Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-12 / 182. szám

Kétezer vagon vetőbnrgonyát szállít a Szovjetunió Szocializmust építő országunk fejlődését rendkívüli mértékben könnyít^ meg a Szovjetunió min­ién téren megnyilvánuló hatalmas «eghsége és a szovjet termelés és tudomány tapasztalatainak felhasz­nálása. A legújabb segítség most fnezőgazdaságunk számára 2000 iVagon kiváló minőségű, nemesí­ted vetőburgonya szállítása. A vetőburgonya szállítása az elmúlt héten megkezdődött. Máris többszáz vagonnal ér­kezett Záhonyba ahonnan fo­lyamatosan történik az elszál­lítás és a téli elraktározás. A Szovjetuniótól kapott vetőbur­gonya kiváló minőségű, betegsé­geknek ellenálló és bő termőké­pességű, nálunk is ismert fajtákból; áll. Olyan fajtákból, amelyek al­kalmasak a mi viszonyaink között is a nagy termésátlagok elérésére. Az étkezési fajták tápanyagokban gazdagok, az ipari fajták pedig nagy keményítőtartalammal bírnak és így az ipari feldolgozás számá­ra rendkívül értékeseik. A 2000 vagon vetőburgonyát ki­zárólag továobszaporításra hasz­nálják fel. Az a cél, hogy felfris­sítsük vele burgonyakészlelünket és így lehetővé tegyük alacsony burgonya'ermésátlagaink - megja­vítását. Az állami gazdaságok dolgozói kiváló termelési eredményeket értek el százalékra teljesítette normáját Ncmetnddudvaron, a Petőfi- brigád mély szántásbau 161 szá»*. lékot teljesített. Egyénileg kimagasló ered­ményeket értek el: Bekk Istvá 150, Staffer József 150 százak kot. A Bácsalmási Állami Gazdaság­ban egyénileg a mély.szán tusi munkálatok során kitűntek Gálffy József 170 százalék és Bényí Márta 154 százalékos tel­jesítményeikkel. Hiid-piisztán, az Állami Gazda­ságban a munkacsoport 201 szá­zalékra teljesítette a répaszedést. Egyénileg legjobbak: Ignáczné és Dudás Antal né 201 százalékos telj esítmén y ekkel. Állami gazdaságaink dolgozói jó munkájukkal a 43-ik bérlteién a követkaző kimagasló eredmé­nyeket érték el: Tiszakócskci Dózsa György- brigád szölőazedősl munkálatok­ban 162 (százalékot teljesített. Egyénileg Bagi László 195 és Cibora József szintén 150 száza­lékra teljesítették normájukat. Kisfái, a, Zöja-brigád és az Előre-munkacsoport 227 százalé­kot, Ugyanakkor a Május 1- nimiikacsoport puttony ozásban 205 százalékot teljesített. HyárWrino. A Liszenko-bri- gád szőlőszedésben holdainként 61 mázsát szedett, ami 45.52 cu tortoknak- számít. Egyénileg Farkas Bóza 219 Felülvizsgálják az apaállatokat Kecskemét városi tanácsa el­rendelte, hogy a földművelési mi. Tusrtérium rendeleté alapján egész­ségügyileg felül kelt vizsgálni az apaállatokat. A vizsgálatra elő kell rczetuj az összes köz- és magán- tiAajdoobaa lévő minden egy évet betöltött bikát és minden kilenc hónapot betöltött kant, kost & kee-fikebakot. Elővezethetők azok a fiatalabb hímivarú állatok it, melyeket tulajdonosaik a Tenyész- ál'atforgalml NV-nek akarnak le­kötni. A vizsgálatodat az alábbi helyen és időben tartják meg. Szentkirály kirendeltség, novem­ber 15., reggel 9 óra, Agasegyhá- za, 24-én 9 ora, Városföld, Banó- tanya 27-én 8 óra, Talfája, Vacsi- üti Iskola, 6 kilométernél, 28-án 8 óra, Hetény, volt gazdakör előtt 29-én 8 óra, Köncsög, Spiczer-ta- nya, december 4-én 8 óra, Helvécia volt gazdakör előtt 5-én 9 óra. A városi központ^ istálló udvarán 6-án és 7-én 8 óra. Kössünk szerződést c-rokmag és cirok szakáll termesztésre Ciroksz-akállban nagy a keres­let a világpiacon. A kormány ezért részben a belföldi növekedő szükséglet kielégítésére, részben a kedvező elhelyezés érdekébeu nagyobb területen kíván cirok­termést bevezetni. A cirok terme­lésével foglalkozni kívánó dolgo­zó Parasztok forduljanak a helyi földmű vesszővel kezetekhez, abol megköthetik a szerződést. A ci­rokmagtermésből 8-tól 15 mázsát, szakálltenuésböl 5—6 mázsát ad katasztrális holdanként. A cirok mag mázsájának átvételi ára 60 forint, a cirokszakúll termelői ára 100 kilogrammonként, I. Osz­tályú 225 forint. II. osztályú 12C forint. A vegyes cirokszukái] 75- töl 150 forintig. A termeléssé’ kapcsolatos feltételekről a föld művesszövetkezetek nyújtanak fel­világosítást. Száz szovjet kombájn vesz részt a lengyel cukorka mpányba n A sok munkabefektetést igény­bevevő mezőgazdasági feladat eredményes megvalóshásához Lengyelország ismét nagy segít­séget kapott a nagy Szovjetunió­tól. Száz cukorrépa-kombájn ér- kezett. Az új gépek a ha1 éves terv teljesítésének rendkívül.fontos té­nyezői és lehetővé teszik, hogy az állami gazdaságok a jövő év­ben lényegesen növeljék a cukor­répa vetésterületét. A kombájnok nemcsak kiszedik a cukorrépát, hanem azonnal meg is tisztítják. Kezelésükhöz mindössze trakloris- ta és kombájnkezelő szükséges. A kombájn tíz munkaóra alatt csak­nem két hektárral végez, vagyis annyj munkával, amelyhez külön­ben több mint hetven ember kel­lene. Új német Siemens Martin-kemence A Néniét Demokratikus Köztár. saságban megtartott választások előestéjén Gröditzben, az Állami Vas- és Acé'művekben üzembe­helyezték a 6. sz. üzemben levő Siemens Martin-kemencét. Sz. Mihalkov: A rubel és a dollár A dollár, mely ma fennhordja az orrát, S mely kölcsön gyanánt közkézen forog, Egyszer — úgymondják — A szovjet rubellel találkozott. Hencegni kezdett, dicsekedni: —• Én uralom a földgolyó felét, Előttem minden határ nyitva áll, Miniszter, kalmár, szélhámos, király Remegve nyújtja felém tenyerét. Térdreborui előttem számos kormány, Megveszek mindent, mindent, ami jó, Voltam Kínában, Görögországban.. Hozzám Holmi rubel, nem hasonlítható. — Nem kívánom, hogy hasonlítsak hozzád, — így szólt a rubel, — amit niondsz, igaz, Tudom ki vagy — és habár számos ország Ma néked hódol... Mi*- sem számit az. Amerre te jársz, átkoznak a népek, Mert nyomort hozol és könnyeket, A gyilkosok vérdijat tőled kérnek És zsebre vágnak a gazemberek. En népem kezében — népemé vagyok — Amely békét épít — amely béke* állít. A dollár dühére —- így leszek mind nagyobb Félre az útból: a szovjet rubel jár ill. Kedves Elvtársák! Megütközve halljuk tanítóink­tól nap mint naI1, hogy az. impe­rialisták irigykedve bámulják ed­dig elért eredményeinket és hatal­mas fejlődésünkéit, ezért egy új világháború kirobbantásával akar­ják megzavarni boldog, békés életünket. Tudjuk, bogy Angliá­ban hatalmas békegyülés lesz, a háborús uszítók ellen, a béke mellett és erre a gyűlésre bá­lánkból is 17-en mentek el. Sajnos, mi még iskolásgyermekek vagyunk és nem mehetünk el, éppen ezért leérjük a~ elvtársa­kat, hogy helyettünk is adják tudtul a hatalmas békegmilésnek, hogy mi, jászszentlászlói tanulók és áttörök szorgalmas tanulással erősítjük a hatalmas béketábort, de ha kell, könyvünket fegyver­rel cseréljük fel és mint a kit koreai gyermekek, a-:al védjük meg szabadságunkat, a bekét. Éljen a legyőzhetetlen béke­tábori Éljen a világbéke őre, Sztálini Elvtársi üdvözlettel: Király lürzsébet Vili. osztályos úttörO Grúz együttes Burgaszban A bolgár nép egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a szovjet népi művészet felé. Ennek az érdeklő, déstiek a kielégítésére, valamint a bolgár-szovjet barátság elmélyí­tésére grúz táncegyüttes érkezett Burgaszba. ]ydhin az elvtársak tanuljanak még többet, még többen A tanulás mértékét annak a feladatniuk nagysága szabja meg, amelyet el akarunk végezni. Ki merné azt állítani, hogy ne­künk nem nagyok a felada­taink, hogy mi a szoc*alizmust építő munkánkkal nem történel­met alkotunk? Ilyen csak az ei­le ínség sokaiból akad. Minden dol­gozó ma részese boldog jövőnk hatalmas művének. De vájjon, ilyen tisztán áll-e a dolog másik oldala, az, hogy ba meg akarunk felelni ezeknek, a nagy jövőt építő tea-veknek, akkor tanulunk is. Itt nem lehet határozott .,iyeu“-DCt felelni, legfeljebb me­gint, mint törvényt kell említeni: nincs forradalmi gyakorlat for­radalmi emlőiét nélkül. A forra­dalmi gyakorlat, az a mi építé­sünk. n forradalmi elmélet az, ami felkészültté tesz bennünket a munkánkra, megadja módszerét — ez. mindennek az alapja — a szóéi a ti zniUs építésén ck. Kétségtelen az, hogy a mi dol­gozó népünk — ebben dolgozó parasztságunk — a népi demo­krácia clmuli csaknem hat osz- lo.jideje alatt — miutégy iskolá­ban — rengeteget, tanult, mond­hatjuk. rocgfanuli. gondolkodni, felismerte osztályheiyzciét, tudja, hogy ki az elloru-égc, 'tudja, hogy kinek biliét, üss eüeniég hatására rjesu siratja a régi rosszat, hanem t, .toóiiyeti előre néz, s ülárd aka­rattal » hajudas. a fejlődés útját •irh» demokráciánk: hutai- mag »olááissí, gazdasági gyérei­méi meggyőzték a kételkedőket, ingatagokat- Egyszóval, hatalma­sat léptünk előre és ha években beszélünk: az elmúlt hat esztendő fölözte az azt megelőző hátvan esztendő eredményeit, építését, arról a legfőbb vívmányról nem is beszélve, mely aranyit jelent, hogy dolgozó népünk az országot a magáénak mondhatja. Mégis vau még mit tenni ezen a vona­lon. Számtalan megállapítás, az esetek tömkelegé bizonyítja, hogy ahol hiba van, ott tudatlanság is van, ott az ellenség keze ke­resendő azért, mert az, ezt a maga számára kihasználta. * Tártunk igen nagy fontossá­got tulajdonít a tanulásnak, a marxista-leninista képzésnek. Sztálin clvtárg erről azt mondja, hogyha hiánytalanul biztosítani lehetne, a káderek marxista fel­készültségét, akkor a feladatok kilencven százalékát már megol­dói Inak lehetne, tekinteni. Az egy érvel ezelőtti Politikai Bizottsági határozat is megállapítja, hogy a pártmunkásuk 'a szűk praktids- miis vonalára süllyedtek az elmé­leti képzés megrekedése miatt. Váljon megtettünk c mindent, gS elmúlt egti év alatt-' tkokat tettünk, de mégsem clcgßt. Léi that tűk. hogy a falvakban a szocialista, szekto­rok erősítése, az egyénileg dol­gaiét parasztok, a kOz épparaszt ok­hoz való viszony helyis kialakí­tása éppen azért torzult el he­lyenként mert at elvtirsiynk fs­jékozatldnok vagy felületesen tá­jékozottak voltak Pártunk falusi politilcáját illetően. Ha az üze­mekben nem ment a munkaver­seny-mozgalom, a szálak odáig vezettek, hogy a« elvtársak nem vették figyelembe az erről szóló tanításokat, * A nemzetközi helyzet éleződése, a falusi osztályharc feladatai valósággal követelik, hogy tanul­junk, hogy a feladatainkkal kap­csolatos kérdésekben jártasságra tegyünk szert. így kapunk biz­tonságot a munkánkhoz, tudjuk végrehajtani Pártunk politikáját úgy, hogy a nagyobb hibák elő­fordulásának a veszélye nem lesz állandóan a sarkunkban. Gondoljunk a munkánkra. Az elmélet, a tanulás szükségessége lOpten-nyoraou hányszor ütötte fei a fejét. Hányszor lapoz­tuk fel a Pártíörténetet, a leninizmus kérdéseit, vagy Kákosl elvtárs egy-egy beszédét, nyilván azért, mert kérdéseinkre belőlük feleletet akartunk kapni. A szer­vezett, rendszeres tanulással a Párt hatalmas segítséget nyújt minden egyes kommunistának. Az egye-s kérdések elsajátítása mU|gubizt<osisá teszi a pártmun­kást és természetesem u végzett pártmunkát is. Természetesen eb­ben az benne van, hogy aki nem tanul, az elmarad, az elmaradók pedig csak késleltethetik a műn- lát. Mi bál a feladat'? Az, hogy tanuljunk, az, hogy a tanulást a pártmunkák szerves részévé te­gyünk Álláspont ’‘-gyen az egyes elvtársák muuká.ládák megítélé­sénél, hogyha valaki xmai tabul­ar nem v-g?zhet jö munkát bár­mennyire is a szorgalom vagy egyéb mellette szólnak. Pálii Isis község, a kommunis­ták sincsenek nagy számban, de a Párt tanulásra- hivő ős buzdító szava ide is eljutott. A valamikor mérhetetlenül kizsákmányolt dol­gozó parasztok a tanulásról, csak annyit tudtak, hogy van és azt, hogy vannak olyanok, kik tanul­hatnák: ezek az ural:. Kevesen voltak, akiknek sikerült a sze­génység mellett iskolát végezni, egyetemet járni. A tudomány ak­kor az elnyomás egyik fegyvere, eszköze volt. Távoltartani a. töme­geket — nehogy eszük megjöjjön. De maga a tudomány is mákony volt, az éleitől elvonatkoztatott, önmagáért lévő valami, aminek a tömegek szántára semmi haszna nem volt, a lökések számára pe­dig azt, a mindent jelentette, mely a kapitalizmust felépítette. Pálit a dolgozók igazi éleiébe kóstolt bele 19.'i5-ben, de most- már továbbjutott, tanul is. Haladni akat\ fejlődni. Irányt, példát ki mutathat ebben? .4 Tárt a kommunistákI Páhiu is megindult az alap­fokú politikai iskola. Kakó Sísig- mond mindig kivetett, szegény ember volt. De most Igera gazdag­nak érzi magát. Az ötvenedik évére jól él, van, ami csak kell, büszkén meat el az első szeminá­riumra és még inkább az volt, mikor a propagandista elvtárs a nevét olvasta és arra ő ,,jelen‘‘- ne) válaszolhatott. A tanácstagok is Un álnak, Ke­ink varA gzuian ip-szív. sár;,' :.ruk­ségük rá. A dolgozók a Mai bíz­ták meg őket, hogy jól és mimé többet tegyenek az érdekükben. Ehhez sokat kell tudni és éppen ezért még többet tanulni. Novak Gyuláné a tamftCselnök, Mezővári József a taívácsttrhSr és Varga Sándor tanácstag iskolába jár­nak, politikai iskolába, a kom­munizmus iskolájába. De a. páhi elvtársák nem. min­dent láttak meg helyesen a ta­nulással, a párttagok képzésével kapcsolatosan. Nem voltak elég körültekintők, nem vetették fel azt, — amikor erről a kérdésről tárgyaltak, — hogy vájjon, kinek van a legnagi/obb szüksége a ta nulásra‘1 így azután bizony igen sokait kimaradtak, olyanok, akik­től ha a Párt jó munkát kíván meg, akkor bizony azoknak igen fontos, hogy tanuljanak. Kevesen tanulnak. — ez a leg­főbb hiba. Ás elvtársak szűk­markúak a párttagok számára a tanulási, lehetőségek megteremté­sében. Hiányoznak a, tagjelöltek nagy számban (viszonylag) cs az egyéni dolgozó parasztok. Kern fordítottak gondot a termelőszö­vetkezeti csoport tanulására s -ni, márpedig ez elsőrendűen fontos. Ti*kár elvtárs! Lássunk gyor- sau neki a hibák kijavításának. Ne szalasszuk cl az idol, használ juk jól t>| a Pártunk adta tanulási lehctóségekrt. A pájii pártszervezet tanulási­nak mérteiét szabjak nirjr « déliünk láüó rucy feladatok. Jászszentlászlói úttörő Levele a béke védelméről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom