Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)
1950-12-28 / 219. szám
Tissakéeskén kemény késsel viszi "Ép v % a DEFOSs as osstályhareot Tiszakécskán, a falu központi ré. fezén az egyik sárgára meszelt ház ínagas homlokzatáról büszkén hirdeti a felírás; —Tiszakécskei DEFOSz-szervezet. Bent az irodahelyiségben a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. örömmel jönnek ide a község dolgozó parasztjai. Tudják hogy nem hiába keresik fel a D^FOSz- frodát ügyes-bajos dolgaik elinté- eésc végeit. halló Lajos irodavezető összeráncolt homlokkal ült az íróasztal mellett. Bajuszában már itt-ott deres szálak csillannak meg. Arcának komolyságát enyhe derű oidja meg. Éppen a népnevelők jelentéseit vizsgálja. Megelégedetten állapítja meg magában, hogy jó volt a politika^ felvilágosító munka, hiszen csak a napokban számolt el a járásnak a Szabad Föld kampánnyal kapcsolatosan, s akkor már 150- előfizetőről tett jelentést. Azóta már ismét van 13 és még néhánya.n d sem számoltak. Nemhiába jutalmazta meg a helyi földművesszövetkezet Horváth Vincét. Ság; István^ Dömötör Károlyt és Nyitrai Imrét, akik mjnd DÉFOSz-népnevelők és a termelési-szerződéskötések terén is szép eredményeket érteli el. A kályhában vígan duruzsol a tűz. Itt állandóan fűtenek, nem úgy mint e nagy teremben, ?hol a gyűléseket szokták tartani. Minden hónapban rendszeresen tartanak taggyűlést. Ilyenkor megtelik a terem. Tóth Mihály DÉFOSz-tit- kár vezeti a gyűléseket. Megbeszélik a problémákat és kiértékelik az eddig elvégzett mimikákat. A heti vezetőségi gyűlések, amelyet rendszeresen tartanai, e'ő- segiti a DEFOSz munkáját. A dűlő-biztosokkal mindig megoeszé- lést tartanak egy.egy kotno'yaDb feladat megoldás* előtt. A dülö- bizlosok munkája nagyban elősegítette az őszi mélyszántás határidő előtt való elvégzését. Kalló Lajos tovább lapozgat a papírok között. Mcgállapíínató az, hogy a DEFOífe jól vitte az osztályharcot. Ebben az évben 40.000 forintot hajtottak be a kulákokon. Nyíkus István és D. Szűrszabó István nevezetű kulákokkal fejenként 1100 forintot fizettettek ki, mert nem akarták megadni alkalmazottaiknak a járandóságot. A községben 154 kulák van. Ezek ellen bizony csak jó népnevelő munkával lehet vinni a>z osz- tályharcot. Szerencsére jó a kapcsolat a Párttal és a többi tömegszervezettel. A nap lassan lebukik a decemberi égen. Jó les* hazamenni és enni valamit — gondolja Kalló István. — Ma sok volt a munka és nem volt idő az evésre. Megpiszkálta a parazsai, nehogy ha később visszajön, ne aludjon el a tűz, mert ma még szükség lesz a melegre. Ugyanis este népnevelő értekezlet le^z, a DEFOSz-aktívák- ra ismét újabb feladat vár. Nem rég jelent ,meg a minisztertanács határozata az állattenyésztés és a takarmányozásról. Holnapután elindulnak a DEFOSz-aktíváj, hogy a falu legkisebb zugába is elvigyék és megmagyarázzák ennek jelentőségét. 10 kisgyülést fognak tartani rövid időn belül. a* ői*cjgc$ci,lői Kiíros Heraei* Idős Herner Mihály öregcser- töi kulák ellopta a Béke-tszcsl tulajdonát képe2ö sertés-ttatót és a hozzátartozó csatornát. De Herner még ezzel sem elégedett meg, betört a góréba is. Kukoricát akart lopni, de a tszcs, parasztjai leleplezték. A múltban sem volt különb Herner kulák. Csendőr volt és a leg- kegyetlenebbül bánt a dolgozókkal. Ha valaki szólni mert ellene, akkor vadászfegyvert fogott rá. A fia sem különb az apjánál. Hemer fia 1942-ben apja egyik alkalmazottjának fiát agyonlőtte. Hemer, — azt mondják, — ügy ordított az alkalmazottjaira, hogy Oregcsertőröl Kecelre hallatszott. Mivel csendőr volt. kapcsolata is jó volt a csendörséggel. Ezt soha sem mulasztotta el. Nem volt olyan nap, hogy ne dölyfösködőtt volna ezzel alkalmazottal előtt. Gyűlölettel vetik meg a dolgozók Hemer Mihály kulákot. Kovács István elvtárs azt mondja: — 1944-ben karácsony előtt szántottunk. Úgy esett “ eső, hogy bőrig áztunk. Féltettük a ruhánkat. Olyan kevés volt a kuláknál a „fizetés”, hogy bizony, akkor nem igen tellett ruhára. Abbahagytuk a szántást és hazamentünk a fogattal. Meglátott a kulák, mindennek lehordott, „piszkos” kommunistának; anyámat, apámat szidta és ráadásul azzal fenyegetett, hogy elintemáltat. Azt kiabálta: „Az ilyen piszkos kommunisták még hideg vizet sem érdemelnek.” De Hemer nem tett kivételt egyik dolgozójával sém. Mindenkivel egyformán bánt el. Kovács Sándorné férje is ott dolgozott Hemer kuláknál: •— Aljas gazember ez a Herner. Az uram is nála dolgozott. Ga- bonabehordás ideje alatt történt az, hogy nem egyszer hajnali három órakor még hordták a kulák gabonáját. Tej járt a dolgozóknak, de először lefölözte és úgy adta ki a „zsíros gazda”. De több jogos követelésnek nem tett eleget. Bakancsot nem adott. A szükséges kenyér- gabonát sem adta ki. Soha nem feküdhettünk le 11-—12 óra előtt — mondja Bállá Mátyás. — Leginkább éjjel 11 órakor. Ha sáros idő volt, lovakat csutakoltunk. Eljött a kulák az istállóba és ellenőrizte, hogyan folyik a munka. Pöffeszkedett és mindig köpködött. Gabonát őröltetni nem engedett a dolgozóknak. „Hogyne, mikor ilyen sok a munka, akkor elmennének” — mondta a kulák. Majd inkább én. — így történt meg, hogy 1946-ban Kovács Istvánnak ellopta egy zsák rozsát, „Elvesztette.” Még a mai napig sem térítette meg. CsÓti István öregcsertöi kulák nem sokkal különb idős Herner Mihály kulák barátjánál. Nem egyszer megbüntetAlpáron a kulákok és a reakciósok minden eszközt megragadnak a begyűjtési terv teljesítésének, valamint termelésünk megakadályozására. A községben 42 csendőr-család van, akik a kulákokkal összefogva igyekeznek minden olyan intézkedést szabotálni, amelyet Pártunk, vagy kormányzatunk hoz népgazdaságunk megerősödésének érdekében, A kulákok és a volt csendörök nemcsak agitációval, hanem tettekkel is igyekeznek károsítani termelésünket. Berkes András 100 holdas kulák pl, szelektoro- zatlan vetőmagot vetett el, valamint 6 kát. hold 8 négyszögöllel több őszi magot vetett el a kelleténél. Cséplési eredménylapján 6 kát. hold búza után 876 kg búzatermés szerepek Meg is kapta méltó büntetését az igazságszolgáltatástól. Hathónapi elzárásra, 2000 forint pénzbüntetésre, 5 kát. hold föld elkobzására és 10 évi politikai jogvesztésre ítélték, valamint a községéből örökre kitiltották. Bugyi Jánosné 30 kát. holdas kulák nem végezte el idejében az őszi mélyszántást. A községi tanács ki is tette a szégyentáblára. Egy napon azután bejött a fia és szidalmazta a mezőgazda- sági csoport vezetőjét, hegy miért Írtak valótlanságokat a szégyentáblára, hiszen ök már az őszi mélyszántást régen elvégezték. A községi tanács helyszíni ellenőrzéssel igyekezett meggyöték, mert feketén vágott sertést. De ő nem elégedett meg, hanem igyekezett a dolgozó parasztság között azt a rémhírt terjeszt)-hi, hogy minél többen vágják le a disznóikat, mert akkor nem kell zsírt beadni. ö meg szabotál, még most sem fejezte be az őszi mélyszántást. Azzal indokolja meg, hogy nem szánt, mert a tavasz- szal úgyis a kukacok rágják ki a növényeket. Mind a két kulákot leleplezte a dolgozó nép, nincs szükségünk ilyen aljas disznókra, akik még azt hiszik, hogy a Horthy-rendszerben élnek, hogy korlátlan urai a falunak. Lesújtott a nép ökle és meg is kapják méltó büntetésüket. zödni az igazságról. A helyszíni ellenőrzésen nemcsak az nyert megállapítást, hogy 2 és fél kát. hold föld terület még nincs felszántva, hanem az is. hogy a kulák csak 14—15 cm-re szántotta fel a földjét. Az elszámoltatás során is számos aljasságot derítettek fel a kulákokről. űzv, Varga András- né 26 kát. holdas kulák, 400 kg morzsolt tengerit rejtett el. Bo- lessza Péter 42 holdas kulák elrejtett négy mázsa cukorrépát azzal a céllal, hogy azt majd állataival takarmányként feleteti. Ugyanakkor a cukrot felvásárolta és azt híresztelte a faluban, hogy nem lehet cukrot kapni. Fülek István, volt fűszer- és vaskereskedö, többezer forint értékű árut rejtett ei dolgozóink" elöl. A házkutatás alkalmával nagy mennyiségű fűszert, cukrot és vasárút találtak nála. Az angol niunkásárulók újabb támadása a béke ellen A Daily AVorker közli, hogy a Brit Szakszervezeti Tanács elutasította az Angol Vasutas Szakszervezet javaslatát, mely angol és szovjet szakszervezetek békevédelmi értekezletének ösz- szelűvását kezdeményezte. Alpáron a kulákok elrejtik terményüket, hogy szabotálják a begyűjtést A földművesszövetkezetek megyei választmányának tanulságai Megyénk földművesszövetke- zetei december 20-án tartották meg megyei választmányi ülésüket, mely méltó befejezése volt a közgyűlési kampánynak és egyúttal előkészítője a II. Országos Küldöttgyűlésnek. A megyei választmányon & szövetkezetek küldöttei tanúságot tettek, hogy ismerik és megértették Pártunk p3Tasztpolitiká- j'át, látják azt az utat, amely a falu szocialista fejlődéséhez vezet. Ez a választmányi ülés igen bátran és élesen felvetette azokat a hiányosságokat, de az eredményeket is, amelyet egy esztendő lefolyása alatt a földmű vessz övét kéz eteknél előlfordultak. Elmondották a 'küldöttek, hogy munkájukkal hogyan járultak hozzá a szövetkezetek eredményeihez, hogyan kapcsolódtak bele azoknak a gazdasági feladatoknak elvégzésébe, melyeket Pártunk irányításával falun a szövetkezeteknek végre kellett ‘hajtani. iM'lcatvs Józsefné tszcs-'tag elmondotta, hogy a gabonabegy üj ti si hét során népnevelői munkára indult. Megértette a begyűjtésnek a jelentőségét, megyei pártbizottságunk felhívását, és maga is egy mázsa tengerit vitt be a szövetkezet raktárába. Példamutatásával agitációja során komoly eredményeket ért el- Alig pár óra leforgása alatt 12 mázsa kukoricát gyűjtött be. Pécsi Lajos, .a bócsai szövetkezet ügyvezetője javasolta, hogy építsük ki a népi ellenőrzést a jövőben sokkal jobban és szélesebben, mert a saját szövetkezeténél is a tagság ébersége leplezte le a boltos 2200 forintos hiányát. Szívók Györgyné tszcs-tag elmondotta, hogy milyen él-ete volt azelőtt, mint cselédnek és ina hogyan élnek családjával. Igen komoly mértékben bírálta az egyes vezetők hibáit és felhívta a választmány figyelmét, hogy a vezetők ne szakadjanak eil a tömegektől, a tagsági ól. Schlezók Erzsébet rá’,világi- lőtt a bajait szövetkezet hibáira. Elmondotta, hogy a gazdasági feladatok végrehajtását nem köti össze a politikai fel- világosító munkával, aminek eredménye a szerződések kötésében való nagy lemaradás. Az oktatás kérdésének a hiányosságát is felvetették az elvtár- sak, így Makk András felügyelöbizottsági tag javasolta, hogy az országos küldöttgyűlés ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzon, adjon lehetőséget az igazgatóságnak és felügyelöbizo'tt- ságnak, hogy a szövetkezet vezetését -mindinkább elsajátítsák. A választmányi ülésen minu- annyian láttuk, hogy megyénk szövetkezeteinek tagsága, mely 100 000 főnyi tagot lesz ki, az utóbbi 'időben Pártunk helyei irányításával komoly fejlődésen ment keresztül. De kijö:t az is, ami elsősorban a SzÜ VOSz megyei központiak Is hibája, bogy a közgyűléseken mé-g mindig nem tudjuk eléggé aktivizálni a -paraszti tömegeket és nein tudtuk mi sem összekapcsolni, -nem tudtuk a közgyűlések előkészítését a gazdasági feladatokkal egybekötni és így a termelési szer zödések kötésénél is az elő irányzatunknak 81.2 százalékát tudtuk csak teljesíteni. iA megyei választmány megértette, hogy dolgozó -népünknek erősnek kell lennie. Feladatainkat 5 éves tervünk ma •radéklalia-n végrehajtása érdekében 100 százalékig teljesíteni kell, mert csakis ezen keresztül tudunk földművesszö- vetkezeti vonalon is hozzájárulni ahhoz a nagy munkához mély a béke megvédését céloz za, hogy a szövetkezetek munkájukkal a jövőben még komolyabban hozzájáruljanak a fa'c iszceialist-a építéséhez- Egyben ez a váéaszImányi ülés készülődés nemcsak a II- Országos Kongresszusra, hanem munka- felajánlásaival hozzá akar já mini Pártunk V. Kongresszu sának méltó megünnepléséhez. A megyei választmány tanulság számunkra, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben foglalkozzunk, földmüves- szöve.kezefeink-kel, a szövetkezeti aktívákkal. Be kall őket vonni a feladatok végrehajtásába és helyes útmutatással, neve!« munkával vegyük arra az irányt, hogy földművé »szövetkezeteink, mint a falu egyik legnagyobb tömegszerverete, -rr.éHóképpen képviseljék a dolgozó parajzlság érdekeit, továbbá vegyék ki részüket Pártunk, Rákosi elvtán's útmutatása aíapján a falu boldog, szocialista építősében. Ferenci Ernő, SzöVOSz megyei titkár. A kalocsai földművesszövetkezet közgyűlése kiutasította a kulákok bérencét Kalocsán is lezajlott a föld- müvesszövetkezet közgyűlése, amelyen megválasztották az üj vezetőséget és megbeszélték a további munkát. A közgyűlésen elhatározták, hogy az eddigi 10 forintos üzletrészeket keresőképes szövetkezeti tagok számára 50, a keresőképtelen családtagok részére pedig 20 forintra felemelik. Erre mindjárt ott a közgyűlésen 18 szövetkezeti tag, közöttük Miskei István tszcs-tag, Hajdú Ferencné 3 holdas, Vild Bálintné 2 holdas dolgozó parasztasszonyok befizették a fel. emelt üzletrészeket. Lelkes hangulatban történt a szövetkezet új vezetőségének, közöttük Kuti István 3 holdas, Tóth Istvánná 4 holdas, Hadva Ferenc 11 holdas, Csanádi Ferencné 7 holdas dolgozó parasztok megválasztása. De megnyilvánult a közgyülé. sen a kulákok hangja is Barta- b'cs József személyében, akit a kulákok felbéreltek, hogy a közgyűlésen a reakció hangját fújja és a demokráciára rágalmazó kijelentéseket tegyen. A kulákok, akiket a tisztogatás során kiseprüztek a szövetkezetekből, ahova befurakodtak, most igy akarnak ártani több helyütt. Bartalics József kulákbérencet a szövetkezet öntudatos tagsága kiutasította a közgyűlésről. A szövetkezet tagjai értékes hozzászólásaikkal a további jc működést nagyban elősegítették
