Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-23 / 191. szám

» Hogyan harcol a békéért as ellenség ellen Csávoly dolgosó népe ? A dolgozók ébersóge a kulilkok íijahb gaztetteit leplezte le Az esőt derült, napfényes idő követte. A csávolyi határban a bevetett táblák zsendülő vetését zöldelő pázsitszőnyegbe borította az ősz langyos melege. Távol a határszélen traktorok zúgnak, nem messze tőlük a földeken igáli-voDtatta ekék végzik a mélyszántást- Az Vj Elef, termelő- csoport 300 holdján már a mély­szántás munkálatait is befejez­ték, mindössze 70 hold van még hátra, melyet — mint mondják, — a napokban Szintén befejez­nek. A község Bácsbokoddal és Fel­sőszentivánnal van versenyben. A versenyszellem azonban — ha ki is alakult, — lendületet nem kapott. Ennek lett az eredmé­nye, — bár az egyénileg dolgozó parasztok egész sora követte a lermelőcsoport jő példáját, — hogy a munkálatok teljesítésében, a lemaradás olyan nagymérvű, hogy december 1-e előtt a mély­szántás munkálatait a határban nem fogják tudni befejezni. A felvilágosító munka erőteljes fokozására van szükség Csávó* lyon és ha naponta nyolc kls- gyülést is tartanak, a háziagitá- ció és u% egyéni meggyőzés ereje nagyobb és erőteljesebb lendületet tudna adni a mély­szántás munkálatainak. Ezt bi­zonyltja az is, hogy noha a kis- gyülések egész sora a betakarí­tás munkálatainak fontosságát. is ismerteti. Józsefházán még jelentős mennyiségű kukorica­szár áll lábon és csak a mező­őrük egyéni felvilágosító munká­jának sikere eredményezte, hogy a betakarítás itt nagyobb lendü­letet tudott venni. November 7-re a község dol­gozó parasztságának jelentős ré­sze vállalta, hogy a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ün­nepére a mélyszántős munkála­tainak befejezésével fejezi ki há­láját és szeretetét a felszabadító Szovjetunió iránt. Felajánlását dolgozó parasztságunk teljesítet­te is és amint Beller János mondja: ezt olyan becsületbeli kötelességnek tartottuk, mellyel elért szabadságunk felett érzett háldjik csak egy részét tudtuk leróni. Ugyanezt vallották Jám­bor Antal, Farkas Miklós, Oszf- heimer Antal és Mándity Szil­veszter is, amikor vállalásukat teljesítették. Az ő példájukat újabbak is követik és a munka- Iendtilet fokozásával, mint, ahogy Turcsányi Pál mondja: — azon leszünk, hogy magunk is a nép­nevelők sorába állva, meggyőzzük a munkában lemaradt társainkat, hogy az időben elvégzett munka saját jól felfogott érdekeiket is szolgálják. A termelés fokozásáért, & mélyszántás munkálataiért foly­tatott harcban élenjárnak a helyi tanács tagjai is. Itt. van mindjárt Itingelser Ferenc tanácstag, aki a gabona, a takarmánygabonabe- gyüjtésben is .példát mutatóit. Ott áll fáradhatatlan munkájá­val azoknak a sorában, akik, a felvilágosítás, a meggyőzés ere­jével harcolnak a lemaradás mi­előbbi behozataláért De nemcsak azért harcolnak, hogy a munká­latok mielőbbi teljesítésével ver­senytársaik. Bácsbokod és Felső- szentjván mellett ne a sereghaj­tók sorában legyenek, hanem árért, bogy a begyűjtésben, a szerződéses termeléskötésben, az eddig megmutatkozott eredmé­nyeket tovább növeljék, hogy megvédjék a békét Csávolyon is. Bácsfalusl János, Bornyák Jó­zsef pártonkiviili középparaszt. Francsovics József, Lázó Petros délszláv anyanyelvű dolgozó pa­rasztok a terménybeadás pontos teljesítésével mutattak irányt társaiknak. Akárcsak a termelési szerződések kötésében Ivanec Já­nos, Bátyus Lajos, Parittya Jó­zsef, Dudás Lajosné, id. Horváth János. Simon Antalné a helyi tanács tagja, jó példával járt elő!, amikor minden takar­mánygabonafeleslegét beadta és amikor elsőnek kötött termelési szerződést. Simon Antalné így agitál a dolgozó nép sorai között: — Ba bizalmatok bennünket vá­lasztott o tanács tagjaivá, bizal­matok továbbra is irányuljon je­lénk és kövessetek bennünket azon az úton, melyen mi járunk, amikor eleget tesziik takarmány­gabona begyűjtési kötelezettsé­günknek és megkötjük termelési szerződéseinket, népgazdaságunk erősítésére. — Étinek a lelkes munkának lett az eredménye, hogy Csávolyon eddig 149 gazda kötött termelési szerződést. A kulákok igyekeznek zavarni dol­gozó parasztságunkat a szerző­déskötésben. azt híresztelve, hogyha „az államnak termeltek, magotoknak akkor mi fog jutni.'1 — De a kulűkok gazságaira Csá­volyon mindjárt konkrét feleletet is tudnak adni. — Ha ez igy van, akkor miért fuzakodolt soraink­ba és miért igyekezett szerződé­ses termelést kötni Galambvári (Glnder) Mihály kulák? Azérr, mert a múltban csak a kulákok kiváltsága volt a szerződéses termelés. Csak az ő zsebüket gya­rapította, gazdagította a szerző­déses termelés több jövedelme. Most aztán, hogy a dolgozó pa­rasztság részesül ebből, hát a ku­lákok igy akarják a dolgozó népet, elhatározásától eltántorítani. Ha lehetne, mint ahogy Galambvári is akarta, elsők lennének, akik a termelési szerződést aláírnák. De a kulákok merészsége és pimasz­sága Csávolyon még másra is vetemedik. Kehrlinger József, a volt többszáz holdas kulák azt hitte, ha nem szedi le kuk0rlcá­Felsőszentiváncn a délszláv és magyar anyanyelvű doígozó parasztok együttes munkája viszi győzelemre a mélyszántást Felsöszentivdnon a délszláv anyanyelvű iskola növendékei víg énekszóval játszadoznak az óraszünetben. A hatodik osztály­ból Krékity János tankönyvét szorongatja és látszik az arcán, hogy az elkövetkezendő óra lec­kéjét ismételgeti. Okot és világos- tekintetű, pufokarcú kisdiák Krékity János, aki büszkén mondja, hogy bátyjának. Franyo Krékitynek útját akarja követni, aki Budapesten a délszláv anya­nyelvű pedagógiai , gimnázium hallgatója, Franyo hr é kitty el együtt Lázó Bundily és Bztipan Mán­dity is pedagógusnak készülnek, hogy tanulásukkal építői legye­nek a délszláv anyanyelvű dol­gozók boldog és elégedett jövőjé­nek. Krékity János a legjobb tanuló a hatodikban. Versenytársai Var­ga Katalin és Páncsics Julianna, akik jó tanulásukkal kiérdemel­ték, hogy a Dózsa György-úttörő- csapat vörösnyakkendősei lehet­tek, A Dózsa Qyörgy-úttörőcsa- pat két Örse, a Matia Oubec és a Rákosi Mályás-örs egymással ver­senyben azon vannak, hogy eddigi eredményeiket, továbbfokozzák és a megindult úttörő kultúrmunkát kiszélesítsék. Büszke örömmel ké­szülnek a. I*ricaj Sebi darab be­mutatójára. melyben a Szovjet­unió gyermekeinek boldog életét mutatják be a kolhozokban. As úttörő csapat szín­játszó-csoportján kívül az énck- rsopnrt íx új számokkal készül kultúrműsoruk bemutatójára., Ahogyan Varga Katalin mondja: — Le akarjuk ,Jőzni“ a Dísz­esek kultúrcsoportját, akiknek színjátszó-, ének- és lánccsoport­ja szintén erőteljesen készülődik a Szabad Föld Téli Esték keretén belül megrendezésre kerülő kultúr­ái üsoraikra. A felsöszentiváni délszláv anya­nyelvű Szülők Iskolája is meg­kezdte munkáját, hogy saját is­mereteik fokozásával támaszaik és segítőik legyenek az iskolának. Az iskola tanulóinak száma az elmúlt évhez viszonyítva megnö­vekedett. Az új délszláv anya­nyelvű tanítónő, Bundily Eugénia munkájával kiküszöböli mindazo­kat a hibákat, melyet eddig a volt délszláv anyanyelvű tanító elkö­vetelt. Már készül a faliújság is, melyei, a délszláv anyanyelvű is­kola növendékei csak hírből tud­tak, hogy ilyen is létezik és mely­re most lelkes örömmel írják leveleiket, apró kis cikkeiket, — Lecrhiiselcbb ha el tetszik jönni, a mi faliújságunk­ról is, — akárcsak a felnőttek faliújságjáról, — soraink hirdetni fogják szeretetünket Sztálin elvtárs, a Pórt és Rákosi elvtárs 'ránt, akik lehetővé tették szá­munkra a tanulást, kitárták dőltünk a. városi iskolák kapuit, sőf az egyetemeket is — mondja 'sillogó szemekkel a kis Páncsics Julianna. Ba nem is egészen rrvosnő, de olyan szeretne lenni i kis Julianna aki a dolgozó nép egészségét védi. mert azt már ' "dia és megtanulta, hogy szo- ■ialista hazánkban legfőbb érték íz ember. ' A zöldségtermelési szerződések kötéséről Városaink, gyáraink, bá­nyáink dolgoz ó!a<aik friss és szárított zöldségfélékkel való ellátása fontos közellátási kér­désünk. Ezen a téren ebben az évben hiányosságok mutatkoz­tak , amelyek okául — főként a kulákok — a kedvezőfau idő- ; járást hozlak föl. Az kétségte­len, hogy az idei .időjárás nem kedvezőit a zöldségféléknek, bár áltatni gazdaságaink és for* mel öcs »portjaink még öntözés nélkül is kiváló termés! ered­ményeket érlek el. Az aránylag kisebb zöldségtermelés fő oka nem az időjárás, hanem az itt is megmutatkozó kulák-spcku- láció volt. Dőligozó parasztsá­gunk most a zöldség termelési szerződések megkötésével adja meg nékik a választ, A szerződéses zöldségter- mélós nemcsak a köz- el'látás zavartalan menetéi biz­tosítja, de komoly előny&kk el jár a termelőre is. A termelési szerződések rendszerével neme­sített vetőmaghoz, műtrágyá­hoz, továbbá szükséges védő­szerhez jut minden szerződő. .1 földmiivesszöoetkezctck pe­dig a tervszerű, állandó szak­tanácsokkal támogatott gazdál­kodást, a biztos értékesítést te­szik lehetővé a kis- és közép- parasztok számára. A szerződéskötéssel biztossá vá'.lk a teljes zöldségtermés ér­tékesítése, amely azelőtt a ke­reskedői spekuláció szabad pré­dája volt. Nagyobb termés ese­tén a legjobb minőségű zöldség órát is mesterségesen lenyom­ták, hogy a haszon minél ma­gasabb legyeit. Ma már ez csak a múlt rossz emléke. A szerző­dött termény minősítve, ható­sági áron, teljes mennyiségben kerül átvételre a legbővebb ter­mésű esztendőben is. U z adja meg dolgozó pra- ^ rasrtságunik.naík a szo­cialista népgazdaságban nem­csak a termelés, hanem az ér­tékesítés biztonságét a régi bizonytalansággal és kizsáfemá- nyalássűl szemben. Egyes járáisotkban máris ko­moly eredményei vannak a szerződéskötésnek. Keéskemét határéiban és a dunavccsci já­rásban a termelőcsoportok már az első napon 70 százalékig leszerződtek. Ugyanitt az egyé­nileg dolgozó parasztok is többszáz hóidra szerződlek. A szerződések kölese állandóan és nagy lendülettel folyók. A kalocsai és kiskunfélegy­házi járásban a lendület kisebb, a népnevelők munkája nem kielégítő és ezért komoly a lemaradás. Állami gazdaságaink a megyében a mélyszántásban már teljesítették előirányzatuk 90 százalékát Állami gazdaságaink teljes erővel küzdenek az őszi mély­szántás határidöclötti befejezé­séért. A határidő előtti teljesí­téssel is bebizonyítják a szo­cialista gazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodással szem­ben. Az őszi mélyszántás gyors és sikeres befejezése biztosítja számunkra a jövöévi magasabb termést. Az állami gazdaságok közül messze kiemelkedik az őszi mélyszántás határidöelötti tel­jesítésében a tajói állami gazda­ság. A gazdaságban ütemterv szerint november 8-ra kel­lett volna befejezni az őszi mélyszántást. A gazdaság dolgozói ezt a tervet novem­ber 4-re teljesítették, majd elmentek segíteni a kiskun­halasi állami gazdaságnak és ott még 210 katasztrális holdat terven felül felszán­tottak november 18-ra. Jelenleg a tajói gépek Baján a növénytermelő technikumban szántanak. Jó eredményt ért el a bács- bokodi állami gazdaság is. A gazdaság ütemtervében szereplő november 19-e helyett, az állami gazdaság dolgozói november 15-én fejezték be az előirány­zott mélyszántást. A bácsalmási állami gazdaság november 20-a helyett november 18-án fejezte be a szántási munkálatokat. Je­lenleg a tompái és a mátébázi állami gazdaságoknak nyújt segítséget. | A garai állami gazdaság traktoros brigádjában a vál­lalt 110 százalék helyett Szo­koly Mihály 126 százalékot, Budrog György 123 százalékot ért el. A minisztertanács határo­zata értelmében az őszi mély­szántást december 10-re kellene befejezni. Állami gazdaságaink a megyében már 90 százalékig teljesítették az előirányzást. Nemcsak ezen a téren értek el jó eredményeket állami gazda­ságaink, bizonyítva a szocialista gazdálkodás fölényét, hanem a növénytermelésben is. Garán az Első Ötéves Terv-brigád no­vember 7-re felajánlott takar­mányrépa-szedésben 110 száza­lékot 127 százalékra teljesítette. A Kossuth-munkacsapat ellen­ben a felajánlott 110 százalék helyett csak 97 százalékot tel­jesített. Voltak kiemelkedő egyéni teljesítmények is. Cser- nák Mária szintén az Első Öt­éves Terv-brigád tagja, a vál­lalt 130 százalék helyett 208 százalékra teljesített. A csátaljai állami gazdaságban a szőlődön­tési munkálatokban Nagy László 272 százalékot, Illés Hona 235 százalékot és Szabadi Teréz 330 százalékot ért el. Az állami gazdaságok versenyében jelenleg az élen haladnak a báesborsódi állami gazdaság 242 százalék­kal, az ágasegyhlzi állami gazdaság 223 százalékkal és a csátaljai állami gazdaság 199 százalékkal. A verseny­lendület állami gazdaságaink­ban állandóan fokozódik, a gazdaság dolgozói szélesen bele­kapcsolódnak a versenymoz­galomba és újabb munkafel­ajánlásokkal készülnek Sztálin elvtárs születésnapjának köze­ledő évfordulójára. Népnevelőink munkáját segíti elő a NÉPNEVELŐ füzet olvasása [ ját és száron hagyja, úgy ki tud­ja játszani az elszámoltató bi­zottságok éberségét. Nem szedte le a kukoricáját, úgy akarva fel­tüntetni, hogy kukoricával egy­általán nem rendelkezik. Csak az elszámoltatás után kezdte meg a kukoricatörést, araiért aztán most meg is fogja kapui méltó j büntetését. Vagy itt vaunak a. ’ mélyszántást szabotáló kulákok. | Barnaki István 25 holdas, Tanya 39. szám alatt lakó kulák, Frai- dinger József a másik volt nép- nyúzó, akik a mélyszántás mun­kálatait késleltették, hogy ezzel minél többet árthassanak jövö- ' évi termésünknek, békénknek. Mindkettő ellen megindult az eljárás. CsúYoly dolgozó népe boldog örömmel látja, hogy a soraiból választott tanács miudjárt meg­alakulásának másnapján munká­hoz látott, hogy a falu felemel­kedését tovább fokozza és nem egy régi kívánságának megvalósí­tását g.vukorlalilag is a megvaló­sítás útjára vigye. A tanács el­határozta, hogy a MÁYAUT meg­állóhoz várótermet létesít. A , földmüvesszövctkczetet a község belső területére viszi és egyesítik az iroda- és a raktárhelyiségeket, valamint az árudát egy központi épületben. Ezzel a dolgozó pa­rasztság kényelmét kívánja szol­gálni. akik eddig 1—-ll/s kilomé­teres útszakaszokat voltak kény­telenek járni, hogy az ir0da és a raktár között ügyes-bajos dolgai­kat elintézhessék. De a tanács új járdák építését is megkezdte. 5000 forint költséggel 301 méter útszakaszon megkezdték a járda , kövezést munkálatait. i CsSvoly dolgozói minden tgye- ' kezetükkel azon vannak, hogy le- j maradásuk behozatalával, ered­ményeik továbbnővilásével to- I vább folytassák azt a lelkes mun- I kát, mellyel eddig is kivették ré­szüket a szocializmus építésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom