Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)
1950-11-05 / 177. szám
Éljen a magyar békemozgalom szervezője, a Magyar Dolgozók Párf-ja! __________Éljen Rákosi Mátyás, a béke első magyar harcosa! P árt« és Pártépités JÓL KÉSZÜLJÜNK FEL PÁRTOKTATÁSI MUNKÁNK BEINDÍTÁSÁHOZ November 6-án —! m «gésTj országiban —■ a má megyióinkbein is beindul a pártokltBldis. Pánt- oik'letlásuiDikinalk ebben az évben fokozott jelentősége van pártlká- doreimik, párttag jaiink ós Itagje- lö-itjeiimk eszmei, polli'tikati színvonallá nalk nmeiévé szcimpomi! já- ból. Pánloiktailáisuinlk jdíentóséigélt efc ösonbam az húzza aitó, hogy az elmúl,i év alatt még inkább kiéleződött a nemzetközi helyzet az amcriikal imperialisták koreai provokációja következtében, ugyanakkor az 5 éves terv, a falu szocializálása megnagyobbodott feladatok elé állítják pártszervezeteinket, párttagjainkat és egész dolgozó népünket Is. Ilyen körülmények között, amikor országunk és megyénk déli határánál a litóistft ügynökök acsarkodónk, valamint a nagykiterje. di'sü tanyavilágban, de városainkban Is a minden rendű ég Vamgü osztályellenséig még igen éreztetni tudja hatását, nem hiábavaló, lia idézzük Pártunk Politikai Bizottságának 1949 október 110-1 határozatának bevezető részét: „A Itajk-banda pere meg mutatta, hogy az imperialista ügynökök munkáját nagy mértékben megkönnyítette kádereink alacsony elméleti — politikai — képzettsége, a politikai éberség hiánya. Nem lehel eléggé éber «*, akinek nines meg a kei]6 szocialista elméleti felké- sajüll'sége. (Rákosi.) Tanulni megtisztelő feladat Az 5 éves népgazdasági terv ú.1 hatalmas feladatodnál; állít Pártunk elé, amelyeket csak olyan, a Párthoz hű, s ügyünk győzelmében biztos káderekkel jehet. megoldani, akiknek eszmei, politikai **akmai felkészültsége a sűt.ocíalázniu® építése minden akadályán győzedelmeskedik. Pártok hatásúink döntő feladatáraik kel] lenni, hogy párttagjainkéi!. és itagjetó'Jtefimiet a haitóiro- xat szellemében nevelje. Fontos ez azért is, mert az elkövetkezendő időkben, mint ahogy e*t 1 Iákosi elvtáns a legutóbbi Központi Vezetőségi ülésen kihangsúlyozta : ..Pártszervezeteink megerősítésének következő fontos lépése a* lesz, hogy járási bizottságaink megszilárdítás» mellett az nlapszervi titkárok politikai színvonalának, ég munkájának megjavítását tflzzük ki célul." Alapszervi titkáraink és legjobb aktíváink elméleti színvonalának emelését elsősorban a 3 hetes pártiskolákon keresztül kívánjuk biztosítani. De ugyanakkor fontos területekről a 2 hónapos párt iskolára Is fogunk küldeni alapszervi titkárokat. Ehhez azonban az szükséges, hogy párttagjaink egy része változtasson magatartásán, amikor!« vonakodnak pártiskolára menni, vagy az egyéb oktatásba bekapcsolódni, mintha erre kényszerítenék. — Ha a Párt valakit pártiskolára, vagy egyéb oktatási formába Javasol. az nemcsak a Párt, hanem nz egész népünk bizalmát is Jelenti, és ha Sztálin elvtár8 Lenin elvtárs temetésén mondott esküjé- l>en azt mondta: „Nem mindenkinek adatott mag, hogy egg oly an Pártnak legyen tagja, melynek alapítója, Lenin Volt" —, akkor a pártiskolára, de m összes többi oktatási fonná ha bevont elvtársakntak érezniük kell, hogy ez számokra, a Párt részéről történő kő lünös mejjheosOlléstlket je- terftt. A pártiskolán kívül pártoktatásunk két legszélesebb formája az alapfokú politikai iskolák, és a középfokú politikai iskolák. Küket kel] ide bovonnl? Erre a választ Rákosi elvtárs adta meg a K- v- október 27-1 ülésén: „A szocialista építés folyamán különösen a tanács választásokká 1 kapcsolatban az új agitátorok egész sora tűnt fel. Nem utolsósorban ezeknek a lelkes, talpraesetten agitáló népnevelőknek és pártmunkásoknak volt köszönhető a tanácsválasztás átütő sikere.““ Különösen a7- alapfokú politikai iskoláinkat, ezekkel az új erőkkel kell betölteni. Pártiskolát vagy alapfokú Szemináriumot végzett elvtársak nagy részo a középfokú politikai iskolákon és a különböző káder-tanfolyamokon fognak résztvenni. Küszöböljük ki a kezdeti hibákat Ahhoz, hogy párloktartásirn- kiat megfelelően biztosítsuk, mindenek előtt ki kell küszöbölni azokat • hibákat, melyek a múlt évben erősen meg m ntad'ko ztak. de maradványai még mindig eléggé fellelhetők, pl.: a tíznapos előadóképző iskoláinkon és a kü. lönbőző prop. «zt,mii aáiri u-ni okán. Melyek erek? A fő hiányosság újból a minőségi munkában mutatkozik meg. Egyes előadók nem készülnek fel eléggé, uem jegyeztetik ki az anyagot, melynek következménye az, hogy a hallgatói silány és tartalmatlan előadást fognak kapni • Ez « veszély különösen fennáll « propagandista szemináriumot vezető el vitiánsai kinél, «küknek egypésze már moot, »* oktatást évid elején, nagy elfoglaltságukra hivat koznak, márpedig a «mnl- aártom-veoetők feükésrtlié- aén ál vagy bukik as egén •tap- és középfokú pártOkta- tás. Má.v* tiüínyosség, amin gyökér rosem vélibotttaitaó ke£4, au elméiért és gyakorlat össneitAlAének kérdése. Előad ómkoak komoly hibájuk: azt hlazik magukról, hogy akkor fogjják őket okosnak nézni, ha eCiméliettíetskedve tartják ettő- adásallkiait, vagy veiziettk a szenná- náriiiuimoit. P'Oinit áz eHl-emkezője az ágaa és szükséges. Muinkás, dolgozó paraszt eűrrtáinsaink azokat a polliltiikai iskolákat fogják szl- viasieai láilogoitali, alhoC m egyes kérdéseket a saját életük, községük, járásuk gyakorlati példájának. tükrében fogják bemutatni. BÉKÉSI ARCOSOK TANÁCSKOZÁSA Tegnap kezdődő bt meg a második Magyar Béke kongresszus, a béke harcosainak nagy seregszemléje. Ez a Kongresszus jelentős lé/tés a békéért folytatott harc ma. gyarországi szakaszán. A dolgozó magyar nép küldöttei ültek össze, hogy megtárgyalják azokat a kérdéseket, amelyek újabb győzelemre viszik népünk békéjéért folytatott harcait. A küldöttek megtárgyalják a bélke harc eddigi eredményeit és meghatározzák további feladataikat. A Békékongrosszus ország-világ elé tárja: a mi népünk egységesen száll harcba a béke nagy ügyéért. A mi né- púnk tetteket védi békéjét, szabadságát, boldog és biztos jövő jét. Nagy tanítónknak, Rákosi elvtársinak a Központi Vezetőség október 27-i ülésén el hang. zott szavai meghaitározzák a Békekongresszus féladaitáit is. Rákosi eívtárs a Központi Vezetőség ülésén mutatott rá arra, hagy az amerikai imperia- ták a hidegháborút mel háborúra akarják változtatni az egész világon. Rákosi elvtárs megmondotta, hogy a háborús gyilkosok nyaltain a népek békéje és szabadsága eilen törnek. A Magyar Békekongresz- szus részvevői most ország- világ füüeha'Ma'tára kiáltják oda az imperialista rablóknak: nem engedjük újra felgyújtani a világot. A béke védelme egész né” púnk hazafias kötelessége. Dolgozó népünk minden egyes tagjának, szabad hazánk valamennyi hű fiának van mit védeniI Védjük szabad hazánkat,- országunk, népünk függetlenségét I Védjük békés cttlho na inkát, védjük osa'ládumkat, ■védjük gyermekeink boldog énekét és ragyogó jövőjét! Védjük mindazt, amit a Szovjetunió állandó baráti segítségéven, Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével eddig építettünk és védjük mindazt, amit ezután, építeni fogunk! ötéves tervünk ragyogó perspektívái megnyitották előttünk a boldog élet kapuját Lát ja mér minden dolgozó, hogy az új élethez nem vakarni csoda vezet el, hanem a munkásosztály hatalmta, a szabad ország szabad népének alkotó munkája, egy olyan ország tapasztalatai alapján, amely már felépítette boldog otthonát, amely megvédte szabadságát a betolakodó rablóhordák ellen. Eminek az országnak, a diadalmas Szovjetuniónak állandó baráti támogatása, segítsége volt eddig is alkotásaink fő segítő ereje. Boldog életünket csak úgy építhetjük tovább, ha következetesen és hűen kitartunk továbbra is a nagy Szo-ffcttmió és szeretett Sztálin elvtárs mentett. Ezért igaz hazafinak lenni any- ngit jelent, mint szeretni dolgozó népünket, harcolni szabadságáért, fel emelkedéséért, szerelni a dicsőséges Szovjetuniót, Szitál in elvtársat. akinek bölcs útmutatása nyomén építjük országunkat is, az új életet. Csért bittétol ez a BéfceL kongresszus, fogadalom és harcos (kiállás a béke ügye mellett népünk szabadságáért, gyermekeinkért, a durra pép telei Vasműért, a kiskunfélegyházi új gyárért, új hidakért, új "tokért, gépállomásokért H Elmélet és gyakorlat •sység® Egye* eéőadósnk giztinlte mesterségesen váCasztt-ják el a® elméleteit a grekorto/titiöi. A dnnajveosei jáináisibon, amikor az ellenőrző elvtárisBikuak a haJilgarök gya- koirlailliitag válaiszoütak az előadó feUteft kérdésieíne, —• azt momdita, —i torjffimk vissz» oiz enedeH táingyr». Arai azánófen mmtaéja egyes «üőtdóánfc heftyibeűen unód- szerwlk Aa Híméiért gyakoziattól való ejTÍkaratása bizonyos fokú mpportnnbmuwt jelent, mert könnyebb elmétotteeko d ni, mint ■ dolgozók konkrét — J..I És itt kell imti«id(járt nwgonilékez- md Bízókról az «'címeikről te, akik aiz egyes síeimimáiniiumokon tál okosnak alkalmiak láiteziami, mesz- S'ze elliklaíamáio’ziiiak és termés zc- itets, hogy Ilyen rpoOittlkaii iskolákon a hialLgiaCók-nialk elmegy a háromságuk, mivel ők nem érziilk magukét .óHan okosnak". Persze, ezek .fiat. o(kosok‘‘-nak leg- itö.bbsz'ör inem sok közük ram a marxizmushoz és azáltal,' hogy a tárgytól eltérő kérdésekkel /éles- CiegeiS villáikéit nemdiezniek, lucim a Pártnak toaiszaniáönak, hameim akairva-akiairatllainiul, de előfordul, bogy itudiailosan is az elQ>en- iségnck segítenék; Éppen ezért a pártoknál ás lenül elén ás érvénye- *üűni kél! az éberségnek és a z ilyen .«Ívtársaikat figyelmeztetni, die «dolt esetiben cl te -távoHlitia- nú a politikai iskolákról, ha cgyéniteSkedésisipl giáilot'.júk a többi hallgatók fejlődését. Az oktatási évad beindításánál nyomatékosan fel kell hívni az előadók és az oktatásban részvevők figyelmét, egy olyan körülményre, amelyre eddig nem igen figyeltünk fel s mely a Jó i tanuláshoz a legfontosabb. És 1 itt elsősorban a jegyzetkészítést ! vetjük fel. Kétségtelen, hogy 1 párttagjaink jelentős részének j nehezen megy a* írás-olvasás tudománya. De azt minden kom- munistának és dolgozónak, — ■ aki az oktatásban résztvesz, i különösen tudni kell, hogy u sz°- 1 cializmns építésében mindinkább 1 ezeknek az elvtársaknak a kezébe kell hogy kerüljön a saját sorsuk intézése, irányítása * éppen ezért szükségeit, bogy ( « ml pártokitatáisnnkban való , részlvétel necaaik a® előadá- 1 «óik tnalígailásában, hamem I ozok jegyzeteléséiben éa a 'l brosKÚrák ita.milmáiny<MoAsi ban te kldomhorodjon. ’* 1 Végül, de nem utolsósorban fon. ■[ tos, hogy pártszervezete In k { tlsáta, vitágo«, fütött helyiségek- ^ ről gondoskodjanak, hogy a pártokba fásban részvevők, amikor J összejönnek, kényelméé és nyu- ’ godt körülményeik között tanul. í hassanak. Úgyszintén idetartozik « az oktatás admsnlsrtrácdóJáJOalk I vezetése, a Jelentések pontos a küldése, mely nélkül vlképneffihe- v itvtilm az oktatási munka «lümör- f zióse ós segfitiése. s A most beinvduló okitatétw évad- k ban, t ha pártszervezeteink é lelkiismeretesen készülnek, neki «nmek a roagyje- n lenfőiségű feladatinak, tagjei5.il- S jeiink és párttagjaiink sorából a harcos új káderek százait és ez- ^ reált nevelhetijülk ká, mettyed újabb ■ győzelmek edapjart tenemitjülk j, meg. Mindien pártitagnak, ihagje- e lőiínek, de pártonlkifvüffi-nck te Zl nneg keM sztefleCnnők Szíálím elv- v Iáim szaraiíi: „Báiíram kiilmomd- s: haltjuk: ha kádereinket a munka E minden temülettén ideológiailag n 3d í ndnélk. képezni, és pobitiikalXtag g annyira megedzeni, hogy »zaba- J( dóm ludfflúiáak tájékozódná a belső és uienuwtklJzli helyseiben, _ ■ha itel'jias«n érett marxásta-ken/iinlils- , Iákká tudnánk őket itemmá, akik u' IkomoCiy Wbn néGlkül fiudjik meg- s: oildwmá az ország kezelésének kiérdiéseiit, — «kikor mindva «lapunk meg volna anno, hogy Ikérr- ^ dié'eink — kiiCeneltizcd rés rét már ■mcgoCÖCTWlÖsk lekimitsülk," KOGSA LÁSZLÓ, fMegyei Páirtblnot1«ág g agM. prop. Wkár ,,i traktoro'kcrt. boldog, virágzó városokért, — mindazért, ami szebbé, boldogabbá teszi életünkéi. De ahhoz, hogy mindezt megvalósítsuk, hogy a már felépült gyárak, hidak, utak, kórházak és üdülök mellé új gyáraik, új gép álló mások, új lakások épüljenek: mindenekelőtt béke kell. Ezért áll csatasorba dolgozó népünk, ezért indul harcba új ilen dü lottói map mint nap a munkás, ezért vág mélyen a földbe az eke, ezért dübörög a traktor földjeinken, ezért harcol öreg és fiatal, munkás, paraszt és dolgozó értelmiség egyia.ránl. És ezért áll o-'l « Békieikongreisszus küldöttei mögötit egész dolgozó népünk Ezé ti mondhatják megyénk küldöttei el szavaikat égés: megyénk dolgozó népe nevében. A mi megyénk küldöttei is dolgozó emberek. Olyanok, akik a, -munkapad mellől, a szántóföldről. az irodákból menitek el Budapestre, hogy megitamácákozzék a béke harcos védelmét. Olyan emberek, akik eddig ás becsülettel kivették részüket a békéért folytatott harcból és felelősséggel képviselik a kongresszuson megyénk dolgozó népét. A küldöttek között van Kapitány Fe- renoné dolgozó parasztms-zony, a Megyei Békevédefaxi Iroda tólkára. Ott van a küldötteik soréban Bognár János, a Magasépítő ÁV. dolgozója, ezttó- hámovista munkás, aki így beszélt: „amíg erő van a kezemben, a békéért harcolok!“ De ott van a küldöttek »óráiban Máté János hetén yegyháá katolikus plébános is, aki levélben hívta M a megye össze* dolgoeAi*i „valamennyiünknek be kelt állnunk a békéért harcolók dicső sorosba “ Aladics 'Péter * dél- stfiáv doigocókait képviseli a Kongresszuson, (nsránóű jött. hogy elmondja: Nem akarnak jármot a nyakukra és rabláncol a kezükre, mint dolgozó testvéreik a fasiszta Tito hatalmiban lévő Jugoszláviában. A Kongresszuson ott v*n a dolgozó nép mondén rétegének képviselője. Kiig nálunk a Békekan- gresszas ülésezik, Koreában az imperialista, gyilkosok árteitfian gyermekeket, ász- szóm yoked kínoznak halálra. Gyilkos bombáikat. Iskoláikra, kórházakra dobják. Csattog a gyíHcos gépfegyvertűz g Korén föld .fát ártatlan embereik kion- totit -vére öntözi. A gyilkosok, a pénzéhez banditák -véres sorsot szánnának nekünk is. Ha tehetnék, korbáccsal: ütnék dolgozó népünket, s szeges jármot akasztanának nyakunkba. Ha tehetnék, kiraboHnák gyárainkét, elpusztítanák értékeinket, áruvá tennék asszonyainkat, leányainkat — mint Koreában. A Békeknmgwssrus figyelmeztetés * gyilkos imperialisták félé, Figyeflmez- ietés, amely efcnondja, hogy o mi szabadságunk nem eladó. Mi nem adjuk oda gyárainkat, földjeinket, asszonyainkat, családunkat az imperialista bitangok kerébel Bennünket nem le bei fenyegetésekkel megfélemlíteni! Mi harcolunk szabadságunkért, jövönkért és készek vagyunk békénket áldozatok árán h wugoédenU
