséges jövedelemmel zárta az idei esztendőt előkészítő munkával a fülöpszállási Dózsa-tennelőcsoport « közgyűlések sikeréért! A csoport alakulásának elsőéves évfordulóját ünnepelte Megelégedett, boldog emberek fogadnak bennünket a fülöpszállási termelőszövetkezeti csoportban. Vidám gyermekkacagás tölti be az udvart, lázas készülődés tapasztalható mindenütt. Ma van egyéves évfordulója annak, hogy a csoport megalakult és ebből az alkalomból rendeznek ünnepséget a termelőcsoport dolgozói. Sziics István, a csoport elnöke nagy megelégedéssel és lelkesedéssel beszél eddigi eredményeikről, miközben, körülvezet bennünket az épületekben és megmutatja az állatállományt. jSppes fejnek. 15 darab tehene van a csoportnak. Hófehér köpenyben fejik a teheneket — A tejpénz is hoz havonta 700 forintot a konyhára -— mondotta Szűcs elvtárs. Lovai, birkái és süldői is vannak szép számmal a csoportnak. Jelentős baromíite- nyészetPt is akarnak létesíteni, amelyre kaptak az államtól 8000 forintot. Élenjáró dolgozók A csoportnak vannak, élenjáró tagjai, akik a legtöbb munkaegységet érték el. D. Szabó Imre 300 munkaegységet, Pácsa László 290, id- Tóth József pedig 250 munkaegységet ért el. A Csoportnak három brigádja van. A Lenin-brigádban jó munkát végzett Pácsa Lászlóué, Margó Istvánná, Pász torka Mihályné. A Törckvés-brigádbati jó munkás Árvái József. Az ' Előre-bri- gádbaa Baracskai■ István és Hartha Istvánué járnak az élen. A termelőszövetkezeti csoport a mélyszántást 5 hold kivételével befejezte. Az esti ünnepségen a bevezető műsort az úttörők adták. Jólsikerült jeleneteket, szavalatokat, és mozgalmi dalokat adtak elő- Pintér László tanító nem sajnálta a fáradságot a műsor összeállítására és betanítására, Beszámol az elnök: van otthonunk, fehér kenyerünk, hízónk A műsor után Szűcs István, a csoport elnöke tartott beszámolót.— Sok nehézséget kelleti leküzdeni az elején — mondotta. — Húszán voltunk. amikor megindultunk. 50 katasztrális hold szántó, 8 hold szőlő és 10 hold legelő volt akkor birtokunkban. Azóta sokat fejlődtünk. A fejlődést saját munkánkon kívül köszönhetjük kormányzatunk és a Párt segítségének. Sok támogatást kaptunk a fülöpszállási tanácstól is. Balogh Jánosáé éltük mindig segített rajtunk, ba módja volt rá. Bővültünk 18 ta nyával és ma már 650 katasztrá- lis hold földön gazdálkodunk. De hogyan örültünk, amikor végre otthont kaptunk, amelyben fehér kenyér van az asztalunkon. Minden csoporttagnnk kapott egy- egy 200—250 kilogrammos hízót is. Kimondhatatlan boldogság tölt «I bennünket mindezek után, bigzea ilyenről azelőtt álmodni sem mertünk. Éhbérért dolgoztunk a Auláknál. Most, a félévi elszámolásnál 22 ezer forintot osztottunk szét a tagok között. Egy munkaegységre 23 forint esett- , Mindenki felrubáz- kodot1. Eredményeink láttán sok kívülálló egyéni gazdálkodó lépett be a csoportunkba, úgyhogy ma már hetvenen vagyunk, de napról-uapra vannak új jelentkezők. Nem tagadjuk, hogy vannak nehézségeink, de le fogjuk küzdeni ezeket éppen úgy, mint eddig % és még fokozottabb gondot fogunk fordítani az önképzésre. Tanulni kell valamennyiünknek, még többet, mint óidig. Mert csak fokozott manóval és tanulással fogunk pél- i.u mutatni a kívülállóknak ős A Bajai Nyomda nyerte a Dél-Dunántúli Nyomdaipari Egyesülés vándorzászlóját A Bajai Nyomda dolgozói az elmúlt hónapban 35.000 forintos termelési előirányzatukat 57.000 forintra emelték és megfogadták, hogy december 21.re, Sztá. lin elvtárs 71. születésnapjára ezévi tervelőirányzatukat mara. déktalanul teljesítik. Az üzem dolgozói önkéntes vállalásukkal nagyobb motoros vágógép leszerelését, szállítását és a nyomdában való beszerelését vállalták. Ezzel 2500 forintot takarítottak meg. A Bajai Nyomda üzeme a körzet nyomdái közül elnyerte a Dél-Dunántúli Nyomdaipari Egyesülés vándorzászlóját, amelyről büszkén olvassák a dolgozók a felírást: „Legjobban termelő üzemünk.” A vándor- zászló elnyerésével egyidejűleg a Bajai Nyomda „legjobb dolgozója” kitüntető címét Szabó Antal elvtárs nyerte el, őt követi, mint az üzem második legjobb dolgozója, Einwiller Ferenc elvtárs. November 12-én kezdődtek meg megyénkben a. földműves- szövetkezetek közgyűlései. Az elmúlt hét végén 112 földmü- vesszövetkezet közül már 64 tartotta meg a rendkívüli közgyűlését, ahol új vezetőséget, a közeljövőben létesülő járási választmány tagjait és a megyei küldötteket választották meg. December 17-ig mind a 112 földmüvesszövetkezet megtartja közgyűlését. A földmüvesszövetkezeteknél az új vezetőségnek a megválasztása megjavítja a szövetkezeti munkát, megszilárdítja a vezetést és eleven kapcsolatot létesít a vezetők és a tagság között. A földmüvesszövetke. zeti vezetőségi választások azért is igen nagy jelentőségűek, mert ezek érintik az egész megye dolgozó parasztságának érdekeit. Az eddig lezajlott közgyűlések megmutatták, hogy szövet, kezeti tagságunk a megyében mindinkább kezdi látni a földmüvesszövetkezet fontosságát, látja azt, hogy nagyrészt föld- müvesszövetkezeteink végzik a falu áruellátását. Az értékes! tés terén is komoly segítséget nyújtanak a kis. és középparasztoknak. A termelési szerződések kötésével pedig elősegítik a falu dolgozó parasztságának jobb értékesítési lehetőségét és egyúttal szilárdítják a munkás-paraszt szövetséget. A jánoshalmi földmüvesszö. vetkezet össze tudta kapcsolni az új vezetöségválasztást a gaz. dasági feladatok végrehajtásával. Molnár Antal 16 holdas középparaszt a közgyűlésen vállalta, hogy az eddig lekötött területet 60 százalékkal felemeli. De azt is vállalta, hogy meglátogatja a kunadacsi föld. müvesszövetkezetet, hogy meg. ismerje azokat a módszereket, amellyel a kunadacsi földmüvesszövetkezet eddig 105 szá. zalékos eredményét érte el. Molnár Antal, igazgatósági tag versenyre hívta még az ország összes szövetkezeti igazgatósági tagjait, hogy ki tud több szer ződéses termelést lekötni. A garai közgyűlésen Aladics József dolgozó kisparaszt a béke ügyének nagy kérdését vetette fel és elmondotta, hogy csak úgy tudjuk a béke ügyét igazán szolgálni, ha ahhoz hozzájárulunk munkánkkal, így a termelési szerződésekkel, a mélyszántással, a gabonabe. gyüjtéssel. A földmüvesszövetkezetek közgyűlései megyeszerte nagy érdeklődést váltottak ki a dolgozó parasztság soraiban. Solton több mint 1000 dolgozó paraszt jelent meg, Kunbaracson, ahol a, szövetkezet tagsága 340 fö, 600-an jelentek meg. János, halmán 1200 dolgozó paraszt választotta meg az új vezető séget. A közgyűléseken igen fontos pontként szerepelt az üzletrészek felemelésére szóló javaslat, amely az eddigi 10 forintról tagonként 50 forintra, családtagonként pedig 20 forintra emeli az üzletrészt. Dolgozó parasztságunk megértette ennek a kérdésnek a jelentőségét, mert tudja, hogy minél nagyobb saját tökével rendelkezik a szövetkezet, annál kevesebb állami cél- és tervhit élt kell igénybevenni és így a földműves- szövetkezeteinknél fel nem használt összegeket más területen, fontos célokra fel lehet használni. Különösen jól megértették ennek a jelentőségét a bátyai földmüvesszövetkezet közgyűlésén, ahol a tagság közül öt közép- és három dolgozó pa. raszt fizette le azonnal a felemelt részjegyet. Hasonlóan cselekedett Géderlakon B. Varga. István igazgatósági tag is. CsL kérián vállalták, hogy a közgyűlés napjáig az összes vezetőségi tagok és alkalmazottak befizetik az 50 forintos részjegyeket. A közgyűlések megszervezését a SzűVOSz megyei központ irányítja. Igen nagy segítséget és irányítást nyújtanak azonban a járási pártbizottságok és a helyi pártszervezetek is- Különösen a halasi és dunave- esei járási pártbizottság fordít nagy gondot a szövetkezeti! közgyűlésekre. A pártbizottság egy-egy tagja minden közgyűlésen résztvesz. A körzeti fele- lősök közül is sokan bebizonyították, hogy lelkesen és oda- adóan szolgálják a dolgozó parasztság ügyét. Különösen Kiemelkedik ennél a munkánál Balázs Benjámin, az akasztói földmüvesszövetkezet ügyvezetője, továbbá a kecskeméti föld, müvesszövetkezet ügyvezetői.:, De a közgyűlések előkésztésénél ellenséges aknamunkára is bukkanunk, öregcsertön péL dául a tagság a kulákság uszályába kerülve, ellenezte az üz-t letrész felemelését. Ahol politic kailag jól készítették elő a köz-* gyűléseket, ott a kulákság néni tudta megbontani a tagság sorát, A földmüvesszövetkezet í közgyűlések előrehaladásunk újabb lépcsőfokai. A közgyülé. sek a legrátermettebb vezetők megválasztásával megjavítja K, megerősítik a tagság és a vezetőség közötti kapcsolal ot. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a tagok tevékenyen közreműködjenek a szövetkezet munkájában és ezzel is megszilárdítják a munkás-paraszt szövetséget, szolgálják a dolgozók hatalmát és a béke védelmének ügyét. Ferencz Ernő SzOVOSz megyei titkár rverjuK a hirdeiSinkeí, hogy az us<gba zin . hirdetéseiket mindig a njsgjelenés e őú vai nap Ü2ß*ia seimksli«n -a <.i .1« esíik ezzel tudjuk bebizonyítani, ' hogy csak a nagyüzemi gazdálkodás, biztosítja dolgozó parasztságunk számúra a felemelkedés útját. A felemelkedés útját választották... A. megyei pártbizottság részéről Sarok Antal elvtárs üdvözölte a csoportot az egyéves évforduló alkalmából. Beszédében rámutatott arra, bogy a csoport tagjai Rákosi elvtárs beszédében leszögezett két,-, út közül a fel- emelkedés útját választották. Jő munkát végeztek a csoport tagjai, ezt bizonyítja az> bogy állandóan új belépők vannak. A Szovjetunió segítsége tette lehetővé, hogy kormányzatunk még fokozottabban tud segíteni termelőcsoportjainknak. Most is kaptunk a Szovjetuniótól két kombájnt. Azokat a termelőszövetkezeti csoportokat, amelyek jő munkát végeznek, segíti kormányzatunk aratógépekkcl, gazdasági felszerelésekkel, ájiat- j állománnyal, stb. Termelőszövet. ' kezeti csoportjaink használják í fel a szovjet tapasztalatokat és szovjet módszerekkel tökéletesítsék a termelést. Felhívta még a figyelmet Sarok elvtárs arra, hogy igyekezzen a tagság meggyőzéssel még több tagot bevonni a csoportba. Fel kell használnia a téli estéket a tanulásra, fokozni kell a kulák elleni harcot, különösen fontos ez ma. amikor az imperialisták Koreában az ártatlanok ezreit gyilkolják meg. Még többet kell termelni, hogy gazdagabbá tegyük a csoportot. Ezzel a csoport tagjai a saját életszínvonalukat is emelik. A kormányzat és a Párt mindig segíteni fogja a csoportot a felemelkedés útján — fejezte be beszédét Sarok elvtárs. Juhász László, az MDP járási bizottsága részéről üdvözölte a ■ csoportot- Röviden rámutatott a | feladatokra és biztosította a csoportot arról, hogy a járást pártbizottság támogatja a Csoportot. A beszédek után Szücs Tstván elvtárs. a tszcs, elnöke megköszönte a megyei és a járási párt- bizottságnak az eddigi támogatását és ígéretet tett arra, hogy továbbra is fokozott termelő- munkával és tanulással fogják j vinni a csoportot a felemelkedés I útján. A diadalmas szovjet .filmekről: ■ ERDEI TÖRTÉNET Az „Erdei történet’’ színes, csaknem játékfilm hosszúságú alkotás az erdei folyópartok érdekes lakóival, a hódokkal foglalkozik. / Egy éhes farkas kódorog a behavazott téli erdőben. A jégtakaróval borított folyó partján hőd_településre bukkan. A település a föld fel. színén kis halmocska csupán, alig venni észre. De a ragadozó biztos szimattal kezd hozzá, a hőd-vár ostromához. Orrával túrja és lábaival kaparja a csontkeménnyé fagyott havat. Az üreg mélyén apró hódok riadtan figyelnek fel a zajra, öttagú hódcsalád lakik itt. Házuknak csak a víz felé van kijárata. Ezen szalad ki a hód- anya, hogy megnézze, ki a támadó. A jég egyik kis nyílásán kibújik, körülnéz, aztán fut vissza kicsinyeihez. A farkas végülis csalódottan odébb áll, — a hődtanya bevehetetlen erőd számára. Ami mén nem sikerült egyetlen természetkutatónak sem: a film nézője megfigyelheti, hogyan élnek a hódok odújukban. Jól látható a Ivódok egész település-rendszere, az a célszerű berendezkedés, amely védelmet biztosít számuk, ra az erdei és vizi ragadozók elöl. A kunyhó falát ágakkal támasztják meg és iszappal teszik ellenállóképessé. A telepet gát veszi körül, melyet a hódok kisebb átmérőjű fatörzsekből építenek és ugyancsak iszappal tapasztanak be. Ehhez az építkezéshez maguk vágják ki a fákat is. Eles metszőfogukkal addig rágják körül a törzset, amíg a hozzájuk képest óriási fák ki nem dőlnek. Akkor hozzákezdenek a „feldolgozáshoz”: a kéreg egy részét megeszik, másrészét elteszik tartalékba, a törzset továbbdarabolják és a település helyére szállítják. A száraz földön esetlenül mozgó kis állatok, a nagy feladathoz a vizi utakat használják fel, s ahol viziút nem áll rendelkezésükre, ott ők maguk vájnak csatornákat, olykor még duzzasztógátakat is emel. nek. Kora tavasztól késő őszig szakadatlanul dolgoznak a hódok. Unokájuk oasi csak elemi csapások aka. dályozbatják meg őket, mint a tavaszi árvíz, vagy egy pusztító erdőtűz. A film ezt is bemutatja, hogyan viselkednek ezek az állatok különleges körülmények között. Látjuk, amint a megolvadt hótömeg félelmetes gyorsasággal önti el az erdőt és hajtja vadjait a magaslatok felé. Drámai epizódok tanújává válik a néző. Korhadt fatörzset sodor az ár, egy rémült nyúl keresett menedéket rajta. A következő pillanatban a nyúl a vízbe kerül, egy darabig kétségbeesetten kapa. lódzik, aztán elnyelik a hullámok. A hódok életét nem veszélyezteti az árvíz, hiszen jól úsznak, de hónapokon át épített településüket rombadönti. A 1 ul a j d o n k é p |) e n i „erdei történet” cselekményében éppen egy tűzvésznek Van nagy szerepe. A kis hódok még nem elég óvatosak, ösztönük még nem figyelmezteti őket idejében a veszélyre — s egyikük egy csuka áldozata lesz. A másik két kis hó<j ijedten tovamenekül — és eltéved. Bolyongásuk az ismeretlen erdő belsejében, találkozásuk különböző vadakkal, medvékkel, őzökkel, mókusokkal — jól mutatja ennek a film-műfajnak egyik legjellemzőbb sajátságát: a tudományos témát mozgalmas történésekkel telt keret övezi. A kis hódok erdei barangolása idején rét. tentö vihar támad, villám hasít egy fába, gyors szelek röpítik tovább a lángot, s a megriasztott állatok versenyfutásba kezdenek a tűzzel. A hó. dók „futása” szánalmas cammogás valójában, — az ö igazi hazájuk a vízben és a víz alatt van, de a folyóhoz csak egyik hód jut el, testvére néhány méterrel elmaradt tőle, s hatalmas, lángoló fenyőfa zuhant rá, A. Zgurigyi, a film Sztálin-díjas rendezője, a történet egyes epizódjait egy egységes célkitü. zésnek rendelte alá, a hódok érdekes életmódja- , nak hü ábrázolásával a micsurini biológia egyik alaptételét kívánta alátámasztani: a külső környezet hatása alatt áz élő szervezetek új tulajdonságokat alakítanak ki. A film kedves, humoros részletekben is bö. velkedik, a játékos fiatal hódok „sok ötlettel” egészítették ki a forgatókönyvet. A filmet a kecskeméti Városi Filmszínház december 7—13-ig mutatja be.
