Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-25 / 193. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Harcbaindul a Villamosmű minden dolgozója sok mázsa szén meg­takarításáért. — A tcrménybe- gyüjtés teljesítése: harc a békéért. — Megválasztotta küldötteit az MSzT halasi szervezete — Lendüle­tesebb munkaversenyzést üzeme­inkben. — A szerződéses zöldség- termelés jövedelmezősége. V, évfolyam, 193..szám Ara 50 fillér 1950 november 25, szombat Bajai, clioiavecsei, kiskorost járások! El vagytok maradva a szerződéskötéssel! Kövessétek az élenjáró télegyházi járást! AAAAAAAA/VA/^tVNA/WVWVW> %*\/liAAAAA/VVWV v*VWW>A> v\«W\A/WWVWWv< « AiWVAA/Wbt ' Szigorít takarékosság a szén felhasználásánál Alig négy bele, hogy szere­tett vezérünk, Rákosi Mátyás elviéire *• Központi Vezetőség ülésén elmondotta nagyjelentő­ségű beszédét. Dolgozó népünk — ugyani úgy, ni int eddig is mindig — nagy figyelemmel és szeretette; hallgatta tanítónk, Rákosi edv'társ útim utiatá salt. Rákosi elvtárs a Központi Ve­zetőség ülésén beszélt szénter­melésünk kérdéseiről is és a többi közöl't ezeket mondotta: „tervgazdaságunk rohamos nö­vekedése megköveteli a szénter­melés gyors emelését. Ezek a követelések olyan nagymére­tűek, hogy szénbányászatunk kezd elmaradni mögötte. Nem szorizl magyarázatra, hogy mit jelent további fejlődésünkre, ha nem lesz elég szenünk.'' Ezeket mondotta Rákosi elv­itárs. És a Párt, Rákosi divtára szavára felfigyelt az egész or­szág és csakúgy, mint máskor, megmozdult a munkások kan ja, hogy Rákosi elvtárs útmutatása nyomán lekiizdjo építésünknek ezeket a nehézségeit is. Mit jelent, hogy széiifogyaisz- l á s umk s oh a nem iá to bt m ére­teket ölt, naif jelenít, hogy szén- termelésünk elmarad az ország egyire növekvő szükséglétéi mö­gött? Mindenek előtt azt jelenti, hogy országunk hallal mais lépé­sekkel halad előre, hogy új gyárak, új üzemek nőnek ki a földből munkás osztály unk épü­lő lendúliete nyomán. iMiiinde- ■nekeíőtit azt jelenti, hogy mér most, ötéves tervünk első esz­tendejében, növekvő iparunk egyre nagyobb követeléseket fá­máim szénbányászatunk felé.- Hogyan, milyen módon old­hatjuk meg épülésünknek, nö­vekedésünknek ©zeket a nehéz­ségeit? Ezekre a kérdésekre adott választ Népköztársasá­gunk niinászltertanáesántak és Pártunk Központú Vezetőségé­nek határozata a szénbányásza* fejlesztéséről. Ez a határozat, annak mindenegyes pontja Rá­kos1 elvtárs október 27-i beszé­dének valóra'váltása. Rákosi elvtárs október 27-én ezeket mondotta: „mi már egy sor rendszabályt foganatosítottunk a szénbányászok anyagi helyze­tének megjavítására. De ez nem elég. Az új bányászok ‘ezreire van szükség.'' És alig négy 'hét­tel Rákosi elvtárs beszéde után itt a határozat: újabb szerető gondoskodás bányászainkról, a szén csata hőseiről. Hogy ifjú­ságunk is megértette a Párt, Rákosi elvtárs szavát, mi sem bizonyítja jobban, minit az, hogy megyénk területéről is számos fiatal indult el a. szén­bányák felé, hegy erős karjával segítse, előrevigye szocialista építésünk ügyét. . .Szilárddá kell tenni a munkafegyelmet, szigorú takaré­kosságot kell érvényesíteni a szén felhasználásának minden területén.." — ezt mondja Nép­köztársaságunk minisztertaná­csának s Pártunk Központi Ve­zetőségéinek határozata. És alig jutott el a Szabad Nép gyáraink­ba, üziemeioiktbe, dolgozóink máris megtették az első ilépésie- kol, h ogy vallóra váltsák a hatá­rozatot, hogy eleget tegyenek hazufiúi kötelesség üknek, be- csii’.ieHcl segítsék azt a harcot, mellyel hős Ixínyásziaink. vívnak a sízénosato, a iszooLaiiahi építés, a béke győzelméért. A mi niiegyéinikben nincseniek szénbányák. De ez nem. jelenti azt, hogy a m-i megyénk dolgo­zó; nem vehctiik és nem veszik ki részüket ennek a csatának'a győzelmes megvívásából is. A ml megyénkben is az a szén hajtja a gépeket, abból a szén­ből äesz a villamosáriam, amit hős bányászaink Pécsett, Doro­gon, Tatán bányásznak. A mi megyénk dolgoz óinak most az a feladata, hogy messzemenően érvényesítsék a takarékosság élvét, hogy minden üzemben e'- t'enőr'lzz'ék a szénifogyasztást, hogy megszűnjenek* az indoko­latlan pazarlások, hogy drága k.rcslinkkel, a szénnel valló ta­karékoskodással!) segítsük győ­zelemre vinni bányászaink liősi munkáját. . Hogy megyénk dolgozói is megértik a Központi Vezetőség, a minisztertanács liatáirozaitát, bizonyítja, hogy a Kecskeméti Gépgyár dolgozói máris határo­zatot hoztak, amelyben vállal­ják a széniogvasztás csökkenté­sét, a itiakarókosságoit és ver­senyre hívják ki megyénk va­lamennyi üzemét. Do bizonyítja az fe, hogy a (Kecskeméti Vi'Mia- mosmű dolgozói megtárgyalták a Párt és a kormány határoza­tát és arra a meggyőződésre ju­tóinak, hogy eddig pazarló mó­don gazdálkodtak a széninél. Csak a jóminöségíí szeneit hasz­nálták fel, holott a kevert szén is megfelelt volna. Most a Párt ős a kormány határozata után elhatározták: a szénikeveréssel elérik, hogy sok-sok mázsa drá­ga szienet tiakaritamak meg mép- gv z d-asá guoknak, országunknak. A Kecskeméti Gépgyár és a Kecskeméti Villámostníi dolgo­zóinak példamutatása legyen kiinduló pontja megyénkben annak a takarékossági mozga­lomnak, amely a szén megtaka­rításával segíti szodaliisitia épí­tésünk ügyét. Vegyetek részt a legszebb küzdelemben, amellyel a lövőjé­ben bizakodó emberiség vív A Béke Hívei IL VUágkangresssusának kiáltványa a világ népeik es Az emberiséget háború fenye­geti. A háború egyaránt fenye­get gyermekeket, nőket, férfiú­im t. Az ENSz nem váltja valóra a népek reményét, nem bizto­sítja a békét és a nyugodalmat. Az emberek élete és az emberi­ség minden vívmánya veszélybe keriiU. A népek nem adják fel a reményt, hogy az ENSz visz- szatér azokhoz az elvekhez, amelyeknek alapján létrehoz­ták, azért, hogy biztosítsa a nemzetek szabadságát, békéjét és egymás kölcsönös megbecsü­lését. A világ népei önmagukra, saját, jóakaratukra és eltökélt­ségükre építik reményeiket. Minden lelkiismeretes és ko­moly ember tudja: aki azt meri állítani, hogy a háború elkerül­hetetlen — rágalmazza az em­beriséget, Ti, akikhez a Béke Hívei U. Világkongresszusára nyolcvan ál­lamból érkezett kétezer küldött ezt a kiáltványt intézi, ne feled­jétek el, hogy a békeharc a ti küzdelmetek. Gondoljatok arra, hogy az emberek százmilliói egyesültek és ezek kezüket nyújtják felétek. Ezek az embe­rek arra kérnek benneteket, ve­gyetek részt a legszebb küzde­lemben, amelyet a jövőjében bi­zakodó emberiség vív. A békét nem elég kívánni. A békét ki kell harcolni. Követeljük egysé­ges akarattal, hogy vessenek vé­get a koreai háborúnak, amely az egész világot lángba, borít­hatja. Szálljunk szembe azzal a kísérlettel, hogy Németország­ban és Japánban új háborús tűz­fészkeket teremtsenek. A stock­holmi felhívást aláíró ötszáz- millió öntudatos emberrel együtt követeljük az atomfegyver be­tiltását, az általános leszerelést és ez intézkedések végrehajtás sának ellenőrzését. A szigorú el­lenőrzés, az általános leszerelés és az atomfegyver megsemmisí­tése lehetséges — csak akarni kell. Olyan törvényt kell kikénysze­ríteni, amely megtiltja a hábo­rús propagandát. Követeljétek a parlamentektől, a kormányoktól és az ENSz közgyűlésétől, hogy fogadják ei a 11. Békevilágkon- gresszuson a béke biztosítására kidolgozott; javaslatokat. A béke politikai erő, a szabad népek szaval elég hatalmasaié ahhoz, hogy Uikényszentsék az öt nagy­hatalom képviselőinek értekezle­tét. A n. Békevilágkongresszus pé! - dátlan erővel bizonyította br, hogy az öt földrész emberei, a köztük fennálló felfogásbeli Itü iönbség ellenére, meg tudják ér­teni egymást, cl tudják űzni a békét. Kövessék a kormányok, ezeknek az embereknek a példá­ját,, ezzel megmentik a békét! Teljesítse as EIXSs kötelességét as emberiség iránt9 histosítsa a ssilárd és tartós békéi/ A Béke Hívei II. Világkon­gresszusa a következő felhívást intézte az ENSz-hez: Amikor a világ népei létrehoz­ták az ENSz-et, reményeiket erre a szervezetre építették. Ezek közül a békébe veteTt re­ményük volt a legfontosabb. De a háború már most is megza­varja sok nemzet békés életét és azzal fenyeget, hogy holnap megbontja az egész világ béké­jét. Az ENSz azért nem vál­totta valóra azt a nagy re­ményt, amelyet a világ népei hozzáfűztek — mind azok az emberek, akiknek kormányai az ENSz-ben képviselve vannak, mind pedig azok, akiit egyeló're ebben a szervezetben nem kap­tak képviseletet, — az ENSz azért nem teremtette meg az omberiség biztonságát és béké­jét, mert olyan erők befolyásol­ták, amelyek szabotálták az ál­talános békéhez vezető egyetlen utat, valamennyi nemzet általá­nos megegyezésének útja1. Ahhoz, hogy ez a nemzetközi szervezet valóraváltsa azokat a reményeket, amelyeket a nem­zetek mindenkor hozzáfűztek, vissza keil térnie arra az útra, amelyet a népek az ENSz meg­alakításának első napja óta ki­jelöltek számára és ebben az irányban tett első lépésként mi­előbb biztosítania kell az öt nagyhatalom: az USA, Francia- ország, a Szovjetunió, Nagy. Britannia és a Kínai Népköztár­saság értekezletének összehívá­sát, hogy' ezek a nagy-hatalmak I áthidalják a köztük fennálló I ellentéteket. A Béke Hívei H. Világkon­gresszusa, amelyen nyolcvan ország delegátusai vesznek részt és amely kifejezésre juttatja a békére vágyó emberiség igazi hangját, követeli, hogy az ENSz és a parlamentek, amelyeknek a különböző országok kormányai felelősséggel tartoznak, szentel­jenek haladéktalanul figyelmet az alábbi javaslatoknak, ame­lyeknek célja a béke felújítása és fenntartása, valamennyi or­szág között a bizalom felújítá­sa és fenntartása, tekintet nél­kül a különböző államok társa­dalmi berendezésére: 1. A háború, amely most Ko­reában dúl, nemcsak hogy mér­hetetlen szenvedést hoz Korea népének, hanem ezenfelül álta­lános háborúval is fenyeget. Ezért követeljük, hogy Koreá­ban azonnal szüntessék meg a hadműveleteket, vonják ki a külföldi csapatokat Koreából és a koreai nép képviselőinek be­vonásával oldják meg békésen a Korea két része között kitört viszályt. Követeljük, hogy' a Biz­tonsági Taflács a maga teljes összetételében, azaz a Kína] Népköztársaság törvényes kép­viselőjének részvételével, fog­lalkozzék ezzel a kérdéssel. Kö­veteljük, hogy szüntessék meg az amerikai hadsereg beavatko­zását a Kínához tartozó Formo­sa (Taivan) szigetén, amely be­avatkozás fenyegeti a békét, Ezenkívül követeljük, hogy ves­senek véget Vietnamban a véres katonai akciónak, amely szintén általános háborúhoz vezethet, 2. A leghatározottabban elítél­,'jük azokat, a kísérleteket, hog v az előbb kötött egy ezményt meg, szegve, újra felfegyverezzék Né­metországot és követeljük, hogy kössenek békeszerződést az egye­sített és iefegyverzett Német­országgal. Elítéljük Japán le­fegyverzésének szabó tálasát is. Ezek a jelenségek komolyan fe­nyegetik a békét, ezért, követel­jük az említett két ország tel­jes lefegyverzését, békeszerző­dés kötését Japánnal is és a megszálló erők kivonását az em­lített két országból. 3. Azokat a kísérleteket, ame­lyek a népeket erőszakkal a füg­gőség és a gyarmati elnyomás állapotában akarják tartani, a béke fenyegetésének tekintjük és hirdetjük, hogy e népeknek joguk van a szabadságra cs a függetlenségre. Állást fog­lalunk a faji megkülönböztetés minden formája ellen, mert ezek ellenségeskedést szülnek a népek között és szintén fenyegetik a békét. 4. Úgy véljük: le kell leplezni a támadók kísérleteit arra, hogy elködösítsék az igazi értelmét annak, mi az agresszió, és ilyen vagy amolyan ürüggyel beavat­kozzanak más népek belső ügyeibe. Kijelentjük, hogy sem­miféle politikai, stratégiai vagy gazdasági meggondolás, a nem­zetközi helyzetből, vagy egyes államok belső ■viszályából eredő semmiféle ok nem Igazolhatja a fegyveres beavatkozást vala­mely más állam belső ügyeibe. Agresszió bűncselekményét kö­veti el az az állam, amely bár­milyen üiuggyei, bármely más

Next

/
Oldalképek
Tartalom