Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-03 / 200. szám

A Keenileitif ü Hagaiepitfiiiel • ugrásszerű fejlődést ért el a Sztabánov-mozgalom A Kecskeméti Magasépítő Vállalatnál a múlt év folyamán kezdett kibontakozni az újító- és sztahanovista-moz­galom. Megerősödése párhuza­mos az egész vállalat fejlődésé­vel. A megnövekedett munka nemcsak a dolgozók létszámá­nak megsokszorozását követelte, hanem olyan újításoknak, mun. kamódszerek: ek bevezetését is, amelyek nélkül építőiparunk nem tarthatott volna lépést az ötéves terv hatalmas arányú követelményeivel. A tavalyi év folyamán mindössze 18 újítás érkezett be a vállalathoz. Ezek főként aszta­losipari tárgyú újítások voltak, és ha mint kezdeményezések ér­tékét is jelentettek, különösebb eredményeket még nem hoztak. Ebben az évben a benyújtott és elfogadott újítások száma 160- ra nőtt. Felhasználásukkal a tényleges megtakarítás összege 80.000 forint, de a továbbiak során mintegy 250.000 forintra .számítanak. Az újítások között egészen kimagaslók vannak. Ilyen Bálái Ferenc szegezö-lakatosé, amelyet a Viktória-rendszerü buktatós ablakoknál használnak fel és a megtakarított érték 23.200 fo­rint. Budai József és K. Szabs Kálmán 28.000 forintos megta­karítást értek el újításuknál, amely szerint az előregyártott betonpallóhoz választófaltéglát alkalmaznak. Értékes újítás még Szűcs László falazó-kalo- dája. Ennek alkalmazása évi 98.000 forint megtakarítást je­lent. A vállalat dolgozói által be­nyújtott újításokon kívül augusztus óta 50 olyan újítást alkalmaztak, amelyek tapaszta. latcsere útján más építkezésed­től kerültek a kecskeméti vál­lalathoz. Az újítóbizottság állandóan figyelemmel kíséri ezeket a felötlő kísérleteket és mozgósítja a műszaki dolgozó­kat újabb és újabb kivitelezé­sekre. A Sztakánov-mozgaloin komoly megindulása ez év júniu. Sára tehető. Hellyel-közzel tör­téntek már előbb Is kísérletek a sztabánovista munkamódszerek alkalmazására, de az első ko­moly eredmény az Olajmalom építkezésénél mutatkozott meg. Itt Pótári Béla munkavezető irányításával már a falazásnál és a boltozásnál is Sztahánov- módszert alkalmaztak. Ez azon­ban csak kezdeti lépés volt. A dolgozók idegenkedtek az új munkamódszerektől s maguk a szakmunkások ragaszkodtak nem egy esetben a régi, meg­szokott formához. Döntő fordu­lat következett be azután augusztusban, amikor a moz­galom kiszélesítése érdekében 14 más építövállalat részvételé, vei tapasztalatcsere-értekezlet zajlott le Kecskeméten. A kikül­döttek — főként sztahanovisták — élesen megbírálták a Kecs­keméti Magasépítő munkáját, ugyanakkor értékes tapasztala­tokkal segítették a bontakozó mozgalmat. A Sztahánov-mozgalom élén- 1-cebb megindulása innen szá­mítható. Sokat jelentett ezen a téren a felvilágosító munka is. A dolgozók politikai öntudatá­nak növekedésével párhuzamos volt, hogy szívesen szakítottak a régivel és tértek át az új mód­szerekre. A kora ősszel Kiskunfélegyházán megindult építkezésen a alazási és vakolási munkák már jórészben sztahánovista-mcdsze- re.ikel folytak. Az érdem oroszlánrésze Almási József és A bra.'ám János sztahánovista- kömüvv seket illeti, akik fáradha­tatlanul tanították társaikat. Több épí. kezeit végiglátogattak és az óit tapasztalt új mód­szereket munkahelyükön betaní­tották. De ió munkát végzett a Sztahánov-módszerek átadásá­ban és meghonosításában Ta­kács József kőműves is, akit a vállalat kétszer elküldött Bu­dapestre tapasztalatcsere-érte­kezletre. Takács József Pozsonyi Zoltán sztahánovista híres mód. szereit hozta haza Félegyházá- ra. De meg kell még említeni ezen a.z építkezésen Boros Mi­hály kőművest is. Az Izsáki-úton megindult építkezéseknél még inkább szé­lesítették, tökéletesítették a mozgalmat. Itt külön ki keli emelni a munkamegosztást. Három jelentős épületen teljes egészében a tanulók végeznek minden munkát. így segítik és siettetik, hogy a tanulók minél hamarabb tökéletes szaktudás­ra tegyenek szert. Ennek a három épületrésznek a kivételével az Izsáki-úti építke­zésen a legmodernebb sztaháno. vista-rendszerben folyik a mun­ka. A sztahanovista-módszerei: meghonosítása és megerősítése Hegyi Andor és Dunai László építésvezetők érdeme. Ezen az építkezésen most kezdik bevezetni azokat a mód szereket, amelyeket a dunapen- telei építkezéshez leküldött két sztahánovista és két kőműves szakmunkás sajátított el az itt tartózkodó szovjet sztahá- lovistáktől. Almási József, Ab. rahám János, Boros Mihály és I. Szabó Mária szakmunkás három hétig dolgoztak ugyanis Dunapentelén a szovjet vendégek és Pozsonyi Zoltán irányításá­val. Gazdag tapasztalatokkal megrakodva tértek liaza, hogy az ott látottakat itthon is hasznosít­sák. A Kecskeméti Magasépítő dolgozói azon a munkahelyen is megálltak a helyüket, három héten keresztül átlagos teljesít, ményiik mindig fölötte volt az 500 százaléknak. Itthon beszámoltak arról, amit Dunapentelén tanultak így többek között ismertették azt a módszert, amellyel 9 kő­műves 6 óra alatt egy emeletet húzott fel. Kezükbe vették a munka megszervezését és irá­nyítását. A most kezdődő új munkaütemet már teljesen az ott szerzett tapasztalatok alap­ján indítják be. Megszervezték az' új brigádokat és valamennyi kőműves-brigád szabályos szta. hánovista-rendszerben dolgozik. A mozgalom tovább fej J esztéee érdekében a közeli hetekben három dolgozó ismét átmegy Dunapentelére, hogy a szervezési kérdéseket tanulmányozza és itthon átültessék az ottani leg­újabb módszereket. De ugyan­csak a közeli napokra terveznek egy bemutatót az építkezésen, ahol az összes sztahánovista- medszerek felhasználásával dol­goznak ezen a napon. A vállalat keretében ezi (lösze - rint öt kitüntetett sztahánovista dolgozik. A már említett két kőműves szahánovistan kívül a vállalat büszkesége Princ La­jos lakatos-sztahánovista, .aki a gépjavító üzemben, dolgozik, mint vasesztergályos. Újításai, val is kitűnt, de legtöbbet tesz annak érdekében, hogy módsze­reit átadja társainak és a fia­taloknak. Egyike azoknak, akik elsajátították Blkov elvtársnak munkamódszerét, de gazdag ta. pasztalatokat hozott magával az Újító Kongresszusról is. Nor­máját állandóan 200 százalék fö­lött teljesíti. Bognár József sztahánovista a telepi gépüzemben dolgozik, a városi tanácsban ö képviseli a vállalat dolgozóit. Drozdik Jó­zsef a müköüzem sztahánovis. tája. A Sztahánov-mozgalom fejlesztésével párhuzamos a gé­pesítés alkalmazásának foko­zása. Ezen a téren is komoly eredmények vannak, bár itt még szűk a keresztmetszet a gépek­ben. A munkafolyamatok meg­könnyítésére azonban egyre több újítás születik meg a gé­pek alkalmazása terén. így pó­tolják a legtöbb helyen hiányzó liftet a kézierővel mozgatott emelődarúval, amely könnyen kezelhető és elmozdítható. Nagyjelentőségű az a gőzgép, amit az Izsák-úti építkezésen hamarosan üzembehelyeznek. Ennek segítségével a habarcsot 70—80 fokos hőmérsékleten tudják tartani és eljuttatni n falakhoz. Jelentősége abban van, hogy ilyen módon mínusz 12 fokon, azaz 12 fokos hideg­ben is lehet falazni anélkül, hogy a habarcs megfagyna. A Kecskeméti Magasépítőnél tehát nem egészen egy esztendő alatt ugrásszerűen fejlődést ért el a Sztahánov-mozgalom. Most azért folyik a harc, hogy a kez­deti eredményeket továbbfokoz, zák és egységessé, széleskörűvé tegyék minden munkahelyen. VASÁRNAPI LEVÉL 1l!!j|llpínii!i,Mi!ini!ii liiim n iieiitiiiM. utáiPlührimipiiiiiitiifiiiiiiiiiiffiiiiHniúitHitnnHi'tiifmimnhiitimnuiiiiipiiiini' Kedves Köller elvtárs! Már eiég régen találkoztunk. ügy em­lékszem, hogy legutoljáira késő tavasz-tájon beszélgettilnk a > álta­lat ügyeiről, feladatairól, a darabbér bevezetése körül. egyes épít­kezéseken megmutatkozó zavar okról, a párttagok példamutató, kom­munista inunkéi járói és természetesen a pártszervezet munkájáról is. Bár az Veit a szintekünk, hogy a párttitkár elvtársnővel közö­seit beszéljük meg ezeket a dolgokat, de nem találtuk a szobájában, valahová elment. A beszélgetés híján, — mégis kialakult egy, — ha nem is pontos, de körvonalaiban a valósággal megegyező kép, ami felmutatott hiányosságokat a kétségtelenül meglévő eredmé­nyek mellett. A hibák legfőbbje az veit, hogy a pártszervezet « meglehetősen nagy létszámú do'gezók között nem végzett megfelelő munkát, a politikai fGviidgositásuk alacsony színvonalén állt és rendszertelen volt, egyszóval lépten-nyomon látszott az, hogy a kommunisták nem than műnkén végeznek, . amilyenre elhivató fai.. A másik hiba pedig az vo’t, hogy jőnéhány olyan nagyvállalkozó volt felelős pozícióban, akik valamikor többszáz munkással dolgoz­tattak, a Pfeiffer-párt aktiv „harcosak‘ voltak, cementgyárral, für- (főteleppel és jó adag r.yilas múlttal rendelkeztek. Emlékszik, Kol­ler elviéin, hogy'mindezeket a dolgokat akkor megbeszéltük és arra is emlékeztetem, hogy akkor velem nem mindenben, értett egyet, különösen nem, a régi szakemberek felhasználásában. Mi — a taléilkozásunk után nem sokkal — május 25-én egy cikkben összefoglaltuk a Vállalat nagyobb kérdéseit és igyekeztünk a legégetőbbekre rámutatni, termosz-lest n . úgy, hogy abból felada­tok szülessenek a. Vállalói vezetőségére, de ezen Iái az összes dol­gozókra. Adatokkal alátámasztva megmutattuk, hogy kik viszik k jelentős szerepet a: építkezések ügyében, sőt atról is beszéltünk, hogy a- egyik nélkülözhetetlen „szakember“, Puskás ellen, annak ide­jén, 1929-ben, Köller elvtárs sztrájkot vezetett fillérekkel magasabb bérért nagyobb falat kenyérért. Roller elvtáÁ harcos, épí tőmunkás múltja adta meg az előlege zett bizalmat ahhoz, hogy egy ilyen Vállalat igazgatója tegyen. Kiró lehet másra bízni egy ilyen jelentős feladatot, mint arra, ala résztvett a munkásosztály sok nehézséggel, áldozattal járó valami­kori küzdelmeiben és a felszabadulás után is töretlenül .helytállt azon a poszton, ahová a Párt állított". Koller elvtárs tudja, hogy építőiparunk: iparunk súlypontja, hogy Pártunk Központi Vezető­sége, de kormányzatunk is ennek arámijában igen sokat foglalkozik vele. Súlypont azért, mert elvan hallatlanul nagy feladatok. Vár­nak rá az ötéves, terv további beruházásai során, hogy arra meg­felelni nem kis dolog. Köller élvtárs azt is tudja, — mert tudnia kell, — hogy mindehhez a Párt nagy segítsége szükséges. De nem elég erről csak úgy, általában beszélni, hanem a munkánk gyakorla­téiban úgy kell érvényesíteni, hogy az üzemi pártszervezet munká­ját támogatni kell, az üzemi pártszervezettől segítséget, tanácsot kell kérni. Mások is sokan, de közöttük Köller elvtárs beleesett abba a súlyos hibába, hogy lebecsülte a pártszervezetet, lebecsülte a párt­szervezet vezetőségét, úgyszólván semmibe sem vette ás elvárta, hogy' irányítását, útasílásait szó nélkül végrehajtsák. Úgy akarta és en­nek intézkedéseivel számtalan esetben hangot is adott, hogy a párt­szervezet munkája a Vállalat vezetésének uszályában mozogjon, r,e élenjárjon, hanem hátul, az események után kullogjon. Kälter elv- társ ,,lealacsonyi-tónak‘‘ fartőita, hogy a pártszervezet, útmutatá­sait, a: egyes hibákkal kapcsolatos figyelmeztetéseit elfogadja rj munkája számára azt fontosnak, kötelezőnek vegye. Mondom, nőm egyedülálló eset ez a jelenség üzemeink életében, hanem gyakoris előfordul. De a Bajai Magasépítő Vállalat életében különösen élesem jelentkezett a pártszervezet lebecsülése általában a Vállalat veze­tése, de az egész Vállalat és különösen Kotier elvtárs részéről. A Párt, az adott terület munkáját irányító pártszervezet lebe­csülése, séilyos következményekre vezethet és ezeknek a következ­ményeknek egynéhány jeléi a Vállalat életében láttuk. Mind élesei­ben jelentkeztek. Tudja, Köller elvtárs, hogy mire gondolok. De meg is mondom. Az elvtárs ahelyett, hogy segítette, támogatta volna a pártszervezet vezetőségének munkáját, hogy minél nagyobb legyen a pártszervezet segítségének súlya az egyes építkezésen a dol­gozók felé, hogy megjavuljon a politikai munka és ennek következ­tében az egész Vállalat munkája, szinte várta az alkalmat, hogy ,« pártvezetőségre, annak egyes tagjaira, vagy a titkár élvtársnőn,, Schitli Máriára, , valamik' mondhasson. Így történt azután meg, hogy Köller élvtárs Schilli elvtársnöt fegyelmi elé akarta állítani egy nevetségesen kicsi, — amihez az elvtársnőnek semmi köze, de Köller elvtársiéi felfújt — dologért. Sőt ezt az ügyet annyira „jelentős­nek“ tartotta, hogy maga akart a fegyelmi bizottság elnöke lenni. Megmondom, Köller elvtárs, én igen csodálkoztam esen a dolgon, amikor meghallottam. De mikor jobban elgondolkodtam fölötte, megértettem. A Vállalat életében és közvetlenül az élvtárs szemé lyévei kapcsolatosan történt esetek szoros összefüggésben vannak egymással. Mire értem én ezt? Az ébertelcnség, az ellenség jelenlétének elkenése, az az állandó dorongolás. ami az elvtársnak már tulaj­donságává, vált, az a tény, hogy párimunlcát szinte egyáltalán nem végzett, ez mind szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy a pártszervezet titkárát — csinált okkal — fegyelmi elé akarja állítani, hogy tel­jesen lebecsüli a Vállalat életében a pártszervezet jelentőséget, hogy a pártszervezet munkáját a Vállalat szuverén'1 elképzelései alá akarja rendelni és a hivatalos idő közé akarja szorítani. De ugyan­így áll ez fordítva is. Aki lebecsüli a Pártot, aki magát csalható/■ tannak hiszi és azt, hogy a maga igazgatói ,.mindenhatóságával“ mindent jól el tud intézni, ha azt mondja: „semmi köze‘‘ senki­nek ahhoz a. munkához, — ami lényegében a Párt sikereinek, har­cának gyümölcse, — az ugyanakkor ébertelen is. az elnézi az ellen­ség garázdálkodását. így van ez Köller elvtárs és én azt hiszem, hogy .ezt tisztábban látni segített a volt cementgyáros, Lonkaynak a gazsága, aki a Vállalat féltveörzött ,,szakemberei“ közé toldozott A levelem elején azt írtam, hogy az előlegezett bizalom ültette Köller elvtársat népgazdaságunk egyik igen fontos posztjára, A bi­zalom a harcos múltért volt, amiből, a dolgozók feltételezték, hogy folytatása tesz. Köller elvtárs súlyos. hibákat követett el. Annak a Gondolkodjon el Köller elvtárs ezeken a felvetett kérdéseken. Pártnak jelentőségét, szerepét becsülte le, amelyért sokáig harcolt, amelynek most is tagja, amelynek mi mindenünket, boldog jele­nünket, de még boldogabb jövőnket köszönhetjük, — fogjuk kö­szönni. Gondolkodjon el Köller elvtárs ezeken a felvetett kérdéseken. Én azt hiszem, hogy levelem segíteni fog abban, hogy ezeket a hi­bákat, amelyek nemcsak az elvtárs munkáiéban látszanak meg, ha­nem az egész Vállalatra rányomta bélyeget, — nagy jelentőségük­ben, — tisztábban láSga és nekivágjon a hibáktól való megszaKn dulás munkájának. Ez a partsterüség dönt fi követelménye. Válaszlevelét rövid időn belül várom. (wsdaj Rendelet a „tudományok kandidátusa" tudományos fokozat rendszeresítéséről j nyos Akadémia feladata. Az Aka- I démia ezt a feladatát Országos Tudományos Képesítő Bizottsá­ga (OTKB> útján gyakorolja. I A kandidátus-képzés időtarta­mát az egyes tudományágak jellegének és az aspiráns felké­szültségének figyelembevételével az OTKB szabja meg. A képzés leghosszabb időtartama három év. A kandidátus-képzésben ré­szesülő aspiránst a képzés tartamára az OTKB által meghatározott tudományos intézetbe kell beosztani. A képzés tartama alatt az aspi­ráns az OTKB által kijelölt ve­zető irányítása mellett dolgozik. Az aspiráns a kandidátus-képzés tartama alatt állami ösztöndíjat kap. Az aspiráns legkésőbb az első tanulmányi év. végéig az OTKB által e célra kijelölt bizottság előtt a kandidátusi vizsga tár­gyaiból elővizsgát tesz­A képzési idő végén az as- piráns kandidátusi vizsgán számot be szakmai, marxis­ta-leninista és egy idegen j nyelvben való képzettségé­ről. ! Ha e vizsgán megfelel, engedélyt kap arra, hogy értekezését az OTKB által megjelölt ' időben I megvédje. I A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa törvényerejű rendeletet adott ki újrendszerü tudomá­nyos fokozat bevezetéséről és elnyerésének szabályozásáról. A rendelet hangsúlyozza, bogy a Magyar Népköztársaságnak a szocializmus építése Során olyan magas színvonalú tudományos képzettséggel rendelkező, a nép­hez hü tudósokra van szüksége, akik a korszerű, haladó tudo­mányt a dolgozó nép ügyének szolgálatába állítják. Ezért a Magyar Népköztársaság a lialadó tudomány nagyszámú, kiváló művelőjének képzése, a tervszerű tudományos és szakmai után­pótlás biztosítása érdekében, ' a Szovjetunió élenjáró tudományos káderképzésének példájára a „tudományok kandidátu­sa” tudományos fokozatot rendszeresíti. A kormányzat a magyar tudo­mány legfelső szervén, a Magyar Tudományos Akadémián keresz­tül biztosítja a kandidátusi fo­kozat elnyerésére felkészülő as­piránsok tervszerű kiválasztását, képzésük magas színvonalát és az anyagi gondoktól való men - tesítésiiket. . A rendelet kimondja, hogy a tudományok kflnd’dátusa'* fo­kozat alapjául szolgáló képzés irányítása a Magyar Tudomá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom