Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-14 / 183. szám

A kuitúrmunkában is megálljuk helyünket En, a Kecskaníéti Epületlakatos- ipari AV dolgozója, örömmel olvas, tam a Szabad Nép november 3-i számában a Népművelési Bizott­ság felhívását a téli kultúrverseny beindításáról, mert ezzel a kultúr, versennyel is építjük és niég job­ban megerősítjük szocialista or­szágunkat és előre viss'zük prole, lár kultúránkat, A rríj fiatal, alig féléves űze­tnünk, nitsiyndk munkásai már ed­dig is bebizonyították jó munka- jukkái, hogy a szocialista munka- versenyben megállják helyüket, a Kultűrversenyben js az elsők között szeretnénk lenni. Igaz, bogy ku'.- túrmunkánk nem men1 olyan ered. menyesen, mint a termelés. Igaz, hogy kultúrmuakánk területén sú­lyos hibák én hiányosságai mu­tatkoznak, do ennek ebenere is a Népművelési Bizottság felhívását mi örömmel és harci jelszónak vesszük. Elhatároztuk, hogy a meglévő kultúrgárdánkkal rc*zt- veszünk e versenyben. Megfogad­tuk, hogy nemcsak a termelés te­rén, hanem a kultúrvonalon is ak­tív munkát fogunk végezni. A pártvszetSsággel és a vál'a- laivezetőségge! karöltve tudásun. kát és erőnket igénybevéve, be fo­gunk (kapcsolódni a téli kuUűrver- senybe, amelynek támogatására komoly ígéretet tett. a pártszerve­zet vezetősége is. Azzal a tudattal indoluok e versenyben, hogy a Párt segít nekünk és bármikor kész támogatni bennünket. Biztos vagyak benne, hogy szép eredrné. nyékét fogunk elém; és biztos va­gyok benne, hogy a most induló téli kultűrversennyei munkássá­gunk befogja bizonyítani, hogy nemcsak a termelésben, hanem a bullűrvonalon is megállja a helyét. Nemcsak a termelésben, hanem a fegyelmezett, jól felkészült szo­cialista kultúrával is megmutatjuk erőinket, úgy a belső, mint külső ellenségeinknek. Mi tudjuk, hogy ha a kultúra vonalán is jó és ha­tásos munkát végzünk, akkor éppúgy, mint a termelés terén, szocialista társadalmuokal építjük és békénket is eredményesen vé­delmezzük. Remélem, bogy a többi üzemek dolgozó] is megértik és átérzik a kultúrverseny jelentőségét és az eddigieknél sokkal nagyobb szám­ban kapcsolódnak be a téli kul- túrversenybe. Mi ezzel a verseny- oye! is bizonyítékát adjuk szere, telünknek, ragaszkodásunknak a bókánk ügye iránt, amit a dicsősé­ges Szovjet Vörös Hadsereg és annak nagy és szeretett vezére, Sztálin elvlárs vívott ki részünkre. Béres Miklós 1 emuinak a l1 élegyházi Gépgyár dolgozói, hogy még nagyobb eredményeket érjenek el A legjobb munkások jutalmat kaptak November 7-e a Kiskunfélegyházi Gépgyár ter­melési eredményeinek is újabb állomása volt. Az üzem dolgozói vállalásukat nemcsak teljesítették, de túl is szárnyalták, November 7-éu megünnepel­ték a győzelmet, vándorzászlőval és pénzjutalom­mal tüntették ki az élenjáró munkásokat, Ai első zászlót és 6ÜU forint pénzjutal­mat a 2'dnes/e,s-brigád kapta. 10UO darab japener- borognak megtakarított anyagból való elkészitésé- sével 4000 forint értékű többteriuelést értek el. A ..szakma legjobb dolgozója'1 címet Ny Urai Imre réz­műves nyerte a vándorzászlóval és értékes juta­lommal együtt. Kovács István hegesztő ünnepi felajánlásában vállalta, hogy 115 százalékos tel­jesítményét 130-ra emeli. November 7-re ebből 138 Százalék lett, most a további emelésért foly­tatja a harcol. A leszabómühelybea ö dolgozó vál­lalta, hogy hulladékanyag felhasználásával 2000 forint értékű megtakarítást érnek el. A teljesít­mény 2000 forinttal több, azaz 5000, Bcrza islváu és Török Jáuos bárom golyösesa págyház helyett ötnek az elkészítését vállalták, (gy műszak alatt hatot teljesítettek. A műhelyek közötti versenyben a festőüzem került az élre 132 százalékos átlagtel­jesítménnyel. A kiemelj legjobbak mögött nem ma­radtak el a többiek sem. Rajtuk kívül 12 dolgozó bevált újításáért, 10 segédmunkás pedig példamu­tató munkájáért kapott az elismerésen kívül anyagi jutalmat is, A 1 ela J á ni ás« k teljesítése által fokozot­tabb mozgásba hozott munkalendület Dem csap­pant a?, évforduló után sem. Megtartása, sőt foko­zása most a legfontosabb feladat. Rákosi elvtárs a Központi Vezetőség ülésén mondóit beszédében rámutatott a munkaverseny eddigi kampányjelle­gére üzemeinkben, Sztálin elvtárs pedig aláhúzta, hogy a tnun ka verseny nem kampány, hanem a szo­cializmus építésének kommunista módszere. .4 november 7-f vállalások becsületes teljesíté­sével a Félcgyhási Gépfiyár dolgozói is tettekkel bizonvítöttáJc le, hogy egyre inkább magukévá te­szik és követik a Szovjetunió példáját. Megértik, hogy a termelésben nincs felső határ, hogy a nem­zetközi békeharc fokozódó élessége minden magyar dolgozótól, do különösen munkásosztályunktól, cse­lekedetekben megnyilvánuló harcos kiállást kíván. 1>© itt rögtön kapcsolódik egy másik kér­dés, ami építő munkáukban most különösen súlv- panttá válik. Az. hogy élenjáró elmélet, nélkül nincs élenjáró gyakorlat. Példaképünk, a Szovjet­unió eredményei ezt is igazolják. Mert a szovjet munkásosztály, a szovjet nép nagyszerű győzelmei mögött ott ülj a Bolsevik Párt irányítása, nevelé­se. A politikai képzettség, az ideológiai tájéko­zottság olyan eszköz, amelynek birtokában a dol­gozó felismeri helyét a nemzetközi erők harcában, képessé teszi, hogy öntudatosan, a eélt látva és akarva vállaljon részt az építő munkában. Ennek jegyében indult el ezen az őszön Pártunk minden alapszervezetében az eddiginél alaposabb oktatási munka. A Kiskunfélegyházi Gépgyárban tavaly mind­össze SO hallgató iratkozott be az alapfokú politi­kai szemináriumra. A tanulás folyamán ez a lét­szám is teljesen lemorzsolódott, úgy, hogy a sze­mináriumot be sem fejezték. Az ok, mint legtöbb esetben és helyen, a rendszertelen előadás, ma- iguknsk a szemináriumvezetőknek alacsony elmé­leti képzettsége, volt. Ebhez járult, sőt ennek alapja volt a városi pártszervezettel való laza kapcso­lat. a szemináriumok komoly megszervezésének, de főképpen irányításának, ellenőrzésének hiánya. A dolgozót maguk ébredtek rá a mulasz. tásokra. A pártnapokon egyre több vallomás hang­zott el, hogy azért nem tudnak hozzászólni egyes kérdésekhez, azért tájékozatlanok, mert hiányzik a tanulás. Hogy mennyire sürgető és őszinte a dolgozók tanuluiakarása. arra bizonyíték, hogy a most meg­induló politikai alapfokú iskolára már 43 jelent­kező Vju, vagyis a tavalyi létszámnak több mint kétszerese. Tavaly még a hallgatóság között is megmutat­kozott a tanulás lebecsülése. Ma mindegyik elis­meri, bogy a politikai tudatlanság mennyire be­folyásolja őket a munkában is. Szabó Ödön eszter­gályos, tagjelölt erről így beszél: — Amióta tagjelö't lettéin, egyénileg képezem magom. Nemcsak gondolkodásomban látszik meg énnel: hatása, de természetesen a munkámon is. Amíg nem láttam tál a nyár négy faián. és a saját egyéni érdekeimen, addig csak az volt a fontos, hogy leteljék a: idő és a keresetem ve maradjon túlságoson alatta a többiekénél;. Ma már tudom, hogy g teljesített ISi százalékkal más célom is van. .1 tudás hatalom■ és a legnagyobb átalakító crö. Isuátovfts tubnmír az üzemi bizottság titkára, szintén tagjelölt. Elsőnek vesz részt szer. vezett politikai oktatáson, —- Az üb.-titkárí teendő nem egyszerű admi­nisztrátori feladat — mondja. — A szakszervezet­nek a Párttal együtt .nevelnie kell a dolgozókat. Hogy legyek jó szakszervezeti vezető, ha én magam képzetlen vagyok? Ali itt az üzemben nem egyszer tapasztaltuk a politikai felvértezettség hiányát. Nem véletlen az, hogy éppen a■ mi üzemünkben bújt meg a legtöbb osztályellenség, a. legtöbb jobb­oldali szociáldemokrata és hosszú időn keresztül bekötöttek a szemünket. Az elmélet lebecsülésének kárát mindig magunk láttuk meg. Makai József csiszoló eddig végzett jó munká­jáért legutóbb 400 forint pénzjutalmat kapott. Most elméleti tudása fejlesztésével akar még jobb termelőmunkát kifejteni. Ott van az iskolára je­lentkezők között Tóth Erzsébet segédmunkás, aki, mint a múltban, a tanulástól kétszeresen elzárt nő, különöset] nagy igyekezettel készül a rendsze­res tanulásra. Nyitrai Imre jó munkájával érde­melte ki, hogy rövidesen a pártvezetőség soraiba is bekerül. Kétszeresem fontosnak érzi a tanulást, hiszen mint. kommunista vezetőnek nemcsak a ter­melésben, de az ideológiai felkészültségében is pél* dát keil mutatnia, t tavalyi tapasztalatok alapján, az akkori hibák kiküszöbölésével készülnek a Gép­gyárban ez alapfokú iskola beindítására. Elsősor­ban az előadók, Mécs Balog Sándor és Pataki Árpád érzik kötelességüknek az alapos felkészülést. A sárost pártbizottság ugyaucsak erősebben kezébe vette az irányítást, az előadók kiképzését. A dolgozók érzik, hogy további munkájukban hatalmas segítséget fog jelenteni a most beinduló oktatás. Az üzemi pártszervezet mostani hiányos vezetőségének munkáját is megkönnyíti, ha háta megett az elméletileg jól- képzett tagság áll. Ez viszout szorosabbra fűzi a párts-zervezetne.k a pár- tonkívüli dolgozókkal való kapcsolatát, A válasz­tási győzelem nagy lépést jelentett ezen a téren és az ezt követő sikerek, maga a november 7-i munkaverseny szakasz sikere is, ennek jegyében történt. Eredményeinket azonban nem volt elég kj. vívnunk, azokat meg is kell tartanunk és tovább­fejlesztenünk. Párttagságunk megfelelő képzése egyik fö biztosítéka további fejlődésünknek, így a Félegyházi Gépgyárban a fokozódó é$ szélesütő ■munkaversenyen keresztül a, termelés növekedésé­nek. Ez viszont a szocializmus sikeres továbbépí­tésének és a béke harcos védelmének legszilárdabb alappillére. A szovjetek a nép szolgálatában ,4 szovjetek az államigazgatás iskolái — faultja Sztálin elvlárs. .4 Fzikra legújabb brosúrája szem­léltető cs érdekes módon világítja meg, hogyan töltik be a szovjetek alapvető funkciójukat, a milliós tömegek rés:vétőiének biztosiá- sát az államigazgatásban. a kom munizmus építésében. Állandóan erősíteni a kapcsola­tokat a tömegekkel — ez a záloga annak, hogy a szovjetek munkája mind jobb és tökéletesebb les: a kommunizmus építésének va­lamennyi területén. A szovjetek szerveinek munkáját éppen g tö­megekkel /ártott legszorosabb kapcsolat jellemzi. Akár Fzgcskw elvtárs cikkét olvassuk a Harkovi Városi Szovjet ipari bízott súgónak feladatairól, akár Prgvotorov elv- társ cikkét, ti Voronyezs-ttrülcH Szovjet törékenységéről, a füves vetésforgó bevezetésével és a nagy erőkifejtést igénylő munkák gé­pesítésével kapcsolatban, min­denütt ugyanazt látjuk: a szöv­etekbe beválasztott dolgozók a nép szolgái, akik szent kötelessé­güknek tekintik, hogy a vá­lasztóiktól kapott megbiza fásuk­nak maradéktalanul eleget tegye vek, hogy a rngffuk területén min­dent elkövessenek a. népgazdaság fejlesztéséért. a dolgozók agyagí és kulturális színvonalának eme­léséért. A, brosúra mindvégig nyomaié- kosgti hangsúlyozza, hogy az államhatalom szerveinek, a szovjeteknek, a Bolsevik Párt a magja és a vezető ereje. A Bolse­vik Párt és Sztálin elvtárs ve­zetése — a szovjetek erejének fö forrása. A brosúra a maga bő. szemlél­tető anyagával feltárja azokat a lehetőségeket, amelyekkel, az új tanácsok tagjai és általában gZ államapparátus dolgozói is élhet* vek. .4 brosúra tanulóulnyozása. útmutgtást gd- Számunkra, úiabb szem pontokat vet fel, szélesebb távlatokat nyit meg előttünk. A Magyar Építőipari Szakszervezet táviratban tiltakozott a francia kormánynál Köböl elvtárs beutazási engedélyének megtagadása miatt November 7-én kezdődött vae'S ü franciaországi Építő- és Faipari Dolgozók Szakszervezetének Or­szágos Kongresszusa. A kongresz. szusra a Magyar Építőipari Szak­szervezet főtitkárát. Köböt .Tóz-ef elvtársat is meghívták. A francia kormány azonban nem adta meg beutazási engedélyét. A Magyar Építőipari Szakszervezet távirat­ban tiltakozott a francia kor­mány önkénye^ intézkedő;« ellen. TRAGIKUS HAJSZA OLAFZORSZ.iGB AN a második világhá­ború után a hazatérő katonák nem tudtak beleilleszkedni a polgári életbe. munkaal­kalom, nem volt, a munkanélküliség egyre nőtt. Az országban rengeteg föld hevert meg- műveletlenül, a fasiszta földbirtokosok ■részben elmenekültek, részben Jeketézés- sei, valutaüzletekkel foglalkoztak, a dől- gazét nép kenyerével csak a Kommunista Párt törődött. A Kommunista Várt abban "z időben résstvett a kormányban cs min­dén erejével arra törekedett, hogy segítsen e dolgozóknak új életük megalapozásában. Kiharcolta, hogy ezeket a parlagon fekvő ■földeket a dolgozók elfoglalják és meg­műveljék. A munka megindulása nagy nehézségekbe ütközött, mert a földek ■nagy részéit ott voltak a háborúból visz- ■rztltnaradl. aknák. A legnagyobb akadály ormiban nem ez volt. A r angol-amerikai megszálló hatóságok és- a jóbboldgV pác- t-.k mindent megtellek, hogy megaíadri- hjor.ák a Kommunista Párt cröfcszitcscij. [nyel: érdekében szövetkeztek a colt /«r- nsp;tikkal is. aUlc rettegésben taitoUák " <i Ti pózokat. Az imperialisták és az olasz burzsoázia szempontjából fokozott veszélyt jelentet­lek a. földművesszövetkezetek, amelyek az elfoglalt földek megmunkálására alakul­lak. A kormány jobboldali, pártjai és a földbirtokosok mindent elkövettek, hogy ezeket a szövetkezeteket tönkretegyék, egyrészt azért, hogy bebizonyítsák a kol­lektív gazdálkodás sikertelenségét, más­részt, meri a szövetkezetek a Kommunista Vártnak valóságos bástyái voltak a vidéJ ken. Az olasz kormány intézkedései má még fokozottabban arra törekednek, hogy megakadályozzanak mindent, ami n dol­gozók embertelen sorsán enyhítene és amerikai fegyverekkel, Mussolini fasisztái­val akarja megvalósítani az amerikai fa­sizmus és gengszterizmus mintá jára az új ota.ss fasizmust. .1 .fi l m leírtaimat Michele, a, volt olasz katona háború után sok bajtársdvi/l rgitiUt hazaiéit a német gyűjtőid borból. Munkaalkalmuk néni volt. nioyuknqk kel­lett megteremteni ok. t'g'l hálálom*, éiaí­v.ásilóit területen kezdik meg a munkát, (■'Oh.-Mik az aknákat- hogy a, föld műve­lésre alkalmassá váljék. A hazatért fog­lyok és családtagjaik szövetkezetét alakí­tanak a föld megművelésére. Látástól- fakulásig megfeszített, munkával dolgoz­nak, de nem nagy eredménnyel. Vetőmag és gépek kellenének a föld kielégítő meg­műveléséhez. Csak nagynehesen, kaphat­nak kölcsönt, hogy kifizessék a föld és az áltatok bóiletét és a legszükségesebbet biztosíthassák maguknak. A pénzt a szö­vetkezet teherautóján viszik haza. .45 autón van Michele ég felesége, Giovann.n is. Útközben egy betegszállító autó ka­nyarodik eléjük, majd megáll. Álarcos em­berek állják útjukat és fegyverrel kény­szerítik őket, hogy adják át a pénzt. Michele felismeri az egyik rablót: Alberto az, akivel együtt szenvedlek a gyűjtő- táborban. Felfedezéséi azonban nem mondhatja, el, mert Alberto mg gátul hur­colja túsznak Giovaiínát. A szövetkezet tagjai kétségbeesetten indulnak a rablóbanda üldözésére. A banda tagja': egy Volt német FF-katoua, egy német kémnő, Daniele és Siberia, aki szerelmes Dánielébe, ügy fogadóban ■rej­tőznek és itt, tartják Giocannát is. aki tanúit Írsz. hogyan távozik barátságos lésszoriiás után <j ban ált óktól a két tiszttartó, akik elhajtották a. szövetkezet. állatait éppen azért, mert nem tudták, a bérleti dijat megfizetni, ágy derül ki a, filmen a fasiszta földesurak cs a, rabló­bandák együttműködése. A z üldözök hosszas keresés után ráakad­nak a, banditák rejtekhelyére. Elfogni azonban nem tudják őket, mert a banda- <Horn n no lel&véscvel fenyegetőzik, ököl­beszorított kézzel néznek az egCruiat nyert gazemberek után és újból üldözé­sükre indulnak. Ekkorra már a szomszédos szövetkezetek is bekapcsolódnak ff hajszá­in és hamarosan egérfogóba szorítják ff menekülő rablókat. Daniele ekkor meg­semmisíti a rablóit pénzt és egy kap­csolóval fel okgrja robbantani. az épület, körüli aláaknázott mezőt. Alberto ennek láttára elborzad és lelövi, hogy a tömeg­gyilkosságot megakadályozza. Albertét ti szövetkezet tagjai vonják felelősségre. Fokún a halálát követelik. Giovanna. azonban felszólal érdekében. Elmondja, hogy Albérlő csak eszköze volt a fasisztáknak, a. munkanélküliség, a feneketlen nyomor kergeti,> őt a rob'ók cs gyilkosok karmaiba. Michel" is csatla­kot lk felesége véleményéhez és n szövet­kezet tagjai elhatározzák, hogy módot adnak Albertéinak bűnei -'öcá'etc'ére u: új életre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom