Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-01 / 198. szám

Zsolnai Sándor kovács újításával A SZÉNCSATA GYŐZELMÉÉRT 30 mázsa, szénmegtakarítás alig egy hónap alatt a Félegyházi Gépgyárban Cse ng v e - bong va hullanak a súlyos kalapá­csok ritmikus ütései az üllőkre. A Félegyházi (.épgyár kovácsmühelyében vagyunk, ahol az egész üzem büszkesége, a vándorzászlót nyert Táncsics-brigád dolgozik. Vezetője Zsolnai Sán­dor kovács, a többszörös újító. Az ő érdeme az a módszer is, ami most a minisztertanács hatá­rozata után, különösen nagyjelentőségű a szén- fogyasztás csökkentésében. Ami az első pillanatban megragadja a fi­gyelmet, az, hogy ebben a műhelyben nem szik­rázik a kalapácsok alatt formátöltö vas. Nem, mert izzitás nélkül, hidegen dolgoznak vele. A középen áll a szerkezet a nutoskerékkel. A vas engedelmesen szorul a korongra, a feszítés és a kalapácsok súlya alatt egyenletes, szép formát nyer percek alatt. Zsolnai Sándor alacsony, szőke ember. Tizen­három éve dolgozik ebben a műhelyben, 45-ig Szíjártó tőkésnek. Keretnélküli szemüvege mö­gül fiatalosan csillognak a szemei. Szerényen, magátólértetődoen beszél az újításról. Ii«y éré kezdett foglalkozni a gondolattal. Meg is csinálta az első szerkezetet kicsiben. Amikor a művezetőnek megmutatta, az kétel­kedve csóválta a fejét. — A gondolat nem rossz, de alig hiszem, hogy sikerül — mondotta. Majd meglátjuk — felelte Zsolnai Sándor és egészen április 4-ig egy szót sem szólt többet az újításról. Felszabadulásunk hatodik évforduló­jára tartogatta a meglepetést. Mert ezen a na­pon, az ünnepi műszakban a Táncsics-brigád megkezdte a hideghajlítást és 366 százalékot tel­jesített vele. Ekkor derült ki, hogy több hónapon keresztül reggelenkint miért volt az első a gyár­ban Zsolnai Sándor és miért találta sokszor még az esti 10 óra 13 a műhelyben. De sokat tudna mesélni az otthoni lámpa is, amelynek fénye mellett készültek a tervrajzok, módosítások, lépésröl-lépésre a tökéletesítés felé. Ez volt a siker első állomása. Nagyjelentő­ségű, hiszen a régi módszerrel 120 százalékot ha el lehetett érni, de hozzájött a szénfogyasztás Is, Zsolnai Sándor azonban nem elégedett meg ennyivel; Ha laposvasat lehet hidegen hajlítani, miért ne lehetne szögvasat is? Esténként ismét sokat kopott a tintaceruza, újabb lapok kerültek fi régi tervrajzokra. S megszületett a módosítás. November 7-re ajánlották fel és régen 70 szá­zalékos átlagban mozgó normát a szögvashajlí- tásban is 136-ra szöktették fel. A két kiugró eredmény közé esett a norma­rendezés Időszaka. Zsolnai elvtárs mint nép­nevelő maga is sokat magyarázta a dolgozóknak az új bérezés jelentőségét. Többen ingadoztak és arra hivatkoztak, hogy lehetetlen az új norma­határt elérni. — Nem strándkozni kell, hanem gondolkozni — felelte ezeknek. — Mire való az újítás, az észszerüsítés, ha nem arra, hogy ie- győzzílk vele az új normákat? Majd mi a ko- vácsmühelyben megmutatjuk, hogy lehet, csak akarni kell. Es megmutatták. Az első héten 101 százalék volt az átlaguk. Ez a szám azután hétröl-hétre emelkedett felfelé, mint üvegcsőben a higany. 110..., 115..., 128..., 132 sázalék. Túlugrotta a no­vember 7-i eredményt is, már az évfordulót követő héten 148-ra. A legutolsó heti teljesítmény krétával vasta­gon aláhúzva büszkén hirdeti, hogy a Táncsics- kovácsbrigád legújabb mühelyátlaga 203 száza­lék. Zsolnai elvtárs apai elismeréssel tekint munkatársaira, akiknek gyakorlott keze alól a beszélgetés folyamán már az ötödik korong kerül a sarokba halmozott kész szögvasak közé. 0, Gátló János, Kiss András, Sándor László és Fekete Jenő segédmunkás képezik a gyár leg­jobb brigádját, amelyet „rendíthetetlen” brigád­nak neveztek el. Olyanok, mint egy jó gép alkat­részei: egyszerre működnek és sző sem lehet ar­ról, hogy szétválasszák őket. Összetartanak munkában, lelkesedésben egyaránt és a kitüntető váudorzászlót azzal őrzik, hogy folyton emelkedő teljesítményeikre helyezik. Aki el akarja nyerni tőlük, csak úgy nyerheti el, hogy a növekvő szá­zalékokból készít létrát. Zsolnai Sándor azt tartja, hogyha kettőt már lépett az ember, miért ne lépne egy harmadikat is? Hajlítottak hidegen már szögvasat, laposva­sat, nem nagy boszorkányság ugyanezt megcsi­nálni a japaner-horgoknál is. Es ma már ennél is hideghajlitással dolgoznak. A til/ct élesztő ventillátornak így nem sok dolga akad. Csak azokat a részeket készítik me­legítéssel, ahol feltétlenül szükséges az izzitás. Alig egy hónap alatt több mint 30 mázsa szenet takarított így meg a kovácsmü- hely. Mert Zsolnai elvtárs nem a dicsőség ked. véért újított csupán. Amikor egy hónapja elolvasta Rákosi elvtárs beszédét a szénbányászattal kapcsolatban, megjelent szeme előtt az a sok-sok szénmennyiség, ami elizott a kohóban. Papíron kiszámította, hogyha minden egyes vasdaran, vagy horog megmunkálásánál csak 1 kg szén fogy is el, az egy év alatt ezermázsákra rúg. Es Zsolnai elvtárs a Félegyházi Gépgyár kovács, műhelyéből kezet nyújtott a széncsaták hősei felé. Azok a föld mélyén indulnak új harcba a „fekete gyémánt” több és több tonnájáért, a félegyházi Táncsics-brigád pedig az új, észszerű eljárással takarítja meg azt ezer épülő gyárunk, a jövő számára. De az új módszerrel nemcsak szenet tákarl. tanak meg, hanem Időt is és nem utolsósorban' fokozzák a minőségi termelést is. A tűzzel való hajlításnál egy-egy laposvas, vagy szögvas meg. hajlitása 80—-90 percet vett igénybe, most 25 pere alatt kész. — Melegítéssel ennek a mennyiségnek csak negyedrészét tudtuk volna elérni — mutat a sarokba Zsolnai Sándor, ahol már vagy egy tucat karika sorakozik. A japanerhorgoknál 15 mm-es anyagból 2.8 pere alatt készült el egy a melegítéssel. Most ennyi idő alatt pontosan öt darab kerül a nagy gyüjtöhordóba. Megnézünk egyet. Olyan göm­bölyű és tükörsima a felülete, mintha a legfino­mabb cslszolópapírral simították volna. Az Izzí­tott vasat nem lehet Ilyen finomra kalapálni, a tűzben megpuhított anyag a leggondosabb ütés után is rovátkolt marad, és utána kell munkálni. A minisztertanács határozatát már az első napon, ebédszünetben megtárgyalta a brigád. A felhívás újabb ok volt Zsolnai elvtárs szamára, hogy ne pihenjen habárain. — Nincs olyan, amit még jobban meg ne lehetne csinálni —- ez a véleménye. Es amikor véget ér a napi munka, a műhely sarkából előkerülnek a féltveőrzött szerszámok, alkatrészek. Zsolnai elvtárs szem­üvegét homlokára tolva töpreng, kísérletezik, hogy mit lehet még észszerüsíteni ? Itt egy ke­reket cserél ki, hogy a sima korongon ne csúsz- szék a vas, ott egy új csavart illeszt be. — Tehetséges ember mondják rá és az egész üzem figyeli, hogy mikor jön elő egy újabb meglepetéssel. — Pedig nincs ebben semmi kü­lönös — mondja — és kicsit csodálkozik is, hogy ennyire sokraértékelik a munkáját. Mindig sze­rettem én az ilyenféle munkát, Igaz, hogy a Szí­jártók Idejében nem sokat fájt a fejem az újítás miatt. Akkor az övéké volt a gyár, a haszon, az ország, most meg a mienk. S a mienkben másképp esik minden, mint a máséban. Ez az egész. Es ezért fogadom Rákosi elvtársunknak és a bányászoknak, hogy ezután sem pihenek, hanem a brigádommal együtt még jobban harco­lok minden darab szénért. Ér sehe simádon a békebizottság és a tanácstagok jó munkája növeli a mélyszántás és a szerződéses termeléskötés eredményeit Erseltcsanádon a tanácsház előtt arról beszélgetnek, hogy míg a dolgozó nép végzi az őszi mélyszántást, addig a község üzérei cs kufárjai aZou vannak, hogy fékezzék a lendületet, az eredmények ellen törjenek és kártevő munkájukkal a dolgozó nép rovására minél több pénzt harácsolhassanak össze tétlen és naplopő éle­tük folytatására. Az mondja az egyik asszony: — Lám, Bokor Imre is az el­lenségünk. 20 kg paprikát, 25 kg cukrot rejtegetett, miközben, — hogy kendőzze gazságát, — azon nyekergett, hogy „milyen nehéz az élet”. Valaki Kurucz Móze3 Hevét említi. — Az ám csak a bitangja a kő;-ségnek. Tavaly pálinka fekete-főzésen érték. Akkor 6000 forint pénzbüntetésre ítélték. A kulák aztán az idén újabb gazságba kez­dett. így folyik a szó a tanácsház előtt, míg bent a tanácsházban egy nagy íven szaporán gyűlnek a nevek, akik már elvégezték a, mélyszántást. A névsor elején Kiss Dezső középparaszt neve áll. Kiss Dezső a mélyszántás november 20-i teljesítésére ver­senyre hívta ki Kozma István dolgozó kisparaszt, tanácstagot, míg Csizmadia István — Vigna- lik Jánost, ifj. Kenyeres Sándor — Pál Ferencet, Soós László pedig Károly Józsefet. A munkálatok teljesítésében példamutatóan ott állnak a ta­nács tagjai is. Itt van mindjárt Berónyi János tanácstag, aki már november 17-ére befejezte a mélyszántást, vagy Kordány András, aki szintén végzett már. Vincze Sándor középparaszt, ha nem is tanácstag, de november 17-ére elvégezte a mélyszántást. A szerződéses termeléskötés­nek mielőbbi teljesítésében a község békebizottsága is ott van a felvilágosító munka élén. A békebizottság mióta újjá­alakult és eddigi kereteit kiszé­lesítette, a békegyülések és a kisgyülések megrendezésén túl arra vette a főirányt, hogy a dolgozó nép legszélesebb sorai­ban tudatosítsa: — a békét védőd munkád­dal, eredményeid növelésé­vel. Ha nem akarsz háborút, termelj jobban és termelj többet. A község dolgozó népe a szer­ződéses termelésre kivetett te­rület több mint 50 százalékát már lekötötte, Fiilöpszúllús dolgozóinak harca a begyűjtés túlteljesítéséért Fülöpszálláaon a pártvezető-, ség Rákosi elvtára beszéde nyo_ • mán az elmúlt napokban a dol­gozó parasztokkal gyűlést tar­tott, amelyen megbeszélték a község soronlevő feladatait. Fü- löpszálláson is az volt a hely­zet, hogy a pártvezetöség fi­gyelme az egyénileg dolgozó pa­rasztság felé nem irányult. Most úgy fűzik szorosabbra a szála­kat a pártszervezet és az egyé­nileg dolgozó parasztok között, hogy együttes gyűlésen beszélik meg a falut érdeklő kérdéseket. A legelső együttes gyűlésre száz dolgozó paraszt jelent meg. I A kérdések átbeszéléso után az egyénileg dolgozó parasztok, : hogy még jobban erősítsék a bé­ke táborát és csapást mér­hessenek az Imperialista há­borús uszítókra, önként ajánlották fel gabonabeadá­suk túlteljesítését. Gubacsi Antal, Gergely Imre, Újvári István, Virág Sándor, Kozári Ferenc, ifj. Papp Imre, Benedek Imre, Földes Sándor, Bodonhelyi Sándor, Poór Mihály, Bárány Imre, Gubacsi Gyula, Jámbrik Ferenc, Réder János, Jámbrik Lajos, R. Nagy Sán­dor, Sáfár István, Kozári Gyula, Molnár László, ifj. Hörs József, Tóth Sándorné mind 20-tól 30 kilogramm búzát és rozsot aján­lottak fel. A lelkeshangú gyű­lés után egyhamar összegyűlt több mázsa gabona, amivel Fü- löpszállás dolgozó parasztsága hozzájárul népi demokráciánk erősítéséhez. Hogyan dolgoznak a városi tanács tagjai és mit tettek eddig a dolgozók érdekében Kecskemét város ideiglenes tanácsa augusztus 15-löi ok­tóber 22-iig tartó működésié so- Iráin a tanács tagjaiból megala­kította a kultúr-, köz ellátási- lé« (lakásügyi bizottságot. Eze­kéin a bizottságokon kérész tűi tanács lógjad már aktívan belekapcsolódtak a közigazga­tás munkájába. Ez olyankép­pen történt, hogy például a la- káshi vatail lakáskiutalásokat csak a bizottság előzetes véle­ménye, {illetve jóváhagyása aiiapján adhatott ki. Ezt követően megalakult a mezőgazdaságii bizottság. Kere­tében 21 tanácstag működik, v alami ennyien a dolgozó pa­rasztság soraiból, résziben ter- melöcsoportok tagjai, részben egyénileg dolgozó par aisz tok. A bizottság minden héten egyszer ülésezik és kiértékeli az előző héten végzett munkát. A bizottság tagjai a 'lakásukhoz legközelebb eső felosztott terü­li ölen működnek és ammialk a területinek 'úgyszólván gazdiái, feleíősei. , iA tainláos tagjai* példát mu­tatnak a terű leltük ön iiaikó dol­gozó parasztoknak a mezögaz-. dpsfl'gi munkák elvégzésében azzal, hogy saját munkájukat jól és idejében elvégzik és. dolgozó piainaisalitó'fisiaiikait feil'vi- iiágiostlják a munkáltatóik idejé­ben való elvégzésének fontos­ságáról. A bizottság ülésein a Végre- bajlóbizottsáig elnöke tanács­osai, utasítással látja el a ta­gokat a 'következő bélen vég­zendő munkájuk elősegítése szempontjából. A bizottság rövid működése során már észlelhető, hogy az őszi mélyszántás elvégzése len- d ülőiét veit. A tanács tagjai voltak azok, akik a megye összes járását és városát ver­senyre hívták az őszi mélyszán­tás december í-re való befe­jezésére. November 27-én untakul!'! a lakásügyi bizottság. Tagjai u városban Itaikö tanácstagok, akik a gyakorlatban iis látják városunk nagy lakásproblémá­ját. A bizottság tagjai Csontos Károly nő (Posta), Langó Esz­ter (Bameval), Csáki Ferenc (Fö'ldművesiszövietkezet), Érsek Mihály (Magasépítő), Tapodi József (Gépgyár), Vi*lilám Imre (Élelmezés), Vajda József né (Megyei Bíróság) dolgozója. A tanács tagjai váltam eny­nyien átérzik hivatásuk fontos­ságát. Langó Eszter például javaslatot telt a Dank ó-utcad dolgozók nevében. Az első ké­relem a Fefeökomárnok-utcát keresztező új csatornán lévő gyalogét járó volt. A tanácsel­nök intézkedésére a vízgazdál­kodási körzet a munkát saját hatáskörében már meg is kezd­te és pár napon bel üt készen is lesz a környék dolgozóinak nagy megelégedésére. A második kérelem a Danko utca mellel ti szenny vízlevezető árok befedésére vonatkozik. Az árok csatornává vailó átalakítá­sát egyelőre nem lehetett fce- resziliiúvdminii, mert az ötéves tervben előirányzott általános csatornaépítésnek elébe vágni nem lett volna célszerű. Ezért a Kinizsi-utca végéből egy új vízlevezető árok épül még eb­ben az évben ® ©ártéri csator­náig és így a Dank 6-utca kör­nyéki lakosok mentesüliueik a közvetlen mellettük ősidők Óla elhúzódó csatorma bűzétől, mert ezt a régi csatornásza- kaszt ilyen módon be lehet födni. Ugyanilyen gyors intézkedés történt az évtizedek óta elhú­zódó V veik er-teleki vasúti át­járó megépítésénél is. Munká­latait a városi tanács soron kí­vül él végeztette. Az átjáró épí­tése folyamatban van, az utca­szélesítés már megtörtént és így a forgatom pár napon be­lül megindulhat. Az ottani dol­gozók nagy kerülőtől szaba­dulnak meg és évtizedes óha­juk vallóra válik. iA tisztiorvos, a kórházi igaz­gató-főorvos és a tüdőbeteg­gondozó intézet vezetője közös kérelemmel fordultak a Végre- hajlóbizoltsághoz. A tüdöope- rócióikhoz szükséges műszerek mein ádl.nak a kórház rendelke­zésére és így a tbc. elemi véde­kezésit nem tudják kél tőén fo- gainat’OiS'ítand. A Végrehajlóbizottság utasí­totta az egésztségüjgyi osztály vezetőjét, hogy .járjanak el a megyei tanács illetékes osztá­lyánál a szükséges fedezet ki­jelölése 'végett. Ennek alapján mintegy 25.000 forint költség­gel már meg is rendelték a kei szalagégető berendezést és töl- töké szüléket, amit. a kórház '• legrövidebb időn bélül meg is kap.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom