Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-21 / 215. szám

Sztálin velünk van, a béke legyőzi a háborút Díszes ünnepség hereiében kezdődött meg az Operaházban a Magyar-Szovjet Társaság kongresszusa Az ünnepi megnyitón, — ame­lyen megjelent Rákosi Mátyás elvtdrs, a Várt és a kormány ve­zetői — Rusznyák István elvtáré az MS:T elnöke mondott bcszé- del. Tisztelt Kongresszus! Mieden, hazáját igazán szerető, ‘iszt.essii.es magyar ember tudja és hirdeti, hogy népUukneK a Szovjetunióhoz fűződő őszinte, vendltnetetlen és forró barátsága nem „pártügy", nem is csupán dolgozó népünk egyik, vagy má­sik rétegének ügye és sokkal több a legmélyebb egyéni hála és sze­retet kifejezésénél Is. A szovjet- majzym barátság mindannyiánk­nak m(vbéli ügye, a legszentebb, a legnagyobb nemzeti ügy. Ezért gyűltek össze a Magyar-Szovjet Társaság országos kongresszusán népünk legszélesebb rétegeinek képviselői, a magyar munkások, a dolgozó parasztság, az értelmi­ség, a magyar anyák, ifjak, hon- védelnk. tudósaink, művészeink, sportolóink, a néphez hű papok küldöttei, hogy ország-világ előtt hirdessék, elmélyítsék és tovább szi­lárdítsák a két nép test­véri barátságát s egész népünk nevében ünnepé­lyesen megfogadják: minden erőnkkel azon leszünk, hogy mél­tónkká válhassunk a dicsőséges szovjet nép bizalmára, megtisz­telő barátságára. Ezeréves történelme folyamán most először talált igazi és őszinte barátra a magyar nép- A Szovjetunió hozta meg a szabad­ságot számunkra, ,S ha ma saját magunknak építhetjük országún, kub ha mi élvezzük munkánk eredményét, hn a szocializmus útjára léphettünk, ezt olsősorbou a Szovjetuniónak köszönhetjük, amely szétzúzta az idegen elnyo­mók és a magyar kizsákmányo­lok uralmát. Tisziclt Kongresszusi Úgy ér­zem, hogy valamennyiünk, az itt megjelent küldöttek és az általuk képviselt milliók legbensőbb érzé­sét fejezem ki, amikor Uoogresz. szusuuk megnyitásakor ebben az ünnepélyes percben első üdvözlő szavammal azok' felé fordulok, akik az emberiség reménységét, a nemzetközi béketábor vezető ere­jét, népünk, hazánk nagy felsza­badítóját és barátját; a hatalmas Szovjetuniót képviselik. Forró szeretettel köszöntőm Leoutyevát, a Szovjetunió Népművelési Bi­zottságának elnökét, Birjukov akadémikust és Venszlova Anfa- nasz Tomaszovics litván írót, a szovjet delegáció tagjait. (Viha­ros, hosszantartó taps.) Testvéri szeretettel üdvözlöm azoknak a népeknek és dolgozó millióknak képviselőit, akik — úgy mint mi —, példaképül vá­lasztották a békéért dolgozó, harcoló szovjet embert. Itusznyúk elvtárs ezután üd­vözölte a jelenlévő külföldi kül­dötteket, líákosi elvtársat, a Fárt és a kormány megjelent képvise­lőit, akiket hatalmas tapsvihar köszöntött. Elvtársak! Drága Barátaim! — folytatta beszédét. — Kongresz- szusunk olyan időben ül össze, amikor az imperialisták a hábo­rú előkészítésének politikájáról áttértek a közvetlen, nyílt agresz- szióra és lángba akarják borí­tani az egész világot. A bélre híveinek minden ed­diginél nagyobb erőfeszíté­seket kell tenniük, hogy az imperialisták fokozódó tá­madásaival szemben meg­védjék a békét. Ebben a harcban vezeti győzelemre ügyünket a hatalmas Szov­jetunió, a béketábor leg­főbb ereje és rendíthetetlen vezetője. A népek szívében és gondolatában elválaszthatatlanul szorosan ősz- szefnrrott a Szovjetunió és a bé­ke eszméje. A világ mindeu bé­keszerotő emberére igaz az, amit Uékosi elvtárs a magyar népnek a Szovjetunió iránt érzett barát­ságáról m0ndott: „A népünk ré­széről megnyilvánuló rui.önszer nem utolsósorban azon alapszik, hogy a népnek mind szélesebb ré­tegei ismerik fel azt, hogy bé­kénknek és az egész haladó em­beriség békéjének legfőbb táma­sza a Szovjetunió és szeretett vezére: Sztálin elvtdrs,'1 — Feladatunk, hogy a jövőben még jobban harcoljunk a népünk milliós tömegeiben elevenen élő szovjet-magyar barátság elmé­lyítéséért, hogy ezzel is megerő­sítsük a béke vllágtáborának magyar arcvonalát. Kongresszu­sunkra komoly és megtisztelő munka vár e feladat megoldásá­ban. Kongresszusunk legyen a béko magyar hívei harcá­nak jelentős állomása, illeszkedjen bele szervesen abba a küzdelembe, ame­lyet százmilliók vívnak vi­lágszerte a Béke Híveinek Varsóban tartott H. Világ- kongresszusa határozatai­nak végrehajtásáért. Fejezze ki hűen egész népünk mélységes meggyőződését, harci fogadalmát: Sztálin velünk van, a béke legyőzi a háborútt Éljen és virágozzék a szovjet népek és a magyar nép örök ba­rátságai Éljen a szocializmust építő ha­zánk szeretett, bölcs vezére, líá­kosi Mátyási Éljen a magyar nép legjobb barátja, a békéért harcoló embe­riség nagy vezére, a bölcs, a sze­retett Sztálin! Az örök magyar-szovjet barát­ság, a békeharc nagy ügyének jegyében nyitom meg o Magyar- Szovjet Társaság országos kon­gresszusának munkáját — fejezte be meguyitóbeszédét Rusznyák elvtárs. A libanoni hatóságok üldözik a béke híveit Madarason szabotálnak a kulákok, — a község dolgozói a begyűjtés fokozá­sával adnak méltó feleletet az ellenségnek Á Magyar-Szovjet Társaság kongresszusa közelebb visz bennünket szovjet barátainkhoz — mondják a kongresszus küldöttei Szép és hálás hivatása van a Magyar-Szov jet Társaságnak: megismerteti a magyar néppel a szocializmus hazáját. A Magyar- Szovjet Társaság I. Országos Kongresszusára minden járásj és városi szervezet küld küldötteket. A magyar küldöttek, mellett részt vesznek a külföldiek is. Kecskemét városából is hét MSzT-dolgozót küldenek, hogy képviseljék a város összes üze­meinek és szervezeteinek a tag­ságát. Nem minden dolgozót érte ez a megtiszteltetés. A küldöttek között van Schwarcz Imre magán- kereskedő, aki így nyilatkozik: —- A békéért mindig harcoltam és harcolok is, mindent elkövetek a dolgozó nép akaratáért, A múlt rendszerben jóformán embernek s«m tekintettek, ma azonban meg. becsülnek engem js, meg a mun­kámat ís. Szabadságunkat a Szov­jetuniótól kaptuk. Semmi áldozatot nem kellett adnunk érte, ezt most nekünk meg kell védenünk. Ha kell, minden áldozatot vállalunk és har­colni lógunk a szabadságunkért. A Magyar-Szovjet 'Társaság 1. Országos Kongresszusa a béke­harc láncszemét erősíti. Dr. Zentai Márton, a kecske­méti közkórház egyik orvosa szin­tén felmenti kongresszusra. — Megvagyok győződve arról, hogy a Magyar-Szovjet Társaság Kon­gresszusa még közelebb visz ben. nünket szovjet barátainkhoz. En is el fogom mondani minden munka­társamnak és minden MSzT-tag- nak, hogy mit láttam és injt ta­nultam az első kongressizu3on. So­kat akarok tanulni és sokat jogok jegyzetelni hogy tudásomat ki- bővítsem. A magyar és a szovjet nép elválaszthatatlan egymástól. A magyar népnek hosszú történői­mé során először van igaz tjará'ja. — A Szovjetuniótól ezideig is sok mindent kaptunk. Az orvosi tudományunk 5 év alatt löbbet fejlődött, mint a horthysta rend­szerben. A tüdőbetegségekben és mellbártyagyulludásbun sokan elpusztultak. Hónapokon keresz­tül szenvedtek, ha ki tudtak lá­balni. Ma már ezeket a betegsé­geket talpon gyógyítjuk ki- I.'e miéit? Mert a szovjet dolgozók átadtak a tudásukat, munka- módszereiket. Nem titkolnak el seir.m't segítettek és segítenek miiidjalen bennünket. Gitye Sándor, a Lakatosipari Vállalat dolgozója is résztvesz ezen e :.!,g\ ttmnpélv — En­gem is megválasztottak, hogy még közelebbről megismerjem a szovjet népet. Ilyen megtisztelte­tés még soha nem ért. mint most. Én sokat hallottam a szovjet népről, do főleg a vasszerszámait és gépeit ismertem meg. Do nem­csak én, hanem országunkban majdnem minden ember ismeri mór a szovjet szerszámokat és gépeket. Én magam is szovjet gépon, szovjet munkamódszerrel dolgozom. — A dolgozó nép azért küld eugem is erre a kongresszusra, hogy a szovjet, emberektől tanul­jak és a tudásom^ minden mun­katársamnak adjam át. Erre az ünnepélyre az üzemi vállaláso­mon felül 350 UJ Világ és öS Sza­bad Nép előfizetőt szerveztem be, A sztálini műszakra felajánlot­tam, hogy a gépműhelyeket 100 százalékig ellátom szerszámmal. — A kongresszusra értékes dísztárgyakat esztergáltam és köszörültem, amit a szervezetünk nevében viszünk eh Madari László olajsajtoló munkás, Pintér Lukács füszerkereskedő, Kiss István Állami Áruház dolgozója és Szabó János t£zcs-elnök. Eze­ket választotta meg népünk n Magyar-Szovjet Társaság I. Or­szágos Kongresszusára. fiutó-garánei bérelnénk egy autó számára Cím:.a kecskeméti kiadóhivatalban A megyei pártbizottság felhívá. sa a begyűjtés fokozására Mada­rason is, lelkes visszhangra talált. A tanács még a felhívás napján megvittalta a megyej pártbizottság felhívása nyomán a tennivalókat. Dömény István tanácstag volt az első, ak; 3 és fél mázsa kukoricát ajánlott fel, hogy személyes példa- mutatásával a; élen járjon. Kö­vették is példáját a többi tanács­tagok, mint Szvoreny István, Rigó József, Lovász Péter, Narancsik Péter Forcek István és B.irta Mihályné. Másnap a tanácstagok maguk indultak felvilágosító munkára. Da a kulákok nemcsak a be. gyűjtést, hanem a mélyszántást is szabotálják. Schneider Ferenc a 37 holdas kulák, Túrj Péter a 36 hol­das kulák, Hártyám Pál a 21 hol­das kulák « mélyszántást szabo­tálják. Csöllo Gyula 21 holdas ku­lák nem akar kimaradni ebből a díszes társaságból és tcshék.lássék munkájával igyekszik az ébersé­get kijátszani. Rjgó Márton 32 holdas kulák 22 holdja ugyancsak febzántatlanul, parlagon hever még. Dózsa János 31 holdas kulák 11 holdján az őszi esőzés deréík- aljig növesztette a gazt. Végig sír. ják a falut, hogy szánakozást kelt­senek maguk iránk — Honnan vennénk mj kukoricát, mikor az aszály még a 6zárat is kóróvá perzselte? — Csak amikor udvaru­kon az érdeklődő és kutató kí­váncsiság meg-megbontogatja a szárkúpokat, akkor derül ki * ku­lák gazság igazi képe. OH van lefedetlenül összegyűjtve és el­rejtve a tengerj. Háborúra spekulált és termény ét elrejtette Víg Géza vaskúti kulák A kulákok arra törekednek, hogy gátolják és akadályozzák a begyűjtés sikerét, hogy ezzel is készséges kiszolgálói lehesse, nek a háborús gyújtogató impe­rialistáknak. Víg Géza vaskút! 40 holdas kulák már a gabonabegyüjté3 során sem teljesítette begyűj­tési kötelezettségét. Míg dolgozó parasztságunk közvetlen a cséplőgépektől a raktárba szál­lított gabonával tett eleget haza, fias kötelességének, addig Víg Géza szabotálta a beadást. Víg Géza most a takarmány- gabonabegyüjtést és a burgonya, beszolgáltatást igyekezett sza­botálni. Az éberség azonban leleplezte. Padlásán szalmával letakarva és elrejtve 50 mázsa kukorirát találtak. Házának fo­lyosóján, kis lezárt ajtó mögött, öt zsák búzát és üt zsák rozsot rejtett el. Vig Géza kulák ar­cátlanul a megtalált búzára és rozsra azt állította, hogy azt az idők folyamán „megtakarította". De hogyan? Víg Géza, a kulák pimaszul így mondja: — Nem öröltettem be. A pék. hez jártam kenyérért, mert arra számítottam, ha kitör a háború, legyen akkor is mit en­nem. . A pincében ugyanakkor 40 mázsa burgonyát találtak, ugyancsak elrejtve. A kulák ezzel is a háborúra spekulüit De nemcsak, hogy rejtegetett hanem még lázítött is, amikor a községben azt terjesztette: — ne szállítson senki semmit a szövetkezeti raktárba, mer; jön a háború. A libanoni hatóságok folytat­ják a stockholmi hékefelhtvás aláíróinak üldözését. Dalr Mi- masz falu lakói panasszal for­dultak a kormányhoz, hogy a csendörök lerombolják házaikat, elviszik kenyerüket, rémísztge­• tik gyermekeiket. Mindezt azért, mert a faluban több fiatal pa­raszt. aláírta a stockholmi fel­hívást. A csendörök brutalitása felkeltette a becsületes hazafiak dühét és felháborodását. A MAGYAR VASUTASOK KÉPVISELŐJÉNEK JELENLÉTÉBEN TÜNTETTÉK KI A STUROVAI HATARALLOMAS SZTAHANOVISTA DOLGOZÓIT A csehszlovák államvasutak országos munkaversenyét a cseh­szlovák—magyar határon lévő Sturova-állomás dolgozói nyer­ték meg, akik 177 százalékra teljesítették munkaelötrányza­tukat. Sturova állomás dolgozói­nak ünnepélyes külsőségek között adták át az élmunkás-jelvénye- ket. Az ünnepségen a magyar dolgozók is képviseltették ma­gukat. Szfrájkmozgalom Chilében Chilében többszáz telefon­gyári munkás, valamint 930 te­lefongyára dolgozó kezdett sztrájkot. A sztrájkoló munká­sok magasabb bért követelnek. A chilei vasutasok bejelentet­ték, hogy általános sztrájkba lépnek, ha a kormány'nerrt tel­jesíti bérköveteléseiket. _ar SZTRÁJKBA LÉPTEK A JAPAN VILLAMOSIPARI MUNKÁSOK A japán villamosipari szaa- szenezethez tartozó munkások dec«Biber 15-én sztrájkot tartot­tak. A sztrájk 12 órára megszün­tette az áramszolgáltatást a nagyüzemekben és a kormány hi­vatalaiban. A sztrájkot a szak- szervezet a kollekiiv szerződés megkötésére és a munkások bér­emelésére irim.vuló követelések alátámasztására indította. Munkanélküliség és nyomor Anglia egyik legnagyobb kikötőjében Mint a Yorkshire Post című lap Írja. Hull, az egyik legna­gyobb angol kikötő munkaközve­títő irodája előtt nap miDt Dap 5—0 ezer ember tolong. A kikö­tő teljes kapacitásának egyne­gyedével dolgozik. A vállalkozók nem hajlandók alkalmazni 24 év- < aél idősebb embereket- A lap tu- lósítója leírja azokat a borzalmas ayomortanyákat, amelyekben a munkanélküliek meghúzódnak. .Üres kenyéren élünk és már tbből is alig maradt egy darub- 5a-“ — mondotta tudósítónknak gy munkanélküli felesége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom