Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)
1950-11-15 / 184. szám
Könyvismertetés: SZTÁLIN MÜVEI TIZENKETTEDIK KÖTETE s tükrözik azt a kíméletlen kar. cot, amelyet a Bolsevik Párt a nép ellenségei — a trockistúk a buchgrinisldk — ellen folytatóit, tükrözik a Bolsevik Párt engesztelhetetlenségét a lenini vonaltól minden elhajlással szemben. A tizenkettedik kötet müveiben — különösen a XVI. Kongresszuson mondott hatalmas beszámolóban, amelyből magyarul eddig csak egyes részletek jelentek meg — Sztálin elvtárs szembeállítja a Szovjetuniónak a szocializmus útján felfelé ívelő gazdaságát az ugyanakkor súlyos válsággal küzdő tőkés országok gazdaságával. Kimutatja a szovjet gazdasági rendszernek a dolgozó nép érdekót szolgáló előnyeit a tőkés rendszerrel szemben. Elemzi n kapitalizmus általános válságát s kifejti azt a tételt, melyet a történelem — napjaink története is — vitathatatlanul igazolt. hogy amikor a kapitalizmus megoldhatatlan ellenmondásai kiéleződnek, az imperialista burzsoázia, felhasználva minden reakciós erőt, köztük a jobboldali szociáldemokráciát is, a belpolitikában fasizálással, a külpolitikában háborúk kirobbantásával keres kiutat. .4 marwizmus-lenínizmus — vezérfonal a cselekvéshez. A nvarxizmus-leninizmus zseniális továbbfejlesztőjének, Sztálin elv- társnak a tizenkettedik kötetben egyesített müvei rengeteg felbecsülhetetlen tanulságot, úthvuta- tást adnak a szocializmus minden tudatos és még teljesebb tudatosságra törekvő építőjének mindennapi gyakorlati munkájában. E müvek arra tanítják őket. hogyan harcoljanak a dolgozók érdekeit eláruló jobboldali szociáldemokrácia ellen, hogyan kell a dolgozó tömegeket Lenin és Sztálin útján magukkal vonni. Tájékozódó erőt, biztonságot, a győzelembe vetett hitet adnak a belső és külső ellenségek. az imperialista reakció erői, a háborús gyujtogatók elleni harcban4 tizenkettedik kötet azokat a müveket tartalmazza, amelyeket Sztálin elvtárs 1029 áprilisától 1030 júniusáig irt. Ebben a» időszakban a Bolsevik Párt megindította a szó cializmus általános támadását az egész fronton, mozgósította a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot az egész népgazdaságnak a szocializmus alapján való újjáalakításáért folyó harcra. A Bolsevik Párt ekkor hajtotta régre a: egyik legdöntőbb fordulatot politikájában: a lculákság korlátozásának és kiszorításának politikájúról a lculákság, mint osztály felszámolásának eredményeképpen a kulákság termelési eszközei a kolhozokban egyesült parasztság kezébe mentek át, óriási forradalmi átalakulás ment végbe, az ország számára nézve legnagyobb dolgozó osztálya a kapitalizmust szülő egyéni gazdálkodás útjáról a szocialista gazdálkodás útjára, tért. Ezzel a Párt megoldotta a hatalom kivívása óta legnehezebb történelmi feladatát. megvetette a Szovjethatalom szocialista alapját a mezőgazdaságban, megteremtette a szocialista népgazdaság felépítésének új, elengedhetetlen döntő feltételeit. Sztálin elvtárs müvei, amelyeknek döntő szerepük volt e forradalmi átalakulás előkészítésében és irányításában mélyreható elméleti elemzéssel, nZ általános szocialista támadás stratégiájának és taktikájának, gazdaságpolitikai, belső pártpolitikai. és külpolitikai vonatkozásainak minden irányban való kifejtésével feltárják és megvilágítják .,«f nagy fordulat évének“ »■ a nagy fordulat következményeinek lényegét és történelmi jelentőségét. Sztdlih elvtárs müvei tükrözik a Bolsevik Pártnak, a szovjet állam legfőbb vezető erejének lankadatlan gondoskodását a szocialista 11 azg erősítéséről, a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséről Prágában fokozódik az érdeklődés a szlovák könyvek iránt ■szlovák irodaimról tartanak részükre előadásokat. A szlovák nyomdák dolgozói a nagy érdeklődéire vaó tekintettel eiihatároz- ták, hogy „a szlovák könyv harminc napja“’ jelszavával széleskörű akciót indítanak a főiskolákon. A szlovák könyvek iránti érdeklődés különösen a fiatalság kö- * rében egyre növekszik. Az elemi és középiskolák tanulói, diákok és tanárok egyre nagyobb számban keresik a szlovák iroda'1 mi alkotásaikat és ismerkednek meg velük. Szlovák előadókat kérnek,- akik a 35Mi jó munkával harcolunk és erősítjük a béke táborát“ —fogadták a fiatalok a DlVSs évfordulójára rendeseit nagygyűlésen Zsúfolásig töltötték meg az Ujkollégium dísztermét azok a i fiatalok, akik Kecskeméten is november 10-e napját ünnepelték meg. A terem homlokzatán ott látjuk Alexej Sztahánov képét, a róla elnevezett nagy mozgalom I megindítóját, ott látjuk Matro- j szov képét is, a Nagy Honvédő Háború fiatal harcosát és hősét. Harcos jelmondatok hirdetik a mi fiatalságunk szervezett erejét s mutatják meg, hogy jó munkával, elöljáró termelési eredményekkel, a tanulás feladatainak lelkiismeretes elvégzésével követik nagy példaképüket, a harcokban megedzett hős, lenini Komszomolt. Felcsendül a világ ifjúságának himnusza. Az egész világon ézen a napon a fiatalok tízmilliói éneklik ezt a dalt más ' és más nyelven, de egyet érezve, egy célért küzdve, a békéért, a földkerekség, az emberiség százmillióinak szabadságáért. Példát mulat it hős Komszomol Kozák Sándor elvtárs, a DISz megyei titkára fog hozzá beszámolójához. — A vüág ifjúságának harcos szervezete, a Demokratikus Világifjúsági Szövetség öt esztendővel,^ ezelőtt, 1945 november 10-én alakult. Ez a hatalmas szervezet a fasizmus elleni harcban kovácsolódott egy. ségessé, olyanná, hogy munkájában, célkitűzéseinek megvalósításában az egész világ fiatalságának legjobbjai résztvesznek. A világ fiataljai ma minden, az imperializmussal szembeszálló békeharc hős tetteivel j tesznek tanúságot elszántságukról. A nemzetközi béUctábor soraiban az élenjáró, a békéért folyó nagy csatában követik azt a szervezetet, amelyik példát mutat az egész világ haladó ifjúságának: a hős lenini Komszomolt. A Komszomol fiataljai élenjárnak a termelésben, a kolhozok munkájában, a sztálini tervek végrehajtásában, egyszóval teljesítik kötelességeiket a békéért folyó harcban. A mi megyénk fiataljaira a békefrontnak ezen a szakaszán igen nagy felelősség hárul. Már csak azért is, mert közvetlen szomszédságában vagyunk a nyugati imperializmus kiszolgálói, a jugoszláv népet kegyetlen elnyomatásban tartó Tito-bandá- nak. Ezt a tömeggyilkos, véresszájú 3 banditát el fogja távolítani a . jugoszláv nép és az ifjúság- harca és akkor a jugoszláv ifjú- ság újra résztvehet a Szovjet- unió' által vezetett hatalmas ; béketábor munkájában. ’ A mi fiataljainknak a békéért ' folyó harcban nagy feladataik 1! vannak a felvilágosító munka " terén is. Biztosítanunk kell, hogy a fiatalság széles tömegeit bevonjuk a békeharc feladatainak elvégzésébe és azt, hogy rajtuk keresztül szüleiket, testvéreiket, rokonságukat, minden becsületes dolgozó embert a békeharc arcvonalába állítsunk, A fiatalok incjíérlellék ! a Párt szavát v Rákosi elvtárs október 27-éu " elmondott beszédében — mint mindig — most is szerető gondoskodással szólt hozzánk: „A 1 munkafelajánlásoknál, a béke- 3 kölcsönnél, a tanácsválasztások- r nál mindenütt örömmel tapasztalhattuk azt a lelkes munkát, amelyet azelőtt az ifjaknál nem észleltünk. Semmi kétség, hogy az ifjúság zöme végre megindult azon az úton, amelyet példaképe, a Komszomol jó harminc éve olyan nagy siker- i rel jár”. Kecskemét dolgozói és tanuló, fiataljai az utóbbi időben vég- 1 zett munkájukkal azt bizonyították, hogy megértették Pártunk szavát, azt bizonyították, ej j j hogy követik Pártunkat cs i alkalmasak arra, hogy a szo- *j cializmus építésében minél ", nagyobb feladatokat vállal- :. J janak magukra. ’l j Feladatunk: jól elvégezni mun- i kánkait ott, ahová a szocializ- 5 (rausunk építése bennünket, fiatalokat állított. Azok a fiatalok, aki a termelés frontján jő ered• ményeket érnek el, azoknak ab- . ban a kitüntetésben van és lesz i részük, hogy résztvehetnek a I Dunapentelei Vasmű építésében. A jelenlevő fiatalok hatalmas ' lelkesedéssel fogadták az ötödik évfordulc-ról való megemlékezést, . — Éljen Rákosi! Éljen a Párt! , Megvédjük a békét! — hangzott mindenünnen. s \ci»luulsci’cgiiuk biztosítja ' a mi épilö iniiiikálikat s Egerer László alhadnagy bajtárs szólalt fel elsőnek. Azt mondotta: Néphadseregünk feladata, hogy védje a békét, a ml í szocializmust építő hazánk békéjét. s A béke megvédésének fel3 adata azonban nemcsak a ! honvédségé, hanem az egész i; dolgozó népé, az ifjúságé Is. ’ IA ml néphadseregünk őrködik | a fiatalság munkája és tanulása 1 felett. A mi fiatalságunknak is 1 úgy kell támogatnia hadseregünket, ahogy a Komszomol támo- ; gáttá a fasizmus felett győző ' Szovjet Hadsereget. Amit eddig elértünk, azt nagy Pártunknak • köszönhetjük. Feladatunk az, 1, hogy még nagyobb erővel, még ’ j fokozottabb jó munkával har- ‘ coljunk boldogabb jövönkért, ■ azért, amelyet Pártunk és Rákosi ' elvtárs biztosit. A Kecskeméti Cipőgyár DISz- fiataljai is harcolnak, ha kell, 1 fegyverrel is a békéért — mondja Pusztor Ilona a cipő- gyári fiatalok nevében. — Mi jó munkával harcolunk és erősítjük a béke táborát. Hogy ezt a feladatunkat mennyire teljesítettük, azt az bizonyítja, hogy igen sok fiatalnak a teljesítménye 150 százalék felett van. Monori Ferenc, Csóti Klára, jSeke Vera, Miskei Mihály felszólalásai mind azt mutatják, I I hogy a mi fiataljaink megértették, hogy mi a legfontosabb feladat a békéért folyó harcban „Az igazság legyőzi a gazságot64 Kedves Elvtársak! Én, mint a U- Országos Békekongresszus félegyházi küldötte vettem részt a Budapesten tartott Kongresszuson. Megbíztak a dolgozók, hogy közöljem a Béke kongresszuson keresztül harcos békeakaratukat. Most kötelességemnek érzem azt. hogy elmondjam tapasztalataimat, érzéseimet megbízóimnak, a dolgozó népnek. A II. Országos Békekongresszus menetében és hatásaiban minden eddigi tömegmegmozdulást felülmúlt. Lenyűgöző volt a ■ 2000 részvevő egyhangú lelkesedése. Én eddiy is láttam célunkat, de most ismét fogadalmat tettem, hogy a béke harcos megvédéséhez az eddiginél fokozottabb erővel, minden tudásommal, felvilágosító munkámmal és a dolgozók nevelésével fogok hozzájárulni. Tudom, hogy munkánk nem lesz eredménytelen. Az igazság legyőzi a gazságot és élni akarásunk, békés építőmunkánk, a béke melletti egységes kiállásunk lefogja a háborút előkészítők véres kezét. Harcos elszántságunkat ijesztgetéssel nem lehet megállítani. Az csak olaj a tűzre. Az én akaraterőm, mint ahogy láttam küldőit 1 hsaim szemében is, mind azt bizonyítják, hogy vállvetve küzdünk népünk, a világ népeinek szabadságáért. A II. Országos Békekongresszus pontosan meghatározta tennivalóinkat és. én híven fogom követni a dolgozók millióit a feladatok végrehajtásában. Ezért a népért, amelyik ilyen lelkes szolidaritással csatlakozik a világ dolgozóihoz, g világ béketáborában érdemes harcolni. Vermest Sándor, Kiskunfélegyháza AAAAAAAAAAAAAAAAAA AUlliUUiliiiiiili A A a a a riiljön. Céljuk az, hogy Ncmet- nrszagot agresszív hadi terveik ugródeszkájává tegyék, a békés népek és a Szovjetunió ellen. Az a céljuk, hogy elpusztítsák a népi demokratikus országok nemzeti önállóságát, azoknak a népeknek * szabadságát, amelyeket a Szovjet Hadsereg szabadított fel a hitleri fasizmustól. El akarják pusztítani e népek hatalmas, d e in ok ra lik ns újra épí résének nagy müvét. MaeCIoy elárulja, hogy az amerikai imperialisták igen sietősen szeretnék megvalósítani háborús terveiket, tudják, hogy a béke erűi h a lai masabbak, mint a háborús uszít lóké és ők látják, bogy a béke erői állandóan nőnek Ny ugat-Németorszá gban is. Mi azonban biztosíthatjuk Mae Cloyt, hogy a béke hívei és a béke harcosainak száma egyre nőni fog és mi, kommunisták, I c glöb b nem zctj k ü leiesség ü nk - írek tekintjük azt, hogy népünk minden rétegével szövetkezzünk a felfegyverzés elleni harcra, « békéért és a Szovjetunió népeivel kötött szilárd barátságért, valamint azon népek barátságáért. amelyek a béke fenntartásáért harcolnak. Az amerikai háborús uszitők tervei ezen a közös béke akarat on meg fognak buknia »«es. Iffutsctaland. 1MH. I fasiszta irányzata, mely a nép' ellen irányul, megerősödött. Egész Ny ugsJI-.\ émelországban ! viharos felháborodást váltott ki I MoeCloy arcátlanság.!, aki azt I mondotta, hogy az amerikai csa-j pai'.ok ugyanazért vannak Nyu-1 giat-Német országban, mint amiért az amerikai evápáitok Koreában vannak. Mi, MaeCIoy inak nyílt szavaiért hálásak lehetünk. Ebbői is Iáthatja minden német ember, hogy az amerikai csapatok jc- j lenlétét Ny ugat-Néme tországba,u i ma már semmiképpen sem lehet a potsdami egyezmény fcladwtiai- | val indokolni, amelyeknek érielme a demokrácia és a béke rncg- szüiirdításia vo'it. Az a in erikái imperial Lilák politikája, akik kettészakították Németországot és 'iiiegkiigadjá'k a német néptől a békeszerződést, ma már mindenki elölt érthető. Hiszen MaeCIoy, ez a gyarmati kényúr szemérmellen nyíltsággal beismeri, hogy az amerikai megszálló csapotok I NyugBf.-N é m elorsaígbam in>;r- veneiós csapa toknak tekintendők. | Egv, mint Koreában, el akarják érni az amerikai imperialisták, hogy népii nknek a szabadság után, a nemzeil önállóság utáni vágyódását bombákkal és páncélosokkal, a vér és a könj- nyek tengerébe fojtsák. Azt akarják, hogy egész Németország az ! <> imperialivi» ostoruk alá ke-1 és német emberek amerikai vezénylet alatt, mint zsoldosok vérezzenck-e el? Dr. Niemöllci evangélikus püspök Adeuauerhei intézett levelében népszavazási követelt, mert — mini dr. Nieniöl- ler irta, — sem Adenauer, sem a bonni parlament nincs feljogosítva arra, hogy az újbóli felfegy- vérkezést elindítsák és ezáltal j sok-millió német ember felett kimondják a halálos ítéletei. ■ Ugyanezért mondott le dr. Hei- nemainn belügyminiszter is, aki megérezte a nép hangulatának súlyát és a fenyegető veszélyek feletti aggodalma miatt benyújtotta lemondását. í) közelről láthatta, hogy a bonni kormány, a bonni parlament és a nép meggyőződése közötti ellMütél hatalmas kirobbanáshoz kell, hogy vezessen. Adenauer kancellár most a Rajna-menti nehézipar képviselőjét, dr. lehr t telte meg belügyminiszterévé. Ez a reakciós politikus 1932-ben Düsseldorfban egyengette Hiitírr cs Goring ólját a rajnai nehézipar pénzszek- rényciihez. Dr. Lehr bnlügymi- 1 niszfersége következtében ennek a bábkormánynak reakciós és A Német Kommunista Párt elnöke, Max Re ima mi, egy béke- barát kérdéseire válaszolva, Nyu- gat-Némclország felfegyverzésével kapcsolatban a következőket mondotta: — A mi n den ü lt l áth ató és tapasztalható háborús előkészületek Ny u ga t-Németország lakossága közölt igen nagy politikai feszültséghez vezetett. A nevvyor- k; külügyminiszteri konferencia határozatai és MaeCIoy nyugat- oémeíországi amerikai helytartó kijelentése, aki szemérmetlen nyíltsággal ezt mondotta, hogy az amerikai csapatoknak Nénit áf- szúgban ugy anaz a feladata, mint amilyen feladatuk Koreában van. — tisztán elárulják a háborús elvkr-ziitelek ért-lm t és cél,fűt. Miután a nép »agy tömegei az lí bili felfegyverzést ellenzik es a békéi akarják, mindinkább látha'övá lesz az elleniéi a nép akarata és Adenauer diktatórikus politikája közövi. Nyugat-Németországiban az emberek joggal mondhatják, bogy a legelemibb demokratikus jogot rabolták el tőlük, az!, hogy maguk dönthessenek, mi legyen Nyugat - Németországból, 1/ amerikai imperla- lizntno támadó bázisává váljon-e MAX REIMANN válasza egy békebarát kérdéseire
