Bácskiskunmegyei Népújság, 1950. november (5. évfolyam, 174-197. szám)

1950-11-23 / 191. szám

"7. W; Hogyan készüljünk fel a tag- gyíilésckrc? — Győzzük le az ellenséget a kultúra front­ján is. — A zöldségtermelési szerződésekről. — Hogyan harcol az ellenség ellen Csá- voly dolgozó népe. ma** mi V, évfolyam, 191, szám Ara 50 f illér 1950 november 23, csütörtök Kecskeméti járás: Megelőzött benneteket a kunszentmiklósi járás! Igyekezzetek a versenyben! 31ély szánt ás: több termény, több jövedelem Dolgozó parasztságunk az egész történelem folyamán soha annyi segítségben néni ré. szcsüll, mint amilyen segítsé­get nyújt neki nagy Pártunk és népi ö.. ,ii ok rác iánk. A jele n-tös közvetlen anyagi és egyéb segít­ség felsorakoztatása nélkül csupán most egyet említünk meg: milyen komoly termés- többletet hozott dolgozó pa­rasztságunknak Pártunk taná­csa. irányúm1 itatása a mezőgaz­da sági munkák helyes és idő­beni elvégzésére. Persze, nem ment könnyen. Sokan még' ma is dédapjuk fejével gondolkoz­nak és az elavul t szokásokhoz ragaszkodnak a föld megmun­kálásában. Gyakran halte»!: „Ha jó volt a dédapámnak, meg nz oregapúmnak, akkor jó lesz nekem is“ .— megvatoarják a fülük tövéi, aztán marad min­den a régiben. Hogy mennyire ostoba és ká­ros felfogás ez, nem kell so­kait bizonyítaná. Ezek nem tud­ják, mit mond erről parasztsá­gunk szeretett barátja, Itákosi elv társ: még mindig egyik leg nagyobb akadályunk a mező gazdaság gyors fejlesztése terén a maradi&ág, a konzerualiviz utus, a régihez unió görcsös ra­gaszkodás. Az idén például a forró időjárás miatt, a szokott­nál két bébtel előbb értek be a k altászoisok. Kormányzatunk idejekorán és ismételten kérte a földműves népet, hogy erre va­ló tekintettel ne várjon az aina- tással Pótier-Pálig, hanem kezd­je meg előbb. Sokam nem fo­gadták meg a tanácsot, gabona jók túlérett és rengeteg mag 'ki- pergett. Aki szeptember végén, október elején járta a határt, unnak feltűnt, hogy néhol a tarlón annyi új hajtás zsendüi, mintha már elvetettek volna. Ha holdamként csak egy kilo­gramm feleslegesem kápergett gabonáit számítunk, az országo­sam majdnem 50.000 jnótenmá- zsa veszteséget jelent. Jövőévi termésünk előkészí­tésén dolgozik parasztságunk. A termés mennyiségét nálunk még jelentősen: befolyásolja a szárazság, azi aszály. Ezek a parasztság legnagyobb ellensé­gei. De tudunk-e ellenük vé­dekezni? Tudunk, segítségül jön a tudomány. Mi még olyan mértékben nem tudjuk felvenni ellenük a harcot, minit a Szov­jetunió legkorszerűbb mező- gazdasága, ahol hatalmas ön- özö csatornák, vizgerjeszlők, latatmas véderdősávok változ­tatják meg és szabályozzák az ighajlat szélsőségességét. Terv- jazd álko dásunk ezt: is meghoz­za majd parasztságunknak. De már most is tudunk egyel-mást tienni: a jól és időben végzett óié!yszántás a téli csapadékot elraktározza a nyári szárazság idejére. Nézzük meg, mire la tűt ezzel kapcsolatban a tudo­mány, Dolucsájev Kosztovcscv, Vitjámsz kiváló szovjet tudó­sok felfedezései és eredményei alapján. Gazdasági növényeink ólele talajhoz vám kötve. Akkor nő­nek és -fejlődnek erőteljesen, ha kellő tápanyagot és vizet kap­nak a talajból. Ezért vám szűk ség a kellő vízmennyiségre, mert a növény a különböző táp­anyagokat «csak vízben feloldva tudja felvenni és álállukílámi. T-apusz'latiai-ból tudjuk, hogy trágyáz hat unt aik-ár ni ennyit, ©2 semmit sem ér, liu a -szükséges trágya mellelt vizet nem kap a növény. Igen ám, de honnan vegyük a vizet, ha nyárom, ami­kor legjobban keltene, éppen akkor nem esik az eső?- Még a legnagyobb szárazság idején is azt tapasztaljuk, hogy a talaj mélyebb része nedves. A gyöke­rek onnan, az úgynevezett ai talaj-bői veszik fel a vízben ol­dott tápanyagot. Az altalaj a növények számúra tar látók ólja a vizet, de csak akkor, ha gon­doskodunk arról, hogy a téli csapadék — eső, hóié —— ide­kerüljön. Az összetörnöd ott, kemény felületű tata.j csak igen kevés vizet enged át, a víz túlnyomó többsége felgyülemlik a felszín­re és a napfény hutására él pá­rolog. Kevés hasznot lát ebből a gazda. Más a helyzet az ősszel -mélyen felszántott talajnál. A 1 lantokat átjárj« az őszi csapa­dék. A vízzel átitatott, rögöket szétveti, szét po-rl-ais-zt-ja a -fagy. A talaj így finom morzsolódé- kosai válik. Olvadáskor a hóié könnyem át-szivárog a morzsoló- dék közit és felgyüteniilik az a'l- talajban. Annál több víz hal­mozódik fél, min ól morzsolódé- kosubb a talaj. Az okos gazda, aki a -tudományt használja fel, így biztosítja a nedvességet a szára időszakra. Gondos sta­tisztikai számadatok szerint, az így előkészített talajon, — mi­vel vizet tortáiétól növényeink részére, — mázsáklkai több a termés. Egyénienként isem kö­zömbös, hogy hoid-amk-én-t agy- két mázsával több termett, nem is 'bőszéivé «írről, hány ezer méter-mázsát jelent ez országos viszonylatban. Kétszeresen is visszatér ül a jó munka dolgozó parasztságunknak, mert hiszen épülnek ötéves tervünk, a békie- ífíP»; «szivattyúi és Öntöző beren­A lírií, a lenivel, francia es roma a «Ielegií 111 no k fcInxó la Isi ssi i si IfickevilsíglioiigiT^^iiüi kedd <Irl illául és esti iilésén A bolgár nép feszült figye­lemmel kíséri a Béke Hívei IX. Világkongresszusának munká­ját. ,,Éz a kongresszus — írja az Otecsesztven Front című lap — a. népek ama akaratának nagyszabású megnyilatkozásá­vá lett, hogy megmentik a bé­két. az új háború veszélyétől, melyet az imperialisták készí­tenek elő.” A lap idézi Joliot Curie sza­vait; „Le kell leplezni azokat, akik háborúra gyújtogatnak és követelnünk kell, hogy a nemzetközi törvény­szék büntesse meg őket, ugyanúgy, ahogy a civili­zált országokban a büntető- törvénykönyv értelmében megtorolják az emberi élet elleni merényletet.” A bolgár sajtó különösen figyel­met szentel a szovjet küldöttek beszédének a kongresszuson. A lapok kiemelik Alexander Fa- gyejev nyilatkozatát úrról, hogy a kongresszus a béke barátai 100 millióinak nevé­ben követelje az Egyesült Nemzetek szervezetét fel­adatának betöltésére a tör­ténelem és az emberiség előtt. Az egész albán nép nagy ér­deklődéssel kíséri a Béke Hívei II. Világkongresszusának mun­káját. Az üzemekben üléseket tartottak, melyek üdvözlötávira. tokát intéztek a kongresszus­hoz. Az Albán Ujságírószövetség a béke védelméért szívvel-lé- lekkel harcol. Valamennyi új­ságíró nevében üdvözölte a kongresszust. A Daily Vorker diplomáciai tudósítója jelenti (Varsóból: A varsói Világbékekongresz- szus mély benyomást gyakorol mindenkire, aki látta és hallotta azt, ami Varsóban történt. Fel­tűnő hatást gyakorolt több mint kétszáz angol küldöttre, mely­ben a legkülönbözőbb nézetek és meggyőződések vannak képvi­selve. Az angol küldöttség mun­káspárti tagjait kimondhatat­lanul felháborítja Attlee és a jobboldali munkásvezérek eljá­rása, akik megakadályozták a kongresszus Sheffieldben való tartását. dezéseá. Amilyen mértékben többet termelünk, gazdaságilag erősödünk — olyan mértékben valósítjuk meg azokat a hatal­mas teriné.szetáila lak itó terve­ket, «mélyeik megvalósításában nagy barátunk és segítőnk; a hatalmas Szovjet unió .jár előt­tünk. Addig is Mtrvos, kitartó mun kát keli végeznünk. Újra segít a Pórt, amikor azt tanácsolja parasztságunknak: a jövőévi jobb termés érdekében végezze el időben az őszi mélyszántást, időben, mert senkinek sincs pecsétes bizonyítvány a zsebé­ben arról, hogy egy hét, vagy ■nisiéi hét múlva köszönt be a .'agy. Dolgozó paraszt'vágunk ta­pasztalatból tudja, hogy amit a Párt akar és tanácsot, az a dol­gozó parasztság javát szolgálja. Nincs idő, és ostoba ember az, oki magának rosszait alkar. Elő­re hát versennyel az őszi mély­szántás mielőbbi befejezéséért, dicsőségéről van szó! Nem kisebb dologról, megyénk A kongresszus kedd délutáni ülésén llenial tanár, a brit béke­küldöttség tagja, a többi közölt ezeket mondta: a béko megszi­lárdítása érdekében elengedhetet­len a különböző világnézeteket képviselő csoportok együttműkö­dése. A békemozgalmat lehetet­len elképzelni a kommunisták tevékeny • részvétele nélkül. El­képzelhetetlen az .is, hogy a bé­kemozgalom csupán a kommu­nistákra s a velük rokonszenvező csoportokra és egyénekre korlá­tozódjék. A brit békebizottság javasolja, bogy a Béke Hívei II. Világkongresszusa forduljon külön felhívással a különböző polirikai, val­lási és egyéb szervezetek­hez, szólítsa fél ezeket az együttműködésre. A Bjke Hívei nemzetközi együttműködésének biztosítására valamennyi nemzeti békebizott­ság vállaljon kötelezettséget, hogy minden befolyást érvényesí­tenek annak érdekében, hogy mind az egyes országokon belül,) mind pedig nemzetközi viszony­latban biztosítják a Béke Hívei­nek közlekedési és gyülekezési j szabadságát. Klosicwicr lengyel delegátus! felszólalásában hangoztatta, hogy j a lengyel népet nemcsak háborús I ' tapasztalatai és emlékei tették a béke harcosává. Azért küzdünk a békéért — mondotta a szónok, — hogy biztosítsuk népünk jövő­jét. Egész szivünkkel és teljes j szolidaritásunkkal támogat­juk a koreai nép hősi har­cát, amelyet szabadságáért és függetlenségéért vív. Ezt azért tesszük, mert az ame­rikai imperialista agresszió világ­szerte feuyegető veszedelmet je­lent a békére. Nyugnt-Németor- szág újra felfegyverzése — mon­dotta Klosicwicr — nemcsak a Né­metországgal szomszédos népeket fenyegeti beláthatatlan következ­ményekkel. Az amerikauizúH né­met militari zinus nemcsak kelet ellen irányul, hanem Franciaor­szág, Olaszország, Belgium, Hol- I lundia, Anglia és a skandináv ál­lamok ellen is, tehát uzok ellen az országok ellen, melyek az el­múlt világháborúban is igen sú- lyos szenvedéseken mentek át. j D'Astier de la Vigeric a francia küldöttség nevében javasolta, | hogy varsói Békevilágkongresz- j ! szus szólítsa fel az érdekelteket, | hogy az Öt nagyhatalom, a Szov- j ! jetunló, az Egyesült Államok, a j Népi Kína, Nagy-Britannia és I Franciaország képviselői üljenek * i össze külön értekezlelre és egyez* zenek meg abban, hogy az említett nagyhatal­mak hadügyi költségvetései a következő években nem fogják meghaladni az 1950. évi költségvetések kereteit. A franca küldött rámutatott ar­ra. hogy a békét elsősorban ha­szonleső, sötét egyének veszélyez­tetik és ezért a Békevilágkon- 1 gresszusnak a világ valamennyi ‘ diplomatáihoz kellene fordulnia : azzal a felszólítással, hogy törvé­nyes úton kobozzák el az állam, javára a háborús előkészületek révén szerzet/ nagy jövedelmeket. Sadoveanu. a román küldöttség tagja beszédében kiemelte, hogy küzdeni kell az amerikai kor­mány politikája ellen, melynek következtében imperialista táma­dásra került sor Koreában, Viet­namban és a Fülöp-szigeteken. Be kell tiltani a háborús propagandát és nemzetközi törvényt kell hozni az ilyen propaganda üldözésére. Meg kell akadályozni, hogy az imperialisták újra felfegyverez­zék Nyugat-Németországot. Egy­séges és békeszerető Német Állam létrehozását kell kiharcolni a nyolc külügyminiszter Prágában meghatározott tervei alapján. a kongresszus a népek akaratának nagyszabású megnyilatkozása“ A külföldi sajtó a Kéke Hívei Világkongresszusáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom