Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)
1950-11-12 / 182. szám
Úttörőket avattak Bajaszentistvtínon Kedves Asszonytársak, kedves Szülök! November 5-én felejthetetlen szép élményben volt részem a bajaszentistváni iskolában. Az ünnepség lenyűgöző hatása alatt hozzátok akarok szólni, asszonytársak, kedves szülök. De különösen azokhoz, akik még mindig húzódoznak, vonakodnak gyermekeiket az úttörőcsapatba engedni. A bajaszentistváni iskolában új úttörőket avattak. Számszerint 58-at. Az avatást felejthetetlenné tette a, pajtások fegyelmezett, öntudatos, komoly magatartása, mely már a demokratikus szellemű nevelés eredménye. Az ünnepség gz úttörők bevonulásával kezdődött, majd csengő hangon hangzott el a jelentéstétel a, csapat létszámáról. Ezt követte a' zászlófelvonás és a kis úttörő pajtások tisztelgése a -ászló előtt. Ezután vonultak be azok a, kis úttörő pajtások, akik avatásra kerültek. Harsányan és büszkén mondották el az eskü szavait. Tekintetükből, hangjuk csendülcséböl érezni lehetett, tudják és érzik, hogy arra az útra léptek, melyen Rákosi pajtással az égen, munkásai lehetnek boldog, szabad hazájuknak. Az üdvözlő szavak, melyek feléjük szóltak, arról n vörös nijakkchdörÓi hangzottak, mely minden úttörő boldog álma és amelyet jó munkával, jobb tanulással keit kiérdemelniük, hogy megtarthassák. Az ünnepség legszebb része gz volt. amikor az öreg úttörők legjobbjai felkötötték új 'pajtásaiknak a vörös nyakkendőt és ezzel lapjai lettek a nagy úttörő-családnak. Utána a legfiatalabb úttörők minden új pajtásnak szeretetük jeléül, virágot nyújtottak át. Az ünnepséget kultúrműsor követte. A lelkes ünnepségen ott voltak a Párt, a honvédség, a DíSz, gz MNU&z, a Szülői Munkaközösség küldöttei és a tantestület teljes számban. Kedves asszonytársak, kedves szülők! Ebből a pár sorból is láthatjátok, milyen nagy változás történt az iskolában. Ma már az iskola második otthona gyermekeinlcnek, de a pedagógusoknak is. Ma már a pedagógus nem a rettegett „tanító úrt‘, hanem nevelője, megbecsült és szerető pajtdsg, a gyermekeknek. Köszönet ezért szeretett Rákosi elvtársim len a k és kormányunknak. A. bajaszentistváni iskolának 500 növendéke van. Ezek 05 százalékban már az úttörő- család tagjai. Az az 5 százalék, okik még távolmaradtak az útlörök soraiból, sebzett szívvel, fújóan nézik a többiek piros nyakkendőit. Az a lelkes ünnepség, amely most az iskolában lezajlott, hisszük, meg fogják nyerni ezeknek szüleit is, és be fogják látni, hogy gyem mekeiknek is ott Van a helyük azon az úton, melyet a bölcs Sztálin és Rákost elvtársunk mutat a számunkra és amely az egyetlen út, amelyen minden embernek haladnia kell. Oláh Ferencné, X. körzeti MNDSz-tgg A Kecskeméti Városi Múzeum az állandó régészeti és néprajzi kiállítások mellett időszaki kiállításokat is rendez A háború viharai nem múltak el nyomtalanul a kecskeméti vúíosl inpzeum felett *em. A múzeumnak nemcsak az épülete rongálódott meg, hanem mind a régészeti, mind a néprajzi anyaga csaknem teljesen elpusztult. A felszabadulás után elsősorban az épületet hozták helyre. A helyreállítási munkákat 1949- ben fejezték be. A régészeti anyaig, amely a környéknek az őskortól a középkorig terjedő emlékeit ölelte fel, csak töredékeiben maradt meg. Elpusztult a kisrétp&rti anyag, amely sokat mondott a primitív ember technikai fejlettségéről. A bronzkori nrnatemető anyaga is töredékes. A múzeum részére rendkívüli veszteséget jelent a középkori anyag elpusztulása. Dz beszédes bizonyítéka volt a középkori tár. sadalom helyzetének és a dolgozó ember mindennapi életének. Ezek a veszteségek önmagukban pótol- liytatluuok. esetleg csak újabb ásatásokkal lebet felújítani. Ilyen ásatások a felszabadulás óta inár történtek, de jövőre még fokozottabb mértékben folytatódnak. Az ásatásoknál az is szükséges, hogy a dolgozó tömegek támogassák a múzeumot munkájában. Nem szabad többé megtörténni an,nítk, nini az Útépítő AV-nét történt, hogy nem jelentették a múzeumnak az útépítés alkalmával Eugacmonostoron előkerült leleteket. Habár kormányzatunk a bejelentést a múlt évben törvényűéig szabályozta, az Útépítő NV mégis súlyos mulasztást követett el. A kecskeméti városi múzeumban leginkább a halászat eszközei vaunak képviselve. A múzeum célkitűzése, hogy szolgálja a dolgozó nép kulturális felemelkedését. Éppen ezért az állandó régészeti és néprajzi kiállítások rövidesen meginduló rendezése mellett időszaki kiállításokat is tart a múzeum. A dolgozó tömegekkel való szoros kapcsolatokat a múzeum tudományos előadásokkal fogja elmélyíteni. A kapcsolat megteremtése Kecskeméten már sikerült, hiszen » Magyar Karikatúra Művészet Kiállítást, mint már jelentettük, több mint 6000 dolgozó látogatta meg. A múzeum vezetőségének legyen gondja arra Is, hogy a rendelkezésre álló szép termeket arra használja fel, hogy a kiállítások rendezésével emelje dolgozó népünk kulturális színvonalát. TOLLHEGGYEL Halló Köztisztaság! Kecskemét , — mondhatjuk belvárosában '— van egy csendes kis utca. A sarokház falára magasan kitett tábla azt mutatja: „Budai-utca“. Többször sürgők arrafelé ég meg kell mondjam, mindig vágtában, megyek, hogy minél előbb kiérjek belőle. Miért? Hát elmondom. Az utca egyik szakaszán láthatő egy épített szemétgödör. Nyilván azzal a céllal foglalja el ott helyét, bogy a szemetet beletegyék, azután le- t lakarják. De nem így van, An- jnak ellenére, hogy a szemétgö- ilör nyitott szájjal, üres gyomor- j raj várja, hogy valaki majd meg- könyörülve rajta, szemetet helyez belé. A tisztaság félegészség... és ez nem egy megtévesztő szempont. Qots János szakérettségis tanuló o A legújabb szokás A Szée|ieuyl-téri Tejbolf kétségtelenül npgy forgalmat bonyolít le. A dolgozók igén szívesen, örömmel vették, hogy jóízű tejet, tejfölt, túrót fogyaszthatnak olcsó áron- be nem minden fenékig tejfel ebben, a 4!» esnek számozott árudában és méginkább nem a környékén, Ug.v gondoljuk, hogy a tej és a tejfel kiszolgálása nem « legcélszerűbb és így igen sok belőle mellé folyik. Heggel 9 óra felé a kiszolgálók a tejjel jól átáztatott padlón, járkálnak. A helyiség Igen kicsi. Ha hárman egyszerre összefutnak reggelizni, akkor azoknak valóságos „ivóállást“ kell elfoglalniuk, ho«~r sikerüljön lenyelni a pohár tejet. A legutóbbi Időben egy újabb szokást vettek fel S1 Tejboltban. Az elmosogatott kannák, edények tejes, zsíros vizét a tér ke- ramitjára öntözik. Még másnap reggel is tócsában áll a fehér víz. Mindez a váró« szívében történik, olt ahol a gyermekek ezreit sétáltatják és egy olyan házban, ahol van vízvezeték is, csak éppenséggel néhány csövet kellene a faü>a illeszteni. Meddig várják még a sült galambot?... Régi nóta — új szereplőkkel Millöcker vlgoperájátiak, a „Gáspárodénak cselekménye a szicíliai Siracuza városában játszódik. A banditák és konkurenseik rabolják a népet, erőszakoskodnak, gyilkolnak és közben Gasparone tengeri kalóz nevével fedezik magúikat. A rendőrség elfogja Gasparonet, de a nála jóval nagyobb-gazemberek ugyanakkor továbbfolytatják aljas üzclineiket. Valami hasonló törtéint napjainkban is, csak a színhely változott, már annyiban ugyanis, hogy nem a színpadon hanem a mai Szicíliában játszódik a történei. A szereplők névsora: Scclba, Olaszország belügyminisztere, De Gasperi miniszterei’r.ök és egy bizonyos úr Washingtonból, valamint Salvatore Giuliano, a szicíliai rablóbandák vezére, aíkinek sorsa az operabeli Gáspáromévá! sok hasonlóságot mulat fel. Giuliano, De Gasperi és XII. Pius pápa hűséges segítőtársa volt és támogatta Olaszország amerikanizálását. Giuliano a jenkikkel még az angol-amerikai haderők szicíliai partraszállása alkalmával ismerkedett meg és megorrontva a dö'íár- szagot, felajánlotta szolgálatait az USA hírszerző szerveinek. Egyben sajátságos irodalmj tevékenységbe fogott. Palermo falait te'e- firkálta „Éljen Szicília — az amerikai lobogó 49-ik csillaga!" és ehhez hasonló feliratokkal. A jenkik elfogadták Giif’iano szolgálatait, sőt felajánlottéul a banditának az amerikai hadsereg ezredesi rangját. E 1 rang birtokában ugyanis sokkal kényelmesebben garázdálkodhat. Giuliano dühödt tevékenységei fejtett ki. Gazdái utasítására [legyilkolta a szakszervezeti vezetőket és 1947-ben bandájával agyonlövi Palermo közelében, Portella delta Ginestra városában a május elsejei iüntetés 12 részvevőjét. Giuliano „munkája“ sokban megkönnyítette az olasz miirasztereik tevékenységét. Tegyük fel!, hogy valami becsületes ember áll a miniszterek útjában. Hogyan is lehetne megszabadulni tőle? Nagyon bonyolult dolog: kompromittáló okmányokat kell keresni, hamisításokat végezni, provokációkat rendezni, bírói tárgyalást tartani és esetleg a dolog nem is a legkívánatosabb módon kerül a nyilvánosság elé. Itt pedig egészen egyszerűen megy mindén: lövés a sarok mögül vagy késszúrás a hátba — és a nem kívánatos ember nincs már az élők sorában. — Ki a gyilkos? — A gázember Giuliano. — Fogjátok el a gonosztevőt! — Lehetetlen. Giulianot nem tudjuk megfogni. Az. egész rendőrség hajszolja és halódik éve nem tudjuk kézrekeríteni. Giuliano volt az a Gasparone, akinek a háta mögé elbújtak az Megalakult a Bács-Kiskunmegyei Társadalombiztosítási Bizottság Gsiütőrtökön. déletó'Ut ümmtepé- ly«s kiEsőségek körött megalakult a Bács-Kiiskuinimegyieii' &zak- « zieirveze !r Táirisiadiai jomtoiir!>os>itasii Központ inellllieitit működő Táms«- diajounibiztoisftáist Biz'ottisá.g, Az ünnepségein. imiegjetónteik a Magyar Doiligaz'ó(k Pántja megyei és vámosi képviselőn, a Szakszervezetek Orsizágos Tiamáasámiak tóküldlöltie, Tő'hh Géza eftvfáirs, a szaíkiszerve- zei'.ielk és a miaigyiüizemielk küfidiöltaó. Farkas Lajos éMáire ímeigmyiiitá szavai utóin Gombos Átadóm elv- társ, SzOT megyei tiükóir mondat beszédjeit. — Párt umk . és komm árnyunk gomd'osik'odtáis'át a d'o'lgozióikról, bizonyítják a magiyamáinyú szociális ibemuMiziásolk. Egymás illán épüiinek «. hialtiailimais új gyárnak, korszerű eigléisiziségiiigyi és kulHni- iráliis jntézniónyéklkel felszerelve. Ne ímeinjiilnk meissziiire, ímegieimiS- Iwra aiz Merni SzTK-széklbáziait, raimiiit a 3 és er 5 éves terv első iMébein éplteitii'nik fel és adtunk ■át ia nendéltcféslónék. Panniink úilnmiltal'áisia étlapján a Szajkisziemvenélioln 17-iilk, ätoiugmeisz- sniisa éllhailóirozitm, hogy összevonja az egytraáisíiúl Autónál ló töbíb mini 2(f biztos illő . intézetet, így «nietgiteremliertliülk, hogy e dot- go-rólk széles áönncge kczébeiveibali o itiársaidiailoimlbiizitosíléisi ügyek 'intézésé!'. Elsőizbrn bízta meg Pártunk és kormány inuk a szjaikiszicrverettefceft állami feladatok végrehajtásával. A bizottságok feladatai A most! kialakuló TámsadaCoun ibfottoisíitósi BiizJoltltiságolk'nialk, íeH- adaitia, hogy képviseljék a dolgozó mtóp érdekeit. Kcltó idöbetn gondoskor!j-amialk arröü, hogy a dolgozóik megkapják a k'ütónlbö- ző társadaloimtAzibosílóisi S'zoógö'i- lialósolka'l. Feladata a húzott« ágnak továib- íbá, ihog.y segítse a iAnsaidiatlioim- biatoslláis átszervezését. Mtadera iscgíteégiet m'eg ké’Jl adni az SzTK-naik, hogy az ügyúinitlé'zés büiroflcróoiament-es legyem. Peiadialtnnk lkö,zé iBirtnaik, hogy bevonjuk a dolgozóik szé’es íö- megeiit az iigysnlézésékbe. olasz hatóságok. Ezért nem lehetett elfogná. így szolgálta hat éven keresztül Giuliano „hű és igaz módon" gazdáit és meghatóan ,,Szicília haza- fiának“ nevezte magát. Giuliano legfőbb gazdái azonban az óceánon túl éltek és vele az összeköttetést egy Stern nevű „újságíró“, az amerikai hadsereg kapitánya révén tartották fenn. . Giuliano nagyon sokat tudott azonban olaszországi gazdáiról és azok washingtoni összeköttetéseiről. Ezek az urak pedjg nem szeretik, ha túl sok fölösleges dolgot tudnak róluk. Félnek a leleplezéstől. Eljött tehát a nap, miikor elhatározták, hogy megszabadulnak a veszélyes társtól. Nemrégiben az „elfoghataPan“ Giuliano ellep ka rabin érik csapatát küldték és Giulianot lö'őtték. Nem .sokkal előtte azonban Giu- iiano a „Daily Express" című újságnak nyilatkozott és kijelentette, hogy; ..Nekem és Truman elnöknek nagyon sok közös ügyünk van.’* Szegény amerikai elnök! Csak nemrégiben Binaggio es Gargotli amerikai banditák lelövése után volt kénytelen hivatalos nyilatkozatot lenni, hogy semmi közé sincs az amerikai banditákhoz és most ez az olasz gangszte* jelenti ki ■halála előtt, hogy nagyon . sok közös ügye van az einöjgüej. Elég nehéz visszafojtani azt a gondolatot, hogy a kapitalista országok egyes politikusáj és hivatásos útonállói közöt! a határ teljesen elmosódott. További feladata a bizol'teás- malk, hogy eóteniőrzésem keresztül! *eiglilis4 muinikáj'ában az SrTK megy« ®z>ervét. Megimu'iialjulk most telteikkel, hogy nálunk legfőbb érték az emiibetr. Milliók t ársa dalom b iziosílási ügyét kell iutézmi és úgy ■kell gazdálkodni a uépigaz- diaaiáguinfk vaigyomóva], bogy ' uzzal emelkedjen a lársada- lom biztosítás színvonal a. Haircoiüiumk ikp'Jl -a közös vagyon megvédése éndekúben a ‘lia p piéimz csai'.iólk, «rinn lilán« ók, a niap'iopók ellem. Ezekmiek a 'íAJadatoknak elvég, ziése éódieklt'ben ■sziüksóg'eis, Wgy ■a .bizottság tagjai alaposam átta- mulmiáiniyazizák Pártunk Potlitekaii Bázioilliságáinialk jöliuis' 24-i ható'ro- Z'a'l'út és azit lailkialárazzák az eii- végz'éindő imuinikíájuklbam. Gombos leiivuáirs beszéde után Gábar Jözwcifmö, o Kocsik eihoéái K omiZ'eirvgiyáir Jüib. tilbkáioa ezólaúi fel. — A bizottság mogailiakuóá'Sá- 'vail — mondotta —- kiikuézpíböl- Jjuk o, buinolkiná'cjiíáit aizziail, hogy Ibevomj u!k a d ovgoz ók tiiz'ézineiiit az éjlemő rz.'ö ilíLzot iiságokbal*él*3 akép ii n b a Szovjetunió •MiajOátb Mlihájlly elvláms o. Párt íMegyii'iblizoititeáiga nésáérdt beszá- imoOlt •áinróii a fejlődAsiníil, <imit eddig elért népi diemolkináKíámik a tiáinsiadiail'ainlbiztojlté's tanén. Ezért taakiüink fledadatumlk. — mvondoita, ■—■ hogy meiglbeiosülljült ezt a ki tümftetiésit, ami>ellyeű a Pánt sieeg- IM'Zta a Szaksizeirveziötieit. A ntuilt- tan a 'beiheigség, a bizttioisítáisi s«- gé'yeik. pftutekdrón kerosiztiül tör- tiéntek. Feladlatmok, hogy beibizo- myiitisuik eiz egész viijágimalk, hogy ezem a ténem is nniegállljuk fíe- Jyiűink ét. El kel! imélyílliemii az SzfTK all- Iközp'omtjálDiak a Szovjet!uniió felé népünk ízieinet'etét — momdoWla továbbá Majláilti e^v! áins, —hogy tóbelővé tolta sráinwiinikjní. a *zo- oialiáta téirswdailomiblztosttá'j ini'eg'olaipO'Zá’Sátt. Nem íszmhuid egy piílanraftíg sem szem elől téves® te mink, bogy nekü nk a társadalom- biztosítás terén példaképül áll a nagy Szovjetuniö társa dalom bizlosítá-ja. Nagy Isit vára az épitó'.paini doü- gozóti nevében szólalt fel: — M!i, építőipari dolgozók, nnáir nagyon vártuk «nmek * mjegaliaituflátat. ígérjük P ártunk- raak, hogy mi nifiinidemben. swgíit- siégténe Oeazünk a dolgozók nak. iBert* -Béta. a PCaBUer Konzerv- gyár iih. titkára eamelkoddtt szó-' íásm: .— Alz éMsttozéslt imumkások »evében. ígérem, lvogy a láinsa- <l«l«mlb: zios-ílán térném. 100 «.rá-zia- léklijg seigfiitsépére Iwezek, o. tlmllgn- zókiniak. A t Orvosegjéwzséigjügyii iSnnk- szwvozirt mevöbera Danii IMltbáty Bzóóalllt ifeó1: — Az OrvasetgésMégiüigyi Sz-ak- sveirve z el nevében Igorom, H'Otpy «izeknek « feiadiatolkm'ak a végire- hiaijtá'Sáthan imiiiniilein seigliilisépet nncigaduinik a béke. inoigvédésie ér- dielkélbem. — Igóneimi a sizính’á'z doégozóS »evében, hogy szúmii'látns» ló'p- pénzicsailó sziínhézi dolgozó meim óeisz — mondotta Rácz György a művészeik nevében. A hozizáisz'ólás'ok. n'iáin Gonvboa Aladár etvldrs ásmeriieiLte a bi- Zp'Iság névsorát: Somogyi József a DEFOSz, Sziatoó Sámdor a MG- iMIQSz, Dám Mihály a.z Orvos- 0|gléiszisiégü|gyii iS.Z'akis;zcrvezcit, Ho;'tó iBéla a kereskiedieitniá és péniug vi dotgozók idészéröl. Szabó László a iPeda-góguts «zeirvezietlöi, Rácz György a iMűvés-z Szakszervezet iréisziérőfl, Gmécs GasZliommlé a Poistáis Sziakis.z.eirveizelttől, Csősz! ísií'ván.n’é a HäziiartAsii Afflk'alinn- z-altak SzaUnS'zervezetétőI. Szabó Mtikl’ó« a bőripari dolgozók részéiről, Köss Káiroi'.'v az ÉDOSz, Deák Ampád a közalkqlmű.zof aik, •Euidai Fememc a yds- és fémipar, Vilrónyt Imre SzTK-aéközpomt és pottpibog Aladár SzOT megyei ir kái.- ei/vtársak.
