Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-19 / 188. szám

ötéves tervünkért- — A dől gozó parasztok legjobbjait a Földművesszövetkezetek elére! — Erősítsük a Magyar- Szovjet Társaság szervezeteit. — A mélyszántási verseny állása. — Ahol a világ legnagyobb erőműve épül.

IPÜIPB

■n-“tiTiiPhdl

V. évfolyam, 188. szám

Ára SO fillér

1950 november 19, vasárnap

Nem álltat még soha a -világ dolgozói olyan egység esen,

erősen és szilárdan egymás mekott, uránt ma, a bókéért folyta-tolit liarc történelmi napjaiban. Még sohasem volt a dolgozó millióknak olyan hatalmas és szervezett tábora, miimt ma, amikor gyilkosok, politikai kalandorok, ágyú- gyárosok és véres dollárokon vásárolt cinkosaik újra tüzes óv át alkarnak dobni a viliág ra. A történelem még nem ismert ilyen ihatalmas mozgalmait, ilyen hatalmas és egységes harcos tábort, mint amilyen a Béke Híveinek százmilliós harcos serege.

A világ békéért harcoló mil- Li óinak szeme a lengyel fővárosra tekint. Varsóra, amelyet alig néhány évvel ezelőtt gyilkos háború rombolt a földig, s mélyet azóta a mumkáishaita- lom és az alkotó béke épít szebbé, mint valaha volt. Ebben a városban, amelynek lakói jól ismerik a háború tüzet és a béke alkotó munkáját, tanácskoznak a dolgozó miffli- 6k és százmilliók küldöttei, hogy százmilliók igaz elhatározását mondják ki újra: a földkerekség néped gyűlölik a háborút és minden erejükkel harcodnak azok ellen, akik alig néhány esztendővel a második világháború után újabb pusztítást alkarnak kirobbantani.

A békéért harcoló egyszerű emberek sokszázm-ilMós llöme- geiit képviselő küldöttek szavát viszi szét az egész világon a rádió s az újság. Más nyelven beszélnek, mások szokásaik, feiekezetban és sok másban különböznek. De egyben egyek: abban, hogy elszánt akarattal s ka kell, áldozatokkal is meg- t'édik népeik békéjét, szabadságát, boldogságát. Megvédik a gyilkolásra, rablásra kész aljas banditák ellen, akikből kive. szett minden emberi érzés.

A béke zászlaja diadalmasan leng az egész világ felett. Harcosiam gyülekeznek a népek és »zázimiiiltliók harcos béke-hadserege alkot szilárd vasfaílait a gyilkos rablóhorda előtt. Harcra hív a béke indulója. Es a győzelmes béke-hadsereg a nagy és legyőzhetetlen Szovjetunió vezetésével újabb győzelmeket arat.

Érthető, hogy étitől a hatalmas, legyőzhetetlen béke-hadseregtől félve rettegnek az imperialista gazemberek. -Érthető, hogy fékeveszebt dühükben, a s'iTokbatszorítoti vadállat módjára, vadul támadnak. Érthető, hogy a győzelmes békefirotvt sikerei egyre inkább vérbebortrt- já-k a mindemre elszánt kalandorok szemét és egyre őrültebb és elkeseredettebb támadásra sarkalják őket.

De a világ harms néped sai- hír dán állanak. Egyre erősödik, nő a tábor, egyre hatalmasabb, egyre legyőzhcteTenebb az igaz úgy ereje A győzelmei -Szovjet,

IGAZSÁGUNK GYGZEUJIÉÉRT

ország uaipról-napra ihaitailxuas béke-alkotásokkal gazdagodik, erősödik és példája, segítsége nyomán gazdagodnak, erősödnek a szabadon épülő népi demokráciák is. A gyarmati népek győzelmei csakúgy erősítik a bóketábort- mint a már szabad országok harci sikerei. Megtanulták a népek: a Szovjetunió ól-dalén lenni annyit jeleni, mint győzni! Tudják az igaz ügyért harcoló milliók, ami a Magyar Bókekongresszuson is elhangzott, hogy Sztálin neve minden nyelven békét jelent! De tudják azt is, hogy Sztálin neve együtt jelenti a békét és a győzelmet, a diadalmas béketábor győzelmén

A gyilkosok, a gengszterek, a háborús gyújtogatok rettegve nézik a békef romit hatalmas .szélesedését és egyre őrültebben fegyverkeznek, őrült terveiket nyíltan kiabálják világgá és válogatatlan eszközökkel akarnak kitörni a tények harapófogójából. Truman hűséges ki- \ szolgálója, az angol főár, lord. Miertier, csak nemrég jelentette j ki, hogy az általános békét: „csak a hidrogénbomba biztosíthatja'“. És a faisiszta őrültek háborús akcióit készségesen támogatják a szociáldemokrácia aljas férgei. Franciaországban, ahol a béke barátainak tizen- niégymilliós, hatalmas tömegét cseudőnséggel akarják visszaszorítani, a szoc iái demokraták újságja kicsinyít a béke védelmezői ölteni erőszakot. A „Popu- laire‘‘ a „közhatóságok“ közbelépését követeli és a békeharco- 1 sok nevét is közli hasábjain,! hogy mindjárt a kezére is járhasson a , ,k özhia tósáigotaak ‘ ‘ a közbelépésben.

Az angol atomszociailáistálk, le- hazudva a csillagot az égről, a háborús veszély körömszakiad- | tűig való tagadáséiba fogtak, ] ugyanakkor pedig a „munkás-, párt“ végrehajtó bizottsága minősíthetetlenül aljas határozatában foglalt állást a békevédelmi mozgalom és az atomfegyver betiltása eilten. Be jelenít ették,

hogy a béke vágyait összeegyeztethetetlennek tartják a „munkáspárti“ tagsággal, ami szemérmetlen beismerése annak, hogy a labour-párt vezetősége nyíltan ellensége a békének.

De kelll-e jobb bizonyítók, keld-e jobb választóvíz annak megállapítására, hogy az angol „munkáspárt“ hova tartozik, mint az a tény, hogy a „munkáspárti“ kormány megtagadta a beutazásit a világ bókeharoos- küldötteiniek jó többségétől? Ez egyszersmind világosan bizonyítja azt is, hogy a háború ügynökei mennyire rettegnék a béke hatalmas táborától, a béke ügyének mozgósított igazságától. Tudják jól ezek a gonosztevők, hogy a százmilliók harcos béke-igazsága újabb tömegeket mozgósít « rablók, a gyilkosok elleni harcra és ezért tagadták meg aljasul és gyáván a szószéket a béke ügyének harcosaitól. Be, — amint Joliot Curie mondotta a varsói Világ- békiekonigresszust megnyitó szavaiban: „Senki és semmi sem akadályozhatja meg az ittasság és a béke hirdetését. Itt elhangzó szavaink áthatolnak az országhatárokon és cl jutnak minden néphez.“

Mi, magyar dolgozók, büszkék vagyunk arra, hogy küt dötteink ott vannak a Békék on- gressrus részvevőinek sóimban Büszkék vagyunk arra, hogy a mi népünk is hallatja szavát százmilliók győzhetetlen igazsá gáért! Büszkék vagyunk arra, hogy ott lehetünk a nagy Szovjetunió, Sztálin elvtárs oldalán. büszkék vagyunk arra, hogy olyan-nép oldalán harcolhatunk országunk, békénk védelméért, szabadságunkért, életünkért, mint a nagy szovjet nép, amely szabaddá tette előttünk az utal amely nemcsak leverte kezünkről a bilincset, hanem testvéri szeretettel segített és segít naponta népűnknek.

Életünket, szabadságunkat, szép és egyre szebb hazánkat, békénket és függetlenségünket — mindezt a Szovjetuniónak

köszönhetjük. Mucukáisosz'tá- iyunk építő lendülete, új útjaink és hídaink, épülő gyáraink, fejlődő fal vakuk, gépállomásaink és termelőcsoportjaiimk, egész népünk boldogsága és még szebb jövője, iskoláink és boldog otthonaink — mindez hol volna a nagy szovjet nép, a szeretett Sztálin ehvtáns nélkül? Vájjon csoda-e, ha munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi dolgozó rajongó szeretettél tekint a békéiábor vezetőjére, a Szovjet országra és a vitáig első békeharcosára, Sztálin elv társra? Csoda-e, ha népünk egy emberként áll annak a tábornak az oldalára, amelyet Sztálin elv. társ vezet győzelemre? Gsoda-e, ha dolgozó népünk naponta tettekkel erősíti meg békére adott szavazatát?

Nem, mindez nem csoda! Népünk jól emlékszik a Hortby- faisízinusira. Jól emlékeznek a kecskeméti „csólédvásárra“, jól emlékeznek a vérszívó kólákra, a korbácsra, a filléres napszám- bérre. Jól emlékeznék Herceg- szántótól Kecskemétig a főszolgabíróra, a csendőrökre, a földpultirikr», a tsovtány, éhes gyermekekre, a koldusbotra és az ütlegekre. Jól emlékszünk az elbocsátásokra és eszünkben ran még, amikor « borzalmas télben éhesen és fázva, munka nélkül, dideregve viseltük az úri rendszer minden átlkátl Dolgozó parasztságunk még nem felejtette el a bolottiit, a kerékagyig sáros utakat, a falvak ihatatlan vizét, nem felejtette el, hogy hány k is paraszt udvarán szólalt meg az árverést jelző dob. Nem véletlenül járt szájról szájra ifit, a Duma-Tisza közén, hogy: szegény paraszt házalta ja felett még a madaraik iis hallgatnak! Nem volt véletlen az, hogy minden száz élveszii- 1 elett csecsemő közül 14—15 meghalt a porfészek-falvaikban, mielőtt elérte volna az eigyesz- tiemdős kort! Nem az égből hullott a lüdőbaj a munkás- és a paraszti-portákra, nem azért járt börtön és érezte a korbácsDolgosó népünk táviratban küldi forró üdvösletét a Békevilágkongresssusnak

Varsóban most kovácsolják a béke új győzelmét. A magyar dolgozók szive együtt dobog a békéről tanácskozókéval. A du. nántúll magasépítő vállalatok többszáz dolgozója táviratban tesz Ígéretet arra, hoyy a varsói Bókevilágkongrasszus határozatait minden erejével teljesíteni fogja. A vaskúti földmüvesszö- vetkezet pedig a következőket írja:

„Tiltakozunk a koreai vérengzés ellen. Jobb munkával, magasabb terméseredménnyel erősítjük a Béke Híveinek hatalmas táborát.’'

A Magyar Szakszervezetek Országoe Tanácsa le táata&than

küldte harcos üdvözletét Varsó, ba, amelyben a magyar dolgozó nép millióinak nyilvánították ki békeakaratát. A Magyar Tudományos Akadémia üdvözlő táviratában ezt írja:

„A magyar tudósok odaadéan támogatják a békéért folyó harcot. Tudományos munkánkat továbbra is a békés építés szolgálatában altarjuk kifejteni. Határozottan követeljük » tömeggyilkos atomfegyver befutását, a fegyverkezés álta- * lános korlátozását és csökken- 1 tését, az országok és népek belső ügyeibe való fegyveres beavatkozás ftfszámolasát ésj

a háborús uszítok megbüntetését, az imperialista agresz- szorok eltávolítását Koreából és Nyugat-bJéiuetország újra- felfegyverkezésének haladéktalan megszüntetését.”

A Rákosi Mátyás-Müvek Csőgyárának dolgozói a béke harcos megvédésének jegyében tar. tott békegyülésen tiltakoztak az imperialisták sheffieldi provokációja ellen. A felszólalók után a dolgozók táviratot, küldtek a varsói jSékevilágkongresszusnak, amelyben kifejezik azt az aka-j ratukat, hogy minden erejükkel] őrt állnak a békef ront rájuk]

eső szakaszán.

ütések nyomait, aki szólni mert a városa tyúknak, mintha jó világ telit volna ittl Azért volt tüdő- baj és gümökőr, azért volt korbács és börtön, azért volt kancsuka és filléres napszám, mert nyomorúság, elnyomás, terror, „úri“ rendszer voltl

És ki aíkarja vissza ezt a nyomorúságot, a börtönt, az éhezést, a filléres napszámot, az árveréseket, a csen dórii liege! ? Nem aik-amja ezt egyetlen becsületes dolgozó sémi Ezért szavazott népünk egységesen a tanácsokra, a békére, ötéves tor- vünikire, boldogságunkra. Azért áll népünk csatasorba, a béke védelmére, mert tudja: a béke ellenséged ezt a világot alkarjaik visszahozni. Nem ezt, még rósz- szab haiti A munkás nyalkára ül- totíná a tőkést, a parasztiéira a földesu-naf. » % illáikat, a vére rí- vöt l Ezt akarják a bitangok t És a há borús veszélyt úgy keli néznie mindem munkásnak, hogy saját élete, a munkához való joga, család járnak, gyermekeinek élete, otthona ram veszélyben. És minden dolgozó parasztnak ama kelil gondolnia: a termelő- csoport, amely gondtalan, biztos jövőt ad számára, veszélyben van, veszélyben van az egyénileg gazdálkodó parasztok földje, háza, veszélyben népünk egész boldogsága!

Így kelt érteni az imperialisták alljaisfoodárát, bűnös gyújtogatását és így is érti ezt dolgozó népünk 1 Ezért születnek minden gyárban, minden üzemben új és új eredményiek, amelyek még erősebbé, keményebbé kovácsolják a mi békebás- tyánkat, ezért oö és szélesedik a munkásak és dolgozó parasztok miunikaversenye. Ezért lett Steoenko Teofii!, vagy Kollár Jánosnó sztahanovista, mert olyan nagy és igaz ügy lelkesíti, mint a béke védelme, családunk, országunk, népünk ügyének szolgálata. És ezért mondatta Kisszálláson Horváth József dolgozó paraszt; „Két u'al ismerek. Az egyik az, hogy a faluban teljes egészében időre befejezzük a mélyszántást, a begyűjtést és megkössük a termelési szerződéseket — és ezzel segítsük a béke ügyét győzelemre, vagy azt, hogy a munka elhanyagolásával az imperiolis- Uíkat támogassuk, akarva-nem- akarva és sajátmagiwk ellen dolgozzunk, fis ki akar saját- maga ellen dolgozni?

És így is van ez. A béke védelme: tettek dolga. És mindé.» becsületes ember, minden jól magyar tettekké.! szereped a bé- kéliaircoisak dicső soraiba® t

A Világ bék ekongnessz us új harci tettek indulása. A béka magy ügyének védelmében aji vesz részt becsülettel, aki iga* hazafi módjára megállja a helyét a munka, a termelés front-; ján! Előre nagy Pártunk, Rákosi elvtóra vezetésével a mi igazságos nagy ügyünk győzelméért;