Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. december (5. évfolyam, 198-222. szám)

1950-12-20 / 214. szám

/ A Kecskeméti Kenyérgyár hékegyülése ügy liitlározoit. l»ogy a felajánlások teljesítésével ünnepük meg Sztálin elvtárs születésnapját Az elmúlt napokban tartottak békégyülést a kenyérgyár dol­gozói. Még a gyűlés elején a dolgozók táviratot küldtek Rá­kosi elvtársnak: Kedves Rákosi elvtársi A kecskeméti újonnan alakult Kenyérgyár vállalat dolgozói, meleg szeretettel és harcos bé- kCAkarattal köszöntjük Rákosi •'Ívtársat az első békegyülésünk- röl. ígérjük, hogy minden erőnk­kel és becsületes, szívós mun­kánkkal lesújtunk a béke ellen­ségeire, akár belső, vagy külső ellenség is az. Szilárdan, egy emberként sorakozunk fel a bé­kéért harcolók táborához. Össze­fogunk és megmutatjuk, hogy amely erő ezt megpróbálja aka­dályozni, az saját magának ássa- meg a sírját. Több és jobb termeléssel, har­cos kiállással a béke megvédésé­ért! A Kecskeméti Kenyér­gyár dolgozói. távirat felolvasás^ után Kapitány Fcrencfié, a megyei békebizottság titkára tartott beszédet. Beszéde elején foglalkozott a második Világbékeköngres3zus jelentőségével és avval, hogy a magyar* küldöttség mit látott a lengyel fővárosban, Varsóban. Továbbá beszélt békénk megerő­sítésével kapcsolatos feladatok­ról és a magyar békevédelmi törvényről. Beszéde végén azt mondotta Kapitány elvtársnö: — Győzni fog a világ béke­tábora a háborús agresszorok felett, mert a ml ügyünk igaz ügy s a mi vezérünk Sztálin elv. társ, akinek neve mindenütt bé­két jelent. Majd felajánlást tették Sztá­lin élvtárs születésnapján a Kenyérgyár dolgozói: „Mi, Kecskeméti Kenyérgyár dolgozói, hálánkat és szerete- tünket szeretnénk kifejezni a dicsőséges Szovjetuniónak és nagy "Vezérének, Sztálin elvtárs­nak szabadságunkért és az ál­landó segítségéért azzal, hogy születésnapjára fokozottabb munkával és szocialista munka­versennyel készülünk. A békebl- zottság mostani alakuló ülésén versenyre hívjuk ki az ország összes kenyérgyár dolgozóit: 1. Megindítjuk vállalatunknál a beti békemüszakot, (mi a csü­törtöki napot tartjuk békemtí- szaknak). A bákemüsZyk alatt átlagteljesítményünket tíz szá­zalékkal emeljük. 2. A békeharc erősítésére ön­költségünket csökkentjük és vál laljuk, hogy 1951. január elsejé­re elérjük azt, hogy a mostani 71 kilogrammos kisütési arányt tovább fokozzuk. 3. Minden üzemben megszer­vezzük a béke-olvasókört. 4. A „Béke és Szabadság” c. lap előfizetését vállalatunk, nát 100 százalékra felemeljük. 5. Az eddig veszendöbemenő tüzelőhulladékbői havonta két napon keresztül fütjük a kernen- .céinket. Egy évben 270 má2Sa tüzelőt, pénz értékben 7236 fo­rintot takarítunk még. Ökrös elvtára hozzászólásában a következőket mondotta: — Mi, kenyérgyári dolgozók, tudjuk, hogy mi a béke és mi a háború. Nem is olyan régen, né­hány évvel ezelőtt láttuk a há­ború nyomát. Minket is kivittek védeni az urak érdekeit. Láttuk a felszabadulás után azokat 8 hatalmas' építkezéseket, melyet dolgozó népünk végzett el. Meg tudjuk különböztetni, hogy mit jelent a béke és a háború a mi számúnkra. Aki háborút akar, az gazember. Mi nem okarunk háborút. Ml, Kecskeméti Ke­nyérgyár dolgozói, amit vállal­tunk, én hiszem és tudom, hogy meg is valósítjuk. Visinsskij elvtárs nyilatkozata us EJ\Ss közgyűlésének ötödik ülésszakáról Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztete. a szovjet kül­döttség vezetője, december 16-án, miuián az ENSz ötödik közgyűlé­se befejezte munkáját, hajón el­utazott New Yorkból. Ugyanezzel a hajóval utaztak A. M. Baranov- szkjj és K. V. Kiszelev. elvtársak, az Ukrán, illetve Bjelorussz Szov­jet Szocialista Köztársaságok kül- - dőttségének vezetői is. Az eluta­zókat Malik elvtárs külügyminisz- lerbelycUes, a Szovjetunió állandó képviselője az ENSz-ben, Pabyus- kin elvtárs, a Szovjetunió was­hingtoni nagykövete. Vu Siu Csuan elvtárs, a Kínai Népiköztár­saság képviselője, valamint a népi demokratikus országok képviselői és más személyek Dúcsúztatlák. New Yorkból való elutazása elölt Visinszkij elvtárs a követ­kező nyilatkozatot tette a sajtó képviselői előtt; „Aki figyelemmel kísérte az ENSz közgyűlése ötödik üléssza­kának munkáját, annak lehetetlen volt fel nem fedeznp ennek a mun­kának jellemző sajátosságait, amelyek abban rejleneik, hogy nemcsak az ENSz alapokmá­nyának főelveit, hanem a köz­gyűlés eljárási szabályait is rendszeresen és durván meg­sértik akkor, amikor azok al- kalmatlannak bizonyulnak az amerikai küldöttség számára. Áz amerikaiak pórázán haladnak más országok küldöttségei is, azon országok küldöttségei, amelyek rész tvesznek az éözakatlanti cso­portban. Ezzel magyarázható, hogy a közgyűlés formális több­sége elvetette a Szovjetunió kül­döttségének olyan fontos, egész sor állam küldöttsége által támo­gatott javaslatait, mirrt az új há­ború veszélyének megszüntetésé­ről és a béke megszilárdításáról szóló javaslatát a Koreában elkö­vetett amerikai agressció ellen, ' valamint a Kína elleni amerikai agresszió és uz alomkérdés tár­gyában, s más kérdésekkel kap­csolatban benyújtott javaslatokat. Az ilyen magatartás durva el-' lentétben áll az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapvető célki- tíuésgiv0! é* az egész világ effl­bermiilióinak azzal az elszántságá­val, hogy megszüntetik ®.z új há­ború veszélyét és biztosítják a bé­két éő a népek közötti együttmű­ködést. « A Szovjetunió küldöttsége több más — az ENSz elveihez hű kül­döttség támogatásával narcolt ér harcolni fog a béke és a nemzet­közi együttműködés ellenségeinek ilyen magatartása és minden olyan törekvésük ellen, amelynek célja, hogy az ENSz-et a béke eszközé­ből — amelynek szerepét betölt­heti és be is kell töltenie — a háború eszközévé változtassák. A román nagy nemzetgyűlés december 15-i ülése, — amellyel a nagy nemzetgyűlés IX. rendes ülésszaka véget ért — egyhan­gúlag elfogadta a Román Nép- köztársaság nemzetgazdasága fejlesztésének ötéves tervéröl szóló törvényt. Az ötéves terv­ről szóló törvényjavaslatot a Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1950 december 12— 13-i teljes Ülé3én hozott határo­zata értelmében nyújtották be a nagy nemzetgyűlésnek. Az ötéves terv alapfeladata a szocializmus gazdasági alapjá­nak lerakása a Román Népköz­társaságban. Az ötéves terv az ország szocialista Iparosítását írja elő olymódon, hogy az első ötéves terv végére a Román Népköztársaság nagyobb rész­ben gépesített, szocialista me­zőgazdasági ország legyen, fej­lett szocialista iparral. Az ötéves terv utolsó évé­ben az ipari termelés össz­értéke az 1950. év termelé­sének csaknem két és fél­szerese lesz. Az új év közeledésével kapcso­latban élek az alkalommal és az amerikai sajtón és rádión 'keresztül békéi, jólétet is bol­dogságot kívánok az amerikai népnek az új esztendőben, Egyúilal üdvözlőm és legjobb kí­vánságaimat 'küldöm az amerikai nép azon képviselőinek, asik sok ízben fordulva a szovjet küldött­séghez, elszántságukat nyilvání­tották, hogy harcolnak ? békéért és a népeink közötti rgyn'tműkö- désérU* — mondott» Visinszkij clvlárs. « Az ötéves terv során a többi között a következőket valósítják meg: Nagyszabású ipari építkezé­sek; a mezőgazdasági összter­melés növelése 188 százalékkal az 1950. évihez képest; az ál­lattenyésztés növelése; talaj- és erdöjavitási munkálatok; új vasútvonalak építése; a duna— feketetengeri csatorna üzembe­helyezése és új kikötök létesíté­se. Az ötéves terv folyamán meg­valósítják az ország villamosító, si tervében előirt munkálatok nagyrészét is, nevezetesen fel­épitik a „V. I. Lenin” vízierö- müvet, továbbá más vizierö- és höelektromcs.erőmtiveket. Ezen­kívül villamosítanak kétezer fa­lut. A dolgozó tömegek életszín­vonala 195ő-re 80 szá­zalékkal emelkedik az 1950. évihez képest. A munkások száma ötszázhet­venezerrel nő. 4 Pártoktatók Háza előadásai December 20-án délután 6 órakor a városi bizottság ta­nácstermében, , A bolsevik propaganda alapvonásai” címmel, propagandisták részére. Eló'adó: Sziklai Judit, a megyei pártbizottság oktatási felelőse. A román nagy nemzetgyűlés megszavazta az ötéves tervről szóló törvényjavaslatot Az ötéves terv utolsó évében az ipari termelés csaknem két és félszerese lesz az 1950. évinek Az MSzT kongresszus új erőt ad szervezetünknek a fokozott békeharcra faliér István kongresszusi küldött levele M int a kiskunhalasi MSzT- szervezet küldötte indu­lok a budapesti kongresszusra. De előbb szeretnék a Népújságon keresztül is beszámolni, hogy mit tett eddig a mi szerveze­tünk, hogyan erősítette meg a halasi dolgozókban a Szovjet­unió iránti szeretetet és hogyan harcolunk a békéért. Mint egyszerű dolgozó paraszt kerültem a városi tanács ke­reskedelmi osztályára és ezzel egyidöben a Párt megbízott azzal, hogy titkára legyek az MSzT halasi szervezetének. Megvallom Őszintén, eáideig nem sokat foglalkoztam a szer. vezet jelentőségével. Azt gon­doltam, az egész tevékenysége csak abban merül ki, hogy néha kultúrelöadásokat rendez. Ami­kor megismertem közelebbről és élére Is kerültem, rájöttem, hogy milyen hatalmas fel­adatok megoldása vár az MSzT-re, különösen most, a fokozottabb békeharc idején. Ennek a tömegszervezetDek kell legjobban elmélyíteni a a Szovjetunió iránti szeretetet dolgozóinkban, hogy mindenki lássa: minden eredményünk, si­kerünk és további munkánk alapja a baráti Szovjetunió. A tanácsválasztások után hozzáfogtunk a tag­toborzáshoz. A meglévő 703 taghoz a békekongresszusig 350 újat szerveztünk be, majd az utóbbi egy hónap alatt tagsá­gunk összlétszáma 1120-ra emelkedett. Azelőtt 703 közül mindössze 400-an fizettek ren­desen tagdijat, most tagságunk 82 százaléka tagdíjfizető már. Szervezetünk összetétele sem felelt meg a politikai tömegszer. vezet követelményeinek. Dol­gozó paraszt nlig egy-kettő volt benne. Irányt vettünk hát a dolgozó parasztság beszerve­zésére, először az állami gazda­ságokon és termelöcsoportokon keresztül. Felvettük a kapcsola­tot a Párttal és a népművelési bizottsággal. A honvédség kultúrgárdáját és a mi kis öt­tagú kultúrcsoportunkat egyesi, tettük és rendszeres látogatá­sokat végeztünk az állami gazdaságokban. A műsoros előadásokat min­denütt felvilágosító munkával kapcsoljuk egybe. Ismertetjük a szovjet mezőgazdaság mód­szereit, eredményeit, szak­könyveket kölcsönzünk. A tajói állami gazdaságban például legutóbb Micsurin életét és munkásságát ismertettük. A kultúrelöadásokat felhasz­náljuk azután a tagtoborzásra is. Az említett tajói állami gazdaságban egyetlen előadás alatt 38 dolgozó lépett be a szervezetbe. Első volt a gazda- ságvezetö, a párttitkár és az üzemi titkár. Ezen a pusztaré­szen kiváló munkát végzett KI. rály János mezőőr, tanácstag, aki megnyerte a „Harc a két tagért” mozgalmunkat. Egy­maga 35 új tagot szervezett be. A fehértói állami gazdaságban 55, a balotaiban pedig 59 új ta­gunk lett az első látogatás alkalmával. T7"omoly, de számszerűleg kisebb eredményeim: vannak a termelöcsoportokbau is, ahol most fokozzuk a mun­kát. Nem feledkezünk meg az egyénileg dolgozó parasztságról sem. Feléjük a DEFOSz.on ke­resztül közeledünk. A DEFOSz- szervezet kiskunhalasi Vi­szonylatban eléggé gyenge a kultúrmunkában. Taggyűlései­ken, előadásaikon a mi kultúr, csoportunk szerepel, aktíváink, népnevelőink együtt járnak ve­lük az agitációs munkában és szervezetünk jelentőségét össze­kapcsolják az időszerű felada­tok ismertetésével. Tagságunk között eddig mintegy 100 egyé. nileg dolgozó paraszt van. Eredményekről számolhatunk be az tíj Világ előfizetési kampányban Is. 160 új előfize­tőt gyűjtöttünk, Uz különösen jó! dolgozó aktívánk kapott elismerő oklevelét: Kakuk Er­zsébet, Radin József, Simon Jo. Ián, Donáth Istvánná, Wolf Aladár, Csányi Dezső, Benke József, Matkó Imre, Grósz Ka­talin és Tamás Endre. S zervezetünk munkája csak akkor lehet ered­ményes, ha hatása megmutat­kozik a dolgozók termelő mun. kájában. Itt is vannak már kez­deti sikereink. Négy helyen: a téglagyárban, a villanytelepen, a lakásépítőnél és egy másik vállalatnál MSzT- brigádok alakultak. A tégla­gyári brigád a kongresszus tlsz. teleiére vállalta, hogy napi ter­vét 100 téglával túlteljesíti. Mát egy héttel ezelőtt 105 darab volt az eredményük. A villanytelep most kapta meg a vándor­zászlót, az ott dolgozó Grősz Katalin pedig kitüntetésben ré­szesült. Másik MSzT.brigádunk legutóbb 190 százalékra teljesí­tette normáját és ugyancsak elismerő oklevéllol tüntették ki. Szervezetünk kongresszusi fel­ajánlásképpen vállalta, hogy létrehoz egy önálló alapszerve­zetet. Ezt túlteljesítettük, amennyiben négy helyen alaki, tottunk önálló szervezetet. Ennyit a végzett munkáról, amit a jövőben még nagyobb erővel akarunk fokozni. Ehhez ad segítséget a most lezajló kon­gresszus, amely megszabja to­vábbi feladatainkat és új erőt ad szervezetünk minden tagjá. nak a még fokozottabb béke­harcra. Tallér István, MSzT-tiíkár Kiskunhalas A rádiószeminárium közelebb hozza a dolgozókat egymáshoz Ml, a Hajai Vaskeretkcdelmi Vállalat dolgozói lelkes örömmel veszünk részt az üzemünkben megrendezett rádiószemináriumon. .!; elmúlt rendszerben mi, dölgo. zúk a vaksötétben botorkáltunk. A tanulás lehetőségétől el voltunk zárva. A tanulás csak a kivált­ságos osztály számára volt lehet­séges. -. Ma megváltozott a helyset. A rádiószemináriumokon keresztül megismerhetjük a múlt minden gazságát. mely a dolgozók meg­rovására, kizsákmányolására tö­rekedett. De megismerhetjük mai életünket is. Eredményeinkéi, melyeket a munkásság és a dol­gozó parasztság együttes áldo­zatkészsége hoZQlt meg számunk ra. .4 rúd'úszanindriumokun ke­resztül jutunk a Szovjetunió kö zelebbi megismeréséhez, melynek segítő kezét, baráti jóindulatát nap-nap melleit érezzük.-I rádiószeminárium közelebb hozza a dolgozókat egymáshoz. Ezeken az előadásokon ismerjük meg egymást, fanul jut; megbe­csülni egymás munkáját, (red ménveit. De mindezeken fedni u rádiőszemináriumok előadásai n elméleti tudás kt'szüésttésc mel­leit hozzájárjunk kulturális /•«,’ emelkedésünkhöz is. Adolf Verena, o Bajai Vaskcrcskcdc' Vállalat dolgozója

Next

/
Oldalképek
Tartalom