Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-14 / 183. szám

A Görög Kommunista Párt III, Kongresszusának határozata Ok'töbeir.ben zajott le a Görög Kommu.niiS'ta Párt 111. ko.nigreisz- ■szu.sa, iare.l-yn.pik három n'aptae.nd'i pontja voől: 1. Tíz e,sz".endiö tec- ca.i fiatna'Aágok, kövtefte-ztetesek és feliadailoik). é’őadó: >íi.Uosz Zahariadiisz elvlárs, a Párt fö-t- kára. 2. A görög politikai eml- g-rán-i-o-k heiiy/e-'-e a nép: d’eunoikirä- ci.a orsz:ii?a-jba:n. Éli&ad'ó: Vaszi- , lisz Barziotasz eürtáps. 3. Srevrv-e- z-eibi kérdéseik. Előadó: Janlsz Joaunidcsz elvters. A kongresszus munkája a kritika és önkritika jegyé­ben, lelkes és harcos hangu­latban folyt le. Mindéin ba'Slroz«'!ot és a görög míphez és had-sereghez im'.ézetl felhívásit a ikiiiMiölteik egyhangú­an fogta-d'liaik el. A halároM« 'bevázeldjébein' m eg- ál'.ű.pítja, ho-gv az 1919. ér- Vieá- Graimmoszii győzelmük elóenéoe az am erikán megszáiHók és a görög «VOM rch »fasisztáik képtelenek mrogbiirtkozmii a rends te,? e’ilent mondás azsial. dőrötjország gazda­ság: liei'.yz'elie csak súyosbod « pénzügyeik teljesen zé'.ál-bak, az infláció tovább tart, az Spairi é.s o ■niez őga zd-a.sá.gi I emm elés un ég nőm juio-tí túl a háború előtti 1-er-inekés 75 szá Z'aójk'á n. Görögor­szágban 200 ezer m un ka máik ii iá van. Az áraik szafkadiatlóanül eme\ 'kedinc-'k, változ-alla® toérelk 'mei:- te'M. A pair-a.szií'0'k, ikii-si-pa.ro.soik és •kiblkeireiskedifl'k nem bírják az a.d.ö- .le.rih.eife et. De a V.iai-Gra.mimosiZ.i e.sie'm.é- Tt yetk u'tá n a népi forradalmi mozgalom is fejlődésnek indult. Nagy sztrájkok zajlottak le Görög­országban, melyekben nem­csak a munkásság, de hiva- talnoikeélegelk, parasztok, kis­iparosok és -kiskereskedők is rfszlvcHek. Az 1950 .m'&roitis 5-i vál.a.sztíá.soik múéailjálk, boigv az eirfiviszonvoik e'!i!olödnioik a d.r.mo.k.rd'Cii'a javára. - A ha.tároziat oz’t is megáa lapít­ja, ti ágy­az ellenség nem volt képes a görög demokratikus had­sereg erőit megsemmisíte­ni, A partizán csoportok foly­tatják tevékenységüket Görög-országban és a nép híven tá-ino-ga-üja öket. „A népi Ikiüzdie- leini —*■ áVrip.ftija un-eg a baitápo- •/.:iil — félteni® illőben -van; foflcrő- fokira fejlődők és ez az, -aim« új a görögországi helyzélibem.“ A knn.gwesiszu.s-i .habáiro-zat óvja a ;K-d.m.muniÍ-Sitálkiart aiMól. hogy op­portunista imódioh aitálbecsilvjéik azokat a Ikeidveziö íeihetöigégetkeit, melyeik .a ttépi ifomradialmi vnoiz- giai’ioim sz áimAra 'most fe'nn.á'lLn-alk. A Párt figyel mól jeietmJeg és e .i.cgik'özieOelblbi jövőben a .követike- z Skipe bellii ftsvz porti osíitamiia: 1. .A Páint eiröimeik ájjászeirv«- ziése, a .Köziponti Vezé''.őség befe­dik teljes üléséin (k'id'oIigozo'M -álla­pokon. 2. A dobgo.zflk hiatrcániaik fej- íié'szit'ás-e és int aigflisalblb keÉOAsKWíra emveíése; a «za tsz.érv. ezekek meg­hódítása. 3. A ipSpii szervezetek mégis zn a.á' nd'Bt á.s a a ifaővalklbáa és a po- yaszitsSig Szülzidie'.imléneik fejleszéé- ®e. 4. LA kisiiparoisoík' és fcisk erősbe d/ötk körétben, «bibéit a. Alá r-stoai'l- p-oC'iitiKka fönlkineteft, újjá tkok: sz«r- veiznii -a népi érőikéit. .­6. Küi'iönös ifiigye’im.e.t kell for diíltanli a im-on airoh ofa.sns züa hadis-e- ne-gen. IbeCtüll jműkődö forradtailmi szetrvezeilieik «•évékien ységére. 6. Fej-lés zlletmi a .foinna'diailimi imo-z- giaíimait az érl'elmii.ség, a nők, atu- diroklkahiliab és a hálború áldo­zatai k önőbeu. Szoroisolüb kaiposio- latobaii: beli építeni a srliáv-maoe- dó'n tküis-e(bil>sié.gie!klkieii. 7. MliiO’d'em lelhető imődon kii ■k|e|lr.1 használtai a fe-ninái'íó legális lie- hei'.'öségeket a mozigalom f-éjlesz- íésére. 8. Kiindulva a doőgozák napi. söve'.ie.éséltből, bairculkait tovább ikit/U fejlesz leni az áíH alános poll­í.i'k'aii srtirájkfiig, a nép és a had­sereg bözö.s fellépéséig. ^ A politikai niútvka és agitá­ció egyik fontos láucsz-eme a békéért való küzdelem, me ív ikiiéönösen sziviigye a gö­rög népnek, 'hiszen a görög r.óp mar 1912 t>!a úgysziólván foilvtori .hadilábapókban 61. Görögország­ban megvannak az előfeltételek arra, hogy a inár időst erős bé­kemozgalom még jobban kifej­lődjék, bogy az egész nép egy hatalmas, egységes bé-kefroniba tömörüljön és bogy ez a görög békemozgialom szerves része le­hessen a Béke Hívei nemzetközi frontjának. A kongresszus ha.'.ácöz.ata. ősr- szjfoglat'.ja a Pá.rt -tagton-tosaáyb feladialail: -a kfiV.iika és önikiritikia fegvvérével fel kelé száimoini űz opportunista örökséget, a (tviibá- kat. Fe! kell építeni az illegális párt szervezetett, a bolsevik konspiráció elvei alapján. Meg .kell javitaini a Párt kadfr- potliikiikáijá.! ú.z eddigi lapasziaja- ■t'O-kir-a Iá.nnavzko-dva és levonva az C'llk&vei'-e’t-b hibákból a «JanuIsá,go­kat. Entolmi 'kell a Pár.', 'tagjóinak ős különösein *a ktMkrebneb -idc- ológiaii száinvomolát. A 'komgre-sz- szus -eAha‘!.á*r*oz-ha, hogy a tagkö- Z'edi&bbi i'n.ait hóimapoiii Wüil újra össz-eitafák a pSrliliaigobaá és ki­cserélik a lagsáigll könyvekéit. Báír fi-gyeliemibe kell venni} e Páir't itclijes HUetgali!óvónak n-ehéz köriM'miéiny-eit, fejeszi'.iemi 'k-eilil és meg k-eilO eriösí't'eni a pórioinbelüli d'em-olkirfl-oia-t, a»é% a demoikira- Üilku.s cem!ióal;zimu,s elvén ail.ap- sziik. Szoíoisalbibra, ke-lll fűzni * vez-elök kapcsolai'.n-t a páirtilagok- ‘kiaf, ihaircotaii -a ibü-r-oikráeia ellen A k:' .i'ki’ és önkiri tik-a n-em Vihcit a-'lkakmú eszköz, ham-em á'lland'ó- an érvétipésölnie kel!. Meg Acél bóvé’-plnf a péirtbagoblő!, Wt5n3- ■sen a Fárt feisö ká-dareilől, hogy pisájáéi'félk a miarxizmus-’i&nio z- mu-s «anátíisa 1-t, hogy .meg'ianulják slkalmanni a Boi'aeviik Pórt ger- diag iiapaszlaialaot a mai gö'őg- országi viszon.vok.ra. Tibetbcn minden reformot a ncp akaratának megfelelően hajtanak végre Peking, november 12. Délnyugat-Kína katonai köz- igazgatási testületé és a népi felszabadító hadsereg déluyügat- kínai parancsnókság,a közös nyi­latkozatot adott kj a központi népi kormány politikájának végrehajtásáról Tibet békés fel- szabadítdsával kapcsolatban. — Mao Ce Tung, a központi kormány elnöke és Csu, Te fő- parancsnok bevonulási parancsot adott a népi felszabadító hadsereg csapatainak — hangoz, tatja a nyilatkozat. — hogy segít­senek Tibet népének felszabadulni az angol-tjüiérikni imperializmus elnyomása alól. Tibet valamennyi lakosúnak és szerzetesének eggsé- qcsen segítséget kell nyílj tani a a népi felszabadító hadseregnek. az imperialista befolyás felszámolá­sában; a tibetiek önkormányzatú­nak biztosításában és kölcsönös segítségen alapuló baráti kapcso­lgatok létesítésében Kífía va­lamennyi többi nemzetiségével a: új Tibet együttes felépítésének céljából. A bevonulás után Tibetbem a népi felszabadító hadsereg biz­tosítja a vallásszabadságot, vé­delmébe vesz minden templomot és segíti Tibet lakosságéit a föld­művelés, állattenyésztés, ipar és kereskedelem kifejlesztésében, va­lamint életkörülményei megjaví­tásában, A közigazgatási és katonai rendszer Tibetben a régi marad, Tibet csapatai a Kínai Népköztdr saséig honvédelmi erőinek részévé válnak. A szerzetesek és hivatal, nokok helyükön maradnak. Ti­betben minden reformot a nép akaratának megfelelően hajlanak végre. a néppel való tanácskozás alapján. II,, megálla­pítják. bogy a kormánygépezet szakított az imperial izmussal és a kuottlintangga! és nem folytat aknamunkát, akkor a kormány* hivatalnokok helyükön marad­hatnak. A kínai nők Jclkoscdóssol veszitek részi az amerikai agroKszorokkal szembeni karéban Az ö»szkínai Demokratikus Kőszövetség nyilatkozatot adott ki, melyben csatlakozik a Kínai Demokratikus Pártnak nemrégi­ben kiadott nyilatkozatához. A pekingi nők külön szervezetet alakítottak, hogy vezethessék és támogathassák a főváros asszo- nyainak tevékenységét az ameri­kai agresszióval szemben és az ország megvédése érdekében. A gyári ffitlnkásnők Telkesen Csatla­koztak a mozgalomhoz, sokan közülük Önkéntesen ajáülkoztak, hogy Koreába Mennek, vagy az ország fenyegetett északkeleti ré­szébe. A parnsztnsszonyok elha­tározták. hogy . hazafias küzdel­mük kifejezésére több gabonái fognak a jövőben beszolgáltatni az államnak. A Nemzetközi Újságírók Szövetsége tiltakozott a II. Békevilágkongresszus küldötteinek vízumának megtagadása miatt A Nemzetköz; Újságíró Szö­vetség tiltakozott az angol kor­mánynál és az angol országos nj. ságírő szövetségnél az ango; kor­mány durva, antidemokratikus magatartása miatt, mert megta­gadták a vízumot■ a Béke Hívei 11. Világkongresszusának küldöt­teinek többségétől, közlük s°h újságírótól. Tiltakozott az angol kormánynál a Cseh Újságíró Szö­vetség is. r Ujahb erődítményt ürítettek ki a francia csapatok Vietnamban A Bolsevik Párt üdvözlete a, Dagesztáni Autonóm Köztársasághoz A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa üdvözölte a Dagesztání Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának elnökségét és minisztertanácsát, valamint a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártja dagesztání területi bi­zottságát a Dagesztání Autonóm Szovjet Szocialista Köztár sa­siig fennállásának 30. évfordulója alkalmából. A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Llnok- sége üdvözölte Dagesztán munkásait, kolhozparasztjait és ér­telmiségét a Dagesztání Autonóm Szovjet Szocialista Köztársa­ság megalakulásának 30-ik évfordulója alkalmából. Sztálin elvtárs a szovjet dolgosok első jelöltje a helyi szovjetekbe A Szovjetunióban decoumbe-r más odók felében váluszil’jálk újra a íh'eOyü szovjet-eke«. Soke-zerfön-yi dolgozó részvé­telivel] Moiszikva több ü zr-m ében jeilöóőgyülté'Siek.ei! farto«'.^. A Vili1 Jäitl vtó m pa ü z>eimibein üinm-eip él y e-s kii bőségek közöt'. megiHaMoiM gyűlés-em a megjelentek viharos' lapva és lelkesedése középedé el­fogadták act a javaslalot, bogy a mOíSzkvai területi .szovjetbe Sztálin elvtársak oz emberiség legnagyobb élő lángelméjét, a szovjet nép szeretett vezérét és tanítóját . jelöljék. Az egylKenigúlag hozo't h a-láro ral u'ón a gyűliés ‘nős-zvevői eíihlal’á- rozilálk, hogy felkérik Sztálin elv­társat, járuljon bozzá, hogy M OS zik r a „Sztálin válnszltikerUlc lében“ jelöljék a moszkvai térit, leli szovjetbe. Nagy tie 1 kie'se>d'6sis«&l' folyt le a itn-oiS z:k viati Ivoimfeikcró-üzien doteo- zú nak jelöilő-gyűrésé is. Az üzeni dolgozói egyhangúlag Mololov elv-társai, Sztálin hűséges küzdő tiirsát jelöllfik a mos/kvai terü­leti szovjetbe. A moszkvaii Hen- geir-iizie-in szeneid imüh'el.vönek dol- goz'óti Hruscsov eiv-táirsa«, a imo.sz- kviai pűjnttbizol'liság liHrácá«, -a BöéteVtiik Pá.rt PoMükaii Biizolósá- giáima k H'aigját jelölitek* Nyngal-Szibéria városaiban és fallvaéibain szintén m-egik-e-zdiődö-'.il 0 j-cvölil'eik á'IH’iisa a helyi szovje. lelkibe. A dolgozóik gyűléseiken első jelöltjükül nagy lelkesedés közepette a népiek nagy vezérét, Sztálin elv társat nevezték meg. A szovjetek «ováibbi «lagjiaiiu! az ipair, a lUöziielkeidiös, a njiezögiaz- da.s'jg kegjoNvjoAt, a s-zovjet ér- letal tatig kiváló iképvisidlőiií jelol- tők. Kút költségvetés Nyilván valóin a különös vé­telien játszott közre abban a tényben, hogy egy és ugyanazon a napon vilatlák még Berlin kc-teli üvezelében a város törvé­nyes és nyugati övezetében a vá­ros törvénytelen mag i.szl rá! okai­nak költségvetését. Az azoubati már egyállliHláu nem vételien, liá­néin a dolog természetéből adó­dik, hogy a két várost hatóság költségvetési adatai gyökeresen eltérőek. A demokratikus Berlin hatósá­gai az Ipari termelés gyors emel­kedése kövelkeztébrn a bevételek köze 418 millió márkával több adöjüvédelmet sorozhatlak, mint »mi az eiűzeles tervben szere­peli. A hatóságok gyorsan dön­tőitek, s clhnlározfák. hogy ezt a váratlanul befolyt összegei a lakásépítés fokozására és az ál­laim ásított vállafa'lo'kmak nyujlan- dó hiteleik növelésére, valamint a munkiaképtelenek és aggok nyugdíjának emelésére fordítják. Ugyanekkor Nyugal-BcrUn pol­gári liatóságai kénytelenek vol­tak megállapílainl, hogy egyre jobban belézíttvarodnwk az egyre növekvő deficitbe, amely az egész költségvetésnek több mint 49 százalékát teszi ki. Persze, ez sem a vételien kö­vetkezménye, hanem természetes folyamáuya annak a ténynek, bogy a ninnkaorfkiiliek száma inár tóUialadta a 359 ezret, hogy a* angol, auieriiktal és francia megszálló csapa tok és hatóságok eltartása 299 millió márkájába kerül Nytigat-lterliiineU. Egyes nyugiéi-berlini vrjtérter- Hak wc-ni értik, vagy legalább olyan bárgyú képet vágnak, mintha nem értenek a két költ­ségvetés közötti különbség okát. N y ugat-Német Ohszá g dolgozói azonban hogy oh világosan lát­ják, hogy miért kell nyomorog­niuk, az amerikaiak, az angolok, a franciák és valamennyi hűsé­ges és jótfizelett kiszolgálója, Adenauer jóvoltából. Ml sem bizonyítja jobban ezt a felismerést, mint az a tény, hogy Ny ugat-Be rí in városháza előtt rendszeresen zajlanak te viharos tüntetések, melyeknek felháborodott zajából innen is, onnan is felcsendül az a követe­lés: Egységes Berlini! A démo­nénál Iku s öv ezetbe n min de ok inek .jut ni u nka! N y li ga l -Nérn e lors z á g f o ga da then „városályállnak“ ezekre a rocg- nyll vált ttláso-tara persze az az. atyai válaszuk, bogy rohamra küldik a guntibolos és hoveées rendőröket a tüniel'ö, éhező tö­meg ellen. Ez a válasz a tegméltöbb ti amerikaiak knlkájaihoz. Táviratokban tiltakoznak a magyar fiatalok az angol kormány fasiszta eljárása eilen A magyar fiatalok táviratokban fejezik ki tiltakozásukat az angol ^rriunikáskcrmány“ önkényes intéz­kedése ellen, amellyel 17 magyar küldöttől, köztük Gosztonyi Já­, rosló', a DISz Központi Vezetőig j ge titkárától megtagadta a beuta­zási engedélyt a Béke Hívei II. Vi­lágkongresszusára. A londoni rádió jelentése sze­rint a francia gyarmati hadse­reg Moncay várostól 18 kilomé­ternyire ész»knyügBtra, úiabb erődítményt ürített ki. A DBG, taigoni jelentése szerint a Ha­noit. Haiphong kikötővárossá! összekötő vasútvonalat a viet­nami szabadságharcosok több i helyen megszakították. 70 ezer békealáírás Laboréban Laboréban több mint 70 ezer ember írta aki a stockholmi bé- kefeihívást. Az aláírásgyűjtés to­vább folyik. fjubl) kolhoz;város A kievi kerületben levő Ruszkaja Potjana faluban lerakták a máso­dik kievkörnyéki koéhozváros alap­jait. Versenyszerződést írtak alá az építési terv haláridő előtli tel­jesítésére. T-zCmondott az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoka ■ A Heuler jelenti: Vasárnap véglegesen elfogadlak Mohamed Ahidar pasának, az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokának lemondását. Mohamed Ahidar több kormány alatt nemzetvé­delmi miniszter volt. Nem volt katonaember — mondja a Reu­ter, — de nagy tapasztalattal ren­delkezett a rendőrség és , bö-ló- j nők igazgatásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom