Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-26 / 194. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Sertéseit Kenyérrel etette a lelep­lezett kiskőrösi kupec. — A kecs­keméti és félegyház? gépgyárak páros versenyéről. — Miért maradt el a bajai járás az őszj munkák­ban? — A széncsata győzelméért. — Madaras község versenyfelhí­vása a hazafias kötelesség telje­sítéséért. V. évfolyam, 194. szám Ara 50 fillér 1950 november 26, vasárnap A BÉKEVILÁGKONGRESSZUS UTÁN A II. Béke vi I á gk ongresszu s néhány napja befejezte -tanács­kozásait. Az az egy hét, amelyet a nyolcvan nemzet 'kétezer kül­döttje nagy 'mimikával éjt 'nap­pali tóvá V... sóban eltöltött, beláthatatlan nagyjelentőségű esemény az imperialteita-rtlenes íeruzet'közi 'békeharc további erősödése, széliesedése szem- oonttjá'ból. A Viliágbéikekongresz- szus olyan nemzetközi helyzet­ben ült össze, amikor az impe­rialistáknak .minden célja, tö­rekvése art mutatja, hogy a há­ború lángjával akiainja végig- perzselni az egész világot, hogy az egész világon ne békés, te­remtő, alkotó emberi munka le­gyem, hanem romos, üszkös, anyák és gyermekek holttestei­vel leli Korea. Az imperializ­mus számára legkevesebb az ember, és 'legtöbb a haszon, a világuralom, az újabb dollár­ul ill iá rdok. Az új világháború veszélyeképpen ezért került napi­rendre. Az imperializmus fékte­lenül dühöng, uszít azért, mert a békefábor ereje, a Szovjet­unió vezetésével álltondóan hő, fokozódik, azért, mert a világ száz milliói elölt meztelenné lelepleződött a jeliszavaikba és frázisokba burfcoiiit, terjeszkedő, kizsákmányoló politika. A né­pek nem a Wall-Sti reel-féle ,, demökiráciában‘‘ bízmaik, -miei'y- nék álmok, 'megtévesztő fecsegé­sei mögött gyilikioiláis, százezrek halála, • mérhéletlen kizisákmá- nyolás, fajgyűlölet, Jincselés húzódik meg, hanem abban a demokráciában bíznak, amely­nek gyözefli-je eteő pillanatában a béke megteremtése volt a leg­főbb feladata, amely 'harminc- háirom esztendő óta állhatato­sain küzd a béke ügyének győ- aélméért. Ghat a kiiasiáikmányo- lástól és elnyomástól mér év­tizedek óta megszabadult embe­rek a kommuiniizmuisft építik. Ez a demokrácia a szovjel-rend szülöttje. Az imperialisták nem enged­ték meg, hogy Angliában üljön, össze a Bókevilágkongres.szus. Ez azonban a Béke Híveit egyéWalán nem zavarta és nem késleltette. Az egész dolog viszu szafelé sült el az iriipertattstók számlára, mert újból leleplező- dött bókeséltlenesiségiik és a sa­ját. országúikban, de az egész világon növelték a felháiboro- dáist. Négy nappali később Slief- fieldböl Varsóba helyeződött át h kongresszuis székhelye. Egy olyan országiban gyűltek össze a világ Wikebarcosai, ahová vizűm nélkül léphettek be, ahol a szóoiailizmus épülésével az •egész ország a bék•» kovácsoló ja. Attlee már szeptemberben ki'ter- v eit gaztette a sikertelenségbe fulladt. A Világbékekongresszus újabb cvápást mért a háborús provokátorokra, Titóra és bé­renceire, <a doiiláhra vett olasz, francia, kínai, koreai és jaipán lakájokra. t II. Békevilágkongresszus n béke táborának nagy erőgyoTd­podását eredményezte. Mi volt a célja a kongresszusnak? Az, nogy még szélesebbre tágítsa a békeharcosok táborát, hogy nemre, fajra, felekezetre tekin­tet nélkül, minden dolgozó em­ber a maga érdekében legyen a békének harcosa és így még több száz millió ember torkából zúgjon a kiállítás: Szüntes­sék meg a koreai agressziót, semmisítsék meg az atomfegy­vereket, csökkentsék a fegyver­kezést, szüntessék meg a hábo­rús propagandát. Van-e dolgozó ember, aki nein ért egyet ezek­kel a követelésekkel? Aki a béke híveinek követeléseit ta­gadja, az az ellenség vi tortaját duzzasztja, az éltenség maiiméra hajtja a vizet. Varsóban a világ minden Iá­járól, Angliából, Izraelből, Bul­gáriából, Olaszországból, Brazí­liából, szólaltak fel küldettek, •akik elmondták, hogy népeik bélkét alkarnak, elmondták, hogy népük azzal bízta meg ökot: legyenek a világbéke ló­rimig előtt kívánságuk szószólói. A kongresszus fed .hívása friss vért önt a békehaircosoik ereibe. Koreában partizánok és front- katonák erőteljesebben markol­ják meg a fegyvert. Kínában újabb önkéntesek jelentkeznek testvérük, a koreai nép megse­gítésére. A népi demokratikus országokban emelkedik a ter­melési százalék, gyorsabban teljesülnek a tervek: épül a szocializmus. Csak bekötsz«rétö emberek állhatatosak igazán az imperializmus elleni harcban. Ilyen, újabb százmilliókra van szüksége a béke táborának, hogy maga allé gyűrje a vérszomjas, világot hódítani akaró imperializmust, hogy elvegye étvágyukat, mély fel akarja falni a népek szabadsá­gát, jogait, biztonságát, kiilú­íásba helyezi a fizikai megsem­misülést. A felhívás főbbek kö­zött azt mondja: „TI —-, akik­hez a Béke Hívei II. Világkon­gresszusára nyolcvan államból érkezett kétezer küldött ezt a kiáltványt intézi, ne feledjé­tek el, hogy a békeharc a ti küzdelmetek. Gondoljatok arra, hogy az emberek százmilliói egyesültek és ezek kezüket nyújtják felétek. Ezek az em­berek arra kérnek benneteket, hogy vegyelek részt a levszebb küzdelemben, amelyet a jövőjé­ben bizakodó emberisig vív.'1 A Béke világkongresszus meg­szabta a feladatokat és ezt végrehajtani minden béke harcos számára kötelező. Olyan feladat ez, a melyei nem felüliről ren­delnék el, do elemi létérdeke minden dolgozónak, mert első­sorban róla és csaC'údjúi'ói va n ■szó, arról, hogy el vonultatjuk, — minden «rőt összefogva — az új világháború viharfelhőjét a fejünk felől. Ha minden egyes bék elrarcos csak egy új harcost nyer az ügy számaira — gondoljuk el — milyen ha­talmas tábor ált az impe- riaüiistia - eMiemes front mögött. Olyan hatafimas erő, amelyet •a háborús uszít ók semmiféle atom f egy ve r rel, bak tér i u m h á bo­rú vak háborús propagandával nem ijesztgeiihelinieik, he nem ve­hetnek. Bájtunk, békeharcoso­kon múlik, a mi felelősségünk a béketábor legyőzhetetlensége. Minden munkánkat, tevékeny­ségünket e célkitűzés megvaló­sítása alá kell rendelni. A megyénk dolgozói nagy figyelemmel .kísérték a kon­gresszus tanácskozásait. A kis- kunhaOasii nőnap táviratban üdvözölte a -varsói Világkon­gresszust. Dolgozó 'tömegeink tudták, hogy a kongresszuson elhangzó beszédeik, határozatok alapja • aranyfedezete'-: az itthon, a békeharc arcvonalán végzett jó munka. A földeken gyorsabban ment a mélyszán­tás. Az üzemekben emelkedett a teljesítmény. A Kiskunfélegy­házi Tollüziemben Ficsor Mi­hály né azt mondotta: „ötvenhat éves vagyok, a legidősebb a béke-brigádban és mégis nekem van a legnagyobb teljesítmé­nyem. Azért van ez, mert tu­dom, hogy minden százalékkal egy ha Mm as csapást mérek a háborús gyujtogalók fejére.“ Mindenütt a községekben, üze­mekben, termel ősz ö vetik ezeti csoport ok ban, gépállomásokon, áKami gazdaságokban, az egyé­nileg dolgozó parasztok hatal­mas tömegében felúj ült a a harc, a békéért. Ehhez az. erőt, az irányt a Pánt adja és Rákosi elrtárs, aki október 27-1 beszédében megszabta felada­tainkat és mint tegfontosabbait jelölte meg, a Párt növelésének kérdéséi. A békeharc ereje a Párt erejének függvénye. A Párt erősödése, a béke írom t ma­gyarországi szakaszának erő­södése. A most lezajlott tag­gyűlések arról tamusikodnak, hogy páirl'viezetősögeinlk, széles párttagság írok megértette fel­adatát elsősorban a Párt építése és a 'békeharc kérdéseivel kap­csolatosan. A falu dolgozó pa­rasztsága megerősítette, meg­szilárdította hitét Pártunkban, mert a taggyűlések « legjobba­kat tagjelöltöt fogadták. A fü- löpszáliási pártszervezet egy­szerre tizenhét kié- és közép- pa.naszfot vett fel a Pártba, hogy <i falu pártomkívilii harcosaiból a ilegjobbakat az élcsapat tag­jaivá nevelje. A munka, az építés irama fokozódik. Az üzemekben az első év befejezésére igy, kéznek a dolgozók. A Kecskeméti Cipő­gyár még október hónapban befejezte termelési terv.lt. Az üzemek termelési értekezleteim sok felajánlás hangzik el, azért, hegy egyes üzemrészek jóval hetekkel december 31-e oiött fejezzék be a tervüket. A ter­melési értekezleten a dolgozók széles tömegei tárgyalják meg a feladatokat, beszélik meg, hogy a békeharc fokozása szempontjából miiként adnak a legtöbbet, a legjobban tenni. A Plotter-gyárban a kazánház dolgozói vállalták, hogy decem­ber IH-re befejezik a tervüket. A munkásosztály, amely a mi építésünk élenjárója, harcosa, megyénkben is példát mutat lelkesedésével. A Békev'ii'áigkomgresstzus fel­hívása, határozatai megkíván­ják, hogy mindenki a maga munkahelyén fieikiismeretes, be. csüiefes munkát végezzen: Dol­gozó parasztságunk 'vállalja a békeharc feladatait a falujában, a maga földjén, a maga ter­melő sz ö vetik ezCI ében. Ladán y­bene a napokban fejezte be a mélyszántást, a termelési szer­ződéskötést. A kisszátlási Petőfi- termelőcsoport versenyre hívta ki a megye összes termelőszö­vetkezeteit a mélyszántás gyors befejezésére. Állami gazdasá­gaink a szántási munka több mint 90 százalékát már befe­jezték. A kiskun hal asi gétóMo- más 2 két hétiek ezelőtt fejezte be egész idény tér vét. Garún .hívó Sibalin és Péro Aladics délszláv dolgozó parasztok is jó példát mutálták. De nem mindenüt t és — mondhatjuk —; igen sok he­lyen néni megy ilyen jól a munka. Ez az oka annak, hogy megyénk országosan a megyék közötti versenyben mindig az utolsó helyeken olvasható. Mélykút lemaradt a mélyszán­tásban. A bácsalmási -és bajai járás lassú ütemben Végzik a munkált. A kuliákok Mélykúton és Ti&zaú. jfalun szabó Iái j.:'k az őszi munkálatokat, iktéséAtelik annak gyors befejezését. Mi a feladat? Az, hogy gyorsan be­hozzuk az elmaradást, hogy biztosítsuk a mélyszántás, a be­gyűjtés és a termelési szerződé­sek megkötésének gyors befeje­zését. Ne késlekedjünk egy pil­lanatig sem, hanem jól szerve­zett munkával, a népnevelők harcbaindUásóval rövid időn belől érjünk el eredményeket. Megy a varsói Vi ágbíkckmi- gn.v*ziiA munkájából a magunk számára levontuk a tanulságo­kat, azt a termelési eredni é~ n veink fogják megmutatni. Induljunk hírt harcba ille­meinkben a további nagy ered­ményekért. a minisztertanács és a Központi Vezetőség halára- zala szellemében a szén- és anyagi a ka ré k o sság beindítá­sáért, a községekben, földeken az őszi munkálatok gyors befe­jezéséért. Ezek békeharcunk fel­adatai. ezeket kell maradékta­lanul elrn'ifCZni, A tanácsok legyenek gaxrfai a begyűjtésnek! Takarmánygabonából as előirányzat kétharmadánál, burgonyából mait egyötödénél tartunk A begyűjtés sikere mindenütt a felvilágosító munkán múlik. Ahol ez a munka lanyhul, csökken a begyűjtés üteme. Pút!szerveze­teinknek, a tanácsoknak, a tö- megszervezeteknek feladata, Iwgy jó felvilágosító munkával segítsék dolgozó parasztjainkat u fer- ménybegyiijtés sikeréért. Me­gyénkben még olyan begyüjtőhe- lyek Is akadnak, ahol n felelőtlen munka következtében lassítják a begyűjtés ütemét. így például Orgoványon, ahol a tanács albér­letbe adta a begyűjtést. A tanács elnöke Orgoványon azt gondqlta. hogy a begyűj­tés feladatát egyszerű köz­igazgatási adminisztratív úton lehet fiatal, tapasztalatlan munkatársakkal végrehs itatni. Sok községben a tanácsok nőm j álltak a begyűjtési mozgalom él­vonalába. A tanácsoknak fontos kötelessége a terménybegyüjtés zavartalanságát biztosítani- — Amely községben mind az átvétel, mind pedig a begyűjtés terén zavarok mutatkoznak, ott a ta­nácsnak ikötele&siége. hogy áron­nál számolja fel ezeket a hiá­nyosságokat. annál is inkább, mert, csak így tudják elérni, hogy jó begyűjtési munkával megsziin- lethetik a szállítási korlátozáso­kat. Kenyérgabonából élenjár Duna- egyháza 290, Kunszentmiklós 198 és Tataháza 186 százalékkal. El­maradtak Tabdi és Pirló. Takarmányyabogából még min­dig Császártöltés (201 százalék), Érsekcsandd (1Slt és Madara? (löt!) teljesített a legtöbbel. Se* regUojlók Pirló 15, l'ubdi 20 és Cs'ngőil 20 százalékkal. Kukoricabeqdd'un k az előirány­zat felénél tact. Ilit legiobban lemaradt Pálmonostor 5, Krank 5, és H ar kakát ön y 6 százalékkal. Burgonyánál aüg értük el a keret egyötödét, ül különösen Kelébia és Harla rontja a megyei átlagot. Igen gyenge még a dunavccsci és a kiskunfélegyházi járás is. t skénabeyyiijtés 41.3 százalék­nál tart. Dunaegyház.a kisszállás egyáltalában nem adott még be szénát. Dunavecse csak 4 százo- I lékbgn. A leggyengébb járások a I félegyházi és a dunavecsci. j A munka meggyorsítása érdé- kében fontos, bogy a tanácstagok mindenütt az élen járjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom