Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-31 / 222. szám
Tervisnnertető értekezlet — részletes tervismertetés nélkül A Kecskeméti Karneválban csak általában beszéltek a jövőév feladatairól Most tartják az üzemek a tervismerte tö értekezleteket, amelyeken a dolgozók megvitatják az 1951. évi tervüket. A műszaki vezetők az üzemek dolgozóival közösen megvitatják ezévi munkájukat, megállapítják eredményüket és felmérik: mik voltak azok a hibák, melyeket a jövőben el kell kerülni. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat is megtartotta tervisniertető értekezletét. Mi szí at Ele) vttliaiatvezeiő elvtársnő hangoztatta, hogy az idei szezon komoly munkát biztosított dolgozóinknak. A tojástervünket 200 százalékra teljesítettük, A vágottbaromfi termelésünk azonban terven alul maradt. — A termelékenység mutatja tulajdonképpen az üzemnek jő, vagy rossz munkáját — mondotta továbbá Misziat elv- lársnö, — Itt láthatjuk meg, bogy helyes volt-e a munkaerő- gazdálkodásunk, megfelelő voit-e minőségi termelésünk és kielégítő volt-e a munkafegyelem. Ezen a vonalon üzemünkben, sajnos, nem kielégítő az eredmény. A 4-ik negyedévi tervünkben az egy munkaórára eső termelési értéknek csak a háromnegyed részét értük el. — A gépi koppasztás átlag- százaléka messze alulmaradt a 100 százaléknak. A biztosított bér következtében súlyos ezreseket fizettünk ki olyan munkabér címén, ami mögött semmi termelés nem volt. Nem elégedhetünk meg az eredményekkel, mert az elsőrendű árut SO százalékra, a masoa- » rendű árut 16 százalékra és a harmadrendű árut 4 százalékra dolgoztuk feL — Munkaerőgazdálkodásunk terén Is komoly nehézségek mutatkoztak. Dolgozóink rámen tek arra, hogy 80 százalékos biztosított bért vettek fel. Azonfelül az lndokolatlanu. hiányzott munkanapok száma például november hónapban 701 volt. Nem volt ritka dolog, hogy hétköznaponként 60—80 dolgozó távolmaradt a munkától. Ez maga után vonta, hogy a vezetőség kénytelen volt tűlóráz- tatnl, ami önköltségcsökkentesünket jelentősen növelte. Műszaki vezetőink hadilábon tolnak a tervfegyelemmel, és ennek tudható be, hogj az engedélyezett 128 ezer forintos beruházási összegből csak 95 ezer forintos összeget valósi tottunk meg. — Áttérek most a jövőévi tervünk ismertetésére. A Baromfifeldolgozó Vállalat kapacitása elég nagy ahhoz, bogy nemcsak a belső szükségletei tudja kielégíteni, hanem külföldre is exportálhat. Ahhoz, hogy az exportterveinket teljesíthessük, minőségi árut kell termelnünk. Ezért szükséges az, hogy a párttagok, a szakszervezeti népnevelők élenjárjanak a termelésben. Szükséges még az is, hogy a bevásárlók széleskörű felvilágosító munkát végezzenek a dolgozó parasztság között, hogy megismerjék azok !?> bogy ha a Baromfifeldolgozó Vállalat kecs. kéméit telepé teljesíteni tudja tervéi akkor védi a dolgozói. érdekeit, védi a békénket, de nemcsak az üzemi dolgozókét, aaneia a dolgozó parasztokét is. De termelésünk és termelékenységünk emelésének feltétele elsősorban az élimw- kások és kiváló munkások jó munkáján múlik, akik egyre több munkaváhaió- luiií adják át tudásukat, — 1951-es évi temünkben új gépeket is kap üzemünk. Meg keit említenem a kóvéfKup- pasztógépet, amely hozzájárul a termelékenység tmelesehez. Ezt róviuen úgy tudnám votoaii, zogy ezer linanak a kézi meg- ko^pasztása és a gépinoppasz uis között ezer óra az eueres, ^z azt jelenti, hogy két és fei- .izer annyi libát tudunk meg- .,opp asz tani géppel, mint kém erével. Ezen túlmenően már a, -iső negyedévben új tojásosztályozó gépet állítunk be. A kövérkoppasztó-géppe. nemcsak a termelékenyseget emeljük, hanem a minőseget is. Ennek az az előnye, hogy a kopaszt ásnál nem tépik meg a jba bőrét, másrészt nincs annyi atódésnek sem kitéve. A kóvér- koppasztó-géppel el tudj ült éra. azt, hogy megszűnik az a nagy munkaeröhuUamzás, ami eddig folyt. Nem lesznek kitéve a munkavállalók annak, hogy idö- löl-idöre, időszakonként elbocsátjuk őket, hanem ellenkező .eg, állandóan foglalkoztathatjuk őket. — Ennek megvalósítására „anfolyamot indítunk és azokat a munkavállalókat, akik a kop- pasztásban kitűntek, megtanítjuk tojást lámpázni é3 csomagolni. Befejezésül Miszlai elvtársnő hangsúlyozta, hogy az 1951-es evl tervünket ügy teljesítjük, aogy ezzel kiérdemeljük dolgozó népünk, Pártunk és PA kosi jlvtárs megbecsülését. Miszlai elvtársnő beszédét a Jolgozék hozzászólásai követték. Kökény László hozzászólásában a következőket mondotta: — Hiányolom azt, hogy a műszaki dolgozókat nem vonták be a terv összeállításába. Szükségéé, hogy a műszaki dolgozók la ismerjék, hogy a tervben milyen problémákat kell megoldani műszaki vonaton. — December 31-én lejár a hosszúlejáratú versenyszerződésem — mondotta Farkas Júlia. — Felajánlom, hogy 170 százalékos teljesítményemet továbbra is tartom és munkamódszeremet átadom az Ifjúmunkásoknak, mint ahogy eddig Is átadtam _apaszt.alat.omat Ncmoda Máriának. — Sokan nem tudtak kop- pasztaiü üzemünkben, de maga a vállalat vezetősége és a dolgozók sem törődtek azzal, hogy tapasztalataikat átadják az új munkásoknak. Felajánlom, hogy átadom tapasztalatomat a fiatal dolgozóknak a terv győzelemre vitele érdekében — mondotta hozzászólásában Kállai Arpádaé. Lantié Eszter üzemi paniUkár-hely ettes hozzászólásában a következőket mondotta: — Nem szabad elfelejteni, hogy ebben az évben Igen súlyos bibék fordultak elő. Szám tialen esetben txSr- Änt, fnW a fizikai mind a szellemi dolgozók között, hogy hét éra helyett negyed nyolc, sőt fél 8-kor foglalták el munkahelyüket. A sok késéssel igen súlyos károkat okoztunk népgazdaságunk- nak. Es ha ilyen dolgozókat, — különösen a szellemi dolgozókat figyelmeztettük, — megsértőd, tek, rosszulesett nekik, nogy felhívtuk figyelmüket hibáikra. Hiányosság volt még a ml munkánkban az is, hogy a DISz-fiatalok kópzeséro nem fordítottunk elég gondot A képzett dolgozók pedig nem adták át szakmai tudásukat a tiataloKnak. A szakmai és politikai oktatása a fiataloknak: mindnyájunk feladata és kötelessége. — Szeretnék néhány szót szőla.nl a szakszerrezet munkájáról, — kezdte meg hozzászólását Kállai Árpád szakszervezeti titkár. — Előfordult üzemünkben az, hogy a bizalmiak csak a tagsági díjat szedték be és a termelés kérdésével nagyon keveset foglalkoztak. Ezt a jövőben felszámoljuk és a szak- szervezeti bizalmiak rendszeres oktatásban részesülnek. Hiba még nálunk az, hogy a dolgozók fele sem volt szaaszer- vezetl tag. Az 1951-es évben minden dolgozót bevonunk a szakszervezetbe. Gyuska Mária a Baromfiegyesülés vezetője: — A telep az utolsó negyedévben nagyon keveset teljesített a tervéből. Hol kereshetjük a hibát? Elsősorban a szervezetlenségnél, másodsorban, — ami nagy hiba, — hogy a terv kérdését ritkán vetették fel. Hiányosság még az Is, hogy maguk a felvásárlók mechanikusan végzik el feladataikat Holott az ő feladatúit: politikai feladat. Segltenlök kell a földmü- vesszövetkezeteket, szakmai támogatást kell nekik adni, hogy a baromfiipar munkáját fellendítsék. Hiányosság még az Is, hogy a munkaverseny nem érvényesült eléggé az üzemen belül. Nem képezték az új munkásokat. Ha ezeket a Jövőben teljesítjük, akkor az 1951-es év eredményesen zárul be. A Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti telepének tervismertető értekezletének az volt a legnagyobb hiányossága, hogy a vállalatvezető nem ismertette részleteiben a Jövőévi tervet. Halott ezt a kérdést Kard Magdolna Ifjúmunkás hozzászólásában felvetette: —: Szeretném, ha a vállalatvezető elvtársnő ismertetné a tervet részleteiben. Kard Magdolna hozzászólása a vállalat többi dolgozóinak az érzését tolmácsolta. Hogyan akarják még eredményesebbé tenni a jövőévi tervet? Hogyan akarják a Jövöévi tervüket teljesíteni, ha már a Kezdetén nem mutatják meg, hogy milyen feladatot kell az üzemnek megoldani. Nem elég az, hogy az üzem dolgozói előtt globálisan ismertetik a jövőévl tervet, mert a dolgozók kíváncsiak, hogy milyen feladatokat kell nekik megoldandók. A tendere er tető értekezletnek az a‘feladata, hogy elórelendítse 5 éves tervünk második évécak sikeres teljesítések Es ea aa, ami hiányzott z Sarce'yá! tends. I mert sió értekezletem KÉPES HÍRADÓ liHiwiiHiiiitNiiiiiiimuiiiHNUiitmiiimiiiHiiBHifiiiiNBiiiiiimiitiRiiioiniiniiinuiffiniiHflmtiiinirmrKmtiritifdinirf!; A kép a dunapentelei egyik építkezést ábrázolja, ahol Szemjon Szavellcs Makszlmenko szovjet sztahanovista nninkamódszeiE adja át a magyar kőműveseknek, jelen esetben éppen Csanádi Jánosnak és Koós Istvánnénak. A Szovjetunióban hatalmasarányú építkezések folynak. Képünk a moszkvai I-enln-hegyen épülő Állami Egyetem gigantikus építkezését mutatja. A Szovjetunióban az ifjúság példamutatóan kiveszi részét a kommunizmus építésében. A képen a DzaerdzslnazklJ-kohó egy komszomollsta Ifjú brigádját látjuk, amint munka előtt rövid megbeszélést tartanak. Készlet a kepavící! ásstjlgydr gdpisrajébía. 3^r5Ja Koum-trc» öztáüa-díjas szövőnő sztateaovlsta brigádjával^
