Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-28 / 219. szám

Kis Katalin házassága Mészáros Ági, a film főszereplője A „Kis Katalin házassága“ c- film újabb mérföldköve, a ma­gyar filmgyártás előrejutásának. A Szovjetunió iránymutatása itt is, mint mindenütt, megmutatko­zik. Ez az oka, hogy a Kis Ka­talin házassága a negyedik új magyar film, amely rövid időn belül elkészült. Bár még ez a film sem egészen kiforrott szo­cialista, realista mü, de már megközelíti ennek fogalmát és biztosíték a további , fejlődésre. Témája mai, a családon belüli összeütközés a mozgalmi élet miatt. Míg a férj, Varga József, összo tudja egyeztetni a családi életet a végzett társadalmi mun­kával, addig a feleség, Kis Ka­talin, nem- csak asszony akar lenni és sehogysem akarja meg­érteni, bogy a régifajta turbéko- lós házasság korszaka a múlté és meg kell találni azt az utat, moly elvezet oda. ahol a házastárs, társ lesz valóban és minden munká­ban, akár szakmai,' akár társa­dalmi, közösen segítik, támogat­ják, buzdítják egymást, bogy az elvégzett munka kettőjük örö­mén kívül a közösség öröme is legyen. Míg a férj, Varga József, a Párt útmutatása alapján jól vi­szonyul a munkához, aminek eredményeképpen vezető állásba kerül, addig a feleség, Kis Ka­talin nem végzi jól a rábízott feladatokat, nem jelentkezik a szaktanfolyamra, sőt magatartá­sával olyan . hangulatot “teremt, amely több dolgozó társát visz- • > a tanfolyamra való je­lentkezéstől. ' ■ Ez a szakadék kettőjük közölt végillis váláshoz vezet. Egy ösz- szeiitközés alkalmával Kis Ka­talin összecsomagol és hazamegy a szüleihez. Ez a lépés azután gondolkodási-^ készteti és rájön a helytelen viselkedésére. Barna üzemi párftllliár segít neki ab­ban, hogy hibáit kijavítsa- Kis Katalin véglilis jelentkezik a tanfolyamra, ahol társnői üröm­mel fogadják és megígérik, hogy miudenben segíteni fogják. Varga József, a férj, az ellen­ség sugallatára, komoly hibát követ el munkája közben, olyan javaslatot nyújt, bo a vállalathoz, mely a termelést visszavetné.. -- Most Kata az, aki szembekerül férjével és addig harcol, áruig a helytelen intézkedést vissza nem vonják és a termelés emelkedé­se biztosítva nincs. Itt azonban már két öntudatos dolgozó áll szemben egymással, akik tudják, hogy egyéni életük csak úgy le­het boldog, ha a közösséget, a szocializmus előbbrevitelcnek az ügyét szolgálják. Ez a film rövid története- Ben­ne két ember sorsa játszódik le, de ez nemcsak az ő élelüket tár­ja a nézők elé, mert nagyon so­kan vaunak dolgozóink között, akikhez szói ez a. Kim és éppen azért készült, hogy megmutassa számukra a helyes utat. Világító fáklya ez a film dol­gozó népünk előtt abban a harc­ban, melyet az ellenséges befo­lyás ellen vívunk és épp ezéri komoly pozitívum a Kis Katalin házassága megújuló filmgyártá­sunkban. Élmüvészeink egész sora vonul fel ebben a filmben. Többek kö­zött Mészáros Ági, Kossuth-díjas művészi a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művésze, Gobbi Hilda, Kossuth-díjas művész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze, Szirtes Adám, Gábor Miklós, Ajtai Audor. Makiári Zoltán, Sallay Kornélia és Lndo. merszky Margit. A Kis Katalin házassága című új magyar film a kecskeméti I a- rosi moziban kerül bemutatásra december 28-tól január 8-ig. üuté-garáget bérelnénk esv autó számára Cím: a kecskeméti kiadóhivatalban Kiket 'választottak a bajai városi tamíes bizottságaiba ? . Baján a legutóbbi tanács­ülésen a kővetkező dolgozókat választották be a városi állandó bizottságokba: A pénzügyi bizottság tagjai: Nebojsza Lajos, Almádi Irén, Szamos János, Arató Sándor, Lovas Gyula, ifj. Horváth Mi­hály, Fülöp József, Dobó Gusz­táv dr. A terv, statisztikai és munka, erögazdálkodási bizottság tagjai: Zrínyi János, Víg Lászlóné, Ker- nya János, Sámán József, Pó­lyák István, Liszka Józsefné, Békássy Béla, Schneider Mária. — A mezőgazdasági bizottság tagjai: Peágity Mihály, Pál Jó- zssfné, Nagy János, Hegedűs István, Varga Antal, Cikk Már­ton, Szöllösi Dezső, Csonka Já- nosné. — Kereskedelmi és közellátási bizottság tagjai: Bisztrieki Károly, Rajkai Mik­lós, Szakáll István, Mérei Sán­dor, Hefner Mária, Szili Antal, Budimác Jánosné, Dobokai Fe­renc. — Ipari bizottság tagjai: Takaró János, Rajta Ferenc, Bagó Jenő, Ernszt Miklós, Mé­száros János, Szögyi Mihály, Sarok Mária, Szabadi Lajos. — Építés és közlekedésügyi bizott­ság tagjai: Sóhajda Antal, Szá­váid József, Kovács István,' Bisztrieki Ferenc, Mikovics Sán­dor, Köller István, Donáth Ti­bor, Wagner György. — Köz­egészségügyi és népjóléti bizott­ság tagjai: Farkas Katalin, Goldring József, Varga Lajos, Grecsó Anna, Fébó Jánosné, Pechtler Ferenc, Radács Fe­renc, dr. Kelen Gyula. — Okta­tásügyi bizottság tagjai: Kel­ler Istvánná, Szegfű Irén, Nagy Istvánná, Kuti László, Kricsko- vics Antal, Babies Károlyné, Borkovics Béláné, Rozenfeld Jó­zsefné. — Népnevelésügyi bi­zottság tagjai: Bakó István, Mátics Rózsa, Doszkocs Jó­zsefné, Jakubec György, Mérei Sándor, ifj. Szalai József, Hor­váth György, Slezák András. Községi mozi, mini- kultúrközponf­Az ötéves terv hatalmai célki­tűzései és eddigi eredményei kö­zött fontos helyet foglal el a ki­váltságosok kulturális monopóliu­mának felszámolása. E harcba« ko­moly szerep hárul a mozikra. ,De nemcsak a filmek megválogatása a fontos, hanem a* is, hogy mi­lyen körülmények között látják azokat a dolgozók. Horthyék úri Magyarországában csak az volt a fontos, hogy els.zedjék a dolgozók pénzét, szűk, piszkos, levegőtlen mozikban mutatták be selejtes, romboló hatású filmjeiket. Az új világ új művészetéhez azonban nem lenne méltó, ha a dolgozók még ma is ugyanilyen mozikba lennének kénytelenek járni, mjnt valamikor. Fontos fel­adatunk, hogy az elhanyagolt ál­lapotban átvett mozikat folyama­tosan javítsuk, szépítsük, meleg kulíúrotthonokiká épitsük ki falva- inkban. Ezen a téren már a három­éves tervben is sokat tettünk és ö'éves tervünkben még nagyoob ütemben íolyla'juK azt a munkát, mely lehetővé teszi, hogy a kul­túrától a felszabadulásig elzárt fa­lusi dolgozók is hozzájussanak a szovjet és népi demokratikus fil­mekhez. Mozit kapnak a falvak Falumozisítűsj tervünk kereté­ben, megyénkben ebben az évben Kunbaja, Nemesnádudvar, Felső, szenfiván, Bútmonostor és Dusnok kapott mozit, még ebben az évben megindul a jászszenllászlói kes- keny-mozi is. Az 1951-cs tervév ben 12 falu kap állandó mozit, ezek között szerepelnek a tanya- központok js, melyeket szintén ellátunk állandó mpzjkkal. Ugyan- akikor 4 kiskörzeti mozit állítunk te Úszódon, Ordason, Géderlakon és Dunaszentbenodcken. Ezekből a példákból láthatjuk, hogy államunk jelentős összegeket szán arra, hogy vándormozikon keresztül azokba a községekbe is eljussanak az élenjáró szovjet és népi .demo­kratikus filmek, abc! egyébként állandó mozj-még nincs, hogy ez- ólt.l gyors ütemben felszámolhas­suk azt az óriási szakadékot, mely a régi Magyarországban a vár: és falu között létrejött. A keskeny-mozik beállításán túl újjáépítettük a kiskőrösi normál- mozit is, ezenkívül helyrehoztuk c bácsalmási inczit. Mindkettő Sztá­lin elviárs születésnapjának heté­ben indul meg, hirdetve a szocia­lista kultúra hatalmas fejlődésé' községeinkben. Széleskörű munkaverseny Közég; mo.-ziajnk kultúrközponi- lá való kiépítésének jelentőségét felismerték a mozi dolgozói is és ennek mihamarabbi megvalósítása érdekében Rákosi elvtárs kiszaba­dulásának 10 éves évfordulóján szocialisia muclkaversenyt indítot­tak meg a kiskunfélegyházi mozi­dolgozók javaslatára. Megyénk filmszínházainak 90 százaléka el­fogadta a versenyfelhívást, ezen túlmenően a kirendeltség dolgozói is megéri ve a szocialista munka­verseny politika^ jelentőségét, be­kapcsolódlak a versenybe. ­Az első hónap kiértékelése nyo. mán a legjobb eredményt a követ­kező községi mozik érték cl; Kiskunmajsa, Kossuth-mozgó: össziálogatottsági normáját 195 százalékra, csoportos látogatott, sági normáját 235 százalékra tek jesitette. Sükösd, Kossuth-mozgó: öss?. látogatottság 193 százalék, csopor­tos 132 Százalék. Sereghajtók Solt és Soltvadkert, előbbi összlátogatottíági norraájá. nak 47 Százalékát, utóbbi 57 szá­zalékát érte csak el­Atképzos tanfolyam indul A városi tanács munkaerögaz- dálkodási osztálya felhívja a fi­gyelmét azoknak a 18—35 éves férfiaknak és nőknek, akik a vasiparban mint szakmunkások kívánnak elhelyezkedni, de szak­mai képesítésük még nincs, hogy 1951 január 1 és február 15-e között beinduló átképzos tanfo­lyamra jelentkezzenek városhá­za I. em. 47. szám alatt. • Atképzös tanfolyam a kővet­kező szakmákban indul be: ko­vács, öntő, szerszámkészítő; esztergályos, csiszoló és lakatos, gyalús, vésös, marós. A tanfo­lyam helye Budapest. ■ Az átképzés ideje 6 hónap, mely idő alatt az átképzösök — szakmák szerint — 462 forint­tól 609 forintig terjedő fizetést kapnak. Az ebéd napi 2 forint ellenében biztosítva vap. Jelentkezési határidő decem­ber 30. A dunántúli ionul­járatok végleges menetrendje Az új bajai Duna-hídon meg­indult a vonatközlekedés. A me­netrendben feltüntetett és Bajá­ról induló járatok alig mutat­nak eltérést. A hétfői nappal, december 18-ával a végleges menetrendet a MÁV az aláb­biakban közli: Indul Bajáról Bátaszék— Dombóvár 3.25. — Baja-—Sár- bogárd—Budapest 3.55. — Baja —Pécs közvetlen járat 6.10. — Baja—Dombóvár 8.50. -— Békés­csaba—Baja—Nagykanizsa se­besvonat 13.19. — Baja—Domb­óvár 13.35. — Baja—Bátaszék— Dombóvár 15.27. — Baja—Sár­bogárdi—Budapest gyorsvonat 17,10, — Baja—Dombóvár 18.05, Ahol gyenge a népnevelőmunka Ezekben a községekben gyen­ge a népnevelömunka, a film- propagandisták, a pedagógus- filmfelelösök' nem értették meg munkájuk politikai jelentőségét, Solton a helyi pártszervezet funkcionáriusai sem támogatják kellőképpen a szervezési mun­kát, sőt maguk sem járnak elöl jőpéldával. „A párttagsági könyv” című súlypontfilmnél egyetlen vezetőségi tag sem volt a moziban. Ezeket a hiányossá­gokat felismerve, összehívtuk a filmpropaganda-hálózatot és a helyi pártszervezet vezetőségé^ vei kitárgyalva a hibák okait, új lendületet adtunk a munká­nak. A legjobban kiépített, felada­tának jelentőségét megértő filmpropaganda-hálózat Izsák és Gara községben működik, ahol az eredmények megmutatják, milyen mértékben tud fejlődni a szocialista kultúra dolgozóink között, ha ezt alapszerveink, ta­nácstagjaink elősegítik, támo­gatják. A népművelési minisztérium által irányított miisorpropagan- dánk a legmesszebbmenőkig tá­mogatja községi moziainkat. Míg a Horthy-rendszerben leg­jobb esetben hosszú évek múl­va került le falvainkba egy-egy úgynevezett „nagy” film, addig a népi demokrácia müsorpoliti- kája azon dolgozik, hogy a leg­újabb filmalkotások a legrövi­debb idő alatt eljussanak közsé­geinkbe, ahol dolgozó paraszt­jaink a filmek lelkesítő hatásá­ra nagyobb lendülettel és felké­szültséggel végzik mindennapi munkájukat. Mozikból kultúrközpontok A községi moziknak kultúr- központokká való kiépítésében komoly szerepe van a SzOVOSz- nak is. Földmüvesszövetkezete- ink taggyűléseiket újabban ösz- szekötik kollektív filmlátogatás­sal és ezzel elérik azt, hogy a tanyavilág dolgozó parasztsága megismerkedhet azokkal az új technikai vívmányokkal, melye­ket a Szovjetunió kolhozaiban használnak a munka megköny- nyitése, meggyorsítása érdeké­ben és ezáltal a film egyik esz­köze a termelöcsoportok meg­alakulásának elősegítésére. Ebben a munkában fontos feladat vár az ifjúsági és tö­megszervekre is. Meg kell érte­niük, hogy a kultúrmunka nem merülhet ki bálák, táncestélyek rendezésével, hanem ha öntuda­tos, szocialista dolgozókat akar­nak nevelni tagságukból, elen­gedhetetlen a szovjet példa meg­mutatása, melyre legalkalma­sabb a szovjet filmek hőseinek megismerése. A mozi, mint kultúrközpont, bevehetetlen vár a falu ellensé­geinek, a kulákok ellenséges mesterkedéseivel szemben. DoL gozó kis- és középparasztjaink kulturális fejlődésük során mind. inkább szoros egységbe ková- csolódnak és a szovjet kolhoz­parasztok lelkesítő példája nyo. mán a munkásosztály vezetésé­vel elérik azt, hogy „nem rés, hanem erős bástyádként fognak állni a Szovjetunió, a Sztálin elvtáris vezette béketáborban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom