Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-12 / 182. szám

Úttörőket avattak Bajaszentistvtínon Kedves Asszonytársak, kedves Szülök! November 5-én felejthetetlen szép élményben volt részem a bajaszentistváni iskolában. Az ünnepség lenyűgöző hatása alatt hoz­zátok akarok szólni, asszonytársak, kedves szülök. De különösen azokhoz, akik még mindig húzódoznak, vonakodnak gyermekeiket az úttörőcsapatba engedni. A bajaszentistváni iskolában új úttörőket avattak. Számszerint 58-at. Az avatást felejthetetlenné tette a, pajtások fegyelmezett, ön­tudatos, komoly magatartása, mely már a demokratikus szellemű nevelés eredménye. Az ünnepség gz úttörők bevonulásával kezdő­dött, majd csengő hangon hangzott el a jelentéstétel a, csapat létszá­máról. Ezt követte a' zászlófelvonás és a kis úttörő pajtások tisz­telgése a -ászló előtt. Ezután vonultak be azok a, kis úttörő pajtások, akik avatásra kerültek. Harsányan és büszkén mondották el az eskü szavait. Tekintetükből, hangjuk csendülcséböl érezni lehetett, tudják és érzik, hogy arra az útra léptek, melyen Rákosi pajtással az égen, munkásai lehetnek boldog, szabad hazájuknak. Az üdvözlő szavak, melyek feléjük szóltak, arról n vörös nijakkchdörÓi hangzottak, mely minden úttörő boldog álma és amelyet jó munkával, jobb tanulással keit kiérdemelniük, hogy megtarthassák. Az ünnepség legszebb része gz volt. amikor az öreg úttörők leg­jobbjai felkötötték új 'pajtásaiknak a vörös nyakkendőt és ezzel lap­jai lettek a nagy úttörő-családnak. Utána a legfiatalabb úttörők minden új pajtásnak szeretetük jeléül, virágot nyújtottak át. Az ün­nepséget kultúrműsor követte. A lelkes ünnepségen ott voltak a Párt, a honvédség, a DíSz, gz MNU&z, a Szülői Munkaközösség küldöttei és a tantestület teljes számban. Kedves asszonytársak, kedves szülők! Ebből a pár sorból is lát­hatjátok, milyen nagy változás történt az iskolában. Ma már az iskola második otthona gyermekeinlcnek, de a pedagógusoknak is. Ma már a pedagógus nem a rettegett „tanító úrt‘, hanem nevelője, megbecsült és szerető pajtdsg, a gyermekeknek. Köszönet ezért sze­retett Rákosi elvtársim len a k és kormányunknak. A. bajaszentistváni iskolának 500 növendéke van. Ezek 05 százalékban már az úttörő- család tagjai. Az az 5 százalék, okik még távolmaradtak az útlörök soraiból, sebzett szívvel, fújóan nézik a többiek piros nyakkendőit. Az a lelkes ünnepség, amely most az iskolában lezajlott, hisszük, meg fogják nyerni ezeknek szüleit is, és be fogják látni, hogy gyem mekeiknek is ott Van a helyük azon az úton, melyet a bölcs Sztálin és Rákost elvtársunk mutat a számunkra és amely az egyetlen út, amelyen minden embernek haladnia kell. Oláh Ferencné, X. körzeti MNDSz-tgg A Kecskeméti Városi Múzeum az állandó régészeti és néprajzi kiállítások mellett időszaki kiállításokat is rendez A háború viharai nem múltak el nyomtalanul a kecskeméti vúíosl inpzeum felett *em. A múzeum­nak nemcsak az épülete rongáló­dott meg, hanem mind a régé­szeti, mind a néprajzi anyaga csaknem teljesen elpusztult. A felszabadulás után elsősor­ban az épületet hozták helyre. A helyreállítási munkákat 1949- ben fejezték be. A régészeti anyaig, amely a környéknek az őskortól a középkorig terjedő emlékeit ölelte fel, csak töredé­keiben maradt meg. Elpusztult a kisrétp&rti anyag, amely sokat mondott a primitív ember tech­nikai fejlettségéről. A bronzkori nrnatemető anyaga is töredékes. A múzeum részére rendkívüli veszteséget jelent a középkori anyag elpusztulása. Dz beszédes bizonyítéka volt a középkori tár. sadalom helyzetének és a dolgozó ember mindennapi életének. Ezek a veszteségek önmagukban pótol- liytatluuok. esetleg csak újabb ásatásokkal lebet felújítani. Ilyen ásatások a felszabadulás óta inár történtek, de jövőre még fokozottabb mértékben folytatód­nak. Az ásatásoknál az is szük­séges, hogy a dolgozó tömegek támogassák a múzeumot mun­kájában. Nem szabad többé meg­történni an,nítk, nini az Útépítő AV-nét történt, hogy nem jelen­tették a múzeumnak az útépítés alkalmával Eugacmonostoron elő­került leleteket. Habár kormány­zatunk a bejelentést a múlt év­ben törvényűéig szabályozta, az Útépítő NV mégis súlyos mulasz­tást követett el. A kecskeméti városi múzeum­ban leginkább a halászat eszkö­zei vaunak képviselve. A múzeum célkitűzése, hogy szolgálja a dol­gozó nép kulturális felemelkedé­sét. Éppen ezért az állandó ré­gészeti és néprajzi kiállítások rö­videsen meginduló rendezése mel­lett időszaki kiállításokat is tart a múzeum. A dolgozó tömegek­kel való szoros kapcsolatokat a múzeum tudományos előadások­kal fogja elmélyíteni. A kapcso­lat megteremtése Kecskeméten már sikerült, hiszen » Magyar Karikatúra Művészet Kiállítást, mint már jelentettük, több mint 6000 dolgozó látogatta meg. A múzeum vezetőségének legyen gondja arra Is, hogy a rendelke­zésre álló szép termeket arra használja fel, hogy a kiállítások rendezésével emelje dolgozó népünk kulturális színvonalát. TOLLHEGGYEL Halló Köztisztaság! Kecskemét , — mondhatjuk belvárosában '— van egy csendes kis utca. A sarokház falára ma­gasan kitett tábla azt mutatja: „Budai-utca“. Többször sürgők arrafelé ég meg kell mondjam, mindig vágtában, megyek, hogy minél előbb kiérjek belőle. Miért? Hát elmondom. Az utca egyik szakaszán láthatő egy épített szemétgödör. Nyilván azzal a cél­lal foglalja el ott helyét, bogy a szemetet beletegyék, azután le- t lakarják. De nem így van, An- jnak ellenére, hogy a szemétgö- ilör nyitott szájjal, üres gyomor- j raj várja, hogy valaki majd meg- könyörülve rajta, szemetet helyez belé. A tisztaság félegészség... és ez nem egy megtévesztő szempont. Qots János szakérettségis tanuló o A legújabb szokás A Szée|ieuyl-téri Tejbolf két­ségtelenül npgy forgalmat bonyo­lít le. A dolgozók igén szívesen, örömmel vették, hogy jóízű te­jet, tejfölt, túrót fogyaszthat­nak olcsó áron- be nem minden fenékig tejfel ebben, a 4!» esnek számozott árudában és méginkább nem a környékén, Ug.v gondoljuk, hogy a tej és a tejfel kiszolgálása nem « leg­célszerűbb és így igen sok belőle mellé folyik. Heggel 9 óra felé a kiszolgálók a tejjel jól átáztatott padlón, járkálnak. A helyiség Igen kicsi. Ha hárman egyszerre össze­futnak reggelizni, akkor azoknak valóságos „ivóállást“ kell elfog­lalniuk, ho«~r sikerüljön lenyelni a pohár tejet. A legutóbbi Időben egy újabb szokást vettek fel S1 Tejboltban. Az elmosogatott kannák, edé­nyek tejes, zsíros vizét a tér ke- ramitjára öntözik. Még másnap reggel is tócsában áll a fehér víz. Mindez a váró« szívében törté­nik, olt ahol a gyermekek ez­reit sétáltatják és egy olyan ház­ban, ahol van vízvezeték is, csak éppenséggel néhány csövet kel­lene a faü>a illeszteni. Meddig várják még a sült ga­lambot?... Régi nóta — új szereplőkkel Millöcker vlgoperájátiak, a „Gás­párodénak cselekménye a szicíliai Siracuza városában játszódik. A banditák és konkurenseik rabolják a népet, erőszakoskodnak, gyilkol­nak és közben Gasparone tengeri kalóz nevével fedezik magúikat. A rendőrség elfogja Gasparonet, de a nála jóval nagyobb-gazembe­rek ugyanakkor továbbfolytatják aljas üzclineiket. Valami hasonló törtéint napja­inkban is, csak a színhely válto­zott, már annyiban ugyanis, hogy nem a színpadon hanem a mai Szicíliában játszódik a történei. A szereplők névsora: Scclba, Olaszország belügyminisztere, De Gasperi miniszterei’r.ök és egy bi­zonyos úr Washingtonból, vala­mint Salvatore Giuliano, a szicíliai rablóbandák vezére, aíkinek sorsa az operabeli Gáspáromévá! sok ha­sonlóságot mulat fel. Giuliano, De Gasperi és XII. Pius pápa hűséges segítőtársa volt és támogatta Olaszország ameri­kanizálását. Giuliano a jenkikkel még az angol-amerikai haderők szicíliai partraszállása alkalmával ismerke­dett meg és megorrontva a dö'íár- szagot, felajánlotta szolgálatait az USA hírszerző szerveinek. Egy­ben sajátságos irodalmj tevékeny­ségbe fogott. Palermo falait te'e- firkálta „Éljen Szicília — az ame­rikai lobogó 49-ik csillaga!" és ehhez hasonló feliratokkal. A jen­kik elfogadták Giif’iano szolgála­tait, sőt felajánlottéul a banditának az amerikai hadsereg ezredesi rangját. E 1 rang birtokában ugyanis sokkal kényelmesebben garázdálkodhat. Giuliano dühödt tevékenységei fejtett ki. Gazdái utasítására [legyilkolta a szakszer­vezeti vezetőket és 1947-ben ban­dájával agyonlövi Palermo köze­lében, Portella delta Ginestra vá­rosában a május elsejei iüntetés 12 részvevőjét. Giuliano „munkája“ sokban megkönnyítette az olasz miiraszte­reik tevékenységét. Tegyük fel!, hogy valami becsületes ember áll a miniszterek útjában. Hogyan is lehetne megszabadulni tőle? Na­gyon bonyolult dolog: kompromit­táló okmányokat kell keresni, ha­misításokat végezni, provokáció­kat rendezni, bírói tárgyalást tar­tani és esetleg a dolog nem is a legkívánatosabb módon kerül a nyilvánosság elé. Itt pedig egé­szen egyszerűen megy mindén: lövés a sarok mögül vagy kés­szúrás a hátba — és a nem kívá­natos ember nincs már az élők sorában. — Ki a gyilkos? — A gázember Giuliano. — Fogjátok el a gonosztevőt! — Lehetetlen. Giulianot nem tudjuk megfogni. Az. egész rend­őrség hajszolja és halódik éve nem tudjuk kézrekeríteni. Giuliano volt az a Gasparone, akinek a háta mögé elbújtak az Megalakult a Bács-Kiskunmegyei Társadalombiztosítási Bizottság Gsiütőrtökön. déletó'Ut ümmtepé- ly«s kiEsőségek körött megala­kult a Bács-Kiiskuinimegyieii' &zak- « zieirveze !r Táirisiadiai jomtoiir!>os>itasii Központ inellllieitit működő Táms«- diajounibiztoisftáist Biz'ottisá.g, Az ünnepségein. imiegjetónteik a Magyar Doiligaz'ó(k Pántja megyei és vámo­si képviselőn, a Szakszervezetek Orsizágos Tiamáasámiak tóküldlöltie, Tő'hh Géza eftvfáirs, a szaíkiszerve- zei'.ielk és a miaigyiüizemielk küfidiöltaó. Farkas Lajos éMáire ímeigmyiiitá szavai utóin Gombos Átadóm elv- társ, SzOT megyei tiükóir mondat beszédjeit. — Párt umk . és komm árnyunk gomd'osik'odtáis'át a d'o'lgozióikról, bizonyítják a magiyamáinyú szociá­lis ibemuMiziásolk. Egymás illán épüiinek «. hialtiailimais új gyárnak, korszerű eigléisiziségiiigyi és kulHni- iráliis jntézniónyéklkel felszerelve. Ne ímeinjiilnk meissziiire, ímegieimiS- Iwra aiz Merni SzTK-széklbáziait, raimiiit a 3 és er 5 éves terv első iMébein éplteitii'nik fel és adtunk ■át ia nendéltcféslónék. Panniink úilnmiltal'áisia étlapján a Szajkisziemvenélioln 17-iilk, ätoiugmeisz- sniisa éllhailóirozitm, hogy össze­vonja az egytraáisíiúl Autónál ló töbíb mini 2(f biztos illő . intézetet, így «nietgiteremliertliülk, hogy e dot- go-rólk széles áönncge kczébeiveibali o itiársaidiailoimlbiizitosíléisi ügyek 'intézésé!'. Elsőizbrn bízta meg Pártunk és kormány inuk a szjaikiszicr­verettefceft állami feladatok végrehajtásával. A bizottságok feladatai A most! kialakuló TámsadaCoun ibfottoisíitósi BiizJoltltiságolk'nialk, íeH- adaitia, hogy képviseljék a dolgo­zó mtóp érdekeit. Kcltó idöbetn gondoskor!j-amialk arröü, hogy a dolgozóik megkapják a k'ütónlbö- ző társadaloimtAzibosílóisi S'zoógö'i- lialósolka'l. Feladata a húzott« ágnak továib- íbá, ihog.y segítse a iAnsaidiatlioim- biatoslláis átszervezését. Mtadera iscgíteégiet m'eg ké’Jl adni az SzTK-naik, hogy az ügyúinitlé'zés büiroflcróoiament-es legyem. Peiadialtnnk lkö,zé iBirtnaik, hogy bevonjuk a dolgozóik szé’es íö- megeiit az iigysnlézésékbe. olasz hatóságok. Ezért nem lehe­tett elfogná. így szolgálta hat éven keresztül Giuliano „hű és igaz módon" gaz­dáit és meghatóan ,,Szicília haza- fiának“ nevezte magát. Giuliano legfőbb gazdái azon­ban az óceánon túl éltek és vele az összeköttetést egy Stern nevű „újságíró“, az amerikai hadsereg kapitánya révén tartották fenn. . Giuliano nagyon sokat tudott azonban olaszországi gazdáiról és azok washingtoni összeköttetései­ről. Ezek az urak pedjg nem sze­retik, ha túl sok fölösleges dolgot tudnak róluk. Félnek a leleplezés­től. Eljött tehát a nap, miikor el­határozták, hogy megszabadulnak a veszélyes társtól. Nemrégiben az „elfoghataPan“ Giuliano ellep ka rabin érik csapatát küldték és Giulianot lö'őtték. Nem .sokkal előtte azonban Giu- iiano a „Daily Express" című új­ságnak nyilatkozott és kijelentette, hogy; ..Nekem és Truman elnök­nek nagyon sok közös ügyünk van.’* Szegény amerikai elnök! Csak nemrégiben Binaggio es Gargotli amerikai banditák lelövése után volt kénytelen hivatalos nyilatko­zatot lenni, hogy semmi közé sincs az amerikai banditákhoz és most ez az olasz gangszte* jelenti ki ■halála előtt, hogy nagyon . sok közös ügye van az einöjgüej. Elég nehéz visszafojtani azt a gondolatot, hogy a kapitalista or­szágok egyes politikusáj és hiva­tásos útonállói közöt! a határ tel­jesen elmosódott. További feladata a bizol'teás- malk, hogy eóteniőrzésem keresztül! *eiglilis4 muinikáj'ában az SrTK me­gy« ®z>ervét. Megimu'iialjulk most telteikkel, hogy nálunk legfőbb érték az emiibetr. Milliók t ársa dalom b iziosílá­si ügyét kell iutézmi és úgy ■kell gazdálkodni a uépigaz- diaaiáguinfk vaigyomóva], bogy ' uzzal emelkedjen a lársada- lom biztosítás színvonal a. Haircoiüiumk ikp'Jl -a közös va­gyon megvédése éndekúben a ‘lia p piéimz csai'.iólk, «rinn lilán« ók, a niap'iopók ellem. Ezekmiek a 'íAJadatoknak elvég, ziése éódieklt'ben ■sziüksóg'eis, Wgy ■a .bizottság tagjai alaposam átta- mulmiáiniyazizák Pártunk Potlitekaii Bázioilliságáinialk jöliuis' 24-i ható'ro- Z'a'l'út és azit lailkialárazzák az eii- végz'éindő imuinikíájuklbam. Gombos leiivuáirs beszéde után Gábar Jözwcifmö, o Kocsik eihoéái K omiZ'eirvgiyáir Jüib. tilbkáioa ezólaúi fel. — A bizottság mogailiakuóá'Sá- 'vail — mondotta —- kiikuézpíböl- Jjuk o, buinolkiná'cjiíáit aizziail, hogy Ibevomj u!k a d ovgoz ók tiiz'ézineiiit az éjlemő rz.'ö ilíLzot iiságokba­l*él*3 akép ii n b a Szovjetunió •MiajOátb Mlihájlly elvláms o. Párt íMegyii'iblizoititeáiga nésáérdt beszá- imoOlt •áinróii a fejlődAsiníil, <imit eddig elért népi diemolkináKíámik a tiáinsiadiail'ainlbiztojlté's tanén. Ezért taakiüink fledadatumlk. — mvondoita, ■—■ hogy meiglbeiosülljült ezt a ki tümftetiésit, ami>ellyeű a Pánt sieeg- IM'Zta a Szaksizeirveziötieit. A ntuilt- tan a 'beiheigség, a bizttioisítáisi s«- gé'yeik. pftutekdrón kerosiztiül tör- tiéntek. Feladlatmok, hogy beibizo- myiitisuik eiz egész viijágimalk, hogy ezem a ténem is nniegállljuk fíe- Jyiűink ét. El kel! imélyílliemii az SzfTK all- Iközp'omtjálDiak a Szovjet!uniió felé népünk ízieinet'etét — momdoWla továbbá Majláilti e^v! áins, —hogy tóbelővé tolta sráinwiinikjní. a *zo- oialiáta téirswdailomiblztosttá'j ini'eg'olaipO'Zá’Sátt. Nem íszmhuid egy piílanraftíg sem szem elől téves® te mink, bogy nekü nk a társadalom- biztosítás terén példaképül áll a nagy Szovjetuniö társa dalom bizlosítá-ja. Nagy Isit vára az épitó'.paini doü- gozóti nevében szólalt fel: — M!i, építőipari dolgozók, nnáir nagyon vártuk «nmek * mjegaliaituflátat. ígérjük P ártunk- raak, hogy mi nifiinidemben. swgíit- siégténe Oeazünk a dolgozók nak. iBert* -Béta. a PCaBUer Konzerv- gyár iih. titkára eamelkoddtt szó-' íásm: .— Alz éMsttozéslt imumkások »evében. ígérem, lvogy a láinsa- <l«l«mlb: zios-ílán térném. 100 «.rá-zia- léklijg seigfiitsépére Iwezek, o. tlmllgn- zókiniak. A t Orvosegjéwzséigjügyii iSnnk- szwvozirt mevöbera Danii IMltbáty Bzóóalllt ifeó1: — Az OrvasetgésMégiüigyi Sz-ak- sveirve z el nevében Igorom, H'Otpy «izeknek « feiadiatolkm'ak a végire- hiaijtá'Sáthan imiiiniilein seigliilisépet nncigaduinik a béke. inoigvédésie ér- dielkélbem. — Igóneimi a sizính’á'z doégozóS »evében, hogy szúmii'látns» ló'p- pénzicsailó sziínhézi dolgozó meim óeisz — mondotta Rácz György a művészeik nevében. A hozizáisz'ólás'ok. n'iáin Gonvboa Aladár etvldrs ásmeriieiLte a bi- Zp'Iság névsorát: Somogyi József a DEFOSz, Sziatoó Sámdor a MG- iMIQSz, Dám Mihály a.z Orvos- 0|gléiszisiégü|gyii iS.Z'akis;zcrvezcit, Ho;'tó iBéla a kereskiedieitniá és péniug vi dotgozók idészéröl. Szabó László a iPeda-góguts «zeirvezietlöi, Rácz György a iMűvés-z Szakszervezet iréisziérőfl, Gmécs GasZliommlé a Poistáis Sziakis.z.eirveizelttől, Csősz! ísií'ván.n’é a HäziiartAsii Afflk'alinn- z-altak SzaUnS'zervezetétőI. Szabó Mtikl’ó« a bőripari dolgozók ré­széiről, Köss Káiroi'.'v az ÉDOSz, Deák Ampád a közalkqlmű.zof aik, •Euidai Fememc a yds- és fémipar, Vilrónyt Imre SzTK-aéközpomt és pottpibog Aladár SzOT megyei ir ­kái.- ei/vtársak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom