Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-05 / 201. szám

a) az egyes állatfajoknál a következő tenyésztési irányt kell megvalósítani: szarvasmarhatenyésztés ben a magyar-tarka marba mainál jobb tej és hústermelő képességének kialakítása: — lótenyésztésben a lovak munkaképességének, szívóssá­gának a fokozása, valamint a hasznosítási célnak megfelelő testalkat kialakítása; — sertéstenyésztésben a sza­poráig és a fejlődési erély fo­kozása, a hús. és zsírtermelö képesség emelése; — juhtenyésztésben a magyar fésűs és cigája juhfajták meg­javítása, gyapjú, és tejhoza­muk növelése; — baromfitenyésztésben a to­jás. és hústermelés fokozása. b) Az egyes állatfajtáknál az alábbi tenyészkörzetekben akö. vetkező tenyészirányokat kell követni: 1. A szarvasmarhánál az or­szág egész területén a magyar, tarka fajta, ebből Zala, So­mogy, Baranya, Csongrád éa Békés megye területén a gyor­sabb fejlödésü és magas tejho­zam mellett, nagy húshozamú (hús-tejjellegü), az ország töb­bi részén az elsősorban nagy tejhozamú, de emellett jó hús­hozamú (tejhúsjellegü) fajta. 2. A lónál az Alföld déli és keleti részeiben, valamint Nó- grád megyében a nőnius; Bor- sod-Abauj-Zemplén megye észa. ki hegyvidékén a lipicai, a Du. nántúl déli és nyugati megyéi­ben a hidegvérű kin muraközi az ország többi részében pedig a magyar félvér fajta. 3. A sertésnél a Dunántúl északnyugati és déli részén, to. vábbá Békés megye déli részén és Pest megyében a fehér hús­sertés, Békés megye többi ré­• szén, a Balaton környékén, Fe­jér éa Komáromi megye terülő tén a fehér hússertés és a man­galica, a Duna-Tisza közének és Szolnok megyének déli részén, továbbá Csongrád megyében a berk&hire és a mangalica, az ország többi részén pedig mangalica fajta. A hús- és zsírjellegü sertés- állomány százalékos aránya or. szagos viszonylatban az 1951 évben 30-—'70 százalék, az 1952 évben pedig 40—60 százalék le. gyen. 4. A juhnál Bács-Kiskun me gyében a cigája, az ország töb. bi részén a magyar-fésűs fajta, 5 A baromfinál az ország egész területén a fehér, sárga és kendermagos magyar tyúk és a tojástermelő gazdaságok­ban a leghofti tyúk, a teljesen fehértollazatú magyar lúd, a pekingi és a pekingivel javított tehértollazatú magyar kacsa, a bronzpulyka és a sötétebb kékesszürke színváltozatú gyöngytyúk fajta. c) A földművelésügyi minisz­ter a fenti irányelvek alapján részletesen állapítsa meg a te- nyészkörzeteket és ennek során legyen figyelemmel a tenyész­tési és keresztezési célokat szol. gáló zárt tenyészetekre is. A földművelésügyi miniszter gon­doskodjék arról, hogy az 1952. év végéig mindenütt a tenyész. iránynak megfelelő fajtájú apa. állat legyen. Gondoskodjék a tenyésziránynak megfelelő apa­állat. és anyaállatkiválasztás és felnevelés bevezetéséről. 1. A* apaállatellátást úgy szervezze meg, hogy ■m- 1951-ben 70, 1952-ben 75 darab tehénre és tenyészérett üszőre essék egy darab termé­szetes úton fedező bika; — az 1951. és 1952. években /Q természetes úton fedeztetés­re: kerülő kancára essék egy mén; — az állami gazdaságokban 1951-nen 25, 1952-ben 30 kocá­ra, a termelőszövetkezetekben 1951-ben 20,. 1952-ben 25 kocá­ra, a köztenyésztésben pedig 1951-ben 35, 1952-ben 30 kocá­ra jusson &,;y kan. 2. A szar\-asmarha- és lóállo. mány számbeli és minőségi fej. sa ezzel, hogy 1951-ben a fedez­tetésre kerülő tehén, és te­nyészérett üszőállomány 6 szá­zalékát, a kancaállomány 12 százalékát, 1952-ben pedig a fe­deztetésre kerülő tehén- és te­nyészérett üszöállomány 8 szá­zalékát, a kancaállomány 15 százalékát, mesterségesen tér. mékenyítsék. Az 1952. év vé­gére el kell érni azt, hogy a mesterséges termékenyítésnél 15 százalékkal több legyen a vemhesség, mint a természetes fedeztetésnél. Az állami gazda­ságokban és a termelöszövetke. zetekben irányt kell venni a mesterséges termékenyítés ál­talános bevezetésére. IV. Az állati betegségek megelőzése és vissza­szorítása érdekében az állattenyésztési terv célkitű­zéseinek biztosítása végett meg. előző intézkedésekkel és meg­felelő kezeléssel a lehető leg­kisebbre kell csökkenteni az állatbetegségek kártételeit. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a fér. tözö betegségek megelőzésére és elfojtására előirt rendszabá­lyokat (fertőtlenítés, betegsé­gek bejelentése, állatforgalmi korlátozások, hullaeltakarítás, stb.) az állami gazdaságok, ál­lami vállalatok, termelőszövet­kezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok maradékta­lanul betartsák. 1. A mesterséges termékenyí­téssel kapcsolatban meg kell szervezni éa nagyarányban ki kell szélesíteni a meddőség elleni küzdelmet. Az állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek szarvasmarha, és lóállományát negyadévenklnt vemhességre meg kell vizsgálni és a szük­séghez képest meddőségi keze­lés alá kell venni. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmar­ha. és lóállományában fellépő meddőséget működési körzetük ben a mesterséges termékenyt tö állomások, illetőleg az állat, orvosi ambulanciák kezeljék. A szarvasmarhák járványos elvetélése ellen az állami gaz­daságok és a termelőszövetke­zetek elsősorban elletö-istállők létesítésével védekezzenek. 2. A szarvasmarhagümökoi elterjedésének megakadályozó sa érdekében évente kétszer tu berkulinozni kell az állami gazdaságok és a termelöszövet. kezetek állományát, a reagáló (tuberkulózissal fertőzött) ál­latokat a gazdaságon belül szí gorúan el kell különíteni, kö zülük a gyenge terpielöképessé. güoket ki keli selejtezni, a rea­gáló állatok borjait pedig mes. terségcsen keli felnevelni. 3. A sertéspestis elleni véde­kezés terén irányt kell venni az élővirus3al történő oltás foko­zatos kiszorítására és a kris tályibolyavakcinának minél szé­lesebb körben való bevezetésé­re. 4. A felnevelési betegségek (malacinfluenza, hurutos tü­dőgyulladás, borjak tüdő- és bélgyulladása) megelőzése cél jából az állami gazdaságok, ban és a termelőszövetkeze­tekben az anyaállatok, az új szülöttek és a növendékállatok tartásában, takarmányozásá­ban mutatkozó hibákat fokoza tosan ki kell küszöbölni. Mind az anya-, mind a növendékálla tok részére biztosítani kell a szabadban való mozgást és a természetszerű tartást. Kerülni kell a fiatal állatok fárasztó hajtását, szállítását és óvni kell őket a megfázástól. Gon­doskodni kell a beteg állatok korszerű gyógyításáról. 5. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek juhállo­mányát évente kétszer rühös- ség szempontjából át kell vizs. gálnl és az esetleg fertőzött nyájakat megfelelően kezelni kell. Ugyancsak át kell vizs­gálni rühösség szempontjából az egyénileg dolgozó parasztok tíznél nagyobb létszámú juhál­lományát minden év május hó 1. napjáig. A fertőzött nyájakat kezeltetni kell. 6- A tenyészbénaság és ta. konykór megelőzése céljából évente egyszer vérvizsgálatnak kell alávetni az állami gazda­ságok és a termelőszövetkeze­tek lőállományát és a reagáló állatokat tenyészbénaság ese­tén meg kell jelölni, takonykor esetén pedig ki kell irtani. 7. Az ország egész baromfi­állományát évente egyszer vé­dőoltásban kell részesíteni, ba­romfi pestis ellen. Az évközben esetleg fellépő betegséget góc­oltásokkal kell elfojtani. 8. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szarvas­marha., ló- és juhállományát a legelőre való kihajtás előtt 3—4 héttel lépfene ellen be kell ol­tani. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok szarvasmarha., lő. éa juhállományát, ha azokat fertőzött legelőre hajtják —, Uihajtás előtt 3—4 héttel ugyacsak be kell oltani. Ha az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarháit sercegő üszők­kel fertőzött legelőre hajtják, az állatokat kihajtás előtt védőol­tásban kell részesíteni. 9. További intézkedéseket kell végrehajtani a baromfitífusz, a mételykór, a bögölylárva, a gyomor- és tüdőférgesség visz- szaszorítására és kiirtására. Az állategészségügy megja. vitása érdekében 1951-ben 10 ambulanciát, 1952-ben pedig 1 állategészségügyi intézetet és 15 ambulanciát kell építeni. V. Az állattenyésztési oktatás és a tudományos kutatás a) Állattenyésztésünk minőségi fejlesztése és szakszerű ellátása érdekében irányt kell venni arra, hogy az állattenyésztés és állat- egészségügy különböző területein foglalkoztatolt szakmunkások és vezető káderek az alábbi szakkép­zettséggel rendelkezzenek 1. Alapfokú szakképzettséggel: az állattenyésztő, szaporító ás árutermelő állami gazdaságok, va­lamint a termelőszövetkezetek ál­lattenyésztéssel foglalkozó brigád, és munlkiacsapatvezetői, az állami apaállatgondozók és az állategész­ségügyi szaksegédek; 2. középfokú szakképzetséggel; a járásj tanács végrehajtóDi- zottsága mezőgazdasági osztályá­nak áUattenyésztésj (takarmány- gazdálkodási) előadói, törzskönyv- vezetői és körzeti ellenőrei az állami gazdaságok tenyésztő, sza­porító és árutermelő gazdaságai­ban az állattenyésztő majorok és a »termelőszövetkezetikben az állatié, nyészi'.ő telepek vezetői, az ezer­nél nagyobb befogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői, az ál­lattenyésztési és állategészségügyi technikusok; 3- felsőfokú szakképzettséggel; a földművelésügyi minisztérium 1 álluálenyésztési főosztályának és az Állami Gazdaságok Igazgató­sága állattenyésztési osztályúinak előadói, a megyei tanácsok végre, hajló bizottságának mezögt^das'á- gi osztályán az állattenyésztési cso­port előadó«', az állami gazdaságok megyei központjainak áUa.tenyész- lésj előadói és a nagyobb állatte­nyésztő állatni gazdaságok és ter- melőszövetkeztek állattenyésztési vezetői, az ötezernél nagyobb be­fogadóképességű ipari hizlaldák szakvezetői. b) E célkitűzés megvalósítása érdekében a földművelésügyi mi* njszter gondoskodjék megfelelő számban magsieszinvonulú tsmfo- lyamok szervezéséről, megfelelő számú állattenyésztési és állat­egészségügyi technikum felállítá­sáról, a Mezőgazdasági Akadémia továbbá az Agráregyetem rendes és levelező hallgatói létszámának szükséghez képest történő fel­emeléséről, valamint az oktatók biztosításáról. Az 1951. és 1952. években ősz. äzesen 110-000 dolgozót kell (an- folyamos okfatáshan, 1800 dolgo­zót középfokú oktatásban, 800 dol­gozót pedig felsőfokú oktatásban részesíteni. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztés és a,z állategészségügy területén dol­gozó szakkáderek és szakmunká­sok tervszerű beosztásáról, akadá­lyozza meg az indokolatlan és ká­ros személycseréket­c) A szakmai oktatás és a tudo­mányos kutatás fejleszíése érde­kében a Magyar Tudományos Akadémia és a földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudományos munka segítse az állattenyésztés mennyiségi és mi­nőségi fejlesztését, a termelési költségek csökkentését. Ennek el­érése végett a kutatóintézetek old­ják meg a következő feladatokul: l. Állítsanak elő zöld-száronérő szárazságtűrő, bő'ermő kukorica- fajtákat,-— nemesítsenek ki nagytömegű nagy takarmányértékű és száraz­ságtűrő lucerná*, — dolgozzák ki azokat az agro. technikai és trágyázásj szabályo­kat, amelyeknek segítségével a rétek és legelők hozamát lénye­gesen emelni lehet, — dolgozzák ki a szálástakar- mánynövények olyan nagyüzemi öntözéses módszereit, amellyel ka- tavtrálís holdankimt legalább 100 mázsa szénatermést lehet elérni. — állapítsák meg a tömegiakar. mányok helyes felhasználásának módját, — állapítsák meg a legjobb ta- karmányértékesítésj módszereket. 2- Dolgozzák kj állatfajonként a szaporaság emelésének módszereit. — tenyésszenek ki az eddiginél magasabb termelékenységű állat­fajtákat!, elsősorban magas’ejho- zamú s emellett nagy húshozamú, magyar-tarka szarvasmarhát; sza­pora, nagytestű zsir- és hússertés- fajtát; magas gyapjúhozamú juh­iadét, — állapítsák meg & legjobb fel- nevelési eljárásokat. , 3- Az állategészségügy terén legyen főfetadatuk a brucellózis, a sertések fertőző gyomor- és bél­gyulladása, a felnevelést betegsé­gek, a gümőkór és a sertéspestis megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos alapvető kérdések tisztázása, illetőleg ezeknek a be­tegségeknek leküzdése. 4. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy a tudo­mányos kutatók feladataik meg­oldása során szorosan működjenek együtt az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel. A ku­tatók nyújtsanak közvetlen segít­séget az egyes állatni gazdasá­goknak és termelőszövetkezetek­nek s a tudományos kutatás és gyakorlat együttműködésének eredményeként a szovjet állatte­nyésztési tudomány nyomán ves­sék meg au önálló állattenyésztési tudomány alapjait. VI. A munkaszervezet megszilárdítása érdekéken a termelőszövetkezetekben a vég­zett munka szerjnti jövedelemré­szesedés, az áltemj gazdaságokban a helyes nnjnkaDérezés, valamim általában a munka helyes megszer­vezésére és a jó állattenyésztési és takarmánytermelési eredmények jutalmazására a földművelésügyi miniszter valósítsa meg a követ­kezőket: a) A termelőszövetkezetek ál­lattenyésztési és takarmányterme- iési munkaegységein ez ezévi ta- pacztaMok' alapján módosítsa és az 1951. £vi február hó 1. napjá­tól gondoskodjék a módosított munkaegységeik alkalmazásáról. Dolgozza kj a terv teljesítésének és •:últeijesítésének esetére a ter­melőszövetkezeti tagok, a brigád­éi munkacsapatvezetők többlet- munkaegységgel való jutalmazásá­nak rendszerét. b) az állami gazdaságok dolgo­zói részére — az Országos Mun­kabér Bizottsággal egyetértésben — állapítson meg új, a,z eddiginél jobb teljesítménybéredéit az állat* tenyésztési munkákra és azt leg­később az 1951. évi január hó 31, napjág léptesse élü'be, A teljesítménybéreket — a Scr- mészelj adottságok és a munkavi­szonyok különbözőségének figye­lembevételével — úgy kell meg» állapítani, hogy a munkavállalók szakszerűen és eredményesen vég* ze't munkájuk után, jobb muriká* juk minőségéhez, gazdaságossága» íoz és a munka nagyobb termeié, renységéhez mérten kapják tize-! ésijket. A terv túlteljesítéséért j vezessen bo külön jutalmazásit js.! c) Az önkölUégcsö&kentés, a má­zasabb termelé&enység elömozdí- ása, a munkafegyelem megszilár- lítesa és az egyéni felelősség fo- iozotíabb érvényrajulfatása érdé. (ébert a? állattenyésztéssel kap- :solatos munkákat «a állami gaz­daságokban és a termelőszövetke­zetekben brigádszervezetbeo kell végezni. Az áUai!tcnyé.vtő brigádokat 2— 3 év tartalmára kell megalakítania Nagyobb állatállománnyal rendel­kező gazdaságokban az egyes te­nyésztési ágakra (állatfajokra) küa lön brigádokat kell ezesrveznj. A brigádokat) belül <be egy a*, te* nyészi'.csi' feladatoknak megfele­lően munkacsapatokat kell alakí­tani. Kisebb állá állomány esetében a gazdu&ágokhun csak egy brigá­dot kell szervezni és a? egyes állatfajok tenyésztési feladaiiait a munlkíicsapatoiknak kell végoznjök. Az állatgondozó brjgádta gokhoz az állatokat állandó jelleggel kell . beosztani. Az állatállomány takar­mánnyal való ellátására —» ahol az álktlétszám indokolttá teszj —• takarmányé® brigádot, illatőleg munkacsapatot kelt szervezni, amelynek feladatává kell lenni a' takarmány termelési és a «akarj mány betakarítását, valamint an­nak előkészítését. d) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék az állattenyésztés* munka helyes megszervezéséről, valamint az állami gazdaságokban és a terrnel&.'zövetkezettíkfoen az átlattenyészíési tervnek brigádok­ra', a brigádokon belül munkacsa- patc&ra és azon belül a? egyes dolgozókra való felbontásáról. * . A minisztertanács felhívja a dol­gozó parasztokat, a termelőwövo- kezetek tagjait, az állami gazda­ságok, az állal tenyésztés és az ál­lategészségügy minden dolgozója!, tartsák szem élőt1, hogy az áiíaite- nyésztés fejlesztésével az öléves terv végrehajtását és ezen keresz­tig a fzucjailsts M.agyarzrszág építését segijik elő. POBI ISTVÁN s k- a minisztertanács elnöke lesztése érdekében a földműve­lésügyi miniszter — a kiváló apaállatok tenyészhatásának je­lentős kiterjesztése, a meddőség csökkentése, a szaporodási szá­zalék emelése céljából — fejlesz- sze tovább a mesterséges meg- termékenyítési hálózatot Léte­sítsen 1951-ben 2, 1952-ben újabb 2 mesterséges szarvas- marhatermékenyitö főállomást, 1951-ben 31, 1952-ben pedig 30 szarvasmarhatermékenyítö fi­ókállomást; ezenfelül 1951-ben 30, 1952-ben 20 mesterséges ló. termékenyitö állomást. Biztosít. m. A tenyésztél munka megfavítSsa érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom